Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-05 / 36. szám
4 Békés 1915 szeptember 5. nem burkolózik az ismeretlenség mezébe, hanem nevét is aláírja, M. Istvánná parasztasszonj — igy hívják a feljelentés beküldőjét — leveléből, jellemzéséül egyesek alacsony gondolkozásmódjának, közöljük a következő részt: »... van itt még két állami tanító is, ezek is a harctérre valók és van még három lelkész, arra sincs szükség, menjenek ők is. Tudnak az asszonyok papolni, még sokat is. A nazarénusoknak nyugodt világban sincs papjuk, egyszer egyik papol, másszor a másik, mégis jól van. Vannak itt nálunk olyan asszonyok, akik külömben elvezetik az éneklést a templomban, mint a tanitó. Kerül itt olyan asszony, aki az iskolát is vezeti, Csak menjenek a tanitó urak is, ők is védjék a hazát, mi meg fentartjuk az egyházat Lukács taDitó ur segítségével, a többi mehet, már ha oda volnának, úgy volna jó . ..« stb. A dobozi asszonyok tehát még az untauglich tanítókat, sőt papokat sem szívelik otthon. Látszik, hogy papolni tényleg tudnak, még sokat is. De, hogy okos pap és tanitó kitelnék a vállalkozó szellemű asszonyokból, az legalább is kétséges. Megjegyezzük azonban, hogy a dobozi parasztasszonyon nem csodálkozunk annyira, mint azon a gyulai nőn, aki az írása után Ítélve úri nő lehet, még sem átall névtelen feljelentéseket Írni. A békési ág. h. ev. egyházmegye ez évi nagyközgyülését Kondoroson tartotta meg augusztus hó 23 és 24-én Kevicky László esperes és Haviár Dániel felügyelő elnöklete mellett a kondorosi egyháztanács termében. Elsőben is az iskolai bizottság ülésezett. Jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak az itthonmaradt tanítóknak azon ügybuzgalomért, mellyel hadbavonult társaik munkáját végezték. Ugyancsak elismerésben részesítették mindazokat, akik a harcmezőn teljesitik hazafias kötelességüket. Az egyházmegye számadásait a bizottság rendben találta. Az egyházmegye gyámintézete a múlt év folyamán szépen gyarapodott. 935 25 korona gyűjtéshez Orosháza 310, Szarvas 256*37 korona járult. A közgyűlés megállapította az orosházi két lelkész fizetését egyenként 4200 korona s káplán tartása 1700 koronában, a harmadik lelkész fizetését 3000 koronára emelte föl s mint hitoktatónak meg 1200 koronát szavazott meg fizetésül. Közgyűlés után a kondorosi csárdában közebéd volt. A legközelebbi közgyűlés helyéül Szarvast tűzték ki. A gyulai József szanatórium postahivatalában a nagyváradi posta igazgatóság értesítése szerint, távirat közvetítéssel is megbízott nyilvános távbeszélő állomás rendeztetett be. A pörpatvar vége. Pusztai Albert pusztaföldvári lakos egy idő óta örökös pörpatvarban élt a feleségével, aminek voltaképpen ő maga volt okozója. Tilosba kapott. Egyik tanyai virágszállal kikezdett. A lány megszédült. De meg az asszony is, már mint Pusztai felesége. Nap-mint nap, Valóságos purgatoriumot rendezgetett odahaza az ember részére, ami azonban nem térítette észhez a forróvérű gazdát. Múlt hónap 27-én reggel aztán nagyon magosra csapott az asszony elkeseredésének lángja. A gazdát, amint reggel a pásztoróráról hazajőve benyitott, marólúggal arcul öntötte, majd a máktörővei a fejére sújtott. De az ember nem vesztette el az eszméletét. A mák- törőt kicsavarta az asszony kezéből. A jelenet után az ember bement az istállóba s ott fölakasztotta magát, az asszony pedig a padláson egy tőrrel többször a mellébe szúrt. A szomszédok a nagy pörlekedésre összeszaladtak. Az ember, mikorra rátaláltak, már kiszenvedett. Az asszony sérülése nem veszélyes. Halálozás. Békéscsabán mélységes részvétet kelt Braun Herman gözmalomtulajdonos halála. A boldogult három évtizeden át elnöke volt az orth. izraelita hitközségnek s úgy felekezeti, mint társadalmi téren szerény anyagi viszonyaihoz képest a legnagyobb jótékonyságot fejtette ki. Puritán becsületességü, szerény modorú, igen rokonszenves egyén volt s ha valakinek, bizonyára neki nem voltak ellenségei, csupán jó emberei, mert ő is, akivel csak tehette, mindenkivel szemben jó és előzékeny volt. A derék ember aránylag fiatalon halt el, élte 64-ik évében és vasárnap délután temeték el hitsorsosai és a csabai társadalom minden rétegének rendkívüli részvétele mellett az izraelita temetőben, Bébe hamvaira. Közgazdaság. Országos vásári jelentés. Gyula, szept. 4. A száj és körömfájás miatt állatvásáraink egyik legjelentősebbike, a szarvasmarha és ami őszi vásárkor szintén nagy szokott lenni, a juh vásár íelhajtási tilalom miatt teljesen elmaradt. Sertés összesen mintegy 1500 darab volt részben helybeli, részben járványmentes legközelebbi községekből. A felhajtott áru az utolsó darabig elkelt, de elkelt volna tizannyi is a minden képzeletet felülmúló magas árak dacára. Precíz árakat alig lehet megörökíteni. Csupán annyit, hogy a legsoványabb malac oly árakon kelt, mint rendes viszonyok között a teljesen kihizlalt nagy disznó. Á szombati lóvásárra felhajtott lovak száma 2—3000 közt volt. Rengeteg vevő gyűlt össze és nem is vásár, hanem formális árverés történt a lovakra. Ha az eladónak a kórt árat valaki rögtön meg nem adta s csupán pár pillanatra elfordult, nyomban más vevő jelentkezett helyette, akinek a vérszemet kapott tulajdonos még magasabb árat mondott, amit feltétlenül meg is kapott érte. Luxuslovak, anélkül, hogy igazán ilyenek lettek volna, merf hiszen a java régen a harctereken szerepel, vagy pusztult el, páronként 8—10.000 koronáért is keltek. A legsoványabb gebe, amely másszor az igások közül is kimustrálódik és a lómészárszékre sem alkalmas, minimálisan 400 koronáért kelt el darabonként. Ennél olcsóbb áron nem vettek lovat. Általában megállapítható, hogy a békeidőhöz képest a ló ára, tekintet nélkül a kvalitásra, 40—50 percent áremelkedést tünteti fel és igy találtak vevőkre. Vöröshagymát árul a város. Az élelmiszeruzsorának a helybeli piacon való korlátozását a rendőrség a fontosabb élelmicikkek, árának megállapításával igyekszik elérni. Es a módszer a tapasztalat szerint nem minden cikknél jár sikerrel, mert a termelők, ha a hatósági árat keveselik, vagy magasabb árt követelnek, vagy pedig az illető cikket nem is hozzák egyelőre piacra. Ez ellen a sztrájk ellen is megtalálták már az orvosszert és pedig olyan formíban, hogy a piactól visszatartott élelmiszert maga a város szerzi be nagyban és bocsájtja saját árban a kisfogyasztók rendelkezésére. A gabonanemüektől eltekintve, Gyula városa most tette meg az első lépést ebben az irányban. Sokan panaszolták, hogy a háztartásokban nélkülözhetetlen vöröshagymát a termelők nem hozzák piacra mert keveselik a hatóságilag megállapított, kilónkénti 50 filléres árat. A panaszok megszüntetése végett dr. Lovich Ödön polgármester Makóról száz métermázsa elsőrendű érett vöröshagymát hozatott. A hagyma ára Makón átvéve 43 korona mázsánként, amihez még a fuvarköltség járul. így minden valószínűség szerint 50 fillérnél öles óbban lesz képes a város azt elárusítani. A hagyma már utón van és ma, vagy holnap Gyulára érkezik. Az elárusitás nyomban a megérkezés után kezdezét veszi és a városháza udvarán kiki tetszése szerinti mennyiséget szerezhet be, minden különösebb formalitás mélkül, készpénzfizetés mellett. A netalán megmaradó mennyiséget a katonaság veszi át. — Üdvözöljük a város ezen első lépését és óhajtandónak tartjuk, hogy egyéb élelmiszereket is igyekezzék ilyen módon a lakosságnak beszerezni. A hadifoglyoknak mezei és egyébb munkálatokra való alkalmazása céljából való átengedése iránti kérelmek, tekintetnélkül azok számára, az egyesek és községek részéről, ezentúl közvetlenül a pozsonyi katonai hatóságnál nyújtandók be. Az idevonatkozólag eddig fennállott rendelkezések tehát érvényüket vesztették. Gabona árusítás. A földművelésügyi miniszter megengedte, hogy az aradmegyei kisjenői járás lakossai, gabonájukat eladás céljából Békésmegye piacaira is behozhassák. Ezen vidéknek tudvalevőleg Gyulaváros a piaca. Útépítés. A kereskedelmi miniszter az állam- épitészeti hivatalhoz intézett leiratában értesítette a nevezett hivatalt, hogy a Szeghalom, vésztő, doboz, gyulai 47 kilometer hosszú törvényhatósági ut helyszíni, felvételi munkálatainak elvégzésével, Novak Antal magánmérnököt bízta meg. Nevezett mérnök a kérdéses műszaki és költségvetési munkálatokat ez év végéig tartozik elkészíteni, és a miniszternek bemutatni, hogy annak alapján a közigazgatási bejárás a jövő év elején megtartható és az útépítés lehetőleg még a jövő évben megkezdhető legyen. A kereskedelmi miniszter elhatározását az illető vidék lakossága bizonyára élén- örömmel veszi tudomásul, mert a szóban levő útvonal kiépítésével egy nagyon régen érzett szükség nyer kielégítést, és a felette elhanyagolt vidék anyagi felvirágzásának jelentékeny tényezője lesz az elkészítendő köves ut. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár augusztus 29-én d. u. 3 órára összehívott igazgatósági ülése az igazgatósági tagok Ya-ának jelenléte hiányában nem lévén határozatképes az alapszab. 27 §-a értelmében változatlan napirenddel 8 napon belül rendkívüli igazgatósági ülés tartandó, mely tekintet nélkül a jelenlevők számára, jogérvényes határozatot hozhat. A jelenvolt igazgatósági tagok felhangzott kívánsághoz képest és tekintettel arra, hogy a legközelebbi munkaszüneti napon szept. hó 5-én Gyulán országos vásár van, amikor az igazgatósági tagok anyagi érdekeik szempontjából a megjelenésben akadályozva vannak, a rendivüli ülés határidejét szeptember hó 12-én d. u. 3 órára állapították meg, a napirend változatlan marad, hogy a megjelentek számára való tekintet nélkül az igazgatóság jógérvényes határozatot hozhasson. Iparcikkek tömeges szállítása a hadseregnek. A cs. és kir. közös hadügyminiszter arról értesítette a kereskedelmi és iparkamarát, hogy szeptember hó folyamán a hadseregnek a következő iparcikkekre lesz szüksége, cipész, szabó, szerszám- garnitúrákra, varró, és biztositótükre, cérnákra, sapkarózsákra, köpenyzsinórokra, cipőgombokra, kefékre, futyülőkre, hegyi cipőszögekre, vasúti karszalagokra, fekete, sárgakarszalagokra, szani- téckarszalagokra, élelmezési zsákokra, szolgálati jegyzékekre, jubiláris szolgálati érmekre, a minták megtekinthetők a 2. számú ruhatárban (Budapest, Kelenföld) az ajánlatok a hadügyminisztérium B. osztályába küldendők. A Békés község tulajdonát képező halászati jog, jelenleg 903 koronáért van bérbe adva; azelőtt a bérösszeg 347 korona volt. Minthogy a bérlők nagy része hadba vonult, ezért a képviselő- testület egyhangú határozattal kimondotta, hogy a háború egész tartamára a bérösszegből 25°/#-ot elenged. Törvényszéki csarnok. Bírósági kinevezések. A király kinevezte Nagy Antal, békéscsabai vezető járásbirót a VII. fizetési osztályba sorozott bíróvá, dr. Frailer Jenő, gyulai törvényszéki albirót törvényszéki bíróvá, dr. Hankovszky Dezső és dr. Artimovics Gábor békéscsabai, Bretán Sándor orosházi járásbirósági albirókat járásbirókká, továbbá a nemrég Nagyváradra távozott dr. Ungváry Antal törvényszéki jegyzőt a teregovai járásbírósághoz albiróvá és dr. Kulmann Sándor szolnoki alügyészt ügyésszé. Áthelyezett biró. Az igazságügyminiszter Sarkady Imre orosházi kir. járásbirót saját kérelmére a hódmezővásárhelyi járásbírósághoz helyezte át. Színészet. Az Erkel-szinkörben megtörténtek az első előadások. Ezekből ítélve a tervbe vett 20 előadáson keresztül átlag fél házat remélni lehet, amire a társulatnak nagy szüksége van. De szüksége van rá a közönségnek is. Mert bár a harctér keleti részén derengést látunk, a háború ege azért mégis csak be van borulva s a komor hangulatba, mely már egy év óta fogva tartja lelkünket, frisseséget csak a színművészet tud bevinni. A magunk erősítésére pedig szükség van, akkor is ha a háború tovább tart, akkor is ha vége lesz. Hogy pedig társulatunk csak kitűnőt nyújt, azt nemcsak a múltból, de már
