Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-01 / 1. szám

1915 január 1. Békés 3 A vármegyei és békéscsabai közkórbáz jövő évi pótköltségvetései, melyek szerint a már megálla­pított ápolási dijak a nagy drágaság miatt jelenté­keny mérvben felemeltettek, elfogadtattak és jóvá­hagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztettek. özvegy Erdélyi Sándorné azzal a kérelmével, hogy özvegyi nyugdija felemeltessék elutasittatott. özv. Haty Károlyné volt mezőberényi jegyző özvegye mint minden évben, most is 100 korona segélyt kapott. Batáry Antal gyomai lakosnak akinek több lovát kellett takonykor miatt kiirtani és aki ezáltal 2400 korona kárt szenvedett, a vármegye 450 ko­rona segélyt adott. Megyeri Imrénének elutasittatott az a feleb- bezése, amelyben azt kifogásolta, hogy hivatalvesz­tésre ítélt férje fizetését a község beszüntette. A vármegyebeli községeknek a hadikölcsön jegyzése, kisegítő kórházak felállítása, a sebesültek és hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezése stb. tárgyában hozott határozatai kivételnélkül mind jóváhagyattak. Az endrődi állatvásártér elhelyezése tárgyában hozott községi határozat ellen beadott felebbezés el­utasittatott. Úgyszintén elutasittatott dr. Balázs Jó­zsef békési községi mérnök felebbezése is a község azon határozata ellen, amelyben őt idegen közsé­gekben vállalt magánmunkálatoktól eltiltotta. A községi segélyezések, jutalmazások, drága­sági pótlékok megszavazása tárgyában hozott hatá­rozatok jóváhagyattak. Gyoma és Kétegyháza községek határozatai az előfogatozás újból való bérbeadása tárgyában meg­erősítettek. A vármegyétől Békés község által a Dübögő építésére felvett 70000 koronás kölcsön 1915. évi törlesztési részletének befizetésére, neve­zett községnek halasztás adatott. Benkő Sándor köz­igazgatási tanfolyam hallgató kérelme — segély iránt, — fedezett hiányában elutasittatott. Körös- ladány által létesítendő két ártézi kút fúrása tárgyá­ban kötött vállalati szerződés megerősittetett. Jóvá­hagyattak Gyoma községnek a járásbirósági épület bérösszegéhez évi 500 korona hozzájárulás meg­szavazása, valamint az ujjonan építendő járásbirósági épület céljaira telek adományozására vonatkozó ha­tározatai. A közgyűlés fő és póttárgysorozatába felvett összes többi tárgyak ezután rendkivüli gyors iramaiban alig félóra alatt tárgyaltattak le és fogadtattak el az állandó választmány előterjesztései értelmében. Egyébként az alaposabb tárgyalásnak különö­sebb értelme nem lett volna, mert a tisztviselőkön kívül a megyebizottsági tagok közül csupán hárman voltak még jelen. Miután az összes ügyek délután fél egyre le voltak tárgyalva, elnöklő főispán a hitelesítő köz­gyűlést másnap délelőtt 10 órára tűzte ki és a közgyűlést berekesztette. A közgyűlésen részt vettek : Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Moldoványi János II. főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Kóhn Mór alügyész, Sárossy Gyula árv. elnök, Schmidt Iván, Sinszky Ferenc, dr. Stojanovics Szi­lárd árv. ülnökök, dr. Berthóty István, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Popovics Szilveszter, Lukács Endre, Csillag Ignác, Golián Lajos, dr. Follmann Já­nos főszolgabirák, dr. Kökény Mihály, Mácz Ákos, Be- liczey Géza Molnár János Kunos István, ifj. Koeziszky Mihály, Horváth Béla, dr. Bucskó Koriolán, Kohn Dávid, dr. Berthóty Károly, ifj. Steigervald István, Dobay Ferenc, Reisner Ede, dr. Lovich Ödön, Holló György, Nagy A. János, Morvay Mihály, Fábián János, Szikes György, Domby Lajos, Grünfeld Ja­kab, Ferenczy Árpád, Czinczár Adolf, Csiernyik Mátyás, Dohányos János, Szilágyi István, Lipták L. Pál, Hankó Tamás, Hack Márton, Máhlik Mihály, Iványi Antal, Barcza Sándor, Bokor András, Mar­tincsek András, Zalenyánszky Mihály, Rajki József, Durkó Gergely, Szekerka György, Rivay Gábor, dr. Berényi Armin, dr. Bikády Antal, Bottka Ist­ván stb. Az elhalt hősök árváiért. Nem fordultunk még mint hatóság soha a társadalomhoz, mert jól tudtuk, hogy vármegyénk jótékonyság iránt mindig fogékony közönségének áldozatkészsége mindenkor nagyon igénybe volt véve. Most, amikor már ez az áldozatkészség a leg- fokozottabb módon már eddig is igénybe lett véve s előreláthatólag igénybe fog vétetni a közeljövőben is, most vagyunk rákényszerítve arra, hogy mi is áldozatot kérjünk vármegyénk hazafias lakosságától. Nem könyöradományt, nem pillanatnyi és nem pénzbeli segítséget kérünk. Kérelmünk ennél nagyobb. A most dúló s hazánkat, nemzetünket oly kö­zelről érintő világháború folyamán hősi halált szen­vedett vitézek hátrahagyott árváinak érdekében emelünk szót. Természetes, hogy a minden eddiginél nagyobb mérvet öltött világháború sok, nagyon sok ember­áldozatot követel. Testvéreink, rokonaink, polgártársaink közül sokan a csatatéren esnek el, mások ismeretlen mó­don eltűnnek, ismét mások a hadifáradalmak, avagy a hadjárattal mindig együttjáró ragályos betegségek következtében pusztulnak el. Ezeknek, a hazánkért, nemzetünkért, érettünk életüket vesztett hősöknek sok, nagyon sok árvája fog közöttünk maradni, akik meg apjukat, fenntar­tójukat, kenyérkeresőjüket vesztették és vesztik el a hősökben. Nem volt, nem lesz, nem lehet soha szentebb kötelessége a társadalomnak, mint segíteni a hősök árváin, gondoskodni arról, hogy ezek mentői ke­vésbé érezzék az apa hiányát, hogy felnevelésük, ellátásuk, kiképzésük legalább megközelítőleg olyan legyen, mint lett volna, ha apjuk életben marad. Folyamodunk e cél elérésére az egyesek jó­szivéhez, de folyamodunk vármegyénk egész társa­dalmához is. A földmivelők árvái maradjanak meg földmive- seknek, az iparosoké iparosoknak, a kereskedőké kereskedőknek, ha csak hajlamuk, képességük foly­tán nem lesznek másra hivatva. Segítsen a földmives a fóldmivelő árváján, az Iparos az iparosén, kereskedő a kereskedőén, de a társadalomnak úgy egésze, mint minden egyes tagja igyekezzék azon, hogy ezek az árvák hasznos, derék polgárai legyenek hazánknak s hogy mig egyrészt ne érezzék meg apjuk elvesztőt, másrészt pótolják a társadalomnak, pótolják a hazának azt, amit a tár­sadalom és a haza apjukban elvesztett. Ennek a célnak elérésére törekedjünk ; tömö­rüljünk már most. Alakítsunk községenként egyesületeket, me­lyeknek tagjai folyton figyelemmel kísérjék, irányít­sák, ha kell vezessék és támogatásban részesítsék a hősök árváinak nevelését, kiképzését. Alakítsunk e célra egyesületet annyival inkább, mert erre a hatóságok önmagukban, a társadalom segítsége nélkül képtelenek, de nem is rendelkeznek a cél eléréséhez szükséges anyagi eszközökkel. Két évtizeden át, megfeszített társadalmi mun­kásságra lesz szükség, hogy a hősöknek most árván, elhagyottan maradt gyermekei felnevelkedjenek, munkás, szorgalmas, hasznos polgáraivá legyenek hazánknak Ennek a két évtizednek fárasztó, nehéz mun­káját kezdjük meg már most, kezdjük meg azonnal. Vegye ki részét ebből a munkából mindenki, teljesítse a hősök árvái iránti tartozó kötelességét minden tagja a társadalomnak, minden lakosa a váimegyének tehetsége, módja szerint. És ha a hősök árváival elfeledtetjük apjuk hiányát, ha ezek az árvák majd két évtized múlva betöltik hős apáik helyét a társadalomban, hasznos polgárai lesznek hazánknak, akkor, a két évtized ne­héz munkája után gondolhatunk nyugodtan a most elvérzett, a most elvérző hősökre, akkor mondhatjuk el büszkén: >Ti életeteket áldoztátok a hazáért, mi éret­tünk, gyermekeitek árván maradtak, de mi apjuk helyett apjuk voltunk nekik, azzá neveltük őket, amik Ti voltatok, a hazáért mindig halni kész, de dolgozni is tudó polgárokká,« Az újév küszöbén kérjük Bókésvármegye kö­zönségét, szívlelje meg e sorokat, vesse félre a poli­tikai, vallási osztálykülönbségeket, tömörüljön a nagy munkára, hogy a hősök árváinak, de velük együtt a szorgalmas, munkás polgárokra ráutalt hazának is mindig jobb, mindenkor boldogabb újéve legyen. A Békésvármegye területén működő árvaszékek. Hírek. B. u. é. k! Lapunk az ünnep következ­tében vasárnap helyett kivételesen már pénteken, ujesztendő napján jelenik meg. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy olvasóközönségünknek bol­dog ujesztendőt kívánjunk, sokkal boldogabb esz" tendőt, mint aminőben évek óta s különösen a le­zárult esztendőben volt osztályrészünk. A háború s a rossz termés okozta közgazdasági bajok miatt nagy szorongás él mindnyájunk szivében, az uj- esztendei derűs és reményteljes kedély-hangulatnak nyomai sem fedezhetők fel. Ezúttal tetemesen re­dukálódik, sőt mondhatni, hogy szünetel a'máskor sztereotip b. u. é. k névjegyözön is, A gyulai ke­reskedők egy igen okos, praktikus és egyben hu­mánus és hazafias álláspontra helyezkednek a mai nap alkalmából, amidőn a szokásos ujesztendei ajándékok osztását mellőzik és az e címen meg­takarított összegeket a hadban elesettek özvegyei és árvái javára létesített alapnak adományozzák. Különben is ideje s helyénvaló ezzel a tarthatatlan rossz szokással egyszer s mindenkorra fölhagyni, annyival is inkább, mert a kereskedőosztálynak semmi haszna, csupán temérdek vesződsége és bosszúsága volt belőle Egyesek nem függetlenít­hették magukat eme rossz szokás alól, de testű-* letileg valamennyi a legkisebb veszedelem nélkül cselekedheti s cselekszi is ezúttal, mert a legsze­mérmetlenebb „kuncsafténak sem lesz bátorsága kifogásolni, hogy az ő ajándéka a leghazafiasabb és legnemesebb rendeltetést fogja szolgálni. Az újévi ajándékok ilyen módosulásáról minden üz­letben falragaszok világosítják föl a netalán * köve­telődző egyeseket. Az e címen befolyt és befo­lyandó adományokat lapunkban nyugtázzuk. Előléptetés. A helybeli 2 honvéd gyalogezredben a következő önkéntes tizedesek lettek kinevezve hadapródjelölt őrmesterré : Schröder Miklós, Zágoni Dezső, Zay János, Banda Tibor, Reisz József, Bogáromy Zoltán, Steger Ferenc, Martzy János, Nagy István, Dolinszky János, Munkácsi Andor, Reisz József, Kolorov István. Luy Lőrinc, Rajnis Ferenc, Radnean György, Glatz János, Glatz Imre, Bállá Ferenc, Cinkotzky Pál, Bertám Sándor, Ta- káts István, Ritzinger Károly, Ilinca Szilárd, Klet- hoffer György, Paulik Pál, Fóris Jenő, Rác István, Soltész László, Dundler Gyula, Huszka Imre, Reisner Emil, Berzy Gyula, Haszlinger Lajos A népfölkelési bemutató utószemlék, amint már megírtuk, a honvédelmi miniszter rendelkezé­séhez képest a január hónap 4. és 5-én, valamint január 25. és 26-án fognak megtartatni. A vár­megye alispánja az utószemlék tekintetében a hon­véd kiegészítő parancsnokság előterjesztése alapján aként határozott, hogy a szemlék csak egy helyen és pedig Gyulán a városháza nagytermében tartat­nak. Január 4. és 25-én az összes békésmegyei községek — a szeghalmi járás és Újkígyós kivéte­lével — népfölkelő kötelezettéi fognak orvosi meg­vizsgálás alá kerülni, mig január 5. és 26-áu Új­kígyós valamint a Csanád és Csongrádmegyei nép­fölkelő kötelezettéi tartoznak megjelenni. Január 4 és 25-én még a nagymágocsi népfölkelő kötelezettéi is sorra kerülnek. Az utószemlék az említett napo­kon d. e. 8 órakor veszik kezdetüket. A kisegítő korházak ágyainak száma december 1-től Szeghalmon 60, Füzesgyarmaton 50, Oros­házán 100, Szarvason 50, Békésszentandráson 45 és Nagyszénáson 10 darabbal szaporodtak. Az Északamerikai államok tudvalevőleg az összes hadviselő államok részére küldtek nagymennyi­ségű karácsonyi ajándékot, hogy azokat a hadba­vonultak szegény sorsban levő családjai között szét­osszák. A Magyarország részére küldött ajándék- tárgyak közül a hadvezetőség a vármegye részére is küldött 1331 darabot. A vármegye alispánja a küldött tárgyakat a lakosság számarányához képest osztotta szét az egyes községek közytt, amelyek a helyi bizottságok közreműködésével fogják azokat kiosztani a valóban reá szoruló szegény családok között. Visszarendelték a tartalékkórházat. Mint isme­retes, a hadvezetőség december 10-én Gyulára he­lyezte át az ezer ágyas m ............i katonai cs. és ki r. hadi kórházat, amelynek céljaira lefoglalták a főgimnáziumot, az összes belvárosi népiskolákat, a törvényszéki palota és vármegyeháza nélkülözhető helyiségeit, a Békésmegyei Kaszinót, Polgári Kört, valamint a Göndöcs népkerti pavillont. Az iskolák

Next

/
Oldalképek
Tartalom