Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-05 / 36. szám

1915. szeptember 5 Békés 8 Ros Hasonoh Az izraeliták naptár idő szá­mítása tudvalevőleg a világ kezdetétől kezdődik és legnagyobb ünnepüket az ujesztendő s engesz­telőnap képezi. Az ujesztendő — Ros Hasonoh — folyó hó 9-én és 10-éu (csütörtökön és pénteken, lesz, az engesztelő hosszunap (Jóm kipnr) pedig szombaton, szeptember 18-án. Ezt a három nagy ünnepnapot a kevésbé hitbuzgó zsidók is megün- neplik, amennyiben üzleteiket e napokon zárva tartják. A Ros Hosonoh istenitiszteletek sorrendje a következő: 8-án este 6 órakor, 9-én reggel 6 órakor kezdődik, 9 órakor hitszónoklat, dél­után 4 órakor istentisztelet és este 6 órakor istentisztelet. 10-én reggel 6 órakor kezdődik, 9 órakor hitszónoklat és délután 4 órakor Miucha. Izraelita ünnep és népfelkelő szemle A honvédelmi miniszter megengedte, hogy azok a 43-50 éves izraelita vallásu népfölkelők, akik népfölkelő bemutató szemlekötelezettségüknek a í. hó 9, 10 és 11-én tartoznának eleget tenni, azesetben ha az illető járás székhelyén, ezen napokat követő napon is dolgoznak az illető bizott­ságok, a fenti napokat követő napon jelenhessenek meg a szemlén ; ha azonban a bizottság ezen 3 napot kővetőleg nem működik, azesetben az ere- tetileg kitűzött napokon tartoznak a bemutató szemlén jelentkezni. Nem lesz utósorozás. A vármegye alispán­jának rendelkezése szerint, a f. hó 20-ára, Békés­csabán kitűzött utósorozás, nem fog megtartatni, mert a parancsnokság területén, a népfelkelő bemutató szemle bizottságok működnek. A vörös kereszt kórház részére adományoz­tak : Hummel Gyuláné 48 kilogram tök. özv- ü Horváth Pálné 1 kilogram tépés. Ambrus fcándorné 11 kilogram paradicsom. Ilich Jánosné 10 liter tej, és 30 darab tojás. Busák Józsefné (Gyulavári) 12 csomag pipa dohány, 24 darab szivart. Gróf Almásy Dénes Gyulavári uradalma, 1 darab túzok. Széli Marianna és Palika 4 koronát. Zádor Mór képes folyó iratokat. A vármegyei közkórház jövő évi búzaszük­ségletének fedezésére 2500 mázsa búza vásárlá­sára kért engedélyt a kereskedelemügyi miniszter­től. A miniszter azonban egyelőre csupán 500 mázsa beszerzésére adott felhatalmazást. A városháza renoválása, valamint a régi polgári iskola és Szarvas épület tatarozási mun­kálataira hirdetett árlejtésre csupán egy ajánlat érkezett be és pedig Benkő Jánostól, aki 8968 korona vállalati összegért hajlandó a munkálato­kat elvégezni. A polgármester meg is kötötte vele a szerződést s a vállalkozó már hozzáfogott a munkához. A Vöröskereszt egylettől kapott 100 korona adományért köszönetét mond a szegény gyerme­keket felruházó egylet elnöke. Kitüntetés halál után. Hetekkel előbb közöl­tük azt a fájdalmas hirt, hogy dr. Kovács János gyulai törvényszéki joggyakornok, néh. dr. Kovács Károly városi főorvos fia, a Gyulán állomásozó cs. és kir. 11. gy. ezred hadapródja, súlyos sebe­sülése következtében a lembergi kórházban hősi halált halt. Most Rziha alezredes közli a derék ifjú édesanyjával, hogy a megdicsőült, hősies maga­tartásáért az I. osztályú ezüst vitézségi éremmel lett kitüntetve. Egyben a tisztikar meleg részvétét megújítja a család előtt. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Szentpétery ! Sándor gyulai pénzügyi számvizsgálót saját kérel­mére a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez áthelyezte és helyére a gyulai számvevőséghez. A ernes Adolf sátoraljaúj­helyi pénzügyi számvizsgálót helyezte át. A háborúban megrokkantak valamint az elesettek hátramaradottjainak részére alap gyűjtése céljából Szilágy megye oly értelmű feliratot foga­dott el, melyszerint az említett alap létrehozása céljából törvényhozási utón rendeltetnék el, hogy az állatvásárok alkalmával az egész országban kisebb fajú állatok után 10—20, nagyobb fajú állatok után pedig 50 fillérig terjedhető dijak lennének szedhetők. Ezen a réven rövidebb idő 10 alatt milliók gyűjthetők össze oly módon, hogy egyrészt annak terhét senki meg nem érezné, másrészt ezen adóztatás folytán igen sok oly elem is bevonatnék a hozzájárulásba, akik egyéb­ként dacára jó anyagi helyzetüknek semmiféle jótékonyságban részt nem vesznek. Szilágy várme- * gye feliratát hasonló értelmű felirat céljából Békés vármegyének is elküldötte. Balesetek. Dobos Mihály hetes, augusztus 31-én a gyulai részvénytársulati gőzmalomban liszt­keveréssel foglalkozott, miközben a keverő kerék jobb kezét elkapta és összezúzta. — Ugyanaznap a gyulai bakkancsgyárban Sándor János és Nagy Sándor hetesek baltával bőrdarabokat vagdaltak. Nagy Sándor véletlenül munkaközben levágta társa balkezének mutatóujját. — Szarvason Tarnyik János 68 éves kocsis múlt hó 27-én fát szállított. A megrakott kocsi tetejéről a lovak közé esett s a kocsi keresztül ment rajta, Jobb karján törést szenvedett. Mindhárom sérültet a vármegyei köz- kóházbau gyógykezelik. Kolera a varmegyében. Bókésvármegyében amely eddig az őt körülvevő vármegyék meglehetős nagyarányú kolera járványával szemben, azt lehet mondani érintetlen volt az említett betegségtől, most már szintén fellépett a kolera. Körösladányban ugyanis a múlt hót folyamán ázsiai kolerában : 5 megbetegedés fordult elő 3 halálozással. A betegség Körösladány község külterületén egy gazdaságban jelenkezett a munkások között, akiket valószínűleg a Körözsviz fertőzött meg. A hatóság a szükséges óvintézkedéseket a leglelkiismeretesebben megtette, és remélhető, hogy faradozása teljes sikerrel fog járni. Ismét esős idő. Két heti szárazság után e héten újra esőre fordult az idő. Hétfőn hajnalban 4, péntek reggel 18 és tegnap virradón ismét 9 mm. eső áztatta a szomjasnak éppen nem mond­ható földet. Mezőgazdasági szempontból az eső épen nem volt szükséges, sőt károsnak mondható, mert újra akadályozza a cséplési és nyomtatási munkálatokat, amelyekre még mindig hetekre terjedő száraz idő volna szükség, hogy befejez­hessék. Az újabb eső nemcsak azért káros, mert ismét munkaszünetelésre kényszerit, hanem a nagy iiggyel-bajjal megszáradt kereszteket és vontatókat ismét megáztatja, megint kicsiráztatja, ami tete­mes veszteséget jelent úgy a búza minősége mint mennyiségében. A légsulymérő pedig olyan ala­csonyra sülyedt, hogy az esős idő tartósságától lehet félni. Lemondás a közjegyzőségrő! Kratochvill Gyula békési közjegyző, erről az állásról, betegsé­gére tekintettel, lemondott. Az aradi közjegyzői kamara, miután a miniszter a lemondástjtudomá- sul vette, dr. Jót Ákos szeghalmi kir. közjegyzőt bízta meg a helyettesi teendőkkel addig az ideig mig az uj közjegvző ki neveztetik. A pusztaföldvári tífusz járvány tudvalevőleg a két községi kút vizének a medence burkolat megrepedezett volta miatt tífusz csirákkal történt meg fertőzése következtében következett be. Mint­hogy a járvány nagyobb arányokat öltött, ennél­fogva a belügyminiszter egyik közegészségügyi felügyelőt a helyszínére küldötte ki. A belügy­miniszter a helyszíni szemle eredménye alapján most elrendelte, hogy a szintén a helyszínén járt szakértő mérnök útmutatásai alapján, a két községi kút medencéje haladéktalanul kijavittassék illetőleg átalakíttassák, továbbá, hogy a kutak vizéből ujobb próba anyag küldessék fel a köz­ponti vizsgáló állomáshoz és a kutak a vizsgálat eredményéig lezárva tartassanak. Halálozás. Dr. Vangyel Tibor orosházi ügyvéd a 4. népfölkelő gyalogezred tartalékos főgadnagya, Cattaróban, ahol közel egy év óta teljesít szolgá­latot, szivszélhüdés következtében szombaton meg­halt, A köztisztelt férfiút különösen Orosházán nagyon szerették, éppen azért a törvényhatósági bizottságba, a községi képviselőtestületbe is bevá­lasztották és sok más társadalmi és jótékonysági egyesületben vezető szerepet vitt. Orosházáról nyert értesülésünk szerint a szerencsétlen ügyvéd holttestét hazaszállítják és a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Drágasági pótlékok. A békési községi alkal­mazottak részére a képviselőtestület 16 szavazattal négy ellen drágasági pótlékot szavazott meg és pedig azon az alapon, hogy 600 korona fizetésig 25, 1000 koronáig 20, 2000 koronáig 15, 3000 koronáig 10 és 4000 koronáig 5-százalék a pót­lék. Ezek szerint 40ü0 koronán felül drágasági pótléknak nincs helye. A megszavazott pótlék nem egyszerre hanem 12 havi egyenlő részletben ada­tik és f. évi január 1-től, a lejárt részletek azon­nal vagyis felebbezésre tekintetnélkül kiadandók. Fedezetül kijelölte a község azt a községi pótadót amely a község határának osztályba sorozása folytán előállott 19000 kor. állami egyenes föld­adó többlet után, az 1912 13, 14, és 15 évekre esik. A fentiek szerint megszavazott drágasági pótlék szükséglet, mintegy 16000 koronát tesz ki. Újkígyós község a helyettes jegyzőnek napi két korona, a községi Írnoknak valamint az ideigle­nesen alkalmazandó segédjegyzőnek napi 1—1 korona drágasági pótlékot szavazott meg, a háború tartamára és a folyó évi julius 1-től kezdődő hatályai. Békésszentandrás község képvise­lőtestülete a községi rendőrök részére, a folyó évi január 1-től kezdődőleg, fizetésük 15 százalékát szavazta meg drágasági pótlék gyanánt. A rendőrbiztos idevonatkozó kérelmét azonban- tekintettel annak vagyoni állapotára nem telje­sítette. Szrnka J. János újabb adománya. Mindnyá­junknak csak a szeretet munkája teszi elviselhe­tővé a háború nagy izgalmait. De gyógyítani a sebeket, csillapítani a háború okozta fájdalmat, visszaadni otthonát a hajléktalanokká lett honfi­társainknak, mindnyájunknak kötelességünk is. Ez a vezéreszme vezeti a magasabb köröket és a középosztály társadalmát abban a csodás jótékony- sági munkában, amely széles mederben eredmé­nyesen folyik országszerte Az áldozatkész szivek hevénél megolvadoznak a kincseket őrző zárak vasnyelvei, kinyílnak a tehetősebbek és szerényebb jövedelmű emberek pénztárcái és teljesitik ember­baráti kötelességüket. De a módos emberek tuli­pános ládáinak fedelei, -- ritka kivételektől el­tekintve — nem akarnak felpattanni, a gazdasz- ^szonyok tömött vén harisnyái csak nem akarnak megnyílni semmi varázs szóra. A tiszteletreméltó, ritka kivételek közé tartozik Szrnka J. János, szarvasi gazdálkodó, akiről a háború kezdetén megírtuk, hogy a Yörőskereszt egyletnek ezer korona adományt juttatott. A derék földmives- ember a napokban ismét dicséretreméltó cseleke­detre határozta magát: 600 koronát adományo­zott egy felvidéki elpusztított lakóház felépítésére. Ezt az összeget hazafias és emberbaráti érzésektől áthatott gondoskodásra valló levél kíséretében jutatta el dr. Wieland Sándor szarvasi főszolga­bíróval Kéry Gyula főispánhoz, melyben többek között a következőket Írja: »Valahányszor eszembe jut a tatárjáráshoz hasonló muszkabetö­rés szomorú és romboló ideje, mindannyiszor el­szomorodik lelkem afelett, hogy felsőmagyarországi testvéreim s az ártatlan kisded családtagok haj­léktalanná, földönfutókká lettek, tűzhelyeikből ki­fizettek. Nekem Isten megadta a módot és tehet­séget ahhoz, hogy e sanyargatottakon segíthessek, visszaadjam legalább részben nekik a házi tűz­helyet, hol meghúzódhassanak, de megtagadta tőlem azt, hogy saját gyermekeimben gyönyör­ködhessem, mert nem áldott meg leszármazókkal. Nagyon át tudom érezni azt a borzasztó szoron- gattatást, mit felsőmagyarországi testvéreink a muszkajárás és dulás idején éreztek és ezért el­határoztam, hogy tőlem telhetőleg segíteni fogok nyomorukon, ezt pedig azáltal vélem leghelyeseb­ben elérhetni, ha sietek visszaállítani tűzhelyüket. E célból járásunk főszolgabirája utján van szeren­csém Méltóságodhoz juttatni 600 korona készpénzt azon célból, hogy abból egy felsőmagyarországi elpusztított lakóház felépítése nyerjen fedezetet s ezzel csupán azt az óhajomat kérném teljesíteni, hogy a felépítendő ház az én szerény nevemet viselje, melynek az legyen a felírása, hogy Szrnka J, János-féle hág.*. Ehhez a nemes cselekedethez azt hisszük nem kell kommentár, csupán azt az óhajt fűzzük hozzá : vajha a földmives osztályból számos követőre találna Szrnka uram! Mert, hej, de sokan vannak, akik tehetnék . . . A vállalkozó szellemű asszonyok. A katonai és polgári hivatalok a háború óta óriási munkát végeznek. Naponta százak és százak különféle ügyes-bajos dolgát intézik. Vannak azonban, akik azt hiszik, hogy a katonai hatóságoknak és a ka­tonaügyeket intéző polgári hatóságoknak nincsen elég dolguk és ezek lehet, hogy önzetlen házas­ságból, de legtöbb esetben csupa rosszakaratból, vagy felületes gyanakvásból még jobban megsza- poritják a hivatalok dolgát. Ha látnak az utcán egy egészségesnek látszó embert, rögtön megy a feljelentés a kiegészítőhöz, városhoz, vagy a fő­szolgabíróhoz. Nem gondolnak arra, hogy az asztmás ember is lehet, kövér hogy a szervi szív­baj, a tüdőcsucshurut, a reuma, a sérv és sok más komoly betegség nem látszik meg az ember arcán. Nem gondolnak arra, hogy a feljelentéseik­kel nemcsak az illetőket gyanúsítják meg, hanem a sorozó és felülvizsgáló orvosokat is. Egyre- másra érkeznek a feljelentések Gyulán is, amelyek minden esetben alaptalanoknak bizonyulnak, mi­után a hatóságok ellenőrzését egyetlen itthonlevő úgy sem kerülheti ki. Többek között a gyulai főszolgabiróságot is elárasztják levelekkel a név­telen feljelentők, a járás területéről. A napokban Dobozról érkezett egy érdekes feljelentés, amely abban külömbözik a többitől, hogy küldője

Next

/
Oldalképek
Tartalom