Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-05 / 49. szám
XL.VII. évfolyam Gyula, 1915 december 5 49. szám. EXflfhetöal Arak: Egész érre _ ... 10 K — f Fél évre ____ 5 K - f Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények. hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHM DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A helyzet. A világon végig dúló nagy vihar közben számtalanszor nézzük aggódva az ég alját. Kémleljük a fellegek hasadását, az éltető napsugár megjelenését, a tudás, a jövőbelátás világosságát. Isten az embernek nem engedte meg, hogy csak arasznyira is előre lásson. A jövőből és még a legközelebbi jövőből sem tudunk semmit. Mint a világtalan, úgy bolyongunk végig az életen. így kell ennek lenni és igy van ez jól. A kétségbeesésnek minő szakadatlan sora vágná útját életkedvünknek, ba mindent előre ismernénk, a mi csalódáson keresztül kell esnünk. íme a háború is. Ki gondolt arra, hogy 15-ik hónapjában még úgy fog dúlni, hogy nem lehet végét látni. Mert a legérintetlenebb nép, az angol, még mindig gőgösen beszél arról a békéről, a mely a mi legyő- zetésünkkel fog bekövetkezni. 0 tehát még nem érzi, bogy a háború az eleven testéből táplálkozik, mint ahogy érzi a francia, az olasz és az orosz. Ezeket az elvakult népeket úgy tudja bolonditani a ravasz angol, hogy azok végső erejükig vérzenek ismét csak az angol érdekekért. A háborúnak addig nem lesz vége, amig az angol kötélén vezetett népek valamelyike — nem fel eszmél: erre nem lehet számítani, hanem — kidől, vagy pedig az angol nemzet eleven testén egy hatalmast végig vághatunk — mindkettő bekövetkezbetik. De nekünk el kell készülve lennünk arra, hogy ki kell várni mig az ellenünk küzdő népek valamelyike kimerül. Nagy türelmet és erőfeszítést igényel ez! De birni fogjuk mindkettővel. A szerbiai hadjárat nagy eredményekkel gazdagított és erősített meg bennünket. Egy hatalmas terület — Szerbia, Bulgária és Törökország — vált tápláló forrásunkká. Katonai tekintetben rengeteg segítség ez. Bulgáriának háromszázezer, Törökországnak kétmillió főből álló hadserege áll készen, hogy ott és akkor adjon megtantoritó lökést az ellenségnek, a hol és amikor az a legfájóbb és legnehezebben kivédhető. Tavasszal bizonyára újabb offenzivát csinálnak az angolok és franciák a nyugatti fronton, s akkor látni fogjuk a keleti hadseregek felvonulását Egyiptom ellen, hogy szétrombolja az első alapkövét Anglia hatalmának. Lehet-o remélni attól az offenzivától sikert, a melyet más oldalon nehéz veszteségek veszélye fenyeget? De azután rendelkezésünkre áll a bolgárföld és Kisázsia minden nyersterménye, mely- lyel muníciót lehet gyártani. Ennek már is mutatkozik a hatása a réztárgyakra vonatkozó halasztó kormányrendeletben. Közgazdasági helyzetünk is megnyugtató. Körülzárva az egész világtól, mégis el tudtuk látni magunkat mindennel, amire szükségünk volt. Ma már saját terményeinken kivül rendelkezésünkre áll a román és bolgár búza, a török gyapot s a kelet minden egyéb terménye. Miként és hogyan remélik hát ellenségeink a győzelmet? Mikor és miben fogunk kifogyni? Hogyan és miben merülnénk ki? Amint a Kárpátokban és az olasz harctéren a magyar katona kimeríthetetlen energiája ellentállott az elleség xerxesi hadainak, sőt azokat megtörte, úgy az egész háborút ez a csüggedetlen energia fogja megnyerni a mi javunkra. Ha legyőzni az ellenséget nem lehet, akkor ki fogjuk meríteni, mert a mi erőink eddig mindig elsőbbeknek, kitartóbbaknak, actió képesebbeknek jelentkeztek, mint az ellenség erői — s ez úgy lesz a jövőben is. Mi nem vagyunk gőgösek, de bízunk győzelmünkben. Az a gyöngeség, — ez pedig az erő jele. Gyula város legtöbb adót fizetői névjegyzéke az 1916. évre. (A *-al jelölteknek adójuk kétszeresen számittatik.) Weisz Mór* 6750 K 34 f Braun Mór* 3840 K 38 f Dr. Ladies László* 3572 K 30 f Gróf Almásy Dénes 2983 K 01 f Dr. Berónyi Ármin* •2130 K 26 f Czinczár Adolf 1949 K 33 f Scherer Benedek* 1821 K 40 f Novák Kamill* 1760 K 80 f Róm. kath. egyház 1570 K 35 f Nájmann György-1498 K 25 f Bókósmegyei takarékp. 1382 K 79 f Künzl Ernő* 1266 K 84 f Reisner Emánuel 1265 K — f TÁRCA. Mikszáth - Almanach 1916-ra.* Mikszáth Almanachja, a magyar elbeszélő irodalom legjava alkotásainak e formás gyűjteménye, a háború viharában is megjelent s mutatja, hogy nem gyöngült erővel dolgozik kultúránk minden tehetsége. A nagy korhoz méltó, érdekesség és szépség dolgában valóban választékos bokrétát kötött legszebb elbeszéléseinkből a szerkesztő Herczeg Ferenc, testes kötetbe foglalva Nagy Endre, Színi Gyula, Rákosi Viktor, Pékár Gyula, Krúdy Gyula, Malonyay Dezső, Szomaházy István, Bársony István, Btró Lajos, Lövik Károly novelláit, tehát legkitűnőbb Írónk müveit. De ebben az évben tetézte irodalmunk e viruló aratását valami ujjal, ami bizonyára fel fog tűnni az Almanach nagyszabású barátainak : a szerkesztő mutatót ad a világháborúban oldalunkon küzdő nemzetek, a németek, osztrákok, törökök, bolgárok novella-irodalmából, persze annak legjavából s igy került az Almanach hasábjaira Thomas Mann, Artur Schnitzler, Achmed Hikmet és Vasov Iván egy-egy szépségekkel teljes müve. A díszes füzér, amelybe ez érdekes nevek kerültek, mutatja, mily szinten áll az a kultúra, amelyet ellenségeink nem átallották ’Mikszáth-Almanach az 1916. évre. Szerkeszti Herczeg Ferenc. Egyetemes Eegénytár. XXXII. évfolyam 1—2 kötete. Singer ős Wolfner kiadása. Ara diszkötésben 2 korona. barbárnak nevezni. S mutat még valamit: a magyar irók igy a külföld legjobb elbeszélői mellé állitva, tehetségük és művészetük egész fényében állják helyüket. A szép és gazdag kötetből, amely 2 korona bolti áron kapható, itt közöljük mutatóba Herczeg Ferenc előszavát. ELŐSZÓ. Köszöntőm a rokonszonves könyvmolyt, aki mához ötven esztendőre véletlenül a kezébe kapja ezt a megsárgult könyvet. Úgy sejtem, valami betüéhes tanuló lesz, aki porlepte polcokon keresgélve, régi kötetek közül kihalászta magának Mikszáth Almanachját. Ha megpillantja majd a köteten a fatális évszámot, talán némi áhitatos borzongást fog érezni. Ni hiszen ez épen a nagy világháború idejében jelent meg ! Anno 1915. Akkor volt ez, mikor nagyapó hegy ke kis zászlós volt Jaj de furcsa lehetett a virágos sapkájával és a sárga lábszárvédőjével! Nagyapa Görbéénél és Doberdónál harcolt, nagymama pedig a hadikórházban ápolt és áttört harisnyát viselt az apácafej kötőjéhez. Ma 1965-öt Írunk, de szegény jó nagyapa még ma is Doberdónál és Gorlicenéí tart. Épen ilyen csatakos őszi este volt akkor is, mikor én honvédbakáimmal kémszemlélv'' indultam az Isonzó partján, — kezdi a jó öreg. Folyton a világháború tüskés bajszu generálisait emlegeti és nagy gyöngédséggel szól a régi módi buvárhajókról és az egykori naiv repülőgépekről. (Mekkorát haladt azóta a hadi- technika !) Kedves ifjú barátom, te, aki ötven esztendő múlva lapozgatni fogsz ebben a megsárgult könyvben: egy pillanatig se bántson a lelkiismereted, ha netán némi fölényes mosollyal hallgattad volna nagyapa Isonzói kalandjait. Tudd meg, hogy a te nagyapád a maga idejében szakasztott ilyen fölényes mosollyal hallgatta az isaszeghi hősök elbeszéléseit és hamar eljön az-az idő is, mikor a te unokáid . fölényesen megmosolyogják azt, amiért te szenvedsz és vérzel. Mert úgy van az jól, hogy az öregek telepedjenek meg a mérföldmutató kövek mellett, a fiatalok azonban rázzák le lábukról a múlt porát és haladjanak vidáman és keményen a pir- kadó jövő felé. És mi lenne az emberiségből, ha Ítéletnapjáig magával hurcolná minden szomorú és félelmetes emlékét ? Egy dolgon talán csodálkozni fog, kedves epigon. Hogy az embereknek 1915-ben egyáltalában kedvük volt a mesét hallgatni! A harctéri tudósitóink azonban ennél nagyobb csodát is följegyeztek : künn a csatatereken, miközben ágyú bömbölt és géppuska zakatolt, édesen csicseregtek a pacsirták. Nekünk olykor úgy rémlik, mintha ezt az egész, elképzelhetetlenül rettenetes és kimondXja.pu.2n.i5: mai szama © oldal.
