Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-28 / 13. szám
1915. március 28. Békés 5 barakkok építésére csak katonaság alkalmaztassák. Ezután megállapította a választmány a maximális szakmány munkabéreket — 1100 négyszögöles holdat véve alapul — a következőképen : Tengeri egy kapálás 8 K, kapálás töltöge-. tés nélkül 8 K, II. kapálás töltögetéssel 10 K. Cukorrépa L kapálás 4 K, egyelése 20 K, II kapálás 8 K. Mesterséges takarmány kaszálása 4 K, rét kaszálása 5 K. Aratás, hordás í2 K, ebből kaszás 8 K, marokrakó 4 K. Cséplés 3%, vagy 4 K, nők 3 K. Fogatos munkabérek: Szántás 10 K, boronálás 2 K, hengerelés 2 K, vetés 4 K. Napszámosok : Március—április 2 K, május— junius 3 K, aratás hordás júliusban 4 K, augusztus—szeptember 3 K. Az ülés végén Beliezey elnök előterjesztette a hadbavonult Máz or Pál segédtitkárnak az iránti kérvényét, hogy adjon neki havi 120 koronát addig, mig a 6000 korona végkielégítésének ügye elintéződik. A választmány a kérelmet teljesítette és ezzel az ülés véget ért. Lefoglalták a malmok készletét. A földmi- velésügyi miniszter felhatalmazta id. Kéry Gyula főispánt, hogy a vármegye területén levő malmok még le nem foglalt gabona és liszt készletét zár alá vehesse. A lefoglalás sürgős foganatosítására a főispán Ambrus Sándor alispán utján a járási főszolgabírókat és Gyula város polgármesterét utasította. Ennek következtében a gyulai malmok gabona és liszt készletét Tanczik Lajos rendőrfőkapitány pénteken összeírta és azt lefoglalnak nyilvánította. Ezen zár alá vett készletekből csakis a helybeli és ide gravitáló környékbeli fogyasztásra szánt és kellően igazolt liszt küldemények, előzetes feloldás alapján lesznek felhasználhatók, illetőleg elszállíthatok, vagy- ha okmányilag igazott katonai rendeltetésüek. A készleteknek zár alól való feloldása a főispán hatáskörébe tartozik, aki azonban eme jogának gyakorlására dr. Lovich Ödön polgármesternek, valamint a járási főszolgabiráknak is meghatalmazást adott. A miniszteri rendelet szerint a malmok ezután az árpát nem keverési anyagnak tekintsék, hanem a búzával és rozszsal egyenlő értékű kenyérmagként őröljék. A malmok liszt készletéből a helyi fogyasztás céljaira esetleg átengedendő készletek be fognak számíttatni abba a mennyiségbe, amelyet a törvényhatóság lisztszükségleteire a kormány már engedélyezett. A piaci drágaság. Mialatt katonáink a csatatéren vívják öldöklő harcaikat, mi békés polgárok itthon küzdünk a már-már nélkülözés felé üldöző drágasággal. A világháború kezdetén széles e hazában tisztában volt mindenki, hogy az élelmiszerek árai emelkedni fognak, de hogy ilyen uzsorával fogják felsrófolni a mindennapi kenyerünk, főzelékünk stb. árait, azt nem hittük. Tíz év óta nem volt olyan bőséges burgonya, kukorica és fözeléktermés, mint 1914-ben; búza, rozs, árpa és zabtermésünk gyenge volt ugyan, de a teljes belföldi szükséglet mellett is valamelyes kivitelre jogosított fel. Milyen ezeknek a napi ára ? A pénteki hetipiac hallatlanul magas árai megdöbbenést keltettek a vásárolni szándékozó gazdasszonyáink körében. Egy pár tyúkért 8—10 koronát, egy hízott libáért 27 koronát, 1 kg. zsirért 4 koronát, egy tojásért a tavasz dacára 9—10 fillért, 1 kg. burgonyáért 16—18 fillért, egy liter babért 80 fillért, lencséért 1 koronát kellett fizetni. De hát miért is van ilyen szörnyű drágaság, mint amilyen most van ? A piaci árak emelkedését nagy részben az idézi elő, hogy az élelmiszerpiacokon tömeges összevásárlások történnek, a többnyire idegen helyről jött kufá- rok, tojás- és baromfikereskedők nyílt piacokon nagjban vásárolnak, ezzel oly élelmiszerhiányt idéznek elő, hogy okot szolgáltatnak egyes cikkeb árainak felemelésére s elősegítik az élelmiszer uzsorát. Miután a piacok rendeltetése az, hogy elsősorban a város lakosságát élelmiszerekkel ellássák, nem szabad megengedni, hogy a piacon, főleg ilyen válságos időkben bárki élelmiszereket összevásároljon s azokat nyerészkedés céljából elszállítsa, még kevésbé engedhető meg, hogy helybeli kofák korán reggel a piacra jövő árusok cikkeit megvásárolják és a virradatkor piacra érkező vásárló közönségnek magas árakat diktáljanak. Eendkivüli jdőkbeu nemcsak az államok tiltják el az élelmicikkek kivitelét, hanem a városok is tartoznak önmaguknak azzal, hogy e cikkeknek puszta nyereségvágyból való kihurcolását meg ne engedjék. A piaci drágaság enyhítésére vonatkozólag lan- czik Lajos rendőrfőkapitány értesülésünk szerint bizonyos óvrendszabályok behozatala iránt már tett is előterjesztést a városi tanácsnak és pedig oly értelemben, hogy a hetipiacokon a szedők és kofák tömeges vásárlása csak 9 órakor legyen megengedve, addig a piactól távol tartassanak. A tanács legközelebb foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, mi azonban ezt a rendszabályt nem tartjuk teljesen célravezetőnek. Itt radikálisabb intézkedésre van szükség és pedig a burgonya, bab, főzelékfélék, zsír, szalonna, tojás és baromfi kivitelének teljes megtiltására. Ha ezt az intézkedést egész Csanádvármegyére, azonkívül Győr városában és Aradon el lehetett rendelni, miért éppen Gyulán ne volna ez lehetséges ? E tárgyban különben a békésmegyei állami tisztviselők köre ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tart. A katonáknak a tavaszi gazdasági munkálatok elvégezhetése czéljából a honvédelmi minister leirata szerint két heti szabadság fog engedélyeztetni. A szabadságolások a katonai hatóság által, az alispán által megszabandó időben fognak eszközöltetni. Vásár áthelyezés. Mezoberény község azt kérte a kereskedelmi ministertől, hogy a folyó évi április 2, 3, 4-ikén megtartani szokott országos kirakodó és állatvásárt az idén kivételesen március 26; 27 és 28-n tarthassa meg. A kereskedelmi minister a kérelemnek helyt is adotti azonban az engedélynek a község aligha vehet, hasznát, mert a kérelmet teljesítő ministeri rendelet épen március 26-án érkezett meg a vármegyéhez. Halászati tilalom. Minthogy általában azt tapasztaltatok, hogy különféle ürügyek alatt pl: közélelmezés, a kórházak részére szeretet adományok stb. a halászati törvénynek a halászati tilalmakra valamint egyes halászati társulatok üzemterveiben egyes halfajokra megállapított tilalmak nem tartatnak meg, ennélfogva a földművelésügyi minister utasította a rendőrhatóságokat, hogy az említett tilalmak megszegői ellen a legszigorúbb megtorlást alkalmazzák. A „Gyulai tejszövetkezet“ vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében tartotta meg XIII. évi rendes közgyűlését. Megjelent a közgyűlésen 46 szövetkezeti tag összesen 150. részjeggyel. Az elnöklő Dr, Lukács György v. b. t. t. városunk országgyűlési képviselőjét lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés, aki az ülést megnyitván, rámutatott a háború folytán beállott igen súlyos és kedvezőtlen mezőgazdasági viszonyokra s abbeli reménységének adott kifejezést, hogy a háború már sokáig nem tarthat s hogy kétségtelenül a mi teljes győzelmünkkel fog dicső befejezést nyerni. Az igazgatóság évi jelentése az évi mérleg, zárószámadás és felügyelő-bizottság jelentése jóváhagyólag tudomásul vétetvén, -a felmentvény úgy az igazgatóság, mint a felügyelő-bizottság részére minden irányban megadatott. E. Schriffert István egyik igazgató elhalálozása folytán, a közgyűlés Csőke István szövetkezeti tag indítványára. Dr. Lovich Ödön polgármestert választotta meg 2 évi időtartamra, elhunyt igazgatója iránt mélyen érzett részvétének pedig jegyzőkönyvileg adott őszinte kifejezést. Végre elnök indítványára úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak, különösen pedig ezen bizottság elnöke Eitsek Jánosnak, aki eme tisztét a szövetkezet megalakítása óta tölti be, a szövetkezet érdekében kifejtett hosszas és buzgó tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A kigyósi állatvásártér elhelyezése tekintetében már régi idő óta húzódik a döntés. A község ugyanis azt kívánja, hogy az állatvásártér a jelenlegi helyén maradjon, ezzel szemben a felsőbb hatóság már több ízben kimondotta, hogy a vásártér a külterületre helyezendő. A földmi- velésügyi miniszternek ily értelmű legutóbbi döntését tárgyalva a képviselőtestület azt tisztelettel tudomásul vette, azonban kijelentette, hogy »készséges szándéka« ellenére nem képes azt végrehajtani, mert a szüséges külterületet megszerezni nem tudja. Kéri annak megengedését, hogy a sertésvásár a mostani belterület egy másik részén legyen elhelyezhető. Ministeri biztos! A földművelésügyi minister az alsófehérkörösi ármentesitó társulat ár- vizvédekezési munkálataihoz gróf Széchenyi Antalt posteleki nagybirtokost, ministeri biztossá kinevezte. Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru- gyár R. T. március 21 délelőtt 10 órakor tartotta meg a kötőgyár irodahelyiségeiben Lukács György v. b. t. t. elnöklete alatt 15. évi rendes közgyűlését, melyen 41 részvényes 14,470 részvény képviseletében jelent meg. Lukács György elnöki megnyitóbeszédében, a világháború hatása alatt, lendületteljes szavakkal vázolja vitéz hadseregünk hősies magatartását, mely reményleni engedi, hogy ebbő! az áldozatteljes erőpróbából dicsőséges békével fogunk kikerülni. Kitér azokra a nagy közgazdasági kilendülésekre, melyeket a méreteiben eddig páratlanul álló háború okoz s örömmel látja, hogy jól megalapozott vállalatunk minden irányban sikeresen ellenáll a váratlan rázkódtatásoknak. Ez a körülmény jogosult megnyugvással tölti el az intézet jövőjére nézve. Úgy elnöki, mint részvényesi minőségben köszönetét mond a vezetőségnek körültekintő és fáradhatatlan tevékenységéért. A közgyűlést megnyitva, megállapítja, hogy a közgyűlés napja és tárgysorozata egy budapesti, egy temesvári és egy nagyváradi napilapban, továbbá a „Békésiben is alapszabályszerü módon és időben lett meghirdetve s miután igy az összes alaki követelmények betartva lettek, a közgyűlést határozatképesnek jelentette ki s a jegyzőkönyv hitelesítésére Dobay Ferencet és Tanczik Lajost kérte fel. A tárgysorozat 2. és 3 pontja értelmében felolvastatott és egyhangúlag tudomásul vétetett az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentés, valamint a tiszta haszon felosztása iránt tett előterjesztés, melynek értelmében a 252,076 K 30 fillért kitevő tiszta haszonból 25,207 K 63 fillér a tartaléktőke gyarapítására, 57,977 K 55 fillér alapszabályszerü jutalékra, 160,000 K osztalékra s végül 8891 K 12 fillér előre nem láthatókra, tisztviselők jutalmazására fordítandó. Kapcsolatosan úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelőbizottságnak a felmentvény megadatott s elhatároztatott, hogy a szelvényenként 8 K osztalék a gyulai és temesvári gyári irodában március 22-től kezdve kifizettessék. A tárgysorozat 4. pontja során felolvastatott dr. Ladies Lászlónak az alapszabályok 25. §-a alapján, a közgyűlés előtt 4 nappal, az igazgatósághoz Írásban beadott önnálló indítványa az alapszabályok egyes szakaszának korszerű módosítására vonatkozólag. A közgyűlés a módosításokat az igazgatóságnak szintén Írásban beadott véleményezése és dr. Ladies László szóbeli részletes megindokolása alapján egyhangúlag elfogadta. Záróbeszédében elnök elismeréssel emlékezik meg a vállalat ama nagy áldozat- készségéről, mellyel hadbavonult tisztviselőit segélyezi ; — köszönetét mond a részvényeseknek azért a meleg érdeklődéséért, melyet az intézet iránt a mai napon tanúsítottak, valamint ismételten a vezetőségnek is, különösen Weisz Mór vezérigazgatónak és Vadas Márton gyárigazgatónak az elmúlt év nehéz viszonyai közt tanúsított körültekintő, eredményes tevékenységükért és a közgyűlést a részvényesek lelkes éljenzése mellett berekeszti. g)F! Kön Horgony-thymol-kenöcs. Könnyebb sérüléseknél, nyitott és égés: sebeknél. Adag: kor. —.80. ^ Horgony-Liniment. a Horgony-Pain-Expeller pótléka. Fájdalommentes bedörzsölés hiiléseknól, rheum&ntU köszvóuynél stb. Üvegje: kor. —.80, 1.40, 2.—. ^ájd Horgony-vas-albuminat-festvény. Vérszegénységnél és sápkórnál. Üvegje: kor. 1.40. Kapható a legtöbb gyógyszerárban vagy közvetlenül beszerezhető Kapható Ek Dr. Debtor „Hz irány oroszlánhoz", címzőit, gyágy- szortirából, Prága I, Ellsabelhslrasso 5. Szerkesztői üzenet. Hj. »Ibolyát szedni mentem el« ; bár költeménye hangulatos, de a kidolgozás nem sikerült annyira, hogy a közölhetés mértékét megütné.
