Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-01 / 1. szám

4 Békés 1915 január 1. előadásai azóta szüneteltek, kivéve a főgimnáziumot, amelynek egyes osztályaiban a tanítás váltakozó rendszerrel, a törvényszéki palota négy helyiségében rövid megszakítással folytatható volt. A kórház, a rendelkezésére bocsájtott helyek némi átalakításával teljesen berendezkedett és felkészülve várta a harc­téri betegeket. E helyett azonban, mielőtt a be­népesítésre és üzembe helyezésre sor került volna, kedden este a hadviselés érdekében táviratilag vissza­helyezték az egész kórházat eredeti állomáshelyére. A tegnapi nap folyamán az egész felszerelést vonatra rakták és Gyuláról elszállították. így az elfoglalt középületek felszabadultak és eredeti rendeltetésük­nek visszaadatnak, hacsak a hadvezetöség azokat nem kívánja más módon céljaira továbbra is igénybe venni. Szilveszter estély megváltása. Az idén — sajnos — nincs okunk örvendezni az újév beköszön­tésén. A máskor zajos ó-esztendei búcsúztató vigas­ságok elmaradtak és csupán komoly gondolatokba merülve tekintünk az újévben reánk következő idők várható eseményeire, bizalommal, reménnyel eltelve, hős katonáink elmaradhatlan döntő győzelmeire. A gyulai kereskedők és hereskedő ifjak egye­sületének vigalmi bizottsága elhatározta, hogy az idén nem tartja meg évtizedek óta ha­gyományos szilveszteri mulatságát, de felkéri a tagokat, hogy belépő jegyük árát a Vöröske­reszt egylet javára adományozni szivesked-jenek. E végből gyüjtőivet fognak körözni. Katonák karácsonya. Szerdán és csütörtökön délután zajlottak le a gyulai sebesült-kórházakban azok a lélekemelő ünnepségek, melyeket a gyulai társadalom hölgyei rendeztek a város közönségé­nek áldozatkészsége, bőkezűsége révén a háború­ban megsebesült vitézeinknek, véreinknek, kato­náinknak, bizonyságául annak, hogy a szeretet melegsége nem hült ki sziveinkből a világháború vészes forgataga idején sem De nem vonult el megemlékezés nélkül a szent este azon katonák felett spm, akik még itthon vannak s csak ezután indulnak küzdelembe ádáz ellenségeink ellen. A tényleges szolgálatra behívott legénység felsőbb rendelet következtében az ünnepre szabadságot nem kaphatott. Ezért kárpótolta egyrészüket: a III pótszázad legénységét századparancsnokuk Schröder Dénes főhadnagy a Király Mozgószinházban csü­törtökön délután 5 órakor rendezett fényes sikerű hangverseny ünnepéllyel. Ezekben a rendkívüli időkben igen sok hivatásos színész, művész ember teljesít katonai szolgálatot. A békében ünnepelt tehetségek most egyszerű katona-gúnyában, nagy­részt büszke közemberként szolgálnak, s csak most tudtuk meg, hogy Gyulán is van belőlük egy dí­szes gárda. Parancsnokuk s a tisztikar támogatá­sával olyan ügyes és nivós hangversenyt rögtö­nöztek, hogy a zászlóalj legénységén kívül megje­lent intelligens közönségnek igaz gyönyörűsége telt bennük. A műsort, a színpadon kivilágított s a század tisztikara által körülvett karácsonyfa alatt a jóhangu férfikar a Szózattal vezette be, melyet a „Wacht am Rhein“ követett Ezután szavalatok, művészi zongora- és hegedüszám, élőkép, zenekar ügyes játéka következett. Kiemelkedő pontja volt a műsornak a Mosonyi Ferenc által előadott „Nem mehet a háborúba“ cimü érzelmes énekszám. Be­fejezésül egy felvonásos bethlehemi játékot mutat­tak be a katonák tetszése mellett, majd a Hymnusz zárta be a szép estét, mely után az ajándékok ki­osztása következett. Minden katona kapott valami­lyen hasznos ajándékot. A katonákról való ilye­tén gondoskodásért dicséretet és elismerést érde­mel a humánus gondolkozásu tisztikar. A közkórház karácsonya. Meghatóan szép ün­nepség keretében folyt le a közkórház betegeinek karácsonya, melynek az idén egész speciális jelleget adott a kórházban ápolt számos sebesült és beteg katonáinkról való szeretetteljes gondoskodás. Ebből mindenki bőségesen kivette a maga részét s a ne­mes adományok oly tömegét és oly ízléses kiállítá­sát láttuk együtt, mely az adakozók és az ünnepet rendezők nemes szivét és kiváló finomult Ízlését dicséri. Elsőnek a sebészeti osztályon gyógyított gyermeksereg karácsonyfája gyűlt ki s vele együtt kigyultak a köréje sereglő sápadt gyermekarcok, ra­gyogtak a szemek és gyorsabban vertek a kis gyer­meki szivecskék a ragyogó karácsonyfa és szebbnél- szebb ajándékok láttára. Utóbbiakat a dr. Berkes Sándor kórházi igazgató vezetése alatt megjelent orvosi és ápolói személyzet, valamint az ünnepély vendégei: Lovich Ödön dr. polgármester, dr. Ber­kes Sándorné és Berkes Ilonka osztották ki. Nagy örömöt keltett a kis gyermekhadban, az a sok szép­baba és könyv-ajándék, melyet Almásy Dánesné grófnő bőkezűsége juttatott nekik. Majd a sebesült katonák megajándékozása következett. E célra váro­sunk tanácsa 500 korona értékű dohánynemüket ajándékozott a kórháznak, oly szép és ízléses cso­magolásban, hogy még a nem dohányos közönséget is kisértésbe hozták a nemzetiszin szalaggal és fe­nyőlevéllel földiszitett csomagocskák. Minden egyes katona — ápolt ezenkívül a kórház ajándékát (sü­temény, narancs, füge, dohányszelence, pipa, dohány­zacskó, stb.) is megkapta, mindezeket pedig a ven­dégképen megjelent dr. Berkes Sándorné és Berkes Ilonka, valamint az önkéntes ápolónők dicséretre- méltó készséggel osztották szét a beteg katonák kö­zött. Külön, de nem kevésbbé díszes ünnepség volt az elme osztályon, hol nagy, díszes karácsonyfa és számos ajándék várta az egybegyült értelmesebb betegeket, ezek sorából egy nőbeteg hosszabb be­szédben üdvözölte a megjelent dr. Décsi Károly fő­orvost és az intézet orvosi és ápolónői karát, vala­mint az irgalmas nővéreket, megköszönve nekik a betegek érdekében kifejtett önzetlen tevékenységü­ket. Ezután az ajándékok szétosztása következett, e fáradságos munkában dr. Décsi Károlyné kitartó buzgalommal segédkezett, végigjárva az összes al­osztályokat s minden egyes betegnek nehány buz­dító, bátorító szóval adta át a neki kijelölt ajándé­kot. A gyönyörű karácsonyfa és ízléses ajándékok összeállítása és az egész ünnepély rendezése körül az irgalmas nővérek, élükön a főnöknő testvérrel, továbbá Maxima és Alojzia nővérekkel szereztek kiváló érdemeket. Karácsony a szanatóriumban. A József főher­ceg szanatórium egyesület, mint vöröskereszt kise­gítő hadikórház igen kedves szórakozást nyújtott a karácsonyi ünnepek alkalmával sebesült és beteg katonáinknak. Az ünnep előestéjén a pompásan feldiszitett karácsonyfa kivilágítását egyik sebesült szép beszéde követte, amelyben bajtársait az ün­nepi örömöknek mértékkel való élvezetére kérte, és köszönetét mondott a kórház orvosi karának és személyzetének azon odaadó szeretetért, amelyben dr. Gáli Géza ig. főorvos, a kórházparancsnokkal élükön, ápoltjaikat részesítik. Emelte a betegek áhí­tatát Kendrella Kálmán kórházi lelkész gyönyörű prédikációja az ünnep jelentőségéről. Végül ár. Gáli István ig.-főorvos beszédében áthárította az érdemeket Gyula város közönsége-, gr. Berchtold Lipótnénak, Lukács György képviselőnek és Weisz Mór vezérigazgató és Fábián Lajosnak kiknek ne messzivüsége és jelentékeny adakozása folytán le hetővé vált betegeit kedves karácsonyi ajándékokkal meglepni. Eme vallási áhítattal teljes ünnepélynek folytatása volt szombat délután, az ünnep második napján a Cabaret-előadás, a melyet a beteg kato­nák saját elhatározásukból rendeztek és tanultak be, a melyen a gyulai vöröskereszt egyleti megbízottai és a gyulai társadalomnak a vöröskereszt szolgálatában álló több hölgytagja is megjelent A szegény sebe­sült és beteg katonák egy pillanatra megfeledkez­tek az idők komolyságáról, szavaltak, énekeltek, színdarabot adtak elő és mindezt ízlésesen, szépen. Az ünnepély végén dr. Gáli Géza ig. főorvos meg­köszönte a város áldozatkészségét dr. Lovich Ödön polgármesternek, a ki viszont pár lelkesítő szót intézett a katonákhoz. — A katonák részére kisebb-nagyobb ajándékot küldtek : Leopold Béla, Frattini János, Jámbor István gyulai-, Engel Károly budapesti kereskedők A tartalékkórház legénysége részére Wetsz Mór és Társa 250 üveg sört adományoztak, vala­mint 20 üveg bort. A bor a tartalékkórház gyógyszertárába lett átutalva, mert sebesült kato­nák hiányában kiosztható nem volt. Sebesültek ka­rácsonyfájára adományoztak: Andrássy Ákos honv. hadnagy 10 K, Kun Pál 10 K, Leitner Menyhért pedig dohányt és tábori gyújtókat ajándékozott. Újévi köszöntések váltsága cimán a hadban elesettek özvegyei és árvái javára létesített alapnak lapunk szerkesztőségéhez a következő adományok érkeztek: Lukács Endre 5, dr. Kun Pál 20, Pfaff Ferenc 5, Szikes Józsefné 10, Szikes Ferencné 10, dr. Nizsalovszky Endre 5, Kóhn Dávid 5, Dobay János 20, Emandity Konstantin és társai 3'60, özv. Bredesen Ottóné 2, H. L. 10, Pettner József 5 kor. Újévi köszöntők megváltására egyébb célokra adományoztak: A Munkácsy Mihály-utcai baptista gyülekezet gyűjtése a vöröskereszt betegei részére 25 kor. 26 fill. Ugyanezen baptista gyülekezet vasárnapi gyermekiskolájának gyűjtése 10 kor. Kardos Gyula 100 drb 1 gr. sublimát. dr. Lovich Ödön újévi üdvözletek megváltása címén a sze­gény gyermekek felruházó egyesületének 5 kor. A gyulai vöröskereszt egyesület javára adakoztak továbbá Lusztig Adolf 60, Zuzmann János 60, Fábián Lajosné 30, Jámbor István 40, Grümbaum Armin 30, Bleier Ignác 20, Dobay János 50, Frat­tini János 30, Bálint Ferencné 25, Kardos Gyula 3, Nádor Mór 25, Stern Mórné 10, özv. Goldberger Ignácné 20, Kulka Dezsőné 3, Tisztviselők Fogy. Szöv. 30, Marosán György 10, Lelik Ferenc 3, özv. Tannenbaum Ignácné 3, Goldman József 5, Schvarcz Lipót és Zsigmond 10, Schvimmer Ar­nold 10, Kocsis László 10, Karácsonyi Károly 10, Multas Mór 20, Brill Bernát 10, ifj. Schillinger Ja­kab 10, Lehrmann Soma 3, Krausz Jenőné 3, Neumann Márton 10, Schmidt István 30, özv. Féhn Istvánná 40, Schillinger Lipót 20, Weisz Mór és Társa 30, Lakos Jenő 10, Scheibert Andrásné 5, ifj Kukla István 10, Messinger Gáspár 10, Fóris Ágoston 10, Gergely Hermann 10, Wallner Károly 10 lllich Antal 20, Anuló Pál 10, Pfaff Gáspár 15, Wiszt József 10, özv. Treba Gyuláné 20, lllich Ferenc 10, Ludvig Ferenc 15, Kohn Adolf 3, Schner Márton 3 kor.-t. Halálozás. Jóemlékü Zöldy János ügyvéd öz­vegye folyfalvi Nagy Knsztt?ia karácsony másod­napján hosszas betegség után meghalt. A boldo­gult derék matróna minden női erényekben bővel­kedett, szerető hitves, példás jó anya, áldott, sze- lidlelkü, kedves és szeretetreméltó asszony volt, akinek halála széles körökben kelt közrészvétet. A 82 évet élt úrnő mintegy évtized előtt Csorváson lakó Prág Lajosné Zöldy Róza leányánál lakott, ahol a leggondosabb ápolás és szeretetben volt osztályrésze Halálát gyermekei: dr. Zöldy Géza vármegyei főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Zöldy Róza Prág Lajosné, Zöldy Gabriella Pósa Károlyné, továbbá unokái, testvérei s kiterjedt rokonság fáj­lalják. Végtisztessége hétfőn volt ideiglenesen a róm. kath. egyház szertartása szerint a csorvási sirkertben. Béke hamvaira ! Áldás emlékére ! Halálozás. A gyulai kereskedő karnak súlyos vesztesége, halottja van. Sonnenfeld Miksa fűszer- kereskedő pár naoi súlyos betegség után 55 éves korában szerdán este meghalt. A boldogult rend­kívül szorgalmas, takarékos és hivatásának s szere­tett családjának élő derék ember volt, akinek korai halála városszerte fájdalmas részvétet kelt. De különösen sújtja özvegyét, két leányát és kiterjedt rokonságát. Nagy veszteség a boldogult halála az izraelita hitközségnek, melynek egyik leghasznosabb hive s egyben a Chewra-Kadisa ügyeinek ügybuzgó s fáradhatlan vezetője volt. Temetése ma délelőtt 10 órakor lesz, bizonyára nagy részvéttel. Áldás és béke poraira! Eljegyzés. Dr. Kraft Ervin székesfővárosi gya­kornok karácsony első napján eljegyezte Haviár Izát, néhai Haviár Lajos államépitészeti hivatali fő­nök leányát. Hősi halál. A legnagyobb részvéttel emlékez­tünk meg Farkasházy Sándor cs és kir. vadász­kapitánynak az északi harctéren bekövetkezett hősi haláláról Időközben hivatalos értesítés is megerő­sítette a lesújtó gyászhirt, amelyről a porigsujtott gyászoló család a következő megható gyászjelen­tést adta ki: Farkasházy Vilmos és neje született Grünn Francziska, dr. Farkasházy Zsigmond, Décsi Károlyné született Farkasházy Dóra és dr. Décsi Károly úgy a maguk és az összes rokonok nevében mély bánattal jelentik, hogy forrón szere­tett gyermekük, testvérük, illetve rokonuk farkas­házi Farkasházy Sándor cs és kir vadászkapitány, a 19 vadászzászlóalj gépfegyverosztályának-parancs­noka, a katonai Signum laudis érdemrend tulajdo­nosa stb. 1914 november 18-án, élete 35. évében, Oroszország Kielce kormányzóságának Suloswa községe mellett hősi halált halt és a csatatéren, hol katonáit győzelmes támadásra vezetve elesett, hü kajtársai által sírba tétetett Tisztalelkü, jő em­ber volt, a hűség és önfeláldozás megtestesülése. Hivatásán rajongással csüggött, a magyar hazát szivének egész hevével szerette A haza és hiva­tása az életét követelte és ő odaadta. Övé a hősök dicsősége, mienk a gyász, melyet legdrágább hozzá­tartozónk elvesztése borított reánk. Hamvait haza­hozzuk szülővárosába Kolozsvárra, hogy a meg- szentett magyar anyaföldben pihenje örök nyugo­dalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom