Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-10 / 2. szám
1914 január 10. Békés 7 Hirdetmény a IV. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1915. évi január hónapjában állandó íizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek nyug- avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál több havi dijat huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, írók, művészek, hivatalszolgák stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — részükre ingyen kiszolgáltatandó vallo- mási iveken január 20-ig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől, vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizelésjegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy- vágj tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néver nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyéb járulékokbai élveznek — a folyó évi, vagy ha az a folyó évrt megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak. E keresményt bevallása alól azok az illetmények sem vétetrek ki, amelyek adóztatás tárgyául nem vehetők mert annak elbírálására : vájjon valamely készp-nzbeíi vagy termesztménybeli járandóság, avagy qyéb járulék a keresetadó negyedik osztálya alá esik-e vagy sem, kizárólag az adókivetésre illetéke, közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az állankincstár megrövidítésére irányzott szándékból törtét valótlan bemondása, illetve az adott vallomásban a kincstár szándékos megrövidítésének, megkánsitásának, az adóköteles foglalkozás vagy jövedejm szándékos eltitkolásának cselekménye (1909 : J[. 93. §-a) jövedéki kihágás, melynek birsága 1—8 annyi mint az összeg, mely- lyel az államkincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az öss2g, melyet a közadók kivetésére illetékes közegei jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános szármdásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztvisilői e vállalatoktól húzott járandóságairól vallomáí nem adnak, ezeknek illetményeit az illető válláatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett leresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évngyedenkint beszolgáltatni. Tisztek, tisztelők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vay államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárbl húzzák, e pénztárak által kifizetett illetményétől vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki, é havi levonások utján közpénztár szedi be. Ha valaki a I\ osztályú keresetadó tárgyául veendő többrendbeli jetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú kerestadó az illetmények összevont összege után vtetik ki. Kelt Gyulán, 115. január hó. Szikes György, 5 1—1 adóügyi tanácsnok. Hirietmény a föld- és házbirtolután járó általános jövedelmi pótadónál simításba veendő kamatterhek bevlása tárgyában. Általános jövedeii pótadó fejében fizetendő: a) földbirtokra, sházbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenesadónak és földte- hermentesitési járulékoknak 40 százaléka ; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető földvagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék címén a folyó évre kivettetett volna, ha a földvagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy 1. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka; feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve; 2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-c. 16. §.) Az 1. alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1913. évi január hónapban 100,000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi december hó 15-ig 60.000 koronát visszafizetett, a levonás alapját az 1914. évre az 1913. évi december hó végén fenmaradt 40.000 korona tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az ált. jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeznek. (1891. 41.187. P. M. R. 1891. 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, tnely az eredetileg kölcsön veft tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28.058. P. M. R„ 1893. 13. P. K.) A vallomás az adóév január 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál). E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-éig érkező vallomások az 1897. március hó 23-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 10. számában megjelent 21.275. számú rendelet szerint £már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok ez az adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyvileg be nem kebelezett, nem létező, vagy a létezőnél nagyobb összegű adósságot, avagy ténylegesnél magasabb kamatlábat vallának be, az 1909. évi XI. t.-c 93. §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Gyulán, 1915. évi január hó. Szikes György, 6 í—i adóügyi tanácsnok. «6 kiválóan alkalmas koks és poroszszén, valamint faszén is, állandóan kapható P*Scliili inger Lipőt ^ vaskereskedésében p* Gyulán, Kossuth Lajos-tér 2 .sz. alatt. P* (st Minden mennyiséget bérmentve házhoz p*. -^| szállítok. Megrendelések telefon utján is f^- *í§ eszközölhetők. ü»Pf Telefon (»2. 42014-26 Telefon 62. §h-t i-i Megrendelések felvétetnek ff- Pi Fábián Lajos föszerkereskedésében. PHf £
