Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-10 / 2. szám
6 Békés 1915 január 10 Az elnöki és fegyelmi ügyek kezelésével Sonnenschein Miksa kir. törvényszéki Írnok bízatott meg, akinek a munkakörébe tartozik ezenkívül a cégjegyzékek vezetése is. Osvath Pál Írnok a vizsgálóbíró állandó jegyzőkönyvvezetője, ki e teendői mellett állandóan segédkezik a külön irodák leírási munkájában. Ugyanő, továbbá Beleznay Terézia és Tarr Gábriella gépirónő jelöltetett ki a határozatoknak írógépen való Írásban foglalásához. A főlajstrom iroda vezetőjének állandó helyettese Liszkay Sándor irodafőtiszt, a külön irodák kezelői pedig kölcsönösen helyettesítik egymást. Járásbíróság. Nagy Kálmán járásbiró fogja az elnöki ügyeken felül végezni a központi intézkedéseket s intézni az összes sommás pereket s a végrehajtási ügyeket, mig a büntető, a többi peren- kivüli s telekkönyvi ügyeket Gedeon János kir, járásbiró fogja intézni. A szóbeli keresetet, büntető feljelentést, valamint a szóval előterjesztett más kérelmet vagy nyilatkozatot minden pénteken d. e. tO—12 ig Gedeon János kir. járásbiró fogja jegyzőkönyvbe venni. Rendes törvénynapot dr. Nagy Kálmán járásbiró tart minden pénteken d. e. 9—12-ig. A teljesen Írásba foglalt Ítéletek jegyzékét minden héten csütörtökön kell kifüggesztani. Tar Gyula bírósági végrehajtónak Réti Lipót és Csikós Pál lesznek a helyettesei. A bírósági irodában a főlajstrom és mutató adatairól köznapon d. e. 9 órától déli 1 óráig, vasárnap és ünnepnapokon d. e. 9—11 óráig fog értesítés adatni, más kezelő könyvből az értesi- tésadás, valamint az iratok megtekintésének ideje általában köznaponkint d e. 10—11-ig, pénteken pedig d. e. 10—12 óráig terjed. A telekkönyvi iktató és mutató adatairól köznapon d. e. 9 órától déli 1 óráig, vasárnap és ünnepnapokon pedig d. e. 9—11 óráig lehet értesítést nyerni. A telekkönyvi iroda és a telekkönyvtár a felek részére naponként 9—11 óráig áll nyitva péntek kivételével, mikor is 9-12 óráig áll nyitva. A telekkönyvi iroda felett a közvetlen felügyeletet Gedeon János kir. járásbiró fogja gyakorolni. A telekkönyvi ügyekre vonatkozó hirdetési és egyéb dijakat, valamint a telekkönyvi másolatok hitelesítéséhez szükséges bélyegeket Kazai László telekkönyvvezető veszi át és kezeli. A bírósági irodát Réti Lipót Írnok vezeti, a kiadói és irattári teendőket a telekkönyvi hatósággal ide áthelyezett Kovács Béla írnok fogja végezni, mig Csikós Pál írnok a telekkönyvi irodában a kezelői teendőket s a telekkönyvi kivonatok másolását végzi. Hirdetmény a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1915. évi január 20-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház-, keresetadó, bányaadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból; b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkéből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványok bérbeadásából ; d) a bányahaszonbérből és a bányaművelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék) fejében élvez ; e) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből ; f) az állam vagy g) a törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz ; végre h) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó-számla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkéből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel: 1. a fentebb említett magyar államkötvények, 2. az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények, 3. nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamataira nézve. Az ezen kamatok után járó tőkekamat-adót és pedig az 1. alattiak után a kifizető állami pénztár, a 2. és 3. alattiak után a kamatokat • kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb h) alatt említett tőkéből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ugyanis a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig: aa) a kifizetett kamatok összegét évnegyeden- kint, minden év március, junius. szeptember és december utolsó napján ; bb) a tőkésített kamatok összegét félévenkint, minden év január és julius utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák. A tőkekamat- és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1915. évi adótartozás alá az 1914. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A tőkekamat- és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazok az adózók, kik a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megröviditésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (az 1913: 50,000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a értelmében bűntetteinek. Gyula, 1915. január hó. Szikes György, 7 1—1 adóügyi tanácsnok. Hirdetmény a III. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1915. évi január 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad, az üzlettulajdonosnak s általában az adófizetésre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. Aki több vállalatból, kereset-, illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékbe a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésük ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az. az adózó, aki a vallomástételre kitűzött fenti határidő után lép a III. oszt. keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hónap alatt köteles vallomást adni. A III. oszt. keresetadó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás a fentebb kitűzött határidő alatt a községi, elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megröviditésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizo- nyithatólag hamisított adatokra alapítják, az adótárgyak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (50,000. sz. hiv. összeállítás 201.) §-a értelmében bűntetteinek. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve, valamint az ily vállalatok és egyletek ügynökei ügynöki dijakra nézve vallomást adni nem tartoznak. Ezeket az összegeket az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, illetve kimutatni. (1875. XXIX. t.-c. 16. §., 1909. évi 126,526. sz. pénzügyminiszteri körrendelet.) Kelt Gyulán, 1915. január hó. Szikes György, 8 i—1 adóügyi tanácsnok. X * •X ■X ■X «X ■X ■X X X X X Elsőrendű porosz X $ a fűtési idényre, valamint kiváló minőségű X» X X» X * X X X X X X ^dió-pirszén (koksz)£ X X X X X X házhoz szállítva, bármily mennyiségben olcsón kapható: SCHWIMMER L. ADOLF szállító irodájában. X X X X X X "X Telefon 30. Telefon 30. X 454 7-12 X
