Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-11 / 15. szám

2

Békés

1915. április 11.

Tanügy.

Szeghalmi Gyula igazg.-tanitö háboríts előadásai

Nemcsak Békésmegyében, hanem, mondhatni — az egész országban jó hangzású a Szeghalmi Gyula, szeghalmi igazgató-tanitó neve. Igen talentumos és amellett vasszorgalmu ember, akinek az agya örökösön az alkotás lázában ég, folyton dolgozni, csak dolgozni akar. Tankönyveket szerkeszt, előadásokat tart, természettudományi cikkeket ir külömböző tudományos folyóiratokba és vetített képeket festeget. Különösen ez utóbbi foglalkozást vitte az általa feltalált módszerrel olyan tökéletességre, hogy nemcsak Magyarországon van miatta hire, hanem az ország határain kívül is. Sok ilyennemü alkotása van Ausztriában, Németországban és Bulgáriában is. Legnagyobbrészt hazai tájakról készülnek ezek a gyönyörű vetített képek.

Szeghalmi Gyulának a mozgósítás alkalmával szintén be kellett vonulnia katonának. Ott is hamarosan hasznossá tudta magát tenni. Hadifényképész lett és mint ilyen, sokfelé járt a sajtó- hadiszállással. Ismeri a hadszíntereket, amelyekről kitűnő fényképfelvételeket eszközölt.

Jelenleg Debrecenben tartózkodik Szeghalmi Gyula. Ott tartott az elmúlt héten előadást a kárpáti harctérről a Vöröskereszt Egylet ottani fiókjának egyik délutánján. Az előadást az általa a helyszínen felvett színes vetitőképekkel illusztrálta. Egyik ottani lap, a »Debreceni Újság« a következőképpen emlékezik meg az előadásról:

»A délután valóságos szenzációja és meglepetése Szeghalmi Gyula igazgató a kárpáti harctérről felvett színes vetített képei voltak, melye, két irodalmi nívón álló, szép, tartalmas felolvasással maga a szerző kisért. Megjelentek előttünk a Máramarosi és Ungi »Kárpátok« őszi napfényben fürdő bércei, az őserdők, völgyek ; láttuk a községeket, melyeket az első — orosz betörés meglátogatott. A fototechnika minden vívmányát felhasználta a szerző: láttunk repülőgépekről felvett színes tájakat. A felvonuló magyar sereget. Láttunk szemeink előtt kifejlődő ütközetet, a magyar ágyuk munkáját, a lövészárkokból menekülő oroszokat. A halottakkal tele csatateret s az elesett hősök sirhantjait. Feledhetetlen látvány volt ez a képsorozat — s mikor utolsóul az imádkozó magyar király került a vászonra,

güeknek olyatén elhelyezése, hogy fogyatékosságaik dacára a társadalom munka után élő hasznos tagjai maradjanak, sok utánjárást, körültekintést, fáradságot igénylő feladat. De ki merné tagadni, hogy ezt a sok utánjárást, ezt a sok fáradozást a haza védelmében épségét vesztett polgártársunk jogosan megkövetelheti tőlünk. Ez a legkevesebb, amivel neki tartozunk.

A rokkantkérdés nagy szociális probléma. Nem eltartásra, nem alamizsnára van joga a hazája védelmében megnyomorodottnak, hanem arra, hogy visszaadjuk neki munkaképességét, hogy értékfogyasztóból értéktermelővé képezzük ki, hogy a társadalom keresőképes, hasznos, tagjává tegyük ismét. Az a társadalom az erős, produktiv, amelyben az eltartottak száma nem teng túl, hannm amelyben —x mindenki dolgozik és keres. Közgazdaságunkra óriás jelentőségű az, ha a háború rokkantjainak nagy részét ismét kereső munkába állíthatjuk. Mindazokban pedig, kiket ekképp a munkának visszaadunk, nemcsak a polgári önérzetet fokozzuk, nemcsak a hazához való ragaszkodás érzését és melegségét növeljük, hanem egyszersmind köteles tartozásunkat is rójjuk le velük szemben.

Hazám társadalma, mely a nagy megpróbáltatás során már oly sok nemes akcióra sorakoztál lelkesedéssel és példás kitartással, újabb munkára fel a rokkantak érdekében !

Mindenkinek nyílik munkatér ezen a területen. Kezdve attól a szuggesztiv feladattól, hogy megnyomorodott testvéreink leikébe belevigyük azt a meggyőződést, hogy ismét munkaképes,

együtt énekelte a közönség a Hymnuszt. A közönség lelkesen megéljenezte a kitűnő előadót.«

Egy másik lapban a következő közlemény olvasható :

Megismétlik a Vöröskereszt délutánját. Az első délutánja iránt oly nagy érdeklődést tanúsított a közönség, hogy a jegyek már tegnap délre mind elfogytak és igen sokan nem juthattak hozzá. A Szeghalmi Gyula előadásán megjelent közönség zsúfolásig megtöltötte a termet és a tanulságos, ismeretterjesztő előadás során olyan gyönyörű képeket látott, olyan nagy megelégedéssel nyilatkozott, tapsolt, hogy az érdeklődés és elismerésre figyelemmel, a rendezőség elhatározta, hogy a pompás délutánt husvét másodnapján megismétli.

Az előadáson különben igen előkelő közönség vett részt. A megnyitó beszédet dr. Márk Endre, udvari tanácsos, polgármester mondotta. Jelen volt a megyei urak élén Domahidy Elemér főispán'is.

Szeghalmi Gyulát Kirchner altábornagy a Hadsegélyző Hivatal főnöke meghívta Budapestre annak megbeszélése céljából, hogy hasonló vetített képes előadásokat tartson az egész országban a Hadsegélyző javára. Ha a megállapodás sikerül, akkor Szeghalmi nemsokára megkezdi körútját, amelyen szintén békésmegyei, körősladányi ember, Weinberger Izidor fogja elkísérni, mint az előadások technikai részének vezetője.

őszintén örülünk a kiváló békésmegyei pedagógus e szép sikerének és örömm 1 is adjuk hírül.

Remélhetőleg, Szeghalmi Gyula kőrútjában vármegyénk nagyobb városaiba is el fog látogatni és akkor a mi közönségünknek is módjában lesz gyönyörködni az általa készített szép színes felvételekben.

Nem osztják ki a hadiérettségi bizonyítványokat Megírtuk, hogy a gyulai róm. kath. főgimnázium tizenkilenc és húsz éves növendékei közül 11 iskolásfiu vonul hadba, akiket a márciusi népfelkelő szemlén alkalmasnak talált a bizottság. A diákoknak április 15-én kellett volna eredeti terv szerint bevonulni és ezért a közoktatásügyi miniszter utasítására az iskola a hadbahasznos tagjai lesznek a társadalomnak, egészen addig a sokágú, bonyolult feladatig, amely a munkaképességüket egészben, vagy részben visszanyerteknek megfelelő munkaalkalmakat teremt, minden érző lélek megtalálja a maga teendőjét. Nagy feladat vár derék orvosi karunkra Újabb jóságos áldozatokat kívánunk az áldozathozatalban eddig is kifogyhatatlan hölgytársadalomtól. Számítunk a munkaadóknak ne- meslelküségére — az államtól kezdve a legkisebb mesteremberig — számítunk arra, hogy hadból visszatért munkásaikat, alkalmazottaikat csökkent munkaképességgel is visszafogadják régi munkakörükbe. Bízunk abban a fellendülésben is, mely győzelmes háborúnkra követ kezni fog és minden munkaerőt, még azt is, amely teljesítő képességben csökkent, készségge- fog igénybe venni.

A munka intenzív megkezdése és szerves irányítása sürgős úgy orvosi, mint szociális szempontból. Az előbbiből azért, mert a munka- képesség visszaszerzésére szükséges utókezelés bizonyos időn túl már alig kecsegtet kellő ered- ménynyel, szociális szempontból azért, mert ha a rokkant nagyon hozzászokik a munkaképtelen megnyomorodottság és az azzal járó eltartott- ság állapotához, elveszti azt a lelki rugékony- ságot, amely aktiv tényező a munkaképesség visszaszerzésére irányuló tevékenységben s amely nélkül az orvos, az ápoló, atársidalom segítése, igyekezete nem vezet kellő eredményre.

Sorakozzunk tehát idejében a rokkantak megmentésére 1

vonuló növendékek részére eddigi osztályzati jegyeik alapján állított ki osztály és érettségi bizonyítványt, amelyet csak a húsvéti ünnepek elmúltával lehetett volna kiosztani. Szerdán délután azonban valamennyi magyarországi középiskola igazgatósága a következő táviratot kapta a közoktatásügyi minisztertől : «Mivel a katonai behívások április 15-éről elhalasztattak, a 913—915, számú elnöki rendeletem értelmében kiállítható érettségi és osztálybizonyitványok további intézkedésig visszatartandók. A tanulás folytatandó. Jankovicb.» A hadbavonuló diákok között most nagy az elkeseredés, mert Gyulára még a bizonyítványok kiadása előtt, idejében érkezett meg a miniszteri intézkedés és most a harcvágytól égő ifjaknak nem nagy kedvük van visszatérni az iskola padjaiba mathematikát magolni és az érettségi tortúráit keresztül élni, mikor a Kárpátokban a világtörténelem legcsodálatosabb eseményei zajlanak.

Hírek.

Husvét mindkét napján gyönyörű időnk volt, amely nagyban -előmozdította az ünnepi hangulatot. A máskor szokásos társadalmi mozgalmaknak a háború okozta hangulat következtében természetesen nyoma sem volt, annál inkább látogatták az összes hitfelekezetbeli templomokat, amelyek mind a két napon zsúfolásig telve voltak. Az idén összeestek valamennyi hitfelekezet husvét napjai, az izraeliták páska ünnepét is beleszámítva. Szombat este hét óra tájban megeredtek az ég csatornái, minek következtében az ünnepélyes feltámadási körmenet, amelynek szokásos útvonalán a köz- és magánépületek igen szépen voltak kivilágítva, ezúttal elmaradt.

A vármegye 1915. évi háztartási költségvetését a belügyminister felülvizsgálván, annak eredménye szerint az állami javadalmazást az előirányzott 380316 K helyett 365477 Kban ál lapította meg tehát a 14701 K pótadó hozzájárulást nem vette> át az állami javadalmazás terhére, hanem a pótadót terhelő bevételt a múlt évi összegben állította be a költségvetésbe, vagyis ezt az összeget, mint eddig, ebben az évben is a vármegyének kell fizetni. A tisztviselőket illető családi pótlék mérvét 23800 koronában állapította meg. Egyébként a multévihez viszonyítva csupán az a változás van a költségvetésben, hogy megadatott a hozzájárulás a fűtési és világítási költségek emeléséhez, továbbá az utóállitási költségek fedezetére a vármegye által kért 1600 korona helyett csupán 1000 koronát engedélyezett a miniszter; a vármegyei épületek tüzbiztositási dijai pedig, tekin-* kintettel a vármegyei épületek értékének emelkedésére, 211 K-val magasabban vannak felvéve a költségvetésbe, mint a múlt éviben. A házfelügyelő részére a vármegye által kért ruha átalányt szintén engedélyezte a belügyminiszter.

Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminiszter kinevezte Horváth József gyulai pénzügyi fogalmazó, kataszteri nyilvántartási biztost, segédtitkárrá, a nemrég Kassára áthelyezett Novák Antal gyulai pénzügyi számvizsgálót pénzügyi számtanácsossá, Sál István és Papp Endre gyulai számellenőröket számviz-gálókká, Szabó Lajos számtisztet Zámbó Elemér gyulai, Kautz Gyula békéscsabai járási számvevőket számellenőrökké, Helmeczy Andor ezidőszerint orosz hadifogságban levő gyulai számgyakornokot számtisztté.

Húsvéti adományok a sebesült katonáknak. A Vöröskereszt kóiház vezetősége a leghálásabb köszönettel nyugtázza az alábbi nemesszivü adományokat, egyben kéri az áldozatkész közönséget, hogy nemes adományaival továbbra is örvendeztesse meg a sebesült katonákat, német nyelvű újságokért is esedezik. Blahó István 300 drb. cigaretta, özv. Licska Jánosné 400 drb. cigaretta, Nizsalovszky Endréné 400 drb. cigaretta, özv. Misley Mihályné 100 drb. cigaretta, Ulicska Margit 100 drb. cigaretta, Gergely Magda 200 drb. cigaretta, Dörfler Ferencné 400 drb. oiga-