Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-10 / 2. szám

6 Békés 1915 január 10 Az elnöki és fegyelmi ügyek kezelésével Sonnenschein Miksa kir. törvényszéki Írnok bíza­tott meg, akinek a munkakörébe tartozik ezen­kívül a cégjegyzékek vezetése is. Osvath Pál Írnok a vizsgálóbíró állandó jegyzőkönyvvezetője, ki e teendői mellett állan­dóan segédkezik a külön irodák leírási munká­jában. Ugyanő, továbbá Beleznay Terézia és Tarr Gábriella gépirónő jelöltetett ki a határozatoknak írógépen való Írásban foglalásához. A főlajstrom iroda vezetőjének állandó helyettese Liszkay Sándor irodafőtiszt, a külön irodák kezelői pedig kölcsönösen helyettesítik egymást. Járásbíróság. Nagy Kálmán járásbiró fogja az elnöki ügyeken felül végezni a központi intézkedéseket s intézni az összes sommás pereket s a végre­hajtási ügyeket, mig a büntető, a többi peren- kivüli s telekkönyvi ügyeket Gedeon János kir, járásbiró fogja intézni. A szóbeli keresetet, büntető feljelentést, valamint a szóval előterjesztett más kérelmet vagy nyilatkozatot minden pénteken d. e. tO—12 ig Gedeon János kir. járásbiró fogja jegyzőkönyvbe venni. Rendes törvénynapot dr. Nagy Kálmán já­rásbiró tart minden pénteken d. e. 9—12-ig. A teljesen Írásba foglalt Ítéletek jegyzékét minden héten csütörtökön kell kifüggesztani. Tar Gyula bírósági végrehajtónak Réti Lipót és Csikós Pál lesznek a helyettesei. A bírósági irodában a főlajstrom és mutató adatairól köznapon d. e. 9 órától déli 1 óráig, vasárnap és ünnepnapokon d. e. 9—11 óráig fog értesítés adatni, más kezelő könyvből az értesi- tésadás, valamint az iratok megtekintésének ideje általában köznaponkint d e. 10—11-ig, pénteken pedig d. e. 10—12 óráig terjed. A telekkönyvi iktató és mutató adatairól köznapon d. e. 9 órától déli 1 óráig, vasárnap és ünnepnapokon pedig d. e. 9—11 óráig lehet értesítést nyerni. A telekkönyvi iroda és a telekkönyvtár a felek részére naponként 9—11 óráig áll nyitva péntek kivételével, mikor is 9-12 óráig áll nyitva. A telekkönyvi iroda felett a közvetlen fel­ügyeletet Gedeon János kir. járásbiró fogja gya­korolni. A telekkönyvi ügyekre vonatkozó hirdetési és egyéb dijakat, valamint a telekkönyvi máso­latok hitelesítéséhez szükséges bélyegeket Kazai László telekkönyvvezető veszi át és kezeli. A bírósági irodát Réti Lipót Írnok vezeti, a kiadói és irattári teendőket a telekkönyvi ható­sággal ide áthelyezett Kovács Béla írnok fogja végezni, mig Csikós Pál írnok a telekkönyvi irodában a kezelői teendőket s a telekkönyvi kivonatok másolását végzi. Hirdetmény a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jöve­delmek bevallása tárgyában. Az 1915. évi január 20-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház-, keresetadó, bányaadó, valamint a nyilvános számadásra köte­lezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melye­ket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból; b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egy­szerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű köt­vényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, to­vábbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkéből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a föld­adó tárgyát nem képező dologi jogosítványok bér­beadásából ; d) a bányahaszonbérből és a bányaművelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellen­szolgáltatás (termelési jutalék) fejében élvez ; e) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből ; f) az állam vagy g) a törvényhatóságok által kibocsátott s kü­lön törvények által adómentesség kedvezményé­ben nem részesített kötvényekből húz ; végre h) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénz­intézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mind­azon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó-számla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőkéből folyó jö­vedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezett­sége alól a következő tőkéből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel: 1. a fentebb említett magyar államkötvények, 2. az adómentességben nem részesített el­sőbbségi kötvények, 3. nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok és egyletek által felvett és jelzálogilag bizto­sított tőkék kamataira nézve. Az ezen kamatok után járó tőkekamat-adót és pedig az 1. alattiak után a kifizető állami pénz­tár, a 2. és 3. alattiak után a kamatokat • kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb h) alatt említett tőkéből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ugyanis a pénzintézetek kötelesek ezen ka­matjövedelem összegét és pedig: aa) a kifizetett kamatok összegét évnegyeden- kint, minden év március, junius. szeptember és december utolsó napján ; bb) a tőkésített kamatok összegét félévenkint, minden év január és julius utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva van­nak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák. A tőkekamat- és járadékadó az adóévet meg­előző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1915. évi adótartozás alá az 1914. évben élvezett kamat (járadék) jövede­lem vallandó be. A tőkekamat- és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazok az adózók, kik a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az ál­lamkincstár megröviditésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkal­mával akár szóval, akár írásban valótlanul mond­ják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jöve­déki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (az 1913: 50,000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a ér­telmében bűntetteinek. Gyula, 1915. január hó. Szikes György, 7 1—1 adóügyi tanácsnok. Hirdetmény a III. osztályú keresetadó alá tartozó jövedel­mek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1915. évi január 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglal­kozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkez­désétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatá­sához szükséges kiadások levonása után fennma­rad, az üzlettulajdonosnak s általában az adófize­tésre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hoz­zátartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövede­lemből, keresményből le nem vonhatók. Aki több vállalatból, kereset-, illetőleg jöve­delemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön val­lomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dol­goznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékbe a segédek ne­vei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésük ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az. az adózó, aki a vallomástételre kitűzött fenti határidő után lép a III. oszt. keresetadóköte­lesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása nap­jától számított két hónap alatt köteles vallomást adni. A III. oszt. keresetadó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott se­gédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által in­gyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudo­másához képest pontosan és lelkiismeretesen kö­zölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét alá­írni köteles. E vallomás a fentebb kitűzött határidő alatt a községi, elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyúj­tandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállala­tukat, keresetüket vagy jövedelemforrásukat az ál­lamkincstár megröviditésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkal­mával akár szóval, akár írásban valótlanul mond­ják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizo- nyithatólag hamisított adatokra alapítják, az adó­tárgyak egészben vagy részben történt eltitkolásá­val elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (50,000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a értelmében bűntetteinek. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatóságának és felügyelőbizottságá­nak tagjai a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve, valamint az ily vállalatok és egyletek ügy­nökei ügynöki dijakra nézve vallomást adni nem tartoznak. Ezeket az összegeket az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, illetve kimutatni. (1875. XXIX. t.-c. 16. §., 1909. évi 126,526. sz. pénzügyminiszteri körrendelet.) Kelt Gyulán, 1915. január hó. Szikes György, 8 i—1 adóügyi tanácsnok. X * •X ■X ■X «X ■X ■X X X X X Elsőrendű porosz X $ a fűtési idényre, vala­mint kiváló minőségű X» X X» X * X X X X X X ^dió-pirszén (koksz)£ X X X X X X házhoz szállítva, bár­mily mennyiségben olcsón kapható: SCHWIMMER L. ADOLF szállító irodájában. X X X X X X "X Telefon 30. Telefon 30. X 454 7-12 X

Next

/
Oldalképek
Tartalom