Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-11 / 15. szám
XLVII. évfolyam Cüyula, 1915 április 11 15. szám EISfizctésf Arak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Év negyedre____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. Becsület. Sokszor hangoztatott szó. — Egyik embernek féltett kincse, melynek értéke az élettel felér. — A másiknak palást, mellyel bűneit takargatja. — Amaz hallgat róla, de védi mint az életét. — Emez hangosan hirdeti, minduntalan hivatkozik rá, pedig csak a látszatát birja. A szó egyszerű, de tartalma gazdag és változatos és minden helyzetben más. — Végzetes fogalom. Végzete, mint mindennek a viszonylagosságában és fokozatos voltában rejlik, mely a zsiványbecsülettől a karddal védett kényes becsületig terjed. — Ha volna egy vonal, melyen alól a becsület már nem becsület, talán kevesebb volna a bűnös, legalább olyan, a ki a becsület magasságából lassan csúszott alá. De minden magasságnak ugyanolyan mélység felel meg és elszédülni könnyű annak, a ki nem edzett a becsületben. Általában a becsületnek annyi vonatkozása van, hogy szinte beláthatatlan. Gondolatnak is nagy, hogy ha a becsület ideális valóságában jelentkeznék, tízezer számra szabadulnának fel más munka számára azok, a kiknek most hivatása a jogrend megőrzése. A becsületnek ott van a legnagyobb jelentősége, a hol már a nemzeti becsület kérdése lett belőle, mert egyéni és nemzeti becsület szorosan összefügg egymással. A nemFELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID zet vezéreinek becsületessége ugyan hatalmas támasza a nemzeti élet tisztaságának, alapja mégis az egyéni becsületesség, a sok-sok egyén, a nemzet számos tagjának becsületessége, mert ennek a sok embernek az erkölcsi érzületéből tevődik össze, olvad egybe a közélet tisztasága, vagy corruptiója. A világháború vihara sok rejtett fészket bolygatott fel, a hol a béke csendes éveiben lassan megbújva növekedett a corruptió vagy az erre való hajlandóság. A háború számtalan kisértő alkalmat hozott magával, amelyek magukkal rántottak sok erkölcsileg gyenge embert. A megbolygatott erkölcsi fogyatékosságok ott kóvályognak előttük a levegőben rettenetes kavargásban. A vihar Európaszerte felebbentette a fátyolt, felkavarta a nyugalmas vizeket és megmutatta a poshadás rétegeit, — amelyek eddig eltakarva mindinkább elhatalmasodva növekedtek. Különösen megmutatta azt a súlyos balhitet, az erkölcsi felfogásnak azt a súlyos tévedését, mely a közösséggel, az állammal szemben többet vél megengedni, mint magánossal szemben. — Megmutatta azt a tévelygést, mely az állam megcsalását bünuek nem tekinti, vagy igen enyhén bírálja el. Ott kezdődik ez, a hol az állammal szemben való pontos kötelességteljesitést nem Megjelenik minden vasárnap. tekintik a becsület kérdésének. A hol a pénzügyi kormányzat kijátszása szinte virtussá lesz. Hogy hova fajulhat ez a léha felfogás, azt most láthatjuk, meg kell változnia az erkölcsi érzületnek. Nem szabad megengedni, hogy szolgáltatást, értéket fogadjon el bárki ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül. Itt legyen meg a becsület, a mely elutasítja magától a kapzsiságot, a megszol- gálás nélküli, könnyen szerzett hasznot, a munka nélkül való vagyonszerzés vágyát, mások kárával való gazdagodás készségét — Ki kell fejlődnie az önbecsórzetnek, melyet az alantos indulatok mint emberi méltóságunkhoz, becsületükhöz méltatlanok megbélyegzik az abban bűnösöket. A most dúló viharnak tisztitó viharrá kell lennie e tekintetben is. A felfogásnak, az erkölcsi érzületnek, a becsület kérdésének meg kell változnia a kösszellemben úgy, hogy ne a csendőr és biró, hanem maga ez a közszellem ellenőrizze és büntesse az erkölcsi botlást. Ez a büntetés és e büntetés fenyegető veszélye hatatmasabb fékező és kényszerítő erő lesz a büntető hatalom erejénél és nagyobb biztosítók az egyéni és nemzeti becsület megóvására. Ennek a tisztulási folyamatnak be kell következnie, mert tiszta erkölcs nélkül ledől és rabigába görnyed nemcsak Róma, hanem Európa is. TÁRCA. Rokkantság problémája. Lukács György v. b. t. t., országgy. képviselő. A reánk erőszakolt nagy háború sok bajagondja között nagyon lényeges helyet foglal el a háború rokkantjainak problémája. Máris nagy számban vannak rokkantjaink és számuk természetesen még jelentékenyen fog növekedni. Az meg kérdés tárgya sem lehet, hogy azoknak érdekében, akik hazájuk védelmében lettek munkaképtelenekké, elemi kötelességünk megtenni minden telhetőt. A rokkantsági nyugdijjal a kérdés nincs elintézve, noha ez is természetesen elsőrangú fontosággal bir. A munkaképtelen rokkantak ellátása az állam kötelessége. Van is e részben törvényünk. 1875 bői való. Alapjából humánus törvény, amely meghozatala idejében igazán a kor színvonalán állott, sőt mondhatjuk szinte meg is haladta. Mindazáltal, évtizedek múltán ez a törvény még sem megfelelő már a mai felfogásnak. Kétségtelen tehát, hogy ennek a törvénynek rendelkezéseit a biztosítás modern elvei szerint reformálni kell. A törvényhozás ismerni fogja kötelességét. Azonban — mint emlitém — a rokkantsági nyugdíj megnyugtató rendezésével a kérdés koránt sincs elintézve A szociális szempontnak semmiképpen sincs elég téve azáltal, ha a munkaképtelen rokkant eltartásáról gondoskodunk. A szociális szempont azt követeli, hogy minden lehetői elkövessünk arra, hogy mennél kevesebben váljanak munkaképtelenekké, hogy a rokkantság jelöltjei közül mennél többet tegyünk ismét munkaképessé, tehát ne alamizsnát nyújtsunk annak, aki hazájáért vívott harcában el- nyomorodott, hanem elnyomorodását igyekezzünk kellő időben megállítani, visszafordítani, vagy legalább is lehetőleg korlátolni. Az orvosi tudomány mai fejlettsége mellett ez korántsem utópia. Sebesüléseknél, csuzos megbetegedéseknél az idejében alkalmazott utókezelés, az úgynevezett ortopédiai kezelés révén megakadályozhatjuk azt, hogy az illető megsebesített, vagy beteg szerv, tag, testrész rugé- konyságát, mozgékonyságát elveszítse, megmerevedjék, használhatatlanná legyen. Massage, svéd gimnasztika, forró légfürdők, villany ozás, természetes hévvizek és a többi mind oly gyógymódok, amelyek idejében alkalmazva, meggátolják az illető testrész merevvé, használhatatlanná válását. Természetesen ennek az utókezelésnek idejében kell történnie, mert ha elkésett, az esetek nagy részében nem jár eredménynyel. Az idejében alkalmazott utókezelés tehát visszaadja a betegnek munkaképességét, és a rokkantat ismét a társadalom hasznos tagjává teszi, belőle keresőképes egyént teremt. De a keresőképességet, a munkaképességet még az olyan súlyos esetekben is vissza tudja állítani a tudomány, amidőn a sebesült életét csak amputálással, valamelyik végtag egészben vagy részben való eltávolításával lehetett megmenteni. Az orvosi tudomány és technika olyan művégtagokat állít már ma elő, amelyekkel nagy részben, de annyira mindenesetre lehet pótolni az elvesztett végtagot, hogy a munkaképesség egészen, vagy legalább részben helyre áll. Á társadalomnak tehát elsőrendű feladata minden lehetőt elkövetni avégből, hogy gondos utókezeléssel mennél kevesebben váljanak rokkantakká s azok is, akiknek rokkantsága mégis előállott, bizonyos fokig munkára és keresetre képesekké tétessenek. A munka és keresetképesség tekintetében irányadó szabályul azt kell tekintenünk, hogy a talpra állított rokkantat lehetőleg a maga régi munkakörébe helyezzük vissza, lehetőleg ugyanazon a helyen alkalmaztassuk, ahol azelőtt dolgozott s lehetőleg hagyjuk meg a maga családja, a maga rokonsága körében. A megszokott környezet, a megszokott körülmények és életszokások megannyi emeltyűi az elveszett munka- képesség mennél teljesebb visszaszerzésének. Gondoskodnia kell azonban a társadalomnak azokról is, akik rokkantságuk folytán minden erőfeszítés, gyógyítás, kiképzés, gyakorlás dacára sem helyezhetők vissza régi munkakörükbe, régi viszonyaik közé. Ezeknek számára más, olyan munkaalkalmakat kell keresni, amelyekre csökkent munkaképességük dacára is alkalmasak. A megfelelő munkaalkalmak kikeresése, az azokra való kiképzés, a munkaadókkal való egyezkedés, szóval a csökkent munkaképesséXjap'u.sa.lz mai száma S old.a.1.
