Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-22 / 34. szám

4

Békés

1M1S augusztus 22.

kórházi igazgató felhatalmaztatok, hogy az árlejtést írja ki és pedig oly értelemben, hogy a szerződések ez év október 1-től kezdve, egy évi érvénynyel bírjanak. A fűszer — ideértve a szárazfőzelékeket stb. árainak alapjául a budapesti Hoffmann József cégnek, a vasáruknál pedig a budapesti Schopper cóg árai szolgáljanak alapul. Ma- tuska Ágoston kórházi számvevő az 1915. január 16-ától, mig Kőrös Etelka kórházi alkalmazott a folyó évi március 1-től kezdődőleg vétettek fel a nyugdíjintézet kötelékébe. Az előző időre vonatkozó szolgálatok beszámítása iránti kérelmek, mint a szabályrendelet intézkedéseivel ellentétesek, nem voltak teljesíthetők A kórházi szabályrendelet legközelebb gyökeres átdolgozás alá kerül s igy az előző szolgálatok leszámítására vonatkozó méltányos igények teljesítésének lehetősége, a módosított szabály- rendeletbe felveendő intézkedéssel biztosittatik. A kórházi igazgató bejelentette, hogy a kórház husszükségletének biztosítása céljából Yiagyovics János gyulai mészárossal egyességet kötött, hogy a f. hóban a húsokat ugyanolyan árban szállítja, mint augusztus hóban, kivéve a marha húsféléket, amelyeknél 5°/#-os engedményt ad a júliusi árakhoz viszonyítva. A kórház elmeosztályán elhelyezett szemétégető kazán füstjének és égési termékeinek elvezetésére szolgáló két uj kémény létesítését a kórházi bizottság 1267 kor. árban engedélyezte s a munkálatok végrehajtásával Kukla Istvánt bizta meg. Bejelentette az igazgató, hogy a gyulai bőranyag szövetkezet által szállított csizmákat, a Spitz Bernát által szállított cselédruházatot, a vakokat gyámolitó egylet által szállított kefene- müeket és Freudiger Mózes által szállított fehér- nemüeket az átvételi bizottság észrevétel nélkül átvette, a Schmidt Gyula által szállított szénhordók darabonként 200 grammal könyebbek voltak a mintánál, ezért azok azzal a kikötéssel vétettek át, hogy a hiányok, 2 drb. szénhordó kannával pótlandók. A kórházi bizottság és szállító ehhez hozzájárult. A betegek után visszamaradt és a kórház tulajdonává vált ingóságok elárverezését a bizottság elrendelte. A kórház liszt és kenyér szükségletének biztosítása céljából meghirdetett árlejtés eredménye szerint, a legolcsóbb ajánlatot Soltész Béla gyulai lakos tette, amelyet a bizottság el is fogadott. Az ajánlat szerint az 50 grammos zsemle és kifli darabja 3‘45 fillérbe kerül, a finom liszt és dara kilóját: 77 fillérért, tészta lisztet 59 és a kenyér liszt kilóját 40'00 fillérért mig a kenyér kilóját: 42 fillérért tartozik válal- kozó szállítani szeptember 1-től a jövő évi augusztus 15-ig. A kórházi bizottság Frattini János, Jámbor István s Fuchs Lipótné kórházi szállítókat, tekintettel arra, hogy a háború már több mint egy éve tart s az egyes cikkek árai hallatlan mértékben emelkedik, különben is egyes cikkek hiánya miatt szállítók a szerződést úgyis csak nagyon kis részben teljesitik a szerződés teljesítésének kötelezettsége alól felmentette, annál inkább, mert a kórház kártérítési igényeinek a bíróság által való megítélése épen nem veheti biztosra. Szállítók kauciójukat is meg kapják, de a vármegyével szemben nekik sem lehet semmi követelésük. Engedélyt kapott az igazgató arra, hogy 888 kor. értékben, Freudiger Mózesnél cselédruhákat rendeljen és 553 kor. értékben különböző felszerelési cikkeket vásárolhasson. Jámbor János ötödéves orvostanhallgató részére aki az elmebeteg osztályon teljesít mint napidijas orvos már egy fél év óta hasznos szolgálatokat, 1600 kor. évi dijat szavazott meg a kórházi bizottság. Natland János hosszufoki ármentesitő társulati főmérnök, szakértelmét a kórház építésével kapcsolatos szennyvizderitő létesítése alkalmából többször vette igénybe a kórház. A törvényhatóság nevezett főmérnök részére 300 kor. tiszteletdijat szavazott meg. Natland János azonban megköszönve a törvényhatóság határozatában foglalt elismerést, a 300 kor. tiszteletdijat kórházi célokra visszaadta a vármegyének. A kórházi bizottság a főmérnök elhatározását köszönettel fogadta s a 300 koronát a kórházi alapba utalta be.

Csonkított és Béna Katonákat Gondozó

Bizottság utján utókezelő gyógyintézeteket, mesterséges testrészeket előállító műhelyeket és rokkant iskolákat szervezett a miniszterelnök a háború folyamán sérülés következtében keresetképességükben szenvedett katonák érdekében. Az utókezelő gyógyintézetek célja, hogy azoknak a hadisérülteknek egészsége, kik a rendes kórházi kezelés után bénán maradtak, sebészeti utókezeléssel) vagyis javító műtétekkel, gyógytornával és gyógyfürdőkkel helyreállittassék és újból keresetképessé tétessenek. A mesterséges testrészeket előállító műhelyek célja, hogy azok a katonák, akik a háborúban szenvedett sebesülés következtében, vagy katonai szolgálat alatt e háborúban más módon valamelyik testrészüket elvesztették, mesterséges testrésszel láttassanak el. Az oktatási intézetek célja, hogy mindazok, kiknek a háború következtében beállott bénaságuk, vagy csonkasá- guk folytán a polgári életben eddigi foglalkozásuk mellett megélhetésük biztosítva nincs, olyan pályára képeztessenek ki, vagy olyan kiképzést nyerjenek, melylyel testi fogyatkozásuk mellett is keresetképesek maradnak. Újabban a csonkolt és béna katonák a hadsereg kötelékéből való végleges elbocsájtásuk előtt utókezelő gyógyintézetekbe beutaltatnak, mesterséges testrészekkel (műláb, munkára is alkalmas mükezek és hozzájuk idomuló szerszámok stb.) elláttatnak és a rászorulók gyakorlati oktatásban részesittetnek. A háború kitörésétől kezdve jó ideig azonban végleges elbocsájtások történtek utókezelés, mesterséges testrész adása és gyakorlati oktatásban való részesítés nélkül is. Úgy a községeknek, mint az illető egyéneknek nagy érdeke, hogy az utóbbi módon elbocsátottak is részesüljenek azokban a jótéteményekben, melyeket az utóbb megsérültek élveznek. Sokszor csekély fájdalommal egybekötött, vagy éppen fájdalommentes javító sebészeti műtét, gyógytorna és gyógyfürdő által a béna teljesen visszanyerheti illető testrészének hasznavehetősé- gét, teljesen egészséges emberré válhat. Műláb alkalmazásával még az is mankó nélkül mehet és dolgozhat, kinek mindkét lábát levágták. A mükézzel s különösen az ehhez idomuló szerszámokkal és eszközökkel különösen a mezőgazda és iparos a legtöbb esetben folytatni képes korábbi mesterségét. A rokkant iskolában elsősorban arra tanítják a sérültet, hogy csonkasága és bénulása dacára is képes legyen korábbi foglalkozását folytatni, hogyha pedig az egyáltalában nem lenne lehető a sérültet megtanítják olyan uj foglalkozásra melyet csonkasága és bénasága dacára is űzni képes. Például azt a földmivest, aki mind két lábát tövében elvesztette, megtanítják cipészségre, vagy szabóságra, stb. Az ebben a háborúban megsérültek és a katonaság által már végleg elbocsájtottak a fenti jótéteményekben egészen egyenesen részesülhetnek, ha mielőbb jelentkeznek. A hábóru befejezte után jelentkezők már nem lesznek figyelembe vehetők.

Adóelengedés háborús okok miatt. A pénzügyminiszter a napokban tette közé azon rendeletét, amely szabályozza, hogy a hadiállapotból kifolyólag ki és milyen körülmények fennforgása esetén igényelhet elengedést a házadóból, vagy a már előirt I. III. oszt. kereseti adóból. Az 1914. julius 28-án bekövetkezett hadiállapot tartama alatt a házbéradó törlése bármikor kérelmezhető a pénzügyigazgatóságnál, ha a ház tényleges birtokosa bérlőjének a házbért egészben vagy részben végérvényesen elengedte. Ha valamely házbéradóval terhelt épületet, vagy épületrészt hatósági intézkedés alapján engedett át a tulajdonos hadicélokra olyan ellenszolgáltatás mellett, amely kisebb az adókivetés évére megállapított adóalapnál, kérhető a házbéradó leszállítása, ha pedig a tulajdonos valamely épületet, vagy épületrészt hadi, vagy hadsegélyezési célokra akár hatóságoknak, akár egyletnek vagy más személynek teljesen ingyen enged át, az egész adó törlését lehet kérni. Ha a kereseti adó I. vagy III. osztálya alá tartozó adózó a hadiállapot tartama alatt anélkül, hogy

iparengedélyéről, illetőleg iparigazolványáról lemondott volna: üzletét vagy foglalkozását hitelt érdemlően beigazoltan megszüntette, úgy hogy nevében az üzletet, foglalkozást senki sem folytatja, jogosítva van a pénzügyigazgatósághoz benyújtott folyamodványban kérni, hogy az üzlete, foglalkozása után kivetett I. vagy III. osztályú kereseti adónak a megszűnés napjától járó része töröltessék. A pénzügyigazgatóság az üzlet vagy foglalkozás teljes megszűntét hivatalból tartozik megállapítani, ha a fél által szolgáltatott adatok elegendő bizonyítékul nem fogadhatók el. Az adótörlés iránti kérelem benyújtása nincs határidőhöz kötve. Ha az adózó fél hitelt érdemlően igazolja, hogy a III. osztályú kereseti adónak az 1914—16. évekre jogerősen megállapított alapja az adózónak katonai szolgálatra történt behívása, illetőleg hadi célokra szükségas személyes szolgáltatásra történt kötelezése, vagy a háborús állapot folytán előidézett rendkívüli körülmények következtében legalább 50%-kai csökkent, a már jogerősen megállapított III. osztályú kereseti adó a keresetcsökkenés mértékéhez képest, a csökkenés beálltának időpontjától kezdve mérsékelhető. Az ilyen adó- mérséklésre vonatkozó kérelmeket az érdekeltek legkésőbb 1916. január végéig tartoznak a pénzügyigazgatóságnál benyújtani. A kérelem felett az adófelszólamlási bizottság határoz és ennek határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz lehet panasszal élni.

Népfelkelő hadapródok kinevezése. A honvédelmi miniszter Greiner Károly, Striffler Ferenc, Ylajkovits Dusán és Német Sándor népfelkelő tizedeseket és Nagy Orbán dr. és Tenner Pál népfelkelő címzetes tizedeseket népfelkelő hadap- ródokká nevezte ki a gyulai 2. népfelkelő gyalogezrednél.

Kitüntetések. Őfelsége a király megengedte, hogy Pagsl Eerenc 101-es alezredes a német császár által adományozott 1-ső osztályú német vaskeresztet elfogadhassa és viselhesse. A hős alezredesnek ez már a harmadik kitüntetése a háború alatt. Dr. Tóth Pál a Szarvasi Hírlap szerkesztője az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért legfelsőbb elismerést nyert. Reismann Imre hadapród, Dr. Reismann Adolf szarvasi ügyvéd fia az ellenség előtt tanúsított kiválóan bátor magatartásáért a bronz vitézségi érmet nyerte. — A király az ellenséggel szemben kitűnő és önfeláldozó szolgálata elismerésül, az ellenség előtt elesett gróf Wenckheim Béla 9. huszárezredbeli tartalékos főhadnagynak a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadi ékitménynyel adományozta ; továbbá megparancsolta, hogy az ellenséggel szemben vitéz és eredményes szolgálata elismeréséül Schröder István 5-ik honvéd tábori ágyusezredbeli főhadnagynak a legfelsőbb elismerés tudtul adassák. A signum laudissal kitüntetett főhadnagy Schröder István gyulai közgyám fia.

Üdvözlet hős fiainktól. A napokban rózsaszínű tábori lapot hozott a posta szerkesztőségünknek. Két egyszerű gyulai fiú küldte a harctérről, ahol hónapok óta lelkes kitartással vágják az ellenséget. A sorokból a végleges győzelemben való törhetetlen hitük árad felénk, aminek bizonyítékául érdemesnek tartjuk a levelezőlap tartalmát közreadni, amely igy szól: „Magyar hazánktól távol a háború zajában, a biztos győzelem reményében lelkesedéssel dobog magyar szivünk. Igazságos ügyünkért ha félvilággal harcolunk is, diadalra visszük lobogónkat s ha majd győzelmes harc után hüvelybe dugjuk kardjainkat, az egész világ bámulata és hódolata fogja övezni büszke zászlónkat, a magyar trikolórt. Azon biztos tudattól áthatva, hogy győzelmünk gyümölcsét a magyar nemzet már a közel jövőben fogja élvezni, üdvözöljük a gyulaiakat és összes hazánkfiait. Balog István és Szikssai Mihály 101 gy. ezred 3/XIII menetszázad.

Gyulai leányok zászló ajándéka. A gyulai vitéz honvédek emberfeletti kitartással és hős