Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-05 / 49. szám
3 Békés 1915. december 5 K. Schriffert József Gyulavidóki takp. r-t. Vámos Imre Dr. Kaczvinszky János* Kaczvinszky Andor* Drágán Simeon Juon Schmidt Gyula Özv. Novák Arpádnó Vieland Dénes* Dr. Simonka György* Dr. Márky János* Dr. Follmann János* Dr. Márkus Mihály* Vadas Márton Özv. Miskucza Györgynó Dr. Kun Pál* Kovács József N. Szabados József Dr. Martos József* Dr. Berkes Sándor* Ambrus Sándor Dr. Lindenberger János* Dr. Szirbik Bálint* Reisner Ede V. Szakmáry Arisztid* özv. Ufferbach Rezsőné Vógh Gábor Schillinger Lipót Vinkler Lajos* Dr. Biró Béla* Dr. Keppich Frigyes* Dr. Zöldy János* Schneider Mátyás Vlagyovics János Dr. Daimel Sándor* Református egyház Ifj Balog József Gerlein Mihály id. Kóry Gyula, főispán Özv. Seres Mátyásnó Schmidt József Reisner Béla Reisner Arthur Dr. Zöldy Géza* F. Schriffert Mihály Pettner Adán Csomos István Hirt Antal Reisner Endre özv. gr. Almásy Kálmánná F. Schriffert József Popovics Sándor* Szecsey István* Csatlós Balázs Fábián Ferenc Páyer Béla* Székely Lajos* Dr. Széli Imre* 1152 K 65 f • 1189 K 60 f 1127 K 19 f 1122 K — f 1095 K 40 f 1044 K 86 f =>1044 K 25 f 1033 K 69 f 947 K 80 f 930 K 08 f 903 K 20 f « 900 K 66 f 884 K 28 f 876 K — f 872 K 07 f 869 K 88 f * 865 K 56 f 864 K 19 f 848 K 08 f 824 K 98 f 768 K 96 f 766 K 70 f 750 K 80 f 745 Ív 63 f 735 K 10 f 781 K 02 f 723 K — f 669 K 70 f 653 K 20 f 651 K 38 f 625 K 12 f 618 K 54 f 599 K 64 f 596 K 40 f 591 K 80 f 580 K 29 f 575 K 04 f 563 K 17 f 557 K 50 f 561 K 76 f 544 K 53 f 543 K 61 f 543 K 6i f 537 K — f 535 K 90 f 534 K 54 f 522 K 67 f 521 K 23 f 514 K 41 f 510 K 36 f 508 K 36 f 499 K 66 f 494 K 80 f 490 K 52 f 490 K 25 f 486 K 40 f 489 K 94 f 487 K 92 f hatatlanul gyászos háborút tulajdonképen a pacsirták és a magyar költők kedvéért vivták volna. Más népek gyarmatokért és kikötővárosokért, hatalomért és dicsőségért harcoltak, a te nagyapád azonban, kedves ifjú barátom, Doberdónál azért verekedett, hogy be ne jöjjön az olasz, Gorlicenél pedig azért, hogy visszaverje a muszkát. Mert ha bejön az olasz, akkor ott lenn ki- pusztit és polentába süt minden pacsirtát, ha pedig bejön az orosz, akkor idefönn a magyar költő körülbelül olyan sorsra jut, mint olasz földön az énekes madár. Az ur és a paraszt esetleg megélhetne haza nélkül, de a költő már nem Ha végiglapozod ezt a könyvet és keresed benne a háború vaspatkójának nyomait, észre fogod venni, hogy a Mikszáth-Almánach, amely eddig kizárólag magyar elbeszélők találkozó helye volt, az idén megnyitotta ajtaját némileg a külföldi iró előtt is. — A sok magyar iró mellett osztrák, német, török és bolgár iró is szól a közönséghez. A nagy gyűlölködés esztendeje a nagy szeretet esztendeje is volt és mialatt a honvédbakáink porosz gránátosokkal ülnek együtt a budai vendéglőkben, mi irók a testvérnépek elbeszélőit kalauzoltuk olvasóink elé. A német, az osztrák, a bolgár és török testvérünk a vér jogán, amely annyi, de annyi csatatéren vegyült össze a drága magyar vérrel. A külföldi barátaink legjavát hívtuk meg és az Almanach közönsége tapasztalni fogja, hogy a magyar elbeszélő ép ugv elbir minden összehasonlítást, miként a magyar katona. A szerkesztő. | Lukács Endre 487 K 85 f Dr. Nagy Kálmán* 483 K 66 f Ament Ferenc 480 K 91 f Fodor Gyula 477 K 25 f Fodor Sándor 477 K 25 f Nizsalovszky Endre* 475 K — f Dr. Szóbél Dávid* 472 K 10 f M. Schriffert József 472 K 08 f Grümbaum Armin 471 K 10 f Braun Izidor 470 K 45 f Illés József 467 K 60 f Székely Zsigmond* 457 K 98 f Vittmann János 456 K 34 f Révész Ignácz* 454 K 20 f Bangó János 452 K 95 f Schmidt Iván 451 K 90 f Kohlmann Ferenc 447 K 86 f Prekup Tódor 447 K 24 f M. Kempf József 440 K 38 f Sánta Mihály 437 K 91 f Cz Kiss József 435 K 92 f Dr. Major Simon* 435 K 78 f Kempf Mátyás 433 K 81 f Murvai István 433 K 54 f Vittmann Frigyes 428 K 44 f Bodoky Kálmán* 426 K 24 f özv. Schriffert Józsefné 425 K 78 f Mérey Gyula* 421 K — f Szilágyi Mihály 414 K 84 f Dr. Gáli Géza* 413 K — f Tanügy. Főigazgatói látogatás. A nagyváradi tankerület kir. főigazgatója, Dr. Vass Bertalan a múlt hó 25., 26. és 27. napjain végezte folyó tanévi hivatalos látogatását a gyulai róm. kath. főgimnáziumban. A kir. főigazgató, aki minden osztályt és minden tanár előadását több Ízben meglátogatta, észrevételeit, amelyek a főgimnázium működését minden tekintetben megfelelőnek jellemezték, a folyó hó 4-én megtartott értekezleten közölte a főgimnázium tanári karával, egyszersmind ugyané napot az ifjúság számára főigazgatói szünetül engedélyezte. Elölépés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Goldbecher Tóbiás gyularemetei és Raksányi Béla dobozi áll. el. iskolai tanítót a II. fizetési osztály 2-ik fokozatából ugyanazon fizetési osztály 1-sö fokozatába léptette elő. A gyulai róm. kath. főgimnázium tanuló ifjúsága a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívására f. tanévben is meghozta a maga . áldozatát a harctéren küzdő katonák megajándékozására. 65 K 99 fillért gyűjtött, amely összeg a Honvédelmi minisztérium Hadsególyző Hivatalának már el is küldetett. Ez összeghez az I. osztály 8.09 K, a II. oszt. 13’26 K, a III. oszt. 10'72 K, a IV. oszt. 14-20 K. az V. oszt, 7‘25 K, a YI. oszt. 3-20 K, a VII. oszt. 4 K, a VIII. 5 K adott. A Gyulán állomásozó katonaság megfelelő elhelyezhetése végett a város polgármestere különös tekintettel a József főherceg laktanya kiürítésének szükségességére az összes elemi iskoláknak katonai beszállásolás céljaira való felhasználását engedélyezte. Ezen határozat ellen csupán dr. Lindenberger János gyulai apátplébános élt fe- lebbezéssel és pedig a határozat azon része ellen, melyszerint a gyulai belvárosi Erkel-téri elemi iskola is elfoglaltatott a katonaság által és igy az oktatás teljesen lehetetlenné vált. A vármegye alispánja a felebbezés folytán, a helyzet lelkiismeretes megvizsgálása után, a belvárosi Erkel-téri elemi iskolát a beszállásolás kötelezettsége alól felmentette, mert megállapittatott, hogy az említett iskolában elhelyezett katonaság a városban másutt még elhelyezhető és igy figyelembe véve a közoktatásügynek szintén fontos érdekeit, nem áll fenn az a végszükség, hogy a kérdéses középület rendeltetésétől elvonassék. Az iskolák újbóli megnyitása. A katonaság által ideiglenesen igénybe vett belvárosi róm. kath. nagyiskola immár felszabadulván, abban az oktatás december 6. azaz hétfőn reggel újból megkezdődik és pedig egyelőre félnapos beosztással úgy, hogy a belvárosi összes növendékek és a nagymagyarvárosi fiúosztályok délelőtt, a józsefvárosi összes osztályok és a nagymagyarvá- rosi leánynövendékek pedig délután fognak oktatásban részesülni. A kimaradó egy üres tanterem az állami iskola részére tartatik fenn. A gyulai vörheny nagymérvű fellépte miatt Gyula város polgármestere előterjesztést tett, hogy az összes elemi iskolák és ovodák bezárattassanak. A vármegye alispánja a kérelmet nem teljesítette, mert az iskolákba járó tanulók között csak kevés megbetegedés történt, november hóban pedig csak 3 újabb megbetegedés fordult elő, másrészt, mert az iskolák bezárása, a tapasztalat szerint a betegség csökkenésére befolyással nincsen. H i r e k. A főispán lemondása. Megilletődéssel értesülünk és a vármegye közönségénél is bizonyára mély sajnálatot fog híradásunk kelteni, hogy Kéry Gyula főispán, meggyengült egészségére való tekintettel leköszönt állásáról. Ezúttal csupán a sajnos hir regisztrálására szorítkozunk és reflexióinkat arra az időre halászijuk, amikor lemondásának elfogadása után, köztisztelet és sze- retetben viselt főispáni tisztétől meg fog válni, ami valószínűleg még e hó folyamán megtörténik. A háborúban elesettek hozzátartozóinak, valamint rokkanttá váltaknak segélyezése tárgyában az érdekelt tényezők igyekeznek odahatni, hogy ez a segítség méltó legyen a nemzetnek hálájához azokkal szemben, akik nemzeti létünk megvédésében oly nagy áldozatot hoztak. A törvényhatóságok is egyre-másra küldik a felirataikat a kormányhoz, hogy kifejtvén azokban nézeteiket és kívánságaikat a szóban levő kérdés minél megfelelőbb megoldása tekintetében. Legutóbb Miskolcz város törvényhatósága foglalkozott ezzel az ügygyei és igen érdekes határozatát az alábbiakban ismertetjük. Miskolcz város abban á fefogás- ban van, hogy azok, akik legsúlyosabb állampolgári kötelességüket teljesítették és annak folytán életüket vagy egészségüket vesztették, jogot szereztek az államtól arra, hogy az állam részéről megfelelő kárpótlásban részesüljenek. Ez a kárpótlás nem segély, hanem járadék alakjában állapítandó meg, amelynek alapjául a hadbavonu- lás előtti kereseti viszonyok vétessenek tekintetbe, de figyelemmel kell lenni arra a jövedelem emelkedésre is, amely előreláthatólag bekövetkezett volna az illető hadbavonultnál. A járadék megállapításánál tehát most, midőn a katonakötelezettség az 50 éves korig terjesztetett ki, nem a katonai rangfokozat veendő figyelembe, mert az ez alapon való megállapítás a legnagyobb igazságtalanságra vezetne. A jelenleg fennálló rendeletek szerint járó segély maximuma 600 korona. Ezzel szemben Miskolcz város azt kívánja, hogy a 600 korona a legkisebb segélyösszeg legyen, a rokkant tisztek vagy az elesett tisztek hozzátartozóinak nyugdija pedig sokkal magasabb összegben állapíttassák meg, mint amint a jelenlegi törvények azt megszabják. A teljesen munkaképtelen rokkantak menházakban és üdülőházakban helyeztessenek el állandóan, mig a nem teljesen munkaképtelen rokkantak a »nemzet protekciós gyermekei» legyenek, akik előtt nyitva álljon az egyéni boldogulás útja, akikért szükség esetén még feles számmal uj állásokat is kreálni s őket mindenütt előnyökhöz kell juttatni. Az árvák nevelési járulékban részesitendők, a vagyontalan leányárvák pedig férjhezmenetel esetére biztositandók lennének. A felmerülő költségek fedezésére szolgálnának azok a jövedelmek, amelyek a hadsereg- szállítókra kivetett adókból folynak be, valamint a rokkantadó, amely a 18—50 éves fegyverképtelen, vagy felmentett és szabadságolt egyének terhe lenne. Délmagyarország külső hadműveleti terület. A belügyminiszter távirati rendelete szerint Délmagyarország, amely eddig belső hadterület volt, december elsejétől külső hadműveleti területté vált. A belső hadműveleti terület mostan Sabáez községtől kezdve a Száva és Duna vonala által határoltatik. Az ezen rendelkezés folytán szükségessé váló további intézkedések tekintetében a miniszteri rendelet legközelebb fog kiadatni. A hadiadót az 1916. évre is kivetik. A képviselőházhoz benyújtott előzetes pénzügyi felhatalmazást kérő törvényjavaslat a hadsegályezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. évi XLVI. törvénycikk határoz mányait az 1916. évre is hatályban tartja, mivel azok az okok, melyek a törvényhozást a múlt évben arra indították, hogy ezt a törvényt- az 1915. évre megalkossa és a 20,000 koronán felüli jövedelmek adóját életre hívja, most is
