Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-28 / 22. szám
4 Békés 1916. május 28. Uj tanítónő. A vallás és közoktatásügyi miniszter Kóródy Ferencné szolnoki áll. elemi iskolai tanítónőt a gyulai állami elemi iskolához . áthelyezte. Hirels. Evangélikus istentisztelet. A gyulai evangélikus egyház hívői részére junius hó 1-én, áldozó csütörtökön délelőtt 9 órakor a Békésmegyei Kaszinó termében úrvacsora kiosztással kapcsolatos ünnepi isteni tisztelet tartatik. A vármegyei közkórházi bizottság dr. Daimel Sándor alispáuhelyettes elnöklete alatt f. hó 20-án d. u. ülést tartott. Az ülésen dr. Berkes Sándor igazgató terjesztette elő rendkívüli részletes időszaki jelentését a kórház állapotáról. Annak kapcsán a kórházi bizottság kimondotta, hogy mivel a mosó- és gépházat újonnan nem lehet felépíteni, mert a mostani viszonyok között az legalább 400000 koronába kerülne, ennélfogva azt mintegy 37000 korona költséggel aként alakíttatja át, hogy egy pár évig, tehát a háború végéig üzemben tartható legyen. A kórházi gépész fizetését a bizottság évi 190 koronával felemelte. Az intézet gépészi és lakatos javítási munkálatok teljesithe- tése végett, amelyek mindinkább szaporodnak, lakással, élelmezéssel és havi 60 korona fizetéssel egy gépészsegédet fogad fel. A kórházi felvonó kijavítása 430 korona költséget igényel. A főkonyha épületében levő fali lépcsőnek vaslépcsővel leendő kicserélésének szükségét látta a bizottság tűzbiztonsági szempontból szükségesnek mondotta ki, végül az elmegyógyintézet pincéjében elhelyezett tisztavizvezető csőhálózat elkészítésére a bizottság 1563 koronát szavazott meg. Mindhárom munkálatot Kalocsa István gyulai vállalkozó végzi. Intézkedett a bizottság a kórház fűtőanyag szükségletének beszerzése iránt is. A megtartott árlejtés eredményéhez képest a vulkáni és lupényi pir és kőszénre a magyar általános hitelbanknak, a Hiudenburg-pirszénre az aradi forgalmi r.-társaságnak, végül a tűzifára nézve a Braun és Czinczár ajánlatát fogadta el a bizottság. Itt említjük meg, hogy a fűtőanyagok beszerzése jelentékeny több költséggel jár, mint a múlt évben, mert a mintegy 120 vaggont kitevő kőszén és pirszén vaggononként 102 —115 koronával, mig a tűzifa vaggononként 250 koronával drágább mint tavaly. A gépházban szükséges fúrógépre 450 koronát szavazott meg a bizottság. Bejelentette a kórházi igazgató, hogy a kórházi pénztár múlt évi maradványa, amint az később megálla- pittatott, jóval több, mint amennyi eredetileg ki lett mutatva és pedig 15000 korona helyett 55000 koronát tesz ki a megtakarítás. Ezt a bizottság annál inkább örömmel fogadta, mert a kórháznak napról-napra szaporodnak azok a beruházási költ-, ségei, amelyek különösen a jelenlegi rettenetes drágaság mellett igen nagy terheket rónak a kórházra. A kórház múlt évi tatarozása 4051 K-ba került, ameiy szintén a kórház pénztári maradványokat terheli. Hangyái Károly régóta szolgáló kórházi szolga részére a bizottság harmadosztályú élelmet engedélyezett a háború tartamára. A kórházi alkalmazottaknak azt a kérelmét, hogy a kórház által vásárolt élelmicikkekből saját háztartásuk részére beszerzési áron vásárolhassanak élelmicikkeket, a bizottság nem teljesítette. Tekintettel arra, hogy a kórháznak 1914. és 1915. évi maradványa mintegy 98000 koronát tesz ki, a kórházi bizottság a tüdőbeteg osztálynál létesítendő sátor költségeire 3000, mig a belgyógyászati osztályra egy Röntgen-berendezést, mintegy 10000 korona költséggel, szavazott meg. Itt említjük meg, hogy ezt a két beszerzést a törvény- hatósági bizottság a folyó hó 23-iki közgyűlésén ezúttal nem engedélyezte, mert addig, mig a feltétlenül létesítendő és el nem halasztható fűtési, továbbá a mosókonyha és gépház javítási munkálatok végrehajtva nincsenek, addig nem állapítható meg, hogy lesz-e és mennyi maradvány az említett 98000 koronából, mert bár a most említett munkálatok a költségvetés szerint 65000 K-t igényelnek, tekintve, hogy előre nem lehet tudni, hogy a kivitel során minő újabb munkálatokra lesz szükség és valószínűleg több költség is fel fog merülni, ezért most még nincs a törvényhatóság abban a helyzetben, hogy a nem feltétlenül szükséges beszerzésekre olyan tetemes összegeket engedélyezzen. A gyulai gyógyszerészeknek kérelme folytán, a kórház részére szállított gyógyszerek árából a fennálló szerződés szerint a kórháznak járó 50%-os engedményt, tekintettel az egyes gyógyszerek árának rendkívüli emelkedésére, méltányosságból 25%-ra szállította le, ellenben azt a kérelmüket, hogy a 10 évre kötött szerződés egyéb határozmányai is megváltoztassanak, a bizottság nem teljesítette, mert azok teljesítésével a szerződés lényege lett volna megsemmisítve. A gyulai rokkant segélyezés. A vármegye keddi közgyűlésén a rokkantak ügyének istápolá- sára a vármegye területére kiterjedő hatáskörrel bizottságot szerveztek. Ebből az alkalomból meg- emlitendőnek tartjuk, hogy Gyula városában ez a kérdés már szervezve van. Hála a polgármester előrelátó gondosságának, a város közönsége közadakozásából és jótékonycélu ünnepélyek rendezéséből több ezer koronás alap gyűlt egybe, mely még ezután bizonyára tetemesen növekedni fog. Az alapot a városi pénztár kezeli, a segélyezés intézésére pedig dr. Lindenberger János apátplébános, Weisz Mór és dr. Ladies László városi képviselőkből álló bizottság kéretett fel. Nagyobb bizottság összeállítása nem látszott célirányosnak, mert tapasztalat szerint több tagból álló bizottságot nehezen lehet ülésre egybehívni, a segélyezéseknél pedig a cél az, hogy a segítség minél könnyebben és gyorsabban legyen kiadható, az arra szorulóknak. A rokkant segélyezés annyiban van már folyamatban, hogy az eddig hazatért rokkantakat nyilvántartásba vették és érdeklődtek azok anyagi viszonyai felöl. Mihelyt segélyre szoruló jelentkezik, a bizottság a kérelmet el fogja bírálni. A negyedik hadikölcsönre Gyula városában jelentékenyen nagyobb összeg jegyeztetett mint az előző 3-ik hadi kölcsön alkalmával. A Bákésme- gyei Takarékpénztári Egyesületnél 1,501.750 korona, (200,000 koronával több a 3-ik hadi kölcsönnél). Az I. Gyulavárosi Takarékpénztárnál 545.000 K. — A Gyulavidéki Takarékpénztárnál 441.000 K. a postatakarékpénztár 3900 K. összesen 2,491,650 K. A Békésszentandrási Takarék- pénztár hozzánk beküldött kimutatása szerint az intézetnél 700,000 korona, a négy hadi- kölcsönböl 2,186,000 korona jegyeztetett, amelyből a Takarékpénztár saját jegyzése 600,000 K. Vöröskereszt kitüntetések. A hivatalos lap keddi száma közli a háború alatt a katonai egészségügy körül kiváló érdemeket szerzett aradiak és aradmegyeiek kitüntetését. A névsorban több ismerőst fedeztünk fel, akik vármegyénkből származtak el, az orvosokat pedig a békésmegyei közkórházban eltöltött hosszas működésük révén ma is a baráti kötelékek szálai fűzik városunkhoz. A vöröskereszt hadiékitményes II. osztályú díszjelvényét kapták: Dr. Deák Zsigmond járásorvos Elek, Dr. Perenczi Armin Községi orvos Kürtös, a vöröskereszt hadiékitményes ezüst diszérmét ; Szemere Kálmán volt békéscsabai, most aradi állomásfőnök, Szemere Kálmánná, Dr. Mannkeim Zsigmond dr. Mannheim Zsigmondné, dr. Noll Viktor községi orvos Elek, Zsilinszky Endre vör. kér. fiókegyleti elnök. A vöröskereszt kórház részére adakoztak : Schmidt Gyula 6 klgr. sárgarépa, Kiszel Antalné 4 korona, Góg Mihály fél klgr. szalonna, Keresztes Lajos 11 és fél klgr. savanyított káposzta. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt ttanusitott vitéz magatartásuk elismeréséül Dubányi Gyula 2. népfölkelő gyalogezrednél beosztott szol- gálatonkivúli viszonybeli főhadnagynak, Molnár István és Meer Lipót 2. népf. gyalogezrednél beosztott népf. főhadnagyoknak a Signum Laudist adományozta. A hadsereg főparancsnokság a 2. honvéd gyalogezred következő vitéz katonáit a 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntette ki: Túrák György szakaszvezetőt, Dettar Antal és Simondán János tizedeseket, Koleseu János őrvezetőt, Sarpeszku József, Müller Péter, Szerb György, Kracsoneszku Szerafin és Nagy András honvédeket. Jótékonyság. Léderer Ede hamvainak a gyulai izraelita temetőben elhelyezéséről irt mult- heti hírünk pótlásául megemlítjük, hogy a boldogult nővére özv. Léderer Lajosné úrnő lapunk szerkesztőségének hagyomány címén 50 koronát bocsátott rendelkezésére a szegények részére, hitfelekezeti különbség nélkül leendő kiosztása céljából. A hagyományt köszönettel nyugtatjuk azzal, hogy nevezett úrnő intenciója értelmében osztottuk szét A gyulai kereskedők és kereskedőifjak társulata folyó hó 21-én, vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett és Czinczár Adolf elnöklete alatt. A felolvasott titkári jelentés beszámol a múlt társulati évről, mely természetszerűleg a háború jegyében folyt le. Megemlékezik a társulat múlt évben elhunyt tagjairól. Köztük a hadbavonult és hősi halált halt Kulka Dezsőről. Az oroszok által földult kárpáti falvak egyikében építendő házra 600 koronát adományozott törzsvagyoná- ból és a gyulai rokkant és vak katonák segély alapja javára szintén tekintélyes összeget juttatott a társulat tagjai között történt gyűjtés után Szilveszter estély megváltás címén. A társulat ez idő szerint 8 alapitó és 106 rendes tagot számlál és vagyona a különböző alapokkal 6000 koronát meghalad. Ezután előterjesztettek az 1915 évi zárszámadások, melyeket a közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentésének meghallgatása után, elfogadott. Úgyszintén jóváhagyta a választmány által beterjesztett 1916 évi költség- vetést. :— A közgyűlés tárgysorozatának utolsó pontja a tisztujitás lévén megválasztották három évre elnökké: Czinczár Adolf, alelnökökké : Karácsonyi Károjy és Weisz Mór, titkárrá Stern László, másodtitkárrá: Faragó Andor, igazgatóvá Reisner Ede, pénztárnokká : Spielmann Gy ula alelnökké : Sehwimmer L. Adolf, könyvtárnokká: Erdélyi Sándor. Választmányi tagokká : Berényi Armin dr., Braun Mór, Braun Vilmos, Braun Izsó Deutsch Vilmos, dr. Keppich Frigyes, dr. Kóhn Mór, dr. Martos J., dr. Major S., Reisner Arthur, Rosenzweig Hermann, Schillinger Lipót, Scherer Benedek, Vadas Márton, Weisz Ede és Zuzmann János. Választmányi póttagokul;Fábián Lajos, Dobay Ferenc, Dr. Szóbél Dávid, Vértesi Arnold. Számvizsgáló bizottsági tagokká : Kliment Ferenc, Schwimmer Arnold és Wertheim Béla. A gyermekeknek tilos egyenruhába járni. Miat az ország egyéb részében, úgy Gyulán is divatba jött, hogy a szülők gyermekeiket csukaszürke és tábori szürke katonai egyenruhába öltöztetik. A temesvári katonai parancsnokság megkeresésére, katonai okokból és katonai célokra szolgáló posztóval való takarékosságból az egész vármegye területén megtiltották a gyermekeknek az egyenruha viselését. Gyulán a rendeletet úgy hajtották végre, hogy a rendőrök parancsot kaptak az egyenruhás gyermekek szüleinek figyelmeztetésére. Ha a szülők egyszeri felhívásra sem tiltják meg ezeknek a ruháknak hordását, büntetés következik. A tavaszi vásár épugy mint a pünkösdi ünnep, amelynek idejéhez simul, az idén szokatlanul későre esik. Ezen körülmény egyébként egyáltalában nem válnék a vásár hátrányára, ha a forgalom egyéb kellékei megvolnának. A háború gyökeres fordulatot hozott létre egész közgazdaságunkban, igy mindenféle áruforgalomban is. — Azelőtt vevők, most pedig árusok és áru hiánya van és lesz valószínűleg észlelhető ezen a vásáron is és pedig úgy az állatok, nyerstermények, valamint az iparcikkeket illetőleg is. A vásári napok a következők: szerdán, május 31-én sertés, csütörtökön juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló s mezőgazdasági iparcikkek, vasárnap nyersbőr és belső vásár.
