Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-26 / 17. szám
4 Békés 1914 április 26. Mutschenbacher Gyula főgimn. tanár urnák azzal a kéréssel adtam át, hogy az az ifjúsági énekkar céljaira fordittassék s abból Chopinra vonatkozó müvek, a legszükségesebb hangjegyek szereztessenek be, s mig az összeg magát föl nem éli, egy- egy szorgalmas és tehetséges énekesnek jutalom adassék. A hangversenyen felülfizettek: Czinczár Paula 3, dr. Márki Jánosné, dr. Zöldy János, Chlopek Jenő, Deutsch Vilmos 2—2, dr. Daimel Sándorné, Künzl Ernő, Ondrus Cyrill, dr. Major Simon, dr. Jantsovits Emil, Dubányi Gyuláné, dr. Wertheim Iván, Schmidt József, Braun Vilmosné, Schwimmer Arnoldné 1—1 korona, N. N. 40 fill. Úgy a felülfizetők, mint azok, kik megjelenésükkel a zenei kultúra terjesztését célozó vállalkozásunkat támogatásukra érdemesítették, fogadják hálás köszö- netünket. Gyulán, 1914. április 23-án. dr. Horváth Dezső, a hangverseny rendezője Tegnap volt ujhold, ami annyiban fontos, hogy az uj holdtól várják gazdáink az immár három hétre terjedő szárazság megszűntét. Mert az esőre most már égető szükség van. őszi, tavaszi vetéseknek, kaszálónak s legelőnek egyaránt. A vegetáció fejlődésével csaknem napról-napra szomorúbban világlik ki, hogy a buzavetés évek hosszú sora óta nem volt annyira kedvezőtlen, mint ezúttal. A pesszi- misztikusabb gazdák már március elején nem bíztak a buzavetésükhez és kiszántogatták ; vérmesebb reményüek a márciusi esőben s az idő felmelegedésében bizakodtak, hogy az fogja a hibákat megjavítani. Ez a számításuk azonban sajnos, nem vált be, úgy hogy kőtöttebb talajú réti földeken a már helyrehozhatlannak és fejlődésképtelennek mutatkozó sok búzatáblát szántottak ki és vetettek be tengerivel. A tavaszi vetés, nevezetesen árpa, zab és különösen tengeri ép úgy mint tavaly, az idén is, tehát a szokott aránynál sokkal nagyobb, mig a búza vetés sokkal kisebb arányban van seme körülmény, nemkülönben az immár aggasztóvá vált száraz idő főoka a búzaár tetemes emelkedésének. Titokzatos dinamitrobbanás Szentpálfalván. Április 19 én, vasárnap délután 3 órakor messze elhallatszó, ágyulövésszerü dördülés reszkettette meg a levegőt Gyulán a szentpálfalvai részen. A környékbeli lakosság mindenfelől riadtan rohant az utcára és nem tudván mi történt, futott a hang irányába. A Dobozi ut lakói legközvetlenebbül hallották a nagy dördülést s amint néhányan nyomban az utcán termettek, Molnár Gabor városi árvaszéki szolga háza előtt a kocsiuton, felcsapódó sürü füstoszlopot és port láttak a levegőbe emelkedni. A közelben lakó vasúti pályaőr, a bátrabb emberekkel oda sietett, hogy a robbanás okát megállapítsa, de nem talált semmi nyomra vezető jelet. Minden valószínűség szerint egy eldobott dinamit patron robbant fel. Az utca teljesen néptelen volt s igy szerencsére emberéletben kár nem törtéat, de a házakat sem rongálta meg, mert az explozió az épületektől elég távol történt. Epoly titokzatos, hogy a veszedelmes robbanó eszköz hogyan került az utcára, mint az a körülmény, hogy a robbanást ki idézte elő, mikor az utcán abban az időben senki sem járt. A nyomozás megkezdésére semmiféle kiinduló pont nincsen. Halálozás. Magaskoru, tisztes matróna, özv. id. Moldoványi Istvánná Fikker Terézia asszony halála keltett széles körökben igaz részvétet. A boldogult derék nő hat év előtt jutott özvegységre, azelőtt félszázadot meghaladó időn át élt boldog házsasságban férjével, ki legelőkelőbb iparosaink és legintelligensebb polgáraink közé tartozott. Halála igaz fájdalmat okoz szeretteinek és széles körű tekintélyes rokonságának. Yégtisztessége kedden délután volt, a róm. kath. egyház szertartása szerint, a Szentháromság temetőben. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés a következő: »Moldoványi István és neje Múlt Magdolna, gyermekeik: Dr. Moldoványi Gyula és neje Steiner Aranka. Moldoványi János és neje Achim Mariska és gyermekük : Ella, Moldoványi István. Moldoványi Teréz és férje Sál Gyula, Klára, Gyula és Tériké gyermekeikkel fájdalommal tudatják, hogy szeretett anyjuk, nagyanyjuk, illetőleg dédanyjuk özv. id. Moldoványi Istvánná, szül. Fikker Terézia 1914. évi április 19-én, rövid szeuvedés és a halotti szentségek felvétele után, életének 84-ik, özvegységének 6-ik évében elhunyt. A boldogult hült tetemei április 21-én d. u. 4 órakor fognak a Szentháromság-temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-miseáldozat pedig április hó 22-én regeli 8 órakor fog a róm. kath nagytemplomban az egek Urának bemutattatni. Gyula, 1914. április 25. Áldás legyen porai felett. Elárverezték a Zentat. A megboldogult gyulai őrző és biztonsági vállalat működése idején több szór foglalkoztunk Vén János »parancsnoki Zenta nevű rendőrkutyájával, amelyre tulajdonosa az egész vállalatot bazirozta. Megírtuk, hogy a kutyát a nagyváradi rendőrség zálogba visszatartóvá, mert gazdáját kaució-sikkasztásért emberei feljelentették. A diszegyenruhás, kardos kutyaidomár nem ment vissza, hogy szép óvadékkal szerződtetett ellenőreit kifizesse. Ezért szépen lefoglalták az állítólag 2700 márkát érő rendőrkutyát. Közben kitűnt, hogy a kutya nem is olyan nagy rendőr zseni, mint ahogy bereklami- rozták. A szobában kitünően megkeresi a spongyát, erszényt, zsebkendőt, amit eldugnak, kommandóra kitünően ugat, csattogtatja a fogait, de csak a rendőrség hivatalos helyiségében. Mikor kiviszik a szabadba, mikor komoly nyomozásról van szó, akkor Zenta némileg zavarba jön, szerénykedik és nem akar szereplésével feltűnést kelteni. Végül szakértők megdöntötték a 2700 márkába vetett hitet is, ameny- nyiben adatokkal bizonyították, hogy Zenta nem ér többet 200 koronánál. Szerdán azután megtörtént az árverés is. Százötven korona volt az egykoron több ezres Zentának a kikiáltási ára és 180 korona áron megvásárolta Nagyvárad városa Zentát a rendőrség bűnügyi osztálya számára. Hogy jó vétel volt-e vagy nem, azt majd csak a jövendő fogja megmutatni. Küry Klára Békésen. A József kir. herceg szanatórium egyesület békési fiókja f. hó 18-án este a városi bérház nagytermében fényes müsoru hang versenyt és táncmulatságot rendezett, amely a fióknak megalakulása óta első estélye volt. A közreműködésre megnyert kiváló szereplők személye rendkívül nagy számú közönséget vonzott úgy, hogy az estély, siker tekintetében az évtizedek óta rendezett összes békési mulatságokat felülmúlta. Az erkölcsi sikeren kívül az anyagi eredmény szintén páratlanul áll, amennyiben a jótékonycélra 1200 K meghaladó összeg folyt be. Igaz elismeréssel és hálával adózik a rendezőség az ország egyik legnevesebb művésznőjének Küry Klárának, Békés község szülöttének, aki a nemes cél érdekében készséggel utazott le földijei közé. Elragadó, bájos egyénisége és énekszámai óriási tetszést keltettek, s a művésznőt állandó ünneplés központjává avatták. A műsort dr. Hajnal József, a helyibizottság elnökének megnyitó beszéde vezette be, melyben a tüdővész elleni küzdelem szükségességét fejtegette s a békési fiók egyesület megalakulásának történetét körvonalozta Pakols József iró, a szanatórium egyesület titkára »A baba« című novelláját olvasta fel, a közönség nagy figyelme s élénk tetszése közepette. Feszült várakozás után viharos tapsok fogadták Küry Klára pódiumra lépését, aki dr. Emperl Gyula precíz zongorakisérete mellett műdalokat énekelt, tisztán csengő, behízelgő hangján. A tetszésnyilvánítások tomboló lelkes tapsokban törtek ki utolsó éneke után. Ugyancsak Emperl Gyula dr kisérte zongorán dr. Palágyi Jenő aradi orvos hegedü- jatékát, aki művészi tehetséggel szivhezszólóan adott elő magyar dalokat igen hatásosan. Csak ezután juthattak szóhoz a helyi szereplők, akik a közismert kimagasló színjátszó képességgel rendelkező Berentés Lajos főgimnáziumi tanar vezetése s közreműködése m ilett a »Kártya és divat* cimü 1 fel- vonásos vígjátékot adták elő fényes sikerrel. A rendező tanáron kívül az I felvonásos színdarabban Petrovszky Boriska, Schiffer Margit, Braun Piroska, Hoffmann Erzsiké és Kolumbáti Károly jeleskedtek. A klasszikus zenének méltó interpretálja volt Braun Piroska, akinek zongora száma meggyőzte a közönséget, hogy a fővárosi zenekonzervatóriumot végzett fiatal urileáay ritka zenei talentumnak birtokosa. Jatéka őszinte elismerést keltett és hangos tapsokat aratott. A műsor befejezésiül Küry Klára és Berentés Lajos duettje villanyozta fel még magasabbra a hallgatóság élénk kedélyét. A hangversenyt reggelig tartó, kedélyes táncvigalom követte. Vakmerő lokötés. Vakmerő bátorsággal lopták el f. hó 20-án éjjel Rácz István gyulai pejréti gazda két szép lovát, amelyeknek testvérek között is legalább lOuO korona az értéke. A gazda este 8 órakor a lovak mellett az istállóban lefeküdt és elaludt. Mikor mély álomból 10 órakor felébredt, a két szép lónak csak hült helye volt. Valami ügyes tolvaj óvatosan kivezette a tüzes állatokat és a gazda jelenlététől cseppet sem zavartatva magát, összeszedte a tornácon felaggatott gyeplőt és a lovakhoz tartozó többi szerszámokat is, azután csendesen eltávozott. Korán reggel jelentést tett a rendőrségen, ahonnan körtáviratban azonnal értesítették az egész környék csendőrségét s az összes rendőrségeket. Eddig még nem találták meg a lókötőt. Tűz Dobozon. Vasárnap éjfél tájban Dobozon kigyulladt Ganz Hermann kereskedő sósszéki 85. számú kóróval fedett lakóháza, amelyet ifj. Czinanó József földmives bérelt. A veszedelmet a rozoga kémény okozta, amelyen keresztül vacsora főzés közben a kóró meggyuladt. A kár egyrésze biztosításból megtérül. Vastagh Gyula képkiállitása Békéscsabán közbejött akadályok miatt csak májás 1-én nyílik meg, a most felavatott közművelődési ház termében. A bosszúálló szomszéd. Csukás János gyulai favágó, aki a város tulajdonát képező, dobozi úti cédulaházban lakik, régóta ellenséges viszonyban van szomszédjával, Boros Antal gazdasági cseléddel. Csukás a napokban este 7 órakor a városba akart bejönni. A zsidó temető közelében egyszerre csak előtte termett a haragos szomszéd egy nagy furkós- bottal és rátámadt Csukásra. Ez erős ember lévén, védekezett, azonban a támadó előbb a kezeire, majd a lábaira mért csapásokkal hamarosan védtelenné tette Csukást, aki tehetetlenül terült el a földön. Még ebben az állapotban is ütötte-verte fütykösével, azután még mielőtt valaki arra járt volna, magára hagyta áldozatát. Csak egy óra múlva akadt a tehetetlenül fetrengő emberre egy arra járó, akinek támogatásával bevánszorgott a vasúti állomásra. Itt Csukás elmondta a vele történteket az inspekciós rendőrnek, azután kocsin a vármegyei közkórházba ment, ahol sérüléseit kezelik. Az ügy folytatása a járásbíróságnál lesz. Harapós ló. Orosházán Szijjártó Lajosnak a vasúti teherpályaudvaron álló lova az előtte gyanútlanul elhaladó Szula József munkásnak beharapott a jobb felső karjába, melybő tenyérnyi nagyságú helyen kiharapta a húst. Az öklelő bika. Gárgyán Imre szegedi mészáros Orosházán, a csütörtöki hetipiacon bikát vásárolt, melyet mustrálgatva tapogatott és közben hozzáért a bika orrához. A bika megneheztelte a gyöngéd cirógatást és szarvával a levegőbe hajította a mészárost, aki eszméletlenül terült el a földön. A bika azután is neki esett a mészárosnak, meg- gyomrozta, mig végre a körülállóknak sikerült a dühös állatot megfékezni. A mészárosnak egyik oldalbordája törött el, állapota súlyos, de nem életveszedelmes. Hirtelen haláleset. K. Szabó Lajos szeghalmi kisfáspusztai lakos e hó 17-én reggel 5 órakor bement Szeghalomra, hogy az e hó 18 án a dévavá- nyai vásárban eladandó csikókra marhalevelet váltson. Este 6 órakor került haza — ittasan. Másnap hajnalban rosszul lett, úgy, hogy a felesége kocsira tette, mert orvoshoz akarta vinni. Körözsladányba igyekezett a kocsi, de mire a körözsladányi vaskódhoz értek, K. Szabó Lajos — valószínűleg — sziv- szélhüdésben meghalt. A gyomai községi mérnöki állás. Gyoma község szervezési szabályrendelete szerint a községnek mérnöki állása is van, amely állással 1200 korona javadalom van egybekötve. Azonban a községi mérnöki állás mindezideig nem volt betöltve. Most azonban a képviselőtestület abból a célból, hogy az említett községi állásra megfelelő szakerőt kaphasson, a mérnöki fizetést, amely eddig igen alacsonyan volt megállapítva, évi 3000 koronára emelte fel, egyben 400 korona lakáspénzt is állapított meg a község a mérnök részére. A községet ezen elhatározásra az a körülmény indította, hogy mivel a mérnöki állás ezideig nem volt betöltve, ennélfogva úgy a község műszaki ügyeinek, mint a nagyközönség mérnöki tudást igénylő szükségleteinek ellátása csak nagy késedelemmel és költséggel volt lehetséges és emellett a községnek tetemes pénzt is kellett kiadni, hogy műszaki ügyei egyáltalában elintézést nyerjenek. Gyoma község tudvalevőleg most villam- világitást kap, tervezi ezenkívül a község a járda- hálózatnak betonnal való kiépítését, továbbá a már meglevő ártézi kutak felesleges vizének a község különböző helyeire való elvezetését, a belvizek rendezését stb. Mindezen körülmények most már elkerülhetetlenné teszik, hogy Gyoma községében egy állandó műszaki közeg legyen, akinek szakképzettsége rendelkezésre álljon a község előhaladása szempontjából fontos intézmények létesítése, azok működésének ellenőrzése és felügyelete tekintetéből. A község határozatát e törvényhatósági bizottság csak elismeréssel fogja fogadni és bizonyára készséggel fogja megerősíteni. * Adjunk munkát a vakoknak. A sorssujtott világtalanok megmentésére irányuló társadalmi mozgalom áthidalni igyekszik e szerencsétleneknek azon utat, mely jövő boldogulásukat és mindennapi élet- fentartásukat biztosítja. Ezen kitűzött célt megvalósítja a vakok temesvári intézete olyképen, hogy a világtalanokat szakszerű képzésben részesíti, a kiképzés után állandó munkát ad, hogy ipari jártasságukat ügyes szorgalommal érvényesíthessék. A szerencsétlen világtalanok ipari munkássága főként a kosárfonó és kefekötő iparra terjed ki, melyeknél
