Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-28 / 48. szám
1915. november 28. Békés 3 viselőjelölt által kifizethető fuvardijak mérvét minden vármegye különleges viszonyainak figyelembe vételével szabályrendeletileg állapította meg. A legújabb törvény a fuvardijakról szintén intézkedik, azonban minthogy most a szavazások a szavazó körökben történnek, ennélfogva a fuvardíjakat nem választókerületenkint hanem szavazó körönként kell megállapítani. A belügyminiszter felhívta Békésvármegyét is, hogy fuvardíj szabály- rendeletét alkossa meg. Minthogy Békésvármegyében minden község legalább egy szavazó kört képez és igy a választók legnagyobb részének alig kell számbavebető utat megtenni, ennélfogva a vármegyében csakis azon községre lesz értelme a fuvardíj megállapításának, amelynek nagy külterülete van mint például Gyulán, ahol Eperjes- puszta mintegy 13 kilométerre van a várostól. Békéscsabán, ahol Gerendás az anyaközséglől 20 kilometer távolságra fekszik. A meghallgatott főszolgabirák túlnyomó része és a polgármester nem javasolnak fuvardíj megállapítást, mert nem tartják indokoltnak, hogy midőn a választók egyik legfontosabb jogukat gyakorolják, azért fuvardíj megtérítést kapjanak. A szabályrendelet megalkotása felett a decemberi közgyűlés intézkedik. Gyula város burkolási szabályrendelete ellen a vármegyének több rendbeli kifogasa volt és azok következtében a szabályrendelet a belügyminiszter elbírálása alá is került. A belügyminiszter a szabályrendeletre szintén számos észrevételt tett amelyeknek tárgyalása végett a szabályrendeletet ismét a képviselőtestületnek kellett bemutatni. A képviselőttstület a belügyminiszter észrevételei alapján újból átdolgozta a szabályrendeletet. Felvette ugyanis abba azt, hogy a szabályrendelet rendelkezései alól kivétetnek a törvényhatósági és állami utak, rendelkezést igtatott be a szabály- rendeletbe a járdák építése tesintetében is, megállapítván azok átlagos szélességét, kimondva, hogy azon túl a költségek teljesen a várost terhelik. Módosult a szabályrendelet oly irányban is, hogy a háztulajdonos csak egyszer terheitetik a jarda építés költségeivel; az eredeti szabályrendeleti tervezet szerint 15 év eltelte után uj járdát lehetett volna a háztulajdonos terhére építeni. A járda és a burkolási költségek nem bírói utó í hanem közigazgatási utón lesznek behajtandók. A most említett módosítások a miniszter kívánságára vétettek fel a szabályrendeletbe. A miniszter kívánságától eltérőleg azonban úgy határozott a képviselőtestület, hogy a járdaépítés költsége nem egészen — amint a miszter kívánta — hanem csak felerészben terheli a háztulajdonost. Indokolta a város ezt az álláspontját azzal, hogy a járdák nagy része mar készen van és a háztulajdonosok azoknak csak a fele költségével terheltettek meg, a miniszter kívánságának teljesítése tehát igazságtalanság lenne azon háztulajdonosokra, akiknek háza előtt ezután létesül a járda. Ragaszkodik a város ahhoz is, hogy a járda és burkolat törlesztésére engedélyezhető határidő két évnél nem lehet hosszabb, és hogy a háztulajdonosok a hátralékok után nem 5 nanem 6%-os késedelmi kamatot fizessenek. A kérdéses szabályrendeleti tervezet, amelynek megalkotását egyesek már nagyon türelmetlenül várják, a törvényhatóság legközelebbi ülése elé terjesztetik felülbírálás végett és valószinüleg a felsőbb hatóságok döntése, a szabályrendeleti tervezetnek jóváhagyását fogja eredményezni. Gyula város közegészségügyi bizottságát szerdán délutánra dr. Lindenberger -János apát- plébános, elnök ülésre hivta egybe. Mint ismételten említettük, a városi tiszti orvos heti jelentéseiben már hosszabb idő óta konstatálja, hogy a roncsoló toroklób, tífusz és vörheny mind sűrűbben lép fel és terjed, különösen a gyermekek között. Egyes betegségek már járványszerü jelleget öltenek, azért a polgármester javasolta az alispánnak, hogy a fertőző betegségek terjesztésének meggátlása végett az összes óvodák és iskolák bezárását rendelje el. Az alispán, mielőtt az előterjesztés felett döntene, bekérte a óváros közegészségügyi bizottságának véleményét. Az ülésen elnökön kívül megjelentek: dr. Bucskó Korjolán, Tancik Lajos, Wieland Dénes, Y. Szakmáry Arisztid, dr. Adler Ignác, Biberea Péter, Erdős Gyula, Bekker Endre és Máris Tódor. Dr. Lindenber- ger János elnöki bejelentése után az ülés nyomban átalakult járványbizottsággá és mint ilyen dr. Bucskó Koriolán főjegyző elnöklésével folytatta a tanácskozást. Dr. Kurtucz Valéria tiszti orvos, a bizottság előadója javasolja az iskolák és óvodák bezáratását, annak dacára, hogy a héten az újabb megbetegedések száma némi csökkenést mutat. Az iskolák egyrészében úgyis szünetel a tanítás, mivel katonák vannak oda szállásolva, a többi iskolák pedig túlzsúfoltak s ez a körülmény, valamint a nedves időjárás is táplálja a kórok terjedését. A bajok terjedésének meggátlására legcélravezetőbb mód, ha a tanítás bizonytalan ideig szünetel. A bizottság az előterjesztést magáévá tette és ilyen értelmű javaslatot tesz az alispánnak Egyúttal felkéretett a polgár- mester, hogy a már meglevő 1 járványbiztoson felül még két egyént fogadjon fel, akik az eltitkolt ragályos betegeket felkutatják és a fertőtlenítés szigorúságát ellenőrzik. A magángyakorlatot folytató orvosok szintén felkérettek, hogy betegeik hozzátartozóit a kellő óvintézkedések megtételére oktassák ki. Az 1891, 1895, 1896. és az 1873 -77. években született népfelkelők utóbemutató szemléjének határidejét, az alispán a katonai hatósággal egyetértőleg az alábbi napokra tűzte ki. Az első bizottságnál: Gyula városában a gyulaiakra dec. 9, a doboziakra dec. 9. gyulaváriakra dec. 10, a kétegyháziakra dec. 10. A békési sorozójárásban Békésen a békésiekre, ktarcsaiakra és mberényiekre dec. 13. Az orosházi járásban Orosházán az orosháziakra, békéssámsoniakra és csorvásiakra dec. 15, a gádorosiakra, nagyszénásiakra, a pusztaföldváriakra, a szentetornyaiakra és tótkomlósiakra dec. 16. A szarvasi járásban Szarvason, a szarvasiakra, békécsabaiakra, a kondorosiakra és öcsödiekre dec. 23-án. A második bizottságnál Békéscsabán, a békéscsabaiakra dec, 9 és 10, az ujkigyósiakra dec. 11-én, végül a gyomai járásban Gyomán a gyomaiakra és endrődiekre dec. 21-én. A szeghalmi járásban Szeghalmon a szeghalmiakra körösladányiakra, vésztőiekre és füzesgyarmatiakra dec. 10 és 11 nagjain lesz az utóbemutató szemle megtartva. A most említett utóbemutató szemlék — épúgy mint a november havában m^tartott szemlék — szintén vegyesbizottságok előtt fognak lefolyni, vagyis abban elnöki tisztet a polgári hatóság képviselői is viselni fognak. A vegyes- bizottságokban a vármegye alispánja ugyanazokat a megyebizottsági tagokat kérte fel polgári elnökül, akik azokban legutóbb részt vettek. Polgári orvosok gyanánt a járási orvosok rendeltettek ki, kivéve a békéscsabai járást ahol ezt a tisztet a vm. főorvos fogja betölteni, Gyulára pedig a békéscsabai járási orvos jön. Népfelkelők bevonulása A legutóbb vagyis f. évi október 27-től november 30-ig megtartott illetőleg megtartandó népfelkelési bemutató-szemlén fegyveres szolgálatra alkalmasnak minősített egyének bevonulási határnapját végérvényesen december 6-ára tűzte ki a honvédelmi miniszter. A bevonulási kötelezettség vonatkozik az 1892, 1893, 1894. években, valamint az 1878-tól az 1890. évig született népfelkelő kötelesekre. A közelebbi részleteket a kifüggesztett hirdetmények tartalmazzák. A szanatórium igazgatójának kitüntetése. Ferencz Szalvátor főherceg, a Vörös kereszt egylet védnökhelyettese, a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül dr. Gáli Gézának a gyulai József Szanatórium főorvosának a Vörös kereszt hadiékitmé- nyes II. osztályú díszjelvényét adományozta. A háború óta tudvalevőleg a szanatórium tüdőbeteg harctéri katonák ápolására van berendezve, s a magas kitüntetés az igazgatónak a katonák odaadó és lelkiismeretes gyógykezelése körüli igaz érdemeit honorálja. Árlejtés a vármegyén. A vármegye jövő évi nyomtatvány szükségletének biztosítása céljából a vármegye árlejtező bizottsága a tegnapi napon Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. A beadott 2 gyulai ajánlat közzül a Dobay- cág ajánlatát, mint olcsóbbat fogadta el a bizottság. Egyben a szolgaruhák kiállítójának kérelmére, figyelembevéve, hogy a kapusnak földig érő ka bátot (atilla) kellett csinálni, amit vállalkozó az ajánlatának megtételénél nem vett figyelembe, méltányosságból 32 korona többlet költséget en- g edélyezett. A postai csomagok felvételének korlátozása a postafönökségtől vett értesülésünk szerint a mai naptól megszűnt. Most már lehet egy-egy feladónak akármennyi csomagot feladni, akkor is, ha élelmiszereket tartalmaz. Magáncsomagok az eddigi feltételek mellett ezután a 231, 232. sz. tábori postákhoz is küldhetők. Drágább lett a bérkocsi. A háború mindent megdrágított és talán egyedül a bérkocsi viteldijak maradtak meg mostanáig a régi alacsony szabályzat szerint. Igaz, hogy közben a konflisok és fiakkerok kétharmad része eltűnt a »stand«- ról. Részint a lovakat, részint a kocsisokat vitték el a katonasághoz és utóbbi időben csak kivételesen szerencsés emberek juthatnak hozzá a szükséges kocsihoz. A ló, takarmány és munkaerő árak emelkedése miatt a bérkocsi tulajdonosok nem képesek a közönséget a régi díjért kiszolgálni s ismételten kérték a hatóságot, hogy a díjszabást emelje fel. Tanczik Lajos rendőrfőkapitány a viszonyok változása folytán méltányosnak találta kérelmüket és a múlt hét folyamán 25%-al felemelte a bérkocsi viteldijakat. Egyúttal régi igazságtalan állapotot reparált, amikor megengedte, hogy este 9 órától reggel 5 óráig a viteldijak kétszeresét számíthassák. Az uj díjszabás a következő: 1. A város bármely részétől az indóházig, vagy onnan a város bármely pontjáig kétfogatu bérkocsiért 1 K 50 í. Egyfogatuért 1 K. 2. A város bármely pontjától az indóházig és vissza kétfogatu kocsiért 3 K. Egyfogatuért 2 K. 3. Egyéb, illetve a város bei- vagy külterületére való utazás alkalmával félórára kétfogatuért 1 K 50 f. Egyfogatuért 1 K. 4. Fél órán túl 1 óráig terjedő időre kétfogatuért 3 K. Egyfogatuért 2 K. 5. Azon túl minden félórára kétfogatuért 1 K 80 f. Egyfogatuért 80 f. 6. A félóránál kisebb idő félórába számithátó. 7. Éjjel este 9-től reggel 5 óráig a fent meghatározott viíeldijak kétszerese számítható. 8. Kétfogatu kocsi 4, egyfogatu kocsi pedig 3 személy által vehető igénybe; kézi pod- gyász, (ha nem több 25 kilónál) szállítható.] Katonatemetések. Kurucz István nagyszé- nási illetőségű 21 éves 101. gy. ezredbeli katona a harctéren szerzett betegsége következtében a békésmegyei közkórházban e hó 24-én meghalt. Ugyanott halt meg f. hó 26-án Schmidt Willibald 11 gy. e. 32 éves közkatona, k' szintén a harctérről került a kórházba. Mindkettőt katonai dísszel kisérték utolsó útjára. Elveszett egy 40 cm. hossza aranylánc f. hó 27-én d. e. az Erdélyi Sándor utón A megtaláló aki a láncot a rendőrségnek beszolgáltatja illő jutalomban részesül. Adományok a Vöröskereszt korház részére. Baráth Ferencné 4 drb. téli ing, 2 pár harisnya, 6 zsebkendő. Busák Józsefné Solymosmajor 6 csomag dohány, 1 kosár sütemény, 1 ölt. férfiruha. Benkő József 50 kg. alma. Uferbach Józsefné 400 drb. cigaretta. Dr. Bucskó Koriolánné újság és folyóiratok. A nemzeti áldozatkészség szobrára a gyulai kir. ügyészség saját kebelében 138 koronát gyűjtött össze, amelyben részt vett a kir. ügyészség vezetője, személyzete, a fogház-felügyelő s az ő személyzete. Az összeg legnagyobb részét azonban a letartóztatott fiatalkorúak adták össze, mert 48 fiatalkoiu 2 koronájával 96 koronát áldozott a nemzet háborús céljaira abból, amit saját kezök munkájával kerestek. A megértő jó érzés és áldozatkészség ez a jele mutatja a fiatalkorúak útját a becsületes élet felé, — és megnyugtatást jövőjük tekintetében. Gyermekvédelmi alap. A tragikus véget ért Hohenberg Zsófia, a volt trónörökös nejének emlékére alakult »Zsófia Egyesületi gyermekvédelmi alapot létesít és egy 200 gyermek befogadására alkalmas gyermek sanatoriumot akar Balatonszabadin felállítani. Az említett célok elérésére a vármegye területén foganatba vett gyűjtés 1043 koronát eredményezett, mig a vármegye törvényhatósága, nagyobb összegei — úgy tudjuk — 1000 koronával fogja az egyesületet támogatni. Halálozás. Idősbb Dundler Ferenc kiérdemesült lakatosmester f. hó 21-én 58 éves korában meghalt. Temetése kedden délután volt a róm. kath. egyház szertartása szerint Szent József temetőben. Béke hamvaira 1 A légsulymérö a háború kezdete óta nem emelkedett oly magasra, mint a multhét első napjaiban. A három napra terjedő szélorkán alaposan megtisztította a levegőt és gazdaközönségünk már bizakodni kezdett, hogy a hónapokra terjedő esős időt tartcsabb szárazság fogja felváltani. A hét folyamán nem is esett, de a barométer magas állása csupán három napig tartott, azóta ha nem is rohamos tempóban, de napról-napra sülyed és a meteorologiai jóslás újabb csapadékkal fenyeget.
