Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-04 / 23. szám
X Li Vili. évfolyam. ftyula, 1916. juiiius 4. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KÖZOAZDÁSZATl HETILAP 93. szám. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templomtér üohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓIIX DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Katonáink gazdasági munkája. Amióta a háború tart, niindeu intézkedésnek a katonai érdekek figyelembevételével kell megtörténnie. Mikor megbénult a vasúti forgalom, azzal vigasatalódtunk, bogy ennek oka magasabb katonai érdek. A drágaságnak is oka a hadviselés. Volt ezenkívül az elmúlt két esztendő folyamán egész csomó olyan, intézkedés, amelyben a hadügyi érdekekre hivatkoztak, de ami, — mint utóbb kiviláglott — fölösleges volt. Főleg ez utóbbiakat vizsgálva, szinte jól esik, bogy a hadműveleti érdekekre való hivatkozás mostanában egészen helyénvaló rendelkezésekkel történik meg. Utalunk a többek között a mezőgazdák szabadságolása és felmentése tárgyában kiadott honvédelmi miniszteri rendeletekre, amelyek szintén a hadviselés érdekeinek szemmeltartásával adattak ki, de amelyeket mégis az a szellem lengi át, amely tizztában van Magyarország legjelentősebb termelő osztályának érdekeivel, s mindazokkal a dolgokkal, amelyek a mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosításához úgy békében mint háborúban kétségtelenül hozzá fűződnek. Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter most egy újabb rendelettel örvendeztette meg a folyó évi termés sorsán aggódó gazdaközönséget. A rendelet a mezőgazdasági cséplőgépészek és fűtők szabadságolására, illetve felmentésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. E szerint nem kell aggódni, hogy a betakarított termés, amelynek munkálataihoz szintén bőséges mennyiségben fognak katonát szabadságolni, illetve kivezényelni, el- csépeletlen marad. A hivatásos motor és gőz- cséplőgépészeket, valamint fűtőket, még a frontról is legsürgősebben szabadságolják, hogy egyrészt a javításra szoruló gépeket jókarba hozzák, másrészt közvetlen aratás és bebordás után cséplőgép fütve álljon, bogy a termésnek piacra hozatala, s közélelmezés céljaira való bocsájtása semmi haladékot ne szenvedjen. Mondanunk sem kell, hogy a liberális és a mezőgazdaság érdekeit szorosan szem előtt tartó rendelet a legfőbb badvezetőség teljes egyetértésével készült. Ez is csak annak a bizonyitéka', hogy a legilletékesebb katonai körök, mostani nagy elfoglaltságuk közepette is tudatában vannak nemcsak a mezőgazdasági nemzet fenntartó jelentőségének, de a hadviseléssel szoros kapcsolatának is. Ami a gépészek és fűtők felmentését illeti, figyelmeztetünk minden érdekelt földbirtokost, hogy akinek hadbavonult cséplőgépkezelője és fűtője van, szerezze be annak sürgősen okmányait. Ahol vizsga bizonyítványt előkeriteni nem lehet, a község elöljáróságával kell igazoltatni, hogy a felmentésre igényt tartó egyén valóban hivatásos, fütő és gépész. Ezt a bizonyítványt meg kell az illető cimére küldeni, mert a felmentéseknél mellőzni fognak minden hosszadalmas eljárást, t. i. : a bemutatott okmányok alapján az arra illetékes egyént legközvetlenebb csapatparaucsnoka szabadságolja egészen 1916. évi november hó 30-ig. Az eddigi tapasztalatok szerint a csapatparancsnokságok a kiadott rendeletek szellemének megfelelőleg a szabadságolások dolgában teljesen céltudatosan és liberálisan jártak el. így lesz ez a gépészek és fűtők felmentésénél is. A magyar gazdaközönség tehát nyugodt lehet, hogy már az idén semmi körülmények között nem fogja nélkülözni azokat a munkaerőket, amelyek a termés piacképes állapotba való hozatalához szükségesek. A belső hadviselésnek egy nagy győzelme ismét, amelyet ha megelőzne a bőséges istenáldás, a jó termés, akkor hosszú ideig megint nyugodtan nézhetnénk a jövő elébe. TÁRCAA magyar csendörségröl. Irta: Preszly Lóránt!, csendőrszázados. Miként a béke áldásos napjaiban, úgy most is, hogy e nehéz, elszánt, de dicsőséges és reményre feljogosító küzdelem folyik, megelégedéssel fordulhat mindenki tekintete a magyar csendőrség felé. Most, amidőn" állami szervezetünk minden egyes intézményének teherbírása, munka és élet- képessége erős próbára tétetett és amidőn az adva volt általános viszonyok jelentékenyen nehezítették ezen szerveknek eredményes szolgálatát, jogos örömmel és fokozott büszkeséggel szögezhetem le azt a tényt, hogy a magyar csendőrség az eléje tornyosult sokoldalú, végtelenül nehéz felelősségteljes és veszélyes feladatait nemcsak állami életünk legmagasabb vezetőinek és a magas katonai vezetőségeknek osztatlan, legteljesebb elismerésére oldotta meg, hanem az állampolgárok teljessége is csodálkozó bámulattal adózik áldozatkész, értékes és eredményekben gazdag szolgálatai iránt Midőn a magyar csendőrség intézményére gondolunk s azon teljesítményekre, melyeket rövid 35 évi fennállása óta felmutat, lehetetlen, hogy ne a legnagyobb hálával emlékezzünk arra az államférfira, kinek nagy nevéhez és mindenki által áldott emlékéhez fűződik a magyar csendőrség intézményének szervezése és megalkotása. Hogy a csendőrségnek állami életünkben milyen fontos szerepe jutott, ennek bizonyítására talán elegendő arra hivatkoznom, hogy az állam egyik legfontosabb féladata a társadalom meg- védelmezése a bűnös emberektől, bűnös — állam és társadalomellenes — célok szolgálatára alakult szövetkezetek garázdálkodása ellen, mert nyugodt fejlődését minden irányban és minden téren csakis úgy szolgálhatja, ha a tisztességes utón haladó és haladni vágyó embereket a gonosz támadások ellen megoltalmazza, a közveszélyes elemeknek kártevését megelőző és megtorló intézkedéseivel korlátozza, üdvös intézmények létesítésével ezek pusztításait nehezebbekké és ritkábbakká teszi. Mindennek alapja és éltető eleme a társadalmi, gazdasági és erkölcsi téren egyaránt uralkodó rend és nyugalom; ott ahol ez szilárdan nem áll, ahol ez biztosítva nincsen, ott az állam legeminensebb érdekei forognak veszélyben, mert az állampolgárok kevésbbé megbízható elemei a maguk jólétének vagy boldogulásának érdekében sokszor nyúlnak meg nem engedett és tiltott eszközökhöz, sokszor térnek le a becsület ösvényéről, de a nehéz életküzdelmek, a nyomor, a szegénység is sok szerencsétlent hajtanak a bűn karjaiba. Tudott dolog, hogy a bűnözés, bármilyen forrásból is eredjen, az emberi élet árnyoldala. A bűn már a bibliai idők óta kiséri az embert, ott leselkedik folyton körülötte és mint valami démon csalja, csábítgatja és megrontja a hálójába került áldozatát. Azok az ős ösztönök és őstulajdonok, melyek a világ megteremtése óta emberiek — befolyása az emberi életre és az ember összegyéniségének kialakulására általánosan ismert. A tudományos világ is hatalmas kutatást folytat az emberiség bűnözését illetőleg s igen nagy fontosságot tulajdonit annak nemcsak állami, de társadalmi szempontból is. És amikor keresi és kutatja annak okát és eredetét, magyarázza mibenlétét, leírja és ismerteti borzalmas rombolásait, egyidejűleg kiutat keres abból az egészséges állami, társadalmi és emberi élet megmentése és megteremtése érdekében. Ha az emberiségnek az életért, a létért s a fajfenntartásért folytatott nagyszerű, heroikus küzdelmét kisérjük figyelemmel, látjuk, hogy a szilárd erkölcsi alap az erények kutforrása, egyedül ez adja meg az embernek valódi értékét, ez szerzi meg részére tekintélyét, ez nyújtja számára élete és vagyona biztonságát, az emberiség az állam és a társadalom részére pedig végeredményében ez biztosítja a belrendet s az általános személy- és vagyonbiztonságot. Ezzel szemben a laza erkölcsi alap a bűnök okozója, mely elvonja az embert igazi hivatásától, megrontja testben és lélekben, ösztönzi őt az Isteni és állami törvények megszegésére, rossz sugal- mazója a léleknek, melyet megront, eldurvit és belekerget a bűnözésbe. Az emberek bűnözéséről valóban nem is lehetne beszélni, ha minden ember szilárd erkölcsi alapon állana, mert tudott dolog, hogy az erkölcsös ember harca az élettel mindig tiszta és becsületes s hogy az erkölcsös embertől sem a személy, sem a vagyonbiztonságot félteni, vagy megoltalmazni nem kell. Bűnről, bűnözésről valóban csak is ott lehet szó, hol az ember az erkölcsi ember typusától elüt, annak eszményi képétől eltévelyeg. Xja.pia.3als mai szama S olda,l.
