Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-01 / 1. szám
szetartanak, a léhák nem fognak boldogulni köztük. Legyetek szorgalmasok, dolgosak és fegyelmezettek és akkor fiatal erőitekhez mérten ti is harcoltok a hazáért. Ti vagytok a mi népünk jövő nemzedéke!« A rendelettel pedig, melyről szól a nagy katona, körülírja, milyen föltételek alatt szabad a fiatal fiuknak dohányozni, alkohollal élni stb. Meg vagyok győződve, hogy a német nemze^^i megértik az öreg katona meleg hazafiui szivéből eredő intelmeket s megtartják azokat a rendeleteket, melyeket számukra előír. Tudom azt is, hogy azokkal szemben, kik a léhaságra hajlandók, ezen fölhívás és rendelkezés nem fog írott ma- laszt maradni. Nekem csak az volna szerény kívánságom, bár a mi fiatalságunk is megértené a komoly szót és ebben a nehéz időkben meggyőződnék arról, hogy csak az a nemzet fogja inegállani helyét a népek nagy küzdelmében, amelynek munkához szokott, fegyelmezett és tiszta erkölcsű ifjúsága van. Dr. Lindenberger János. Hírek. Ó-esztendő — uj-esztendő. Határkőhöz értünk. Véres, testi és lelki szenvedésekkel teli, de a magyar nemzet óriási erkölcsi erejéről tanúskodó ut után a második határkőhöz, az 1915-ik esztendő végéhez. Súlyos megpróbáltatásokkal kezdődött az esztendő. Sötét felhők tornyosultak a magyar ég fölött. Homályba borult a láthatár, a kivezető ul felé csüggeteg lélekkel néztünk. De hamarosan vége szakadt a megpróbáltatásoknak. A magyar ököl utat nyitott északon és délen ; a ránk özönlő ellenséget visszaszorította, megverte, majd jórészben megsemmisítette. Ma, amidőn az évi számadásainkat lezárjuk, emelt fővel, bizó lég^tfitsa .t it é kés lekkel tekinthetünk az újabb év, a harmadik háborús esztendő, az 1916. év beköszöntése elé. S ezt köszönhetjük elsősprban a harctéren küzdő hőseinknek, másodsorban azon itthonmaradottak- nak, akik tetteikkel iparkodtak méltók lenni az ellenségtől is tiszteletet kivívott katonáinkhoz. Az 1915. év meghozta a világraszóló dicsőséget, a magyar nemzet erkölcsi erejének öregbedését, az esztendő alatt kitisztult a haza földje minden ellenségtől, sőt mélyen beékelődtünk az ő határaikba ; megbüntettük az orgyilkosokat, csapást csapás után mértünk a hitszegőkre. Egy év, a háború második éve, mely óriási áldozatok után igen sokat adott nekünk. Hitet, bizodalmát a jövőbe s dicsőséges nagyságot az egész világ előtt; most jön, most következik a harmadik, az 1916-ik esztendő. Itt állunk a küszöbén. Ennek az évnek meg kell teremnie, meg kell hoznia fáradozásainknak és véráldozatainknak méltó gyümölcsét: a győzedelmet, a becsületes békét. Ebnen a hitben, ebben a meggyőződésben élve lesz csak ez az évünk boldog uj év. A vármegyei igazoló választmány folyó hó 30-án du. 3 órakor Dr. Márki János elnöklete alatt ülést tartott, amelyen mivel felebbezés nem adatott be, igazolta a vármegyében e hó 4-én 4 kerületben megtartott választások alkalmával megválasztott bizottsági tagokat, valamint helyesbítette a megyebizottsági tagok névjegyzékét az állandóbiráló választmánynak, a legtöbb adót fizetők 19J6. évi névjegyzéke ellen beadott felebbezések folytán hozott határozata érceimében, nevezetesen 5 uj tagot felvett a névjegyzékbe s ötöt törölt abból. A 43—50 évesek pótszemléje. Az augusztus és szeptember hónapokban megtartott szemléken alkalmasnak talált 1865—72. évi születési nép- fölkelők felülvizsgálatát, Békésvármegye összes járásaira elrendelte a honvédelmi miniszter. A felülvizsgálat elrendelése abból az okból történt, mert az alkalmasoknak talált népfölkelők számát a miuiszter is tulmagasnak tartja (körülbelül 80°/o) s igy nem látszik kizártnak, hogy a nem alapos vizsgálat folytán olyanok is alkalmasoknak nyilváníttattak, akik a harctéri fáradalmakat nem tudják elviselni. A felülvizsgálat a sorozó járási székhelyeken, január hó alább felsorolt napjaiban 1916. január 1. történik: A békéscsabai s. járásban 4, 5, 6, 7, 8, 9 a gyulai s. járásban 10, 11, a gyulavárosi s. járásban, 12, 13, 14, a gyomai s. járásban 15, 16,20, a békési s. járásban 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, a szarvasi s. járásban 11, 12, 13, 14, 15, 16, 20, az orosházi s. járásban 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, végül a szeghalmi sorozó járásban 16, 20, 21, 22 és 23-án. A felügyelőbizottság katonai tagjai: egy tábornok, vagy egy magasabb rangú honvéd törzstiszt és egy magasabb rangú honvéd orvos, a polgári hatóság részéről a vármegye főispánja, vagy az általa kijelölt idősebb és tekintélyesebb megye-bizottsági tag mint elnök. A főispán által felkérettek erre a tisztre Gyulán ; Dr. Zöldy Géza Bcsabán Haán Béla és Fábry Károly, Orosházán Dr László Elek, Szarvason Gróf Bolza Géza, Szeghalmon Dr. Tót Ákos, Gyomán Debreczeni Endre és Békésen Dr. Török Gábor bizottsági tagok. A felülvizsgálaton segédszolgálatra alkalmas határozat nem hozható, hanem az illető megvizsgált csak »fegyveres szolgálatra alkalmasnak vagy „fegyveres szolgálatra alkalmatlannak“ minősíthető« a kórházba senki sem küldhető. A felülvizsgálaton mindenki saját érdekében is megjelenni tartozik, aki azonban nem jelenik meg, az többé felülvizsgálatra nem idéztetik meg. Katonai kitüntetések. A király az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül Y. Tóth Antal békési járási állatorvosnak, a 21.-ik tábori ágyús ezrednél beosztott népfólkelő állatorvosnak az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Megparancsolta továbbá, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a legfelsőbb dicső elismerés tudtul adassék Appel Bezső 2. népf. gyalogezredbeli főhadnagynak, Balogh Zoltán a 802, honvéd gyalogezredhez beosztott 2. honvédgyalogezredbeli főhadnagynak, valamint Istvánffy Sándor ugyan- ottani hadnagynak. A hadsereg főparancsnokság vitéz magatartásuk elismeréséül a 2. oszt. ezüst vitézségi érmet adományozta: Kriszta János szakasz vezetőnek, Vinerszáv Vazul, Mátyás Károly őrvezetőknek és Durst Adám őrmesternek a 2.-ik honvédgyalogezredben. Ferenc Szalvátor főherceg a vöröskereszt egylet vódnökhelyettese Ckrapek Jenő dr. fővárosi kórházi alorvosnak, a békésmegyei közkórház nemrég volt alorvosának a katonai egészségügy körül a háborúban szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvényét a hadiékitménnyel adományozta. drót fonattal. Némelykor végtelennek tetsző ideig nem mozdul semmi, napok és éjszakák elmúlnak a mozdulatlanságban, ami megbénítja el- lankasztja a legellentállóbb idegzetet is. És rettentő következményekkel járna, ha azok a csöndes figyelők csakugyan elfáradnának, ellankadnának. A szemközt beásott ellenség a legváratlanabb időben és helyenken, egyre hol itt, — hol ott próbálja védelmi vonalunkat -- elég erős-e ? És jaj volna, ha csak egyetlen ponton is engedne a gát. Egész országrészeket lepne el megint a szennyes áradat, milliók kétségbeesése lenne a következménye. Csakhogy a gát nem enged, erőssége azonban nem annyira a félelmes tökéletességgel megépült erődítési vonal — mint inkább a védők rátermettsége. Ilyen helyeken a vitézséget más néven nevezik : kitartás, türelem a védelmi háború katonájának legfőbb erénye. Nem törődni az ellenséges tüzérséggel, az itt nem komoly ellenfél, nem férhet hozzánk. Nem felelni a puskatüzre sem, az hasztalan pazarlás volna ! Csak várni, várni mozdulatlanul fegyelmezett idegekkel, mig az ellenség a dróthoz ér, húsz lépésnyire, akkor aztán rajta : tüzelni egy gép erejével és gyorsaságával. Mikor pedig megtört a roham, akkor átmenni ellen- támadásba. Hanem az itt megint nem úgy megy, ahogy odahaza képzeltük : kiugrani az árokból és azzal hurrá ! Behunyt szemmel, kivont karddal neki az ellenségnek Először is a védővonal nem árok, hanem egy száz és száz kilométer hosszú csaknem egészen zárt épület, (ezt is csak az tudja megérteni — aki látta, de még az sem egészen) belőle ki az ellenség felé csak igen bonyolult berendezésű kijáratokon át lehet jutni, az akadályokat és aknákat mindenféle furfanggal megkerülve. Mindennek igen gyorsan és pontosan kell végbemennie, hogy a század saját állásai előtt rendezkedhessék az ellentámadáshoz, a minek eredménye az szokott lenni, hogy nemcsak a támadást verjük vissza, hanem mindannyiszor egy csapat fogoly is jut a kezünkre. Hanem hát mind ehhez — ismételjük — olyan foka szükséges a türelemnek, kitartásnak, a miről otthon békében sejtelmünk sem volt. — És ehhez nagy szükség van, a test pihentetésén túl a lélek fölfrissitésére a szórakozásra is. — Csakhogy itt ez a szó is egészen mást jelent, mint otthon. Nem hiányzanak a szórakozásnak békében megszokott eszközei sem. Könyv, újság mindenütt látható, (otthon majd sokat beszélhetünk a zászlóalj könyvtár intézményéről is melyet saját kezdéséből, saját garasaiból tart fenn a csapat. A ki könyvet kölcsönöz ki, fizet egy pár fillért, s abból gyarapodik a könyvtár —• magától. íme : úgy szállítjuk magunk után a kultúrát mint akár az enni-innivalót, nem tudunk meglenni nélküle). Az is természetes, hogy a zeneértők elhozták magukkal hegedűjüket, fuvolájukat. Esténként a tartalék legénység jól fütött fedezékeiben néha olyan vig zeneszó hallható, hogy akármelyik csárda megirigyelhetné. Némelykor egyik másik tiszti fedezékben olyan magas rendű klasszikus muzsikát hallani, hogy némely hangversenyteremben is méltó programmot töltene be. Máskor még nagyobb terjedelművé lesz a zenés szórakozás : olyan estéken, mikor a vonalon tökéletes nyugalom van, valamelyik telefon szobában összeül egy kis zene és énekkar egykét órás koncertekre is. Bárhol a mértföldekre terjedő vonalon magunk elé helyezzük a hangos szavú tábori telefon kagylóját, s arra az időre bízvást elfeledhetjük az egész háborút. — Akár csak Budapesten lennénk a Telefon hírmondó városában. A „rendezőség“ arra is gondol, hogy fölváltva adjon magyar és német darabokat, miután a hallgatóságban a kettős Monarchia minden népe képviselve van. A szórakozás eszközei közül nem hiányzik az otthonról megszokott kártya, sakk és dominó sem. Azonban mindez a megszokott „mulatság“ itt nem nyújt elegendő pihenést a léleknek, a mi nem csoda, ha elgondoljuk, hogy napi 12- 14 órai gyötrően unalmas szolgálat után alapos alvásra van szükség, s ami csekély kis idő még marad, azt valahogy másként kell fölhasználni, mint sablonos kártya vagy egyéb játékkal. Zenében, vagy olvasmányban elmélyedni is ritkán van idő, hanem az örökké nyugtalan emberi kedély ösztönszerüen megtalálja, a mire fölfrissülés végett szüksége van : a változatosságot Rendkívül sok vonzó kedvesség nyilvánul meg az ilyen maguktól kipattanó ötletekben. Egyszer például nyugtalan vérü újoncok kerítettek valahol egy játékos kedvű kölyökkutyát meg egy öreg házinyulat, s a két állatot egymás ellen uszitva állatviadalt kezdtek velük játszani. — A játék lassanként mind több és több embert vonzott maga köré, akik egyre fokozódó jókedvvel nézték az egymástól kölcsönösen félő két állatka kergetődzését. Végül aztán az egész pihenő század nagy körben állotta körül a helyet,.
