Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-28 / 48. szám
4 Békés 1915. november 28. A gyulai vöröskereszt egylethez befolyt adományok: Gazsó Pálné 2 K, Tarkó Gáborné 1 K, Haász Teréz 1 K, Múlt Jánosné katonák karácsonyi ajándékára 2 K, Szilágyi Lajosné ugyanezen célra 1 K, Góg Ferencné vak katonák részére 10 K. Két szerencsétlen esés. Szerdára virradóra a levegőből lecsapódott köd és pára tükörsima jégpáncéllal vonta be az utcákat. A járókelőket a síkos ut a legnagyobb elővigyázatra késztette. De az óvatosság dacára sokan csúsztak és estek el az utcán. A legtöbben kisebb ütődés, vagy zuzó- dással megúszták az elesést, de előfordult súlyosabb természetű baleset is. így a kora reggeli órákban Weinmann Viktor törvényszéki biró a templom előtti járdán elcsúszott és oly szerencsétlenül terült el, hogy bal alsó karján csontrepedést szenvedett. A sérült karra a közkórházban gipszkötést alkalmaztak. — Csütörtökön délután pedig súlyosa kimenetelű baleset érte Kétegyházán dr. Adler Ignác gyulai főrabbit, aki ott egy temetésen vett részt. Temetőből jövet a fagyos utón elesett úgy, hogy egyik lábának bokacsontja megrepedt. Automobilon jött be a vármegyei közkórházba, ahol a törött testrészt gipszbe tették. Mindkét sérült lakásán várja be gyógyulását. Társadalmunkban élénk sajnálkozás és részvét nyilatkozik meg irányukban. Meleg ruhát harctéri katonáinknak. A gyulai nőegylet felhívást intézett a hölgyközönséghez, hogy gondoljon a harcmezőkön csontigbató hideg szelekben küzdő vitéz véreinkre s igyekezzék kivenni részét ama munkából, mely katonáink szenvedéseit enyhíteni törekszik. Vállalkozzon mindenki meleg holmik: lábszárvédő, érmelegitő, sálak stb kötésére. A gyapjú fonalat a nőegylet díjtalanul bocsájtja rendelkezésére. A felhívás nem talált kellő visszhangra, mert elenyészően csekély számban jelentkeztek hölgyeink a hazafias és humánus munkára. Őszintén szólva sokszorosan több vállalkozót reméltünk ebben a táborban sorakozni. Vagy talán a honleányi áldozatkészségnek ez a formája tavaly óta kiment a divatból? A meleg ruhanemüek készítésére eddig jelentkeztek Dombi Lajosné, Dutkay Béláné, Székely Lajosné, Braun Lenke, Léderer Lajosné, Werner Lajosné, özv. Reinhart Józsefné, Zimmer Erzsébet, Székely Böske, Soltész Margit, Stern Lászlóné, Heller Ferdinándné, Krasznainé, Osváth Vilma, dr. Berkes Sándorné, Czingulszky Józsefné Leitner Menyhértné. Ugyané célra pénzadománynyal járultak Ruff Ferencné, Weisz Mórné, gróf Wenckheim Frigyesné, Schröder Kornélné, Ambrus Sándorné, Somogyiné, Székely Lajos, Puskás Andrásné, dr. Bucskó Koriolánné. A háború nélkülözései ellensúlyozására a vármegye egyes községeiben alakult helyi bizottságok jelentéseiből megállapítható, hogy ezek a bizottságok a háború óta segélyezésekre 38588 K fordítottak; ebből az összegből csupán a téli hónapokra 26034 korona esik. Rendelkezésre áll még ezeknek a bizottságoknak 70700 korona. A helyi bizottságok segélyezésein kívül egyes községekben tisztán a községi szegény-alapok terhére történnek segélyezések. A fentemlitett összegek túlnyomó részben társadalmi utón történt gyűjtések eredményei, de a községek is mint erkölcsi testületek tekintélyes hozzájárulásokkal támogatták a helyi bizottságok működését Megemlítjük, hogy az államsegély mellett és a munkaalkalmak kellő felhasználásával, a legszegényebb társadalmi osztályok megélhetése a vármegyében általában annyira biztosítva van, hogy a helyi bizottságok támogatására csak ritkább esetekben van szükség. Ez a körülmény magyarázza meg azt, hogy a gyűjtött összegeknek egy nagy része még rendelkezésre áll. Természetesen a téli időszakban, midőn a munkaalkalmik ritkábbak, de a megélhetés is általában nehezebb, mint a nyári nyári hónapokban, a segélyezésekre fokozottabb mérvben van szükség és igy a segélyező bizottságok működésének a közeledő téli hónapok alatt most már nagyobb tere lesz. Drágul a papír. A nyomtatványfogyasztó közönség előtt nem ismeretlen az a tény, hogy a könyv- és kőnyomdai, könyvkötészeti és üzleti könyvgyártási üzemekben feldolgozásra kerülő nyersanyagok, valamint az üzem fenntartásához szükséges anyagok és szerek árai a gyárak folytonos és gyakori áremelkedése következtében eddig soha nem létezett magasságra emeltettek fel. Tájékozásul ide iktatunk az anyagok áremelkedéséről néhány adatot. Az összes magyar és osztrák papírgyárak egyöntetűen a következő időpontokban és mértékekben emelték a papiros, karton, papirlemez és papirnemüek árait: 1915. április 23-án 25%-ig. 1915. julius 1-én további 20% -ig és 1915. szeptember 16-án ujabbi 25%-ig. A papírárak emelkedése tehát eddig 70 % -ig terjedt. A legfontosabb anyagok közül a vászon és a pamutnemüek ára 150%-al, a bőr 80°/0-al, a festékek 50%-al, a kence 200%-al, az olaj 200 % -al, az üzemben folyton pótlást igénylő eszközök 50—100 % -al, a különféle vegyi szerek 200 %-ig emelkedtek, sőt egyesek nem is kaphatók és igen magas áru pótszerekkel kell ezeket helyettesíteni. Mindezek a már bekövetkezett áremelkedések, valamint az az általánosan ismert körülmény, hogy a nehéz megélhetési viszonyok folytán maga a munka is megdrágult, arra kényszerítik a grafikai és rokonipari üzemeket, hogy termékeik árait legalább harminc százalékkal felemeljék. Lopják a szárnyasokat. Erdős Mihályné panaszt tett a rendőrségen, hogy valami tyuk- kedvelő mostanában rákapott az ő majorságára. Már augusztus hónap egyik éjjelén valaki bemászott a Tomcsányi-utcai házának udvarára és 22 jércét emelt élt, másnap pedig 12 rucát. Akkor nem jelentette be az esetet, mert úgysem remélt a tolvaj nyomára akadni. Most azonban már kijött a béketürésből, mert a tyuktolvaj ismét látogatást tett udvarán. 24-én virradóra elvitte a nyáron ott hagyott és már naggyá fejlődött 10 tyúkot két nap múlva pedig 1 rucát. A rendőrség nyomában van a tettesnek. A békéscsabai kir. adóhivatal közbecsülés- ben álló vezetőjét, Peszkár János adótárnokot a pénzügyminiszter az aradi m. kir. adóhivatalhoz áthelyezte s ennek a nagyforgalmu hivatalnak a vezetésével bízta meg. Peszkár János 34 évi szolgálati idejéből 24-et vármegyénkben töltött el. Előbb 4 évig az orosházi, ezután két évtizeden keresztül a békéscsabai adóhivatal pénztárnoka volt és most érdemei elismeréséül helyezte a miniszter felelősségteljesebb pozícióba. Ezzel egyidejűleg a pénzügyminiszter Elefánt Pál adóhivatali főellenőrt és Fried Ignác adóhivatali főtisztet a békéscsabai kir. adóhivatalnál, jelen állomáshelyükön a VIII. illetve IX. fizetési osztályban való meghagyásuk mellett adóhivatali pénztárnokká illetve ellenőrré kinevezte. Hólyagos himlőnek Újkígyóson történt fellépése következtében ezen községbe katonai szabadságolások nem engedélyeztetnek, valamint a bevonulások ebből a községből fel vannak függesztve. Gyulavári község Vértan Emil községi másodjegyző részére az eddig magszavazott 200 korona pótlékot most egyszersmindenkorra engedélyezte ; továbbá a községi segédjegyző részére 25°/o-os drágasági segélyt szavazott meg, végül a hadisegélyek kiszámításával, kifizetésével elszámolásával járó teendők végzéséért a segédjegyzőnek havi 15 korona pótlékot, mig a pénztárnoknak minden kifizetett 1000 korona után egy korona díjazást engedélyezett. Csorvás község a nagyvendéglő bérleti ösz- szegóből a bérlőnek 915 koronát vagyis félévi bért engedett el, tekintettel a háború okozta jövedelem csökkenésére, Moldoványi Ferenc községi végrehajtó özvegyének 100 korona temetési költséget szavazott meg. Kondoros községe két községi tanító részére 15%-os drágasági segélyt adott, mig a kárpátfalvak felépítéséhez 1000 korona adománnyal járult. Hangverseny Békéscsabán. A hősi halált halt 101 -es katonák özvegyei és árvái javára december hó 7-én nagyszabású hangversenyt rendeznek Csabán a színházban. A rendezés élén özv. Fejér Béláné és Kiss Lászlóné állanak. A hangversenyen szerepelni feg a 102. gyalogezred zenekara is, továbbá az Aradi Nemzeti Színház elsőrendű tagjai. A prológot dr. Nuszbek (Székely) Sándor írja, az élőképekben az alkalmi verseket Gulyás József a Békésmegyei Közlöny szerkesztője' A hangverseny keretében a katonák egy al kalmi szindarabot is eljátszanak, amelyet Drozdy Győző fővárosi iró irt. A jótékonycélu hangverseny iránt igen nagy az érdeklődés. Hősi halál. Az északi harctéren hősi halált halt Lajossy Géza debreczeni felső kereskedelmi iskolai tanárt hozzátartozói hazahozatták szülőföldjére, Gyomára s a rendkivül szimpatikus tisztet, kit széles körökben ismertek és szerettek f. hó 25-én temették el nagy részvét mellett. Muszkát lőtt. Ifj. Kociszky Mihály csabai földbirtokos megbízta 21 éves cselédjét, Lagzi Jánost, hogy a vadászfegyverét tisztítsa ki. A béres hozzálátott a munkához. A fegyvert puco- válta, takaritgatta. A kakast is felhúzta, majd lecsattantotta, mire a puska nagyot durrant. Töltve volt. A golyó a béressel szemben álló Johann Smirnów orosz fogoly balkeze fejébe fúródott. A muszka sebét a kórházban kötözték be. A vizsgálatot megindították, hogy a balesetért kit terhel a felelősség ? Névmagyarosítás. A belügyminiszter megengedte, hogy Hraskó Kálmán, a szarvasi főgimn. tanára a családi nevét Raskó-ra változtassa át. Eljegyzés. Fejér Imre kondorosi földbirtokos és neje Mázor Dalma leányát: Tónikát eljegyezte : Schützenberger Alajos aradi kir. főgimnáziumi tanár. Békés község a községi villamosmü alkalmazottai részére fizetésük 25 százalékát, a községi fogyasztási adókézeléssel megbízottak részére fizetésük 10 százalékát, a községi főpénztárnok részére fizetésének 10 százalékát és végül a községi kisegítő rendőrök részére azoknak akik már legalább hat hó óta alkalmazva vannak, fizetésüknek szintén 10 százalékát drágasági pótlék gyanánt megszavazta. — A községi iskolaszéki jegyzőnek aki 17 községi iskola jegyzői teendőit végzi, évi 400 korona tiszteletdijat szavazott meg a képviselőtestület, továbbá a bérház bérlőjének, tekintettel a háborús állapotok következtében előállott jövedelemcsökkenésre és arra, hogy a nagytermet kisegítő kórház részére használják az évi 3200 korona évi bérből elengedett 20 százalékot, végül Biró Imréné békési lakos részére vak fiának intézetbe való felvehetése végett ÍOO korona segélyt engedélyezett. Közgazdaság. Nincs liszt. Ezt a választ kapják napok óta gazdasszonyáink minden kereskedésben, a kereskedők pedig a malmokban. De hát miért nincs és kinek kellene róla gondoskodnia, hogy legyen ? Hiszen még csak az elején vagyunk annak az időnek, mikor a vevők nagyrésze a boltokra kezd szorulni lisztszükségletének beszerzésénél. — Mit várhatunk későbben ha már most is liszt ínségben szenvedünk? A város kötelezettséget vállalt, hogy azokat a fogyasztókat, akik kellő időben jelentkeztek, augusztus 15-ikétöl jövő termésig ellátja liszttel. Ezt a kötelezettséget a város rajta kívül eső okból nem válthatta be, mert a gabona vásárlásra csak október közepén kapta meg felhatalmazást. Olyan időben érkezett le a miniszteri intézkedés, amikor már alig néhány nap állott rendelkezésére a gabona beszerzésése. A város megbízottja, a részvénytársulati gőzmalom csupán ezer mázsát tudott a közfogyasztás céljára vásárolni. A polgármester annak idején lapunk utján nyugtatta meg a közönséget, hogy nélkülözéstől nem kell tartanunk, mert a szükségletet a haditermény részvénytársaság fogja a városnak rendelkezésére bocsátani. A polgármester 10 nap óta beteg, s igy nem volt módunkban a liszteliátás akadályairól tájékozódást szereznünk, azért csak a zúgolódó közönség követelésének adunk hangot, amikor kérjük, hogy a kenyérliszt hiány sürgős megszüntetéséről valahogyan gondoskodás történjék. — Talán meg lehetne már kezdeni a hatósápi liszt árusítást ? Egyúttal megjegyezzük, hogy egy újabb kormányrendelet a főzőliszt árát 59 koronáról 51 koronára szállította le m. mázsán- kint. Természetesen ez az ár csak akkor lép életbe, ha már lesz liszt a boltokban. Lóosztályozás a vármegyében. A honvédelmi miniszter újabb lóosztályozást rendelt el a vármegye területén; a lovaknak továbbá a jármüveknek összeírása december hónapban hajtatik végre, mig az osztályozás február 15-én veszi kezdetét. A kiadott rendelet az eddigi rendeletektől eltérő több uj, fontos intézkedést tartalmaz. A lóosztályozásra csupán a 4 éven felüli lovak vezetendők elő, ezek a lovak, amelyek az osztályozás évében december 31-ig lesznek négy évesek, azok elővezetendők. Részletes rendelkezéseket tartalmaz a rendelet a mentességek tekintetében, valamint annak megakadályozására, hogy a lovak az ezen osztályozás alól el ne vonassanak. Egyben kimondotta, a honvédelmi miniszter, hogy a hadi- szolgálatra igénybe vett lovak és jármüvek becsértékének megállapításánál, a háború folytán előállott áremelkedések feltétlenül figyelembe veendők.
