Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-28 / 13. szám
4 Békét 1915 március 28. film uj példányának csodás előállítása a kinematográfia remeke. Szombaton ápr. 3-án este 8 órakor két elsőrendű színmű I. ,.Nagyravágyás és nemeslelküségu. II. „A gyorsvonat vagy a robogó rém“ tölti be az est műsorát. Megégett őrült. Bagymka Mátyás, elborult elméjű öreg diákot majdnem mindenki ismerte Csabán. Sok ideig szabadon járt-kelt az utcákon, amikor is ismeretlenekkel, ismerősökkel szó-beszédbe, vitákba elegyedett. Nem bántott senkit Sőt Voltak olyan órái, araikor egész okosan ellehetett vele diskurálni Azonban az utóbbi időben a baja elhatalmasodott. Csendes viselkedése üldözési mániává fokozódott, amiért is nem eresztették ki öreg szülei a lakásukról. Vasárnap éjjel végzetes szerencsétlenség történt az öreg diákkal. Megégett. Véletlen szerencse folytán két polgárőr észrevette, hopy Bugyinkáék utcai szobájából nagy világosság és füst tör keresztül az ablakokon. Behatoltak a lakásba, mely ekkor már egészen lángban állott. A bútorok égtek. A szoba padlóján ott feküdt az öreg diák megszenesedett testi maradványa. A vizsgálatot megindították az irányban, hogy a tragédiának öngyilkosság volt-e az oka. vagy szerencsétlenség ? Gondatlanság. Lehóczky Gyula hadbavonult csabai'lakos felesége f. hó 18 án szappant főzött. Közben valamiért kiment az udvarra. Ez \dő alatt két éves kis gyermeke a friss szappanból annyit evett, hogy harmadnap belehalt. Az anya ellen gondatlanság miatt megindították a hivatalos eljárást. Halálozás, A vármegyei közéletnek egyik tisztes, régi veteránja Kotitur József szarvasi földbirtokos f. hó 16-án 87 éves korában meghalt. A boldogult hites ügyvéd, Békésvármegyének táblabirája és a bíróságok szervezésekor 1872- ben a szarvasi kir. járásbíróság vezető járásbirája lön, mely tisztét évtizedeken át nagy ambícióval és ügybuzgalommal töltötte be. Élte alkonyán, nyugalomba vonulása után igen sok sorscsapás sújtotta családjában történt számos haláleset következtében. Eövid időközökben elvesztette szerető nejét, fiát dr Kontur Béla ezredorvost, vejét dr. Lengyel Sándort, mely sorscsapások nagyon megtörték. Temetése Szarvas község intelligenciájának nagy részvétele mellett folyt le a róni. kath. egyház szertartása szerint — Béke hamvaira ! Uj fajtájú okmánybélyegek. A polgári per- rendtartás és törvénykezési illetékekről szóló uj törvények életbelépte következtében a beadványi, jegyzőkönyvi és ítéleti illetékeknek az eddig forgalomban volt bélyegjegyekkel való lerovása nehézségekkel jár. Ennek következtében a pénzügy- miniszter a már kiadott 175 és 1‘25 filléres bélyegfajtán kívül a jövő hóban 50 koronás, 80 és 60 filléres bélyegjegyeket is hoz forgalomba. Eddig tudvalevőleg a legmagasabb értékű okmánybélyeg a 40 koronás volt. Rablás Endrődön. Vakmerő rablás történt március hó 11-én Endrődön. Ugyanis három ismeretlen tettes d. u. 7 órakor beállított özv. Julis Mihályné házába, aki egyedül lakott és kezét lábát megkötvén, tőle pénzt követeltek. Az asszony a feléje tartott késtől megijedve megmondta, hogy a pénze a szomszéd szobájában levő ágyszalmazsákban van. Erre a tettesek az ágyszalmazsákot felhasitva, kivettek belőle 1940 koronát, továbbá a kamarából egy pár férfi cipőt, 1 darab sonkát, 4 darab kolbászt, 1 kilo- grammnyi szalonnát, 1 darab uj tarisznyát és 1 darab pénztárcát elvittek. Ezután 660 korona hátrahagyásával — miután ez az ágyszalmazsák másik végében volt elrejtve s nem találták meg, ismeretlen irányban elmenekültek. Julis Mihályné este 9 óráig volt megkötött helyzetben, mikor kiabálására az arra járó községi rendőrök a házba behatolva őt kiszabadították. A tettesek — mint már fenntebb említettük — hárman voltak. A tettesek egyikén, egy gyermek állítása szerint szűr volt, amely alatt katonanadrágot és szuronyt vélt látni. A nyomozás folyamatban van. A tettesek eddig ismeretlenek. A bucsatelepi betörés. Bucsatelepen 1915. évi március hó 14-én éjjel 11-12 óra között a községházára ismeretlen tettesek betörtek. A betörők a jegyzői iroda ajtó kifeszitése után az irodában levő telefon készülék vezetéket elvágták az irodán keresztül a záratlan tanácsterembe mentek, ahonnan a község tulajdonát képező Wertheim kasszát az udvarra kivivén, annak a zárját csákánnyal kifeszitették. A tettesek a kasz- szában levő 257 K 55 fillért ellopták. A betörés elkövetése alatt a rendőrszobában aludt Mészáros Ferenc községi rendőr, a ki felébredt az ajtó fe- szegetés zajára s ki akart menni a szobából, de az ajtó kívülről be volt támasztva s a midőn a mozgását a kint levők észrevették, az ajtót bottal megverték s rákiáltottak, hogy maradjon nyugodtan, ha kedves az élete. Erre Mészá ros rendőr kilőtt az ajtón. A mire kívülről valaki azt mondta egy másiknak : adj neki egyet az anyja istenét! Ezután a tettesek, a kik 4-5-en lehettek, nemsokára eltávoztak, a kik már az este a községháza körül ólálkodtak. A nyomozás megindult. Irodalom. Az orosz narancssárga könyv. Az orosz diplomáciának a háború előzményeire vonatkozó okiratait tartalmazó orosz narancssárga könyv magyar fordítása is megjelent. Az osztrák-magyar vöröskönyv, a német fehérkönyv és az angol kékkönyv mellett az orosz narancssárga könyv kétségtelenül számot tarthat a közönség érdeklődésére. A tüzet ára 40 fillér, kapható minden könyvkereskedésben. A háború kilencedik hónapjába lépünk az előfizetési uj évnegyed küszöbén. Ki nélkülözhetné ma egy napilap járatását ? És melyik lap elégíti ki jobban az olvasóközönség igényeit, mint a Pesti Hírlap ? 1 Hazánk e legelterjedtebb és méltán legkedveltebb napilapja ma is, a háborús viszonyok dacára, legnagyobb terjedelemben, vagyis legbővebb tartalommal jelenik meg, ma is naponta többet ád, mint más napilapok, járatása tehát egyenlő előfizetési ár mellett legelőnyösebb. A Pesti Hirlap minden harctéren külön haditudósítót tart. A Pesti Hirlap munka társai ezidőszerint hazánk legnépszerűbb, legkedveltebb, elsőrangú irói. A Pesti Hirlap külön kedvezményeket is nyújt előfizetőinek. A Pesti Hirlap Naptárát az 1915. évre — amig a meglevő készlet engedi — minden uj előfizető megkaphatja, ha egyszerre negyedévre fizet elő. Továbbá kedvezményes áron rendelhetik meg a Divatszalon cimü pompás kiállítású és gazdag tartalmú divatlapot is. A Pesti Hirlap előfizetési ára egy hóra 2 Uorona 80 fillér, negyedévre 8 korona. A Divatszalon-nal együtt negyedévre 10 korona 50 fillér* Az Érdekes Újság-gal együtt negyedévre 10 korona 80 fillér. A Képes Újság cimü szépirodalmi hetilappal együtt negyedévre 10 korona 50 fillér. A Pesti Hirlap kiadóhivatala, hová az előfizetést legcélszerűbb postautalványnyal küldeni: Budapest, V., Vilmos császár-ut 78. szám alatt van. Háborús gazdasági füzetek. Az élelmezés biztosításának kérdése az egész társadalmat, tehát a gazdasági irodalmat is élénken foglalkoztatja Ennek az eredménye, hogy Papp Yiktornak, a Néplap szerkesztőjének szerkesztésében és a Wo- dianer és Fiai kiadásában »Háborús gazdasági füzetek« cim alatt hézagpótló és igen praktikus vállalat indult meg. Ezekben a füzetekben a közönség szakszerű és gyakorlati útbaigazításokat talál mindazokról a gazdasági teendőkről, amelyeket követve, a rendkívüli gazdasági helyzetben élelmezésünk kérdése nagyobb zökkenés nélkül megoldható. A sorozatos vállalatnak első három füzete most jelent meg. 1. Hogyan kell főzni a háború időben ? 2. Mezőgazdasági teendők a háborús időben. 3. Konyhakertészeti teendők a háborús időben. Az első füzetben nem a mostanában szokásos kivihetetlen ételrecepteket kapja a közönség, hanem azokat a gyakorlatilag kipróbált módokat, amelyek alapján a legtakarékosabban és a most rendelkezésünkre álló anyagok legcélszerűbb felhasználásával rendezhetjük be háztartásainkat. A második füzet, a háborús mezőgazdasági termelés módozatairól és gyakorlati teendőiről szól. Különösen a tavaszi és nyárelői gazdasági munkákat tárgyalja ez a füzet, amely számos gyakorlati értékes tanácsával valóságos kátéja és nélkülözhetetlen barátja a háborús viszonyok folytán verejtékesen dolgozó mezőgazdáknak. A harmadik füzetben a korai növények, a konyhakertészet s általában a zöldség termesztés nagyjelentőségű kérdése nyer praktikus megoldást. A konyhakertészet nemzetgazdasági jelentősége a mostani kivételei helyzetben legeslegfontosabbá vált. Ez a füzet az adott legegyszerűbb termelési módok mellett igyekszik útbaigazítani és megtanítani a közönséget a korai vetemények körüli munkákra. A kertészkedőknek — s mert most minden gazdának kertésznek is kell lennie — nélkülözhetetlen ez a kis füzet. A háborús gazdasági füzeteknek egyenként 40 fillér az ára, Kapható; Wodianer F. és Fiai kiadóvállalatnál (Budapest, IV., Sarkantyus-utca 3.) és minden lapelárusitóhelyen. A füzetek ára bélyegekben is beküldhető. A „Magyarország“ a háború kitörése óta a legtökéletesebb és legfrissebb tudósításokat nyújtja a világháború eseményeiről. A »Magyar- ország* minden túlzást elkerülve, minden igyekezetével azon van, hogy tárgyilagosan tájékoztassa a magyar közönséget Europa nagy válságáról és a harctéri eseményekről. A »Magyar- ország« a külföldi .semleges középpontokban állandó tudósítókat tart s ezek segítségével mindig elsőnek közli a legfrissebb híreket. Amellett a lap tartalma igen élénk és változatos. Tárcáit — élükön Tömörkényi Istvánnal és Krúdy Gyulával — a legjobb magyar irók Írják. Krúdy Gyula minden vasárnap »Pesti levelet« ir. A »Magyarország« most folytatásokban közli J. H. Wells világhírű iró rendkívül érdekfeszitő regényét, »A szenvedélyes barátokat«. A »Magyar- ország« úgy a háborús hírszolgálatának megbízhatóságával, mint egyéb közleményeinek magas nívója és érdekessége révén, mind pedig a lap szerencsés megjelenési ideje folytán a legelterjedtebb és legnépszerűbb magyar napilap. A »Magyarország« előfizetési ára negyedévre 8 korona, félévre 16 korona, egész évre 32 korona. A békésmegyei gazdasági egyesület f. hó 18 án Beliczey Géza elnöklete alatt igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelyen a tagok a szokottnál nagyobb számban jelentek meg. Az ülés tanácskozási tárgyát a küszöbön levő tavaszi mezőgazdasági munkálatoknak megbeszélése, különösen pedig a munkáskérdés képezte. Tárgyalási anyagot a Gazdasági Egyesületek Orsz. Szövetségének és a biharmegyei gazdasági egyesületnek megállapodásai képezték, mely utóbbiakat a választmány is magáévá tett. A biharmegyeiek nem állapították meg a maximális munkabéreket. Ezt a miniszterre bízták, de kérték, hogy azok már most állapíttassanak meg és hogy kötelezők legyenek gazdára s munkásra egyaránt. Az aratásnál legyen most is vagylagos a bér, nevezetesen, ha rossz a gabona, termény helyett pénzt kaphasson a munkás. Hosszas tanácskozás után a választmány a biharmegyei gazdasági egyesület javaslatát kipótolja azzal, hogy elsősorban nem szerződött munkások vihetők el a közerő gyanánt, 2. a munkások a megyéből ne legyenek kivihetők, 3. a hadisegély április 1-től megvonandó minden használható családtagtól, 4. a foglyok katonai felügyelet alatt alkalmaztassanak, 5.
