Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-04 / 23. szám
4 Békés 1916. junius 4. tóttá. Mint a talált tárgyakat rendesen, úgy az üvegszemet is kipublikálták annak rendje és módja szerint vasárnap a templom előtt. A magyarok megcsóválták a fejűket, hogy még arra sem tudott vigyázni szerencsétlen tulajdonosa. Az egyik rendőrtisztviselő másnap figyelmeztetett bennünket, hogy a rendőr nem üvegszemet, hanem — szemüveget talált. Megkérdezték tőle, hogy miért nem szemüveget irt jelentésébe, mire azt válaszolta, hogy nem akart parasztosan pápaszemet írni, nehogy a pápa őszentsége megnehezteljen érte. Aztán úgy tudta, hogy a pápaszemet urasan „üvegszem“-nek hívják. Hangverseny főpróbát mutatott be a 11-ik gyalogezred zenekara pénteken délután fél 6 órakor a mozgószinliáz helyiségében abból az alkalomtól, hogy a zenekar a mai napon 8 napra elutazik Csehországba és Pisekben, az ezred kiegészítő székhelyén hangversenyt tart. Természetesen tulajdonképeni otthonában az ezred zenekarát épen úgy szeretik, mint a hogy mi megszerettük és nem tudják hosszasan nélkülözni. Az ezred az otthoniak kívánsága' iránt azután ugyanazt az előzékenységet tanúsítja, a mit részéről mi is állandóan tapasztalunk és ezúttal is tapasztaltunk. Bzi/ia alezredes, ezredparancsnok gavalléros előzékenységgel meghívta a város közönségét a piseki hangverseny főpróbájára, amelynek csak a neve volt főpróba, voltaképen azonban a hangversenyt magát hallottunk, amelyben a pisekiek is igaz gyönyörűségüket fogják lelni. A közönség teljesen megtöltötte a termet. Előbb Smetana ismert cseh zeneköitőnek azt a symphoniáját hallottuk, amelyet a királyi pár esküvőjére irt. Majd a legmodernebb cseh zeneköltőnek Nováknak egy öt részből álló hangulatképét s végül Wagner Tanháuser-ének nyitányát adta elő a zenekar. A közönség lelkes tapsban és éljenzésben adott kifejezést üdvözletének, hálájának és szeretetének a népszerű Elsnic János karmester nagyarányú tehetsége és a zenekar bravúros játéka iránt. Az ujabbkori «Csehek Magyarországon» legalább Gyulán, a modern kultur ember nemes indulatai, kölcsönös megbecsülése jegyében folyik le, amiben legnagyobb érdeme Rziha alezredesnek van. Igen helyes, hogy e munkájában az ezredparancsnok az Elsnic művészetét is igénybe veszi. Zsebtolvajok működése. így vásár idején rendszerint működésbe lépnek az ide sereglő zsebtolvajok s legtöbbször még az óvatosabb embereket is sikeresen kifosztják. Pénteken három esetet is jelentettek a rendőrségen. Legnagyobb károsodás Petrovszki Mátyás csabai gazdát érte. A szarvasmarha vásáron jószágot adott el és jól megbálelt pénztárcáját belső zsebébe tette. A déli vonattal haza utazott Csabára. Otthon vette csak észre, hogy tárcáját, melyben 5 drb ezerkoronás, 1 húsz és 15 tizkoronás bankó volt, útközben ellopták. A csabai rendőrséghez ment panaszra, honnan telefonon kérték fel a gyulai rendőrséget a nyomozásra. A károsult gyanúja a vele utazó két kofaasszonyra irányul. — A péntek reggeli tejpiacon -Réthi Zsuzsanna 62 éves szakácsnő szoknyája zsebéből csente ki valaki 44 koronát tartalmazó pénztárcáját. — Ugyancsak péntekre virradó éjjel vágta ki ismeretlen tettes Becsei Imre nagykőrösi terménykereskedő zsebét és 1640 koronát tartalmazó pénztárcáját elvitte. A zsebvágás a vásártéri Puczkó-féle vendégében történt, ahol a károsult többedmagával az éjszakát töltötte. Amíg egy pádon aludt, mellényét ollóval kivágták és pénzét kivették. A tárcát reggel a vendéglő udvarán üresen megtalálták. A gyanú egy nagyhangon beszélő iparos kinézésű 40 év körüli idegenre irányul, aki este mindenkit borral kínált, nyilván leakarta részegíteni az ott- levöket, hogy könnyebben elkaparitsa pénzüket. A bort azonban senki sem fogadta el. Reggelre az idegen eltűnt a helyiségből. Az Orbánhoz fűződő hagyományon, hogy tudniilik elmúltával nem lehet többé fagy, majdnem csorba ütődött a hét elején. Kedden virradóra a hőmérő ugyanis 3 fok melegre szállott le, s csak a szél akadályozta meg, hogy dér nem volt. Másnap virradóra újra beköszöntött a vendégek legkelletlenebbike : a köd, melynek kártevő hatásáról különböző észlelések vannak. A búza most hányta ki fejét, s hátas földeken egy hét alatt igen szép, sőt helyenként csodás fejlődésnek indult. Most már világosan kidomborodik, hogy az idei búzatermés javát, a hátas homokos pusztai földek fogják adni. A laposabb réti földeken előbb a sok eső, most pedig a szárazság akasztotta meg a búza növését. Ami az esőt illeti, a hét elején, habár pásztásan, tekintélyes területeken jutott belőle, de sokkal kevesebb a szükségletnél. Különösen a réti földek tengeri vetése a felső réteg szárazsága miatt még most sem kelt ki és ahol kikelt, alig kapálható. Felemelték a dohány árát A dohányáruknak a szivarnak cigarettának májusra tervezett és akkor elhalasztott áremelése junius 1-én megtörtént. Az áremelés egyformán érinti úgy az általános, mint a különleges eladásban lévő szivart, cigarettát és dohányfajtákat. Az áremelés különben elég tekintélyes. Az általános eladásban levő szivarok közül a Regalitas 24 fillér, a Trabuco 22, a Britanika 20, a Miliares 18, az Operas 16, a Cuba Portorico 12, a finom Virginia 12, a Portorico 9, a cigarillos 7, a Vegyes külföldi 7, a Rövid magyar 5 fillér. A cigaretták közül a Memphis 7, Mirjam 6, Király 5, Hölgy 5, Hunnia 6, 2 drb Sport 7 fill, 2 drb Dráma vagy Virginia 5 fillér, Duna 3 fill. 2 drb Magyar 3 fillér. A cigaretták közül különben a Stambul, Sultán, Hercegovina és Jenidge végelárusittatik. A keresettebb cidarettadohányok ára 250 grammos csomagokban : Finom hercegovinál 90, Középfinom török 65, Dráma 40 fill, Legfinomabb magyar 30, Középfinom magyar 14, Kapa dohány 10, Magyar pipadohány 7 fillér. A belföldi különlegességi dohánygyártmányok felemelt árai a következők : Regalia Favorita 34, a Operas Especial 34, Regalia 28, Regalia Media 26, Havana Virginia 24, Portorico Especial 22 fillér. A cigaretták közül a Coronas 16, a Sphinx 14, a Princesas 8 és a Dames ugyancsak 8 fillérbe kerül. Mohamedán temetés. A gyulai vöröskereszt kórházban hétfőn délután meghalt Begamovic Atim mohamedán katona, a boszma hercegovinál 1 sz. ezred gyalogosa. Ez az egyszerű híradás nem jelent ma valami rendkívülit, hisze soha annyi felejthetetlen kedves halottunk nem volt, mint most, soha annyi ígéret, reménység, ifjúság és jövendő nem pusztult el, annyi szépséget és erőt — nem temettünk el, mint a közelmúltban. Minden halottunkban csudával határos győzelmeink kivivóját, mártírját ünnepeljük. Ha ezt a szürke nevet mégis kiemeljük a többi ezer és ezer közül, annak jelentősebb indoka van. Begamovic Atim koporsójánál megállunk egy percre, mert az ő halálesete önkéntelen, de annál ékesebb bizonyítékát szolgáltatta annak az emberséges, jóságos szellemnek, amely másfél év óta működő vöröskereszt kisegítő kórházunkban urakodik. A bosnyák hős halála kissé félre lebbentette a függönyt, arról a tevékenységről, ami szemünk előtt, de zajtalanul, a nagy nyilvánosságtól rejtetten folyik. Azt hisszük nem mondunk újat, amikor első sorban dr. Zöldg János kórházparancsnok közismert, humánus gondolkozásának, úri egyénisége természetes folyományának tulajdonítjuk azt a szinte páratlanul álló gyöngéd szeretetet, amivel a kórház személyzete beteg harcosainkat ápolja. Annak a tudata és érzete hatja át és irányítja a kórház vezetőinek munkáját, hogy mi, akiknek megadatott még mára az élet kétes értékű öröme, hálánkon szeretetünkön kívül örökké adósai maradunk az érettünk küzdőknek és nincs ma szentebb kötelességünk ezen a földön, mint hogy lerójjuk a végtelen és megfizethetetlen adóság egy részét velük szemben. Ennek a felfogásnak klasszikus bizonyítéka szegény Begamovic Atim esete. A hős katona sebesülten és betegen hat hónapig részesült a gyulai vöröskereszt szeretetteljes ápolásában. Sebesülése meggyógyult, de belső baja műtétet tett szükségessé, azért áthelyezték a vármegyei közkórházba. Miután ott a műtéttől sem rém reméltek gyógyulást, nem operálták meg, hanem átküldték a békéscsabai katonai kórházba. Ott sínylődött kórágyán a hazájától messze szakadt katona. Életereje egyre hanyatlott; érezte, hogy nemsokára megtér Mohamed prófétához. Ennek kifejezést is adott a kórház ottani parancsnoka, dr. Scernschuss Hazay János törzsorvos előtt, azt az utolsó kívánságát terjesztvén elő, hogy szeretne a gyulai vöröskereszt kórházba visszatérni, ahol nagyon jól bántak vele és sehol olyan jól nem érezte magát. A legtávolabbi lövészárokban is legendás hírnevű törzsorvos azonnal intézkedett, hogy kívánsága teljesüljön. Betegszállító kocsin Gyulára kisértette a már végéhez közeledő súlyos beteget, aki leírhatatlan boldogsággal üdvözölte a viszontlátott orvosait és ápolóit, kik meghatottan sereglettek beteg ágya köré. A viszontlátás örömei azonban nem sokáig tartottak, a szegény katona néhány óra múlva meghalt. A vármegyei közkórház ravatalozó terméből szerdán délután kisérték ki utolsó útjára. A temetésen megjelent a Vöröskereszt kórház vezetősége dr. Zöldy János kórházparancsnok vezetése alatt, a kórháznak számos betege, a 11. gyezred több tisztje, s a kivezényelt diszkiséret. Kegyeletes női kezek feliratos virágkoszorut is helyeztek a a ravatalra. Egyiket a Vöröskereszt kórház nevében, másikat Szegedi Zsuzsika. Koporsójánál az Aradról érkezett mohamedán tábori lelkész rövid halotti imát mondott, azután a mohamedán vallás parancsaihoz híven zene nélkül kisérték ki a köztemetőbe az elköltözött vitéz katonát. „Aki szalonnára ékezett“ cim alatt lapunk április 30-iki számában hirt adtunk arról, hogy Gazsó János gyulai lakos április hó 28-án Bondár Jánostól 90 kilogramm szalonnát ellopott és ezt Csete János bicerei lakosnak 38 koronáért eladta. Közleményünknek ez utóbbi része — a mint készségesen elösmerjük a valóságnak nem felel meg, amennyiben ez pusztán Gazsó János bemondásán alapult, s Csete János ellen orgazdaság büntette miatt a kir. ügyészség 1675—1915. sz. alatt kelt végzésével az eljárást beszüntette azért, mert arra nézve, hogy Csete János ezt a cselekményt elkövette volna, a nyomozás során bizonyiték fel nem merült. Eljegyzés, Dr. Geist Gyula cs. és kir. huszárfőhadnagy, csákói földbirtokos eljegyezte Be- liczeg Tibor fiteri földbirtokos Margit leányát. Merénylet a gyulavarsándi plébános ellen. A szomszédos Gyulavarsánd község városunkban is ösmert nagyéidemü plébánosa Sztarg Gusztáv ellen csaknem végzetessé válható merényletet intézett Odrader Róza nevű éltesebb varrónő. Előzetesen fenyegető leveleket küldött a 60 éves plébánosnak, aki erről jelentést is tett esperesének, egyébként azonban nem tulajdonított a fenyegetéseknek jelentőséget. Egy reggeli mise után azonban Odrader Róza orvul vitriollal arcon öntötte a plébánost, akinek a maró folyadék súlyos sebeket okozott arcán, de szerencsére szemei sértetlenek maradtak. A csendőrség letartóztatta a merénylő nőt, aki bevallotta, hogy megakarta ölni, vagy legalább is megvakitani a plébánost és tettének okául azt hozza fel, hogy ő apácák közt nevelkedett és nagyon érdeklődött az egyházi személyek iránt, de a pap nem viszonozta érdeklődését, különösen pedig az fájt neki, hogy a szentség kiosztásakor sohasem nézett reája. Valószínű, hogy a merénylőnő vallási tébolyban szenved. Csoda-malac. Király Lajos orosházi lakosnak egyik kocája különös torzszülöttnek adott életet. A kismalacnak 8 lába s három füle van. Király a malacot bevitte a községházához, ahol a nép nagy csoportban bámulja a különben kimúlt csodaállatot és mint minden szokatlan tüneményből, ebből is ki akarja sütni, hogy nemsokára itt lesz a diadalmas béke. Művészest Csabán. A csabai hölgyek nagyszabású müvészestélyt rendeznek f. hó 7-én a színházban az elesett 10i-es hősök hozzátartozói javára. Az estély sikere már biztosítva van. Az agilis rendezőségnek sikerült megnyernie a Vígszínház két kitűnő művészét a közreműködésre. Góth Sándort és feleségét Kertész Ellát. A hires művészpár a «Háromszög* cimü egyfelvonásos vígjátékot mutatja be. Ezt megelőzőleg Góthné egy magairta monológot ad elő. A többi szereplő is méltó lesz a Góth-párhoz, melynek ékes bizonyítéka a következő műsor: I. rész. 1. Prolog, irta és elmondja Nil (Rozsnyai Kálmánná). II. Mester har- mónium-szóló, játsza dr. Südy Ernő. III. Műdalok,