Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-01 / 1. szám
1915 január 1. Békés 3 A vármegyei és békéscsabai közkórbáz jövő évi pótköltségvetései, melyek szerint a már megállapított ápolási dijak a nagy drágaság miatt jelentékeny mérvben felemeltettek, elfogadtattak és jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztettek. özvegy Erdélyi Sándorné azzal a kérelmével, hogy özvegyi nyugdija felemeltessék elutasittatott. özv. Haty Károlyné volt mezőberényi jegyző özvegye mint minden évben, most is 100 korona segélyt kapott. Batáry Antal gyomai lakosnak akinek több lovát kellett takonykor miatt kiirtani és aki ezáltal 2400 korona kárt szenvedett, a vármegye 450 korona segélyt adott. Megyeri Imrénének elutasittatott az a feleb- bezése, amelyben azt kifogásolta, hogy hivatalvesztésre ítélt férje fizetését a község beszüntette. A vármegyebeli községeknek a hadikölcsön jegyzése, kisegítő kórházak felállítása, a sebesültek és hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezése stb. tárgyában hozott határozatai kivételnélkül mind jóváhagyattak. Az endrődi állatvásártér elhelyezése tárgyában hozott községi határozat ellen beadott felebbezés elutasittatott. Úgyszintén elutasittatott dr. Balázs József békési községi mérnök felebbezése is a község azon határozata ellen, amelyben őt idegen községekben vállalt magánmunkálatoktól eltiltotta. A községi segélyezések, jutalmazások, drágasági pótlékok megszavazása tárgyában hozott határozatok jóváhagyattak. Gyoma és Kétegyháza községek határozatai az előfogatozás újból való bérbeadása tárgyában megerősítettek. A vármegyétől Békés község által a Dübögő építésére felvett 70000 koronás kölcsön 1915. évi törlesztési részletének befizetésére, nevezett községnek halasztás adatott. Benkő Sándor közigazgatási tanfolyam hallgató kérelme — segély iránt, — fedezett hiányában elutasittatott. Körös- ladány által létesítendő két ártézi kút fúrása tárgyában kötött vállalati szerződés megerősittetett. Jóváhagyattak Gyoma községnek a járásbirósági épület bérösszegéhez évi 500 korona hozzájárulás megszavazása, valamint az ujjonan építendő járásbirósági épület céljaira telek adományozására vonatkozó határozatai. A közgyűlés fő és póttárgysorozatába felvett összes többi tárgyak ezután rendkivüli gyors iramaiban alig félóra alatt tárgyaltattak le és fogadtattak el az állandó választmány előterjesztései értelmében. Egyébként az alaposabb tárgyalásnak különösebb értelme nem lett volna, mert a tisztviselőkön kívül a megyebizottsági tagok közül csupán hárman voltak még jelen. Miután az összes ügyek délután fél egyre le voltak tárgyalva, elnöklő főispán a hitelesítő közgyűlést másnap délelőtt 10 órára tűzte ki és a közgyűlést berekesztette. A közgyűlésen részt vettek : Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Moldoványi János II. főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Kóhn Mór alügyész, Sárossy Gyula árv. elnök, Schmidt Iván, Sinszky Ferenc, dr. Stojanovics Szilárd árv. ülnökök, dr. Berthóty István, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Popovics Szilveszter, Lukács Endre, Csillag Ignác, Golián Lajos, dr. Follmann János főszolgabirák, dr. Kökény Mihály, Mácz Ákos, Be- liczey Géza Molnár János Kunos István, ifj. Koeziszky Mihály, Horváth Béla, dr. Bucskó Koriolán, Kohn Dávid, dr. Berthóty Károly, ifj. Steigervald István, Dobay Ferenc, Reisner Ede, dr. Lovich Ödön, Holló György, Nagy A. János, Morvay Mihály, Fábián János, Szikes György, Domby Lajos, Grünfeld Jakab, Ferenczy Árpád, Czinczár Adolf, Csiernyik Mátyás, Dohányos János, Szilágyi István, Lipták L. Pál, Hankó Tamás, Hack Márton, Máhlik Mihály, Iványi Antal, Barcza Sándor, Bokor András, Martincsek András, Zalenyánszky Mihály, Rajki József, Durkó Gergely, Szekerka György, Rivay Gábor, dr. Berényi Armin, dr. Bikády Antal, Bottka István stb. Az elhalt hősök árváiért. Nem fordultunk még mint hatóság soha a társadalomhoz, mert jól tudtuk, hogy vármegyénk jótékonyság iránt mindig fogékony közönségének áldozatkészsége mindenkor nagyon igénybe volt véve. Most, amikor már ez az áldozatkészség a leg- fokozottabb módon már eddig is igénybe lett véve s előreláthatólag igénybe fog vétetni a közeljövőben is, most vagyunk rákényszerítve arra, hogy mi is áldozatot kérjünk vármegyénk hazafias lakosságától. Nem könyöradományt, nem pillanatnyi és nem pénzbeli segítséget kérünk. Kérelmünk ennél nagyobb. A most dúló s hazánkat, nemzetünket oly közelről érintő világháború folyamán hősi halált szenvedett vitézek hátrahagyott árváinak érdekében emelünk szót. Természetes, hogy a minden eddiginél nagyobb mérvet öltött világháború sok, nagyon sok emberáldozatot követel. Testvéreink, rokonaink, polgártársaink közül sokan a csatatéren esnek el, mások ismeretlen módon eltűnnek, ismét mások a hadifáradalmak, avagy a hadjárattal mindig együttjáró ragályos betegségek következtében pusztulnak el. Ezeknek, a hazánkért, nemzetünkért, érettünk életüket vesztett hősöknek sok, nagyon sok árvája fog közöttünk maradni, akik meg apjukat, fenntartójukat, kenyérkeresőjüket vesztették és vesztik el a hősökben. Nem volt, nem lesz, nem lehet soha szentebb kötelessége a társadalomnak, mint segíteni a hősök árváin, gondoskodni arról, hogy ezek mentői kevésbé érezzék az apa hiányát, hogy felnevelésük, ellátásuk, kiképzésük legalább megközelítőleg olyan legyen, mint lett volna, ha apjuk életben marad. Folyamodunk e cél elérésére az egyesek jószivéhez, de folyamodunk vármegyénk egész társadalmához is. A földmivelők árvái maradjanak meg földmive- seknek, az iparosoké iparosoknak, a kereskedőké kereskedőknek, ha csak hajlamuk, képességük folytán nem lesznek másra hivatva. Segítsen a földmives a fóldmivelő árváján, az Iparos az iparosén, kereskedő a kereskedőén, de a társadalomnak úgy egésze, mint minden egyes tagja igyekezzék azon, hogy ezek az árvák hasznos, derék polgárai legyenek hazánknak s hogy mig egyrészt ne érezzék meg apjuk elvesztőt, másrészt pótolják a társadalomnak, pótolják a hazának azt, amit a társadalom és a haza apjukban elvesztett. Ennek a célnak elérésére törekedjünk ; tömörüljünk már most. Alakítsunk községenként egyesületeket, melyeknek tagjai folyton figyelemmel kísérjék, irányítsák, ha kell vezessék és támogatásban részesítsék a hősök árváinak nevelését, kiképzését. Alakítsunk e célra egyesületet annyival inkább, mert erre a hatóságok önmagukban, a társadalom segítsége nélkül képtelenek, de nem is rendelkeznek a cél eléréséhez szükséges anyagi eszközökkel. Két évtizeden át, megfeszített társadalmi munkásságra lesz szükség, hogy a hősöknek most árván, elhagyottan maradt gyermekei felnevelkedjenek, munkás, szorgalmas, hasznos polgáraivá legyenek hazánknak Ennek a két évtizednek fárasztó, nehéz munkáját kezdjük meg már most, kezdjük meg azonnal. Vegye ki részét ebből a munkából mindenki, teljesítse a hősök árvái iránti tartozó kötelességét minden tagja a társadalomnak, minden lakosa a váimegyének tehetsége, módja szerint. És ha a hősök árváival elfeledtetjük apjuk hiányát, ha ezek az árvák majd két évtized múlva betöltik hős apáik helyét a társadalomban, hasznos polgárai lesznek hazánknak, akkor, a két évtized nehéz munkája után gondolhatunk nyugodtan a most elvérzett, a most elvérző hősökre, akkor mondhatjuk el büszkén: >Ti életeteket áldoztátok a hazáért, mi érettünk, gyermekeitek árván maradtak, de mi apjuk helyett apjuk voltunk nekik, azzá neveltük őket, amik Ti voltatok, a hazáért mindig halni kész, de dolgozni is tudó polgárokká,« Az újév küszöbén kérjük Bókésvármegye közönségét, szívlelje meg e sorokat, vesse félre a politikai, vallási osztálykülönbségeket, tömörüljön a nagy munkára, hogy a hősök árváinak, de velük együtt a szorgalmas, munkás polgárokra ráutalt hazának is mindig jobb, mindenkor boldogabb újéve legyen. A Békésvármegye területén működő árvaszékek. Hírek. B. u. é. k! Lapunk az ünnep következtében vasárnap helyett kivételesen már pénteken, ujesztendő napján jelenik meg. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy olvasóközönségünknek boldog ujesztendőt kívánjunk, sokkal boldogabb esz" tendőt, mint aminőben évek óta s különösen a lezárult esztendőben volt osztályrészünk. A háború s a rossz termés okozta közgazdasági bajok miatt nagy szorongás él mindnyájunk szivében, az uj- esztendei derűs és reményteljes kedély-hangulatnak nyomai sem fedezhetők fel. Ezúttal tetemesen redukálódik, sőt mondhatni, hogy szünetel a'máskor sztereotip b. u. é. k névjegyözön is, A gyulai kereskedők egy igen okos, praktikus és egyben humánus és hazafias álláspontra helyezkednek a mai nap alkalmából, amidőn a szokásos ujesztendei ajándékok osztását mellőzik és az e címen megtakarított összegeket a hadban elesettek özvegyei és árvái javára létesített alapnak adományozzák. Különben is ideje s helyénvaló ezzel a tarthatatlan rossz szokással egyszer s mindenkorra fölhagyni, annyival is inkább, mert a kereskedőosztálynak semmi haszna, csupán temérdek vesződsége és bosszúsága volt belőle Egyesek nem függetleníthették magukat eme rossz szokás alól, de testű-* letileg valamennyi a legkisebb veszedelem nélkül cselekedheti s cselekszi is ezúttal, mert a legszemérmetlenebb „kuncsafténak sem lesz bátorsága kifogásolni, hogy az ő ajándéka a leghazafiasabb és legnemesebb rendeltetést fogja szolgálni. Az újévi ajándékok ilyen módosulásáról minden üzletben falragaszok világosítják föl a netalán * követelődző egyeseket. Az e címen befolyt és befolyandó adományokat lapunkban nyugtázzuk. Előléptetés. A helybeli 2 honvéd gyalogezredben a következő önkéntes tizedesek lettek kinevezve hadapródjelölt őrmesterré : Schröder Miklós, Zágoni Dezső, Zay János, Banda Tibor, Reisz József, Bogáromy Zoltán, Steger Ferenc, Martzy János, Nagy István, Dolinszky János, Munkácsi Andor, Reisz József, Kolorov István. Luy Lőrinc, Rajnis Ferenc, Radnean György, Glatz János, Glatz Imre, Bállá Ferenc, Cinkotzky Pál, Bertám Sándor, Ta- káts István, Ritzinger Károly, Ilinca Szilárd, Klet- hoffer György, Paulik Pál, Fóris Jenő, Rác István, Soltész László, Dundler Gyula, Huszka Imre, Reisner Emil, Berzy Gyula, Haszlinger Lajos A népfölkelési bemutató utószemlék, amint már megírtuk, a honvédelmi miniszter rendelkezéséhez képest a január hónap 4. és 5-én, valamint január 25. és 26-án fognak megtartatni. A vármegye alispánja az utószemlék tekintetében a honvéd kiegészítő parancsnokság előterjesztése alapján aként határozott, hogy a szemlék csak egy helyen és pedig Gyulán a városháza nagytermében tartatnak. Január 4. és 25-én az összes békésmegyei községek — a szeghalmi járás és Újkígyós kivételével — népfölkelő kötelezettéi fognak orvosi megvizsgálás alá kerülni, mig január 5. és 26-áu Újkígyós valamint a Csanád és Csongrádmegyei népfölkelő kötelezettéi tartoznak megjelenni. Január 4 és 25-én még a nagymágocsi népfölkelő kötelezettéi is sorra kerülnek. Az utószemlék az említett napokon d. e. 8 órakor veszik kezdetüket. A kisegítő korházak ágyainak száma december 1-től Szeghalmon 60, Füzesgyarmaton 50, Orosházán 100, Szarvason 50, Békésszentandráson 45 és Nagyszénáson 10 darabbal szaporodtak. Az Északamerikai államok tudvalevőleg az összes hadviselő államok részére küldtek nagymennyiségű karácsonyi ajándékot, hogy azokat a hadbavonultak szegény sorsban levő családjai között szétosszák. A Magyarország részére küldött ajándék- tárgyak közül a hadvezetőség a vármegye részére is küldött 1331 darabot. A vármegye alispánja a küldött tárgyakat a lakosság számarányához képest osztotta szét az egyes községek közytt, amelyek a helyi bizottságok közreműködésével fogják azokat kiosztani a valóban reá szoruló szegény családok között. Visszarendelték a tartalékkórházat. Mint ismeretes, a hadvezetőség december 10-én Gyulára helyezte át az ezer ágyas m ............i katonai cs. és ki r. hadi kórházat, amelynek céljaira lefoglalták a főgimnáziumot, az összes belvárosi népiskolákat, a törvényszéki palota és vármegyeháza nélkülözhető helyiségeit, a Békésmegyei Kaszinót, Polgári Kört, valamint a Göndöcs népkerti pavillont. Az iskolák
