Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-22 / 34. szám
1915. augusztus 22 Békés 3 Tanügy. A gyulai állami polgári leányiskolában az 1915—6. isk. évi beiratások szeptember hó 1-én, 2-án, 3-án délelőtt 8—11 óráig lesznek; a javító- pót- és külömbözeti vizsgálatok pedig szeptember hó 4-én délelőtt 8 órakor kezdődnek. A beiratások és vizsgálatok a »Békésmegyei Kaszinó« könyvtárszobájában lesznek. Más intézetből átlépő tanulók a beirás alkalmával szülelési anyakönyvi kivonatot, ujraoltási és iskolai bizonyítványt tar toznak bemutatni. Beiratáskor 10 K első félévi tandíj és 6 K mellékdíj előre lefizetendő. Ugyancsak beíráskor adandók be a tandijmentességi kérvények is. Tandíjmentességet csak a jó magaviseletéi és jeles vagy jó előmenetelő tanulók nyerhetnek. A tanuló szüleinek vagy azok helyettesének erre vonatkozó kérvényei Békésvármegye kir. tanfelügyelőjéhez címezve, egy évnél nem régibb szegénységi és iskolai bizonyítvánnyal felszerelve, az igazgatóságnál nyújtandók be. Tanítók, tanárok, altisztek gyermekei szegénységi bizonyítvány nélkül is részesülhetnek tandíjmentességben ; a kérvény és mellékletei azonban csak szegénységi bizonyítvány esetén bélyegmentesek. Az igazgatóság. Áthelyezés. A vall. közokt. miniszter Hár- násyné Bary Etel nagyszénási és Eperjessy Vilma felsővisói áll. el. iskolai tanítónőt kölcsönösen áthelyezte. Csépány Margit szarvasi áll.polg. leányiskolái tanítónőt a kultuszminiszter a dobsinai áll. polg. fiúiskolához helyezte át. Polg. isk. helyettes tanítói megbízatás. A vall. közokt. miniszter az orosházi áll. polg. fiúiskolánál a hiányzó tanerők teendőinek ellátásával az 1915/16 tanévre Ujházy János polg. iskolai rajztanitó jelöltet és Göndös Józsep oki. polg. isk. tanítót bízta meg. Ugyanezen címen a békéscsabai áll. polg. fiúiskolánál Hirmann Ferencz polg. iskolai és Tamássy Dezső középiskolai tanárjelöltek nyertek megbízatást a f. tanévre. Beiratások az izr. iskolában. A gyulai izraelita elemi iskolában a jövő tanévi beiratások szeptember 1. és 2.-án reggel 8-tól 11 óráig tartatnak. Elemi iskolai beírások. A gyulai állami elemi iskola tanulóinak beírása szeptember 1—8-ig minden hétköznap délelőtt 8—11 óráig fog megejtetni a Kenyérsütő-utca 6. sz. alatt levő igazgatói irodában. A beíráshoz elhozandó a tanuló múlt tanévi értesítője; kezdő tanulók születési anyakönyvi kivonatot pótló tanúsítványt tartoznak felmutatni, melyet az anykönyvi hivatal díjtalanul állít ki. Beirási dij személyenkint 50 fillér. Szegény tanulók a beiratási dij fizetése alól felmenthetők. Ez alkalommal értesítem az igen tisztelt szülőket, hogy sikerült az 1915—16. tanévre minden állami tanító osztálya részére 1—1 tantermet biztosítani, igy az egyes osztályok teljes óraszámú oktatásban fognak részesülni, aminek jótékony hatása el nem maradhat. A többi tantárgy mellett a rajzot, szépírást és női kézimunkát is akadály nélkül taníthatjuk. Oktatásunk főiránya: vallásos, erkölcsös, hazafias gyakorlatias irányú nevelés, melynek jegyében szeretettel vezetjük be kis tanítványainkat az ismeretek elemeibe. A tanítás szeptember 9.-én d. e. 8 órakor kezdődik. Kovács Lajos, állami tanító, helyettes igazgató. Hírek. A király 85. születése napját a szokottnál is impozánsabban bensőségesebben ünnepelte meg most Gyulaváros közönsége. Ragyogó színezetet adott az alattvalói hódolatnak a reánk szakadt és egy éve dúló háborús világ, amely eget vívóvá, világot lebiróvá gyulasztotta fel a magyar érzéseket. Ha valaha ostromolt eget népek imádsága, szakadt fel hálaadó sóhaj nemzetek ajakán: úgy nem még soha, mint most, dicsőségben, szivjóságban uralkodó öreg királyunk születése napján. Az évfordulót a polgárság a katonai helyőrséggel együttesen ülte meg. Kedden este 7 óra után, a király születésnapjának előestéjén a cs. és kir. 11. gyalogezred zenekara lampionos takaródét rendezett végig a város főbb utcáin. Az utcákat már délután fellobogózták, a házak ablakait pedig a takarodó idejére kivilágították. Sajnálatos azonban, hogy a katonaság csak a késő délutáni órákban tudatta a polgári hatósággal a takarodó megtartását és igy nem volt kellő idő a közönség értesítésére. Azért sokan nem tudtak a kivilágításról, vagy utolsó pillanatban kapkodva készítették elő. És ezért fordult elő, hogy számos középület és magánház bántó sötétségben maradt. A körmenetet a tisztikar, legénység és a polgárság egész tömege kisérte útjában. Gyönyörűen volt világítva és díszítve a lábadozók barakk csoportja több száz kivilágított lampionnal, ami a sötét* estén a távolról is igen szép látványt nyújtott. Szépen érvényesült a menet befejeztével a Kossuth-téren rendezett bengalifény világítás is. Szerdán a reggeli órákban a Kossuth-tér nyugati végén nagyszámú közönség gyülekezett a katonai ünnepélyre. A katonaság a tágas térségen négyszögben állott fel. A négyszög egyik oldalán tögyfagalyakkal és virágkoszorukkal feldíszített tábori oltár állott. Az oltár körül helyezkedett el a tisztikar, a hölgyközönség és a hivatalok képviselői, katonazenekar és valamivel távolabb az érdeklődő közönség. Pontban 9 órakor kezdetét vette a tábori szent mise, amit dr. Lindenberger János apát plébános celebrált fényes segédlettel. A mise tartama alatt a katonazenekar Haydin mélységes hangulatú miséjét játszotta. Mise végén a zenekar rázendített a Gotterhaltéra amit a legénység feszes »hanták« állásban hallgatott végig. Azután Rziha alezredes, ezredparancsnok a négyszög közepére lovagolt és lóhátról előbb német, azután cseh nyelven intézett lendületes hatású beszédet a katonákhoz. Megmagyarázta nekik a nap jelentőségét és rámutatott azokra a hősi harcokra amelyeknek a 11. ezred a háború folyamán dicsőséges részese volt, buzdítván katonáit a királyért és hazáért való önfeláldozó küzdelemre. Azzal fejezte be a beszédét, hogy az uralkodóra háromszoros »hurrá«-t mondott, melyet a katonák és jelenvoltak dörgő hurrázása viszhangzott. A beszéd után a katonaság és a közönség elvonult. Délben a tiszti étkezdében diszebéd volt, a legénység pedig ünnepi ebédet és egy-egy üveg sört kapott. Délután 5 órakor a katonaság és polgári hatóságok küldöttei az izraelita templomban tartott hálaadó istentiszteleten jelentek meg. Dr. Adler Ignác főrabbi a frigyszekrény előtt emelkedett szelemü imában kérte a Mindenhatót, hogy a győzelem fényével ragyogtassa be *a haza becsületéért, üdvéért és királyáért harcoló magyar fegyvereket, azután a jelenvolt katonákra való tekintetből német nyelven mondott alkalmi szónoklatot, Klein Jenő, kántor pedig két zsoltárt énekelt. A lábbadozó osztag ünnepe. A cs. és kir. 11. gy. e. lábbadozó osztaga is kivette részét legfőbb hadurunk születésnapjának megünneplésében. A nagy nap előestéjén színes papir- lámpások százai világították meg a barakkok körvonalait, két magas oszlopban piros görögtüz emelkedett, az artézi kút virágokkal és lombfüzérekkel volt díszítve, a nyitott kapun betekintve pedig Őfelségének müsziklán levő mellszobrát lehetett látni, mely pálmákkal, virágokkal, lombfüzérekkel körülvéve diszlett színes lámpák fényében. Különben is mondhatjuk, hogy a lábbadozó osztag mostani parancsnoka, Liebich Antal főhadnagy mindent elkövet, hogy a szegény értünk küzdött és megsebesült vitéz katonáknak helyzetét minél kellemesebbé tegye. A még nemrég fekete barakkok szépen fehérre meszelve, kellemesen lepik meg tisztaságukkal a szemlélőt. Az udvaron virágágyak, egy királyszobor. Tornaszerek azok részére, akiknek szükségük van arra, hogy bénuló tagjaikat gyakorolják és elkerüljék a bénulást. Mosoda, kis kantin a betegeknek, ahol jutányos áron kapnak tejet, vajat, szikvizet stb. Fürdőről is van gondoskodva a tisztaság és egészség érdekében. Nehogy pedig az esetleg a harctérre visszamenő vitézek teljesen elfelejtsék a harcászatot, a gyakorlatokon kívül, szép gyutacs lövölde áll a barakkudvaron rendelkezésükre. Természetesen az ilyen beruházkodások pénzbe is kerülnek, az pedig igen kevés van. Bár iparkodik a parancsnok (hiszen a katonák közt minden ipar képviselve van) katonáknak munkára való kikölcsönzésével, azoknak zsebpénzét növelni, és a polgári közönségnek is szolgálatokat tenni, a város polgársága még nem pártfogolja eléggé ezt a nemes célú intézményt. Annál örvendetesebb, bogy egy nemesszivü polgártársunk megértette, hogy nemcsak a reklámnak kell adományozni, Weisz Mór ugyanis 200 koronát adott a barakk céljaira, azonkívül pedig a 18-iki ebédnél ugyancsak az ő jóvoltából minden beteg katona egy pár harisnyát, 10 drb.cigarettát és 1 üveg sört kapott. Békésvármegye kórházi bizottsága f. hó 14-én d. u. 3 órakor, Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt és a tagok élénk részvétele mellett ülést tartott, hogy elintézze az időközben felgyülemlett ügyeket és határozzon azon kérdésekben, amelyek a kórház 'administraciója s üzemének zavartalan biztosítás érdekéből, a kórházi bizottság rendelkezéseit igénylik. Elsősorban dr. Berkes Sándor igazgató terjesztette elő jelentését, amelyben megemlékezett arról, bogy a kórház nagyhírű műtőfőorvosa: dr. Kaczvinszky János törzsorvossá neveztetett ki. A bizottság örömmel üdvözölte nevezett főorvost, mert a királyi kinevezésben elismerését látta azon kitűnő szolgálatoknak, amelyeket Kaczvinszky János a betegek s a harctéri sebesültek gyógyítása terén kifejtett. A kórház beteg forgalma julius és augusztus hónapokban némi csökkenést tüntet fel, ami anyagi szempontból csak előnyös a kórházra, mert az élelmezési hiány ezáltal kevesbedik. Az igazgató ismét felpanaszolta azokat a nehézségeket, amelyek a kórház élelmezése terén fennállanak s felemlítette, hogy a föld- mivelő családok betegei a zöld főzelék-féléket egyáltalában nem szeretik, minélfogva a hüvelyes főzelék-félék beszerzését sürgeti. A kórházi kenyér most jónak mondható s igy legalább az e téren hosszú ideig fennállott nagyon alapos panasz megszűnt. A sebesült katonáknak a kórházba való utalása utóbbi időben megszűnt, ennek valószínű okát abban látja az igazgató, hogy az élelmezés nálunk jóval gyengébb, mint a csabai tartalékkórházban, ahol költségvetés nélkül annyit költhetnek, amennyit akarnak s igy a betegek azt és annyit kapnak s amit amennyit a főorvos részükre előír. A kórházi orvosok panaszára, a megvont husadagok visszaállíttattak a régire addig, mig a katonák élelmezési mikéntje, ami még mindig tárgyalás alatt áll — nem tisztáztatik. A kórházi bizottság hosszas tárgyalás után a közkórház villany világítási szerződését — amely 10 évre szól, elfogadta s annak az alispán által leendő aláírását elrendelte. Minthogy a villanyos társulat a kórházi bizottság által kikötött egyetlen feltételt azért, mert azt vele szemben való bizalmatlanságnak tekintette, elfogadni nem akarta, ennélfogva a kórházi bizottság — bár kikötött egyetlen feltétele csupán a kórház érdekeinek megvédését célozta — a bemutatott szerződési tervezethez észrevétel nélkül hozzájárult, mert ha azt nem teszi, a kórházi villanyvilágítás addig, mig az önálló villanytelep létesíthető lenne, aminek az ideje nagyon bizonytalan, évente 2—3000 koronával többe kerülne, mint a most elfogadott szerződés szerint. A kórházi bizottságnak feltétele az volt, hogy ha a villanytársaság szerződéses kötelezettségének háromizbeni felszólítás dacára nem tesz eleget, úgy a szerződés 6 havi felmondás mellett, felbontható. A kórháznak ez év végével 16 szállítási szerződése jár le, ennélfogva ezek — húsfélék kivételével — megujitandók. Minélfogva a
