Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-26 / 17. szám

1914 április 26. II é k é s 8 vakságuk dacára is oly ügyességet sajátítanak él, hogy készitményeik mivel sem különböznek a látó iparosok készítményeitől, sőt alapos és tartós kivitel­ben igen sokszor túl haladják. A temesvári vakok foglalkoztató intézete most felhívja a közönség fi­gyelmét a vakok által készített igen szép, tartós és ezenkívül olcsó ipari cikkekre. Baktáron tartanak : utazó kosarakat, kerti bútorokat, női virágállványo­kat, női munkakosarakat, papír és mindenféle egyéb kosarakat, a kefenemüekből ruha- és cipőkeféket, falporlót, szobaseprüt, haj- és kalapkefét s minden más kefeárut. Támogassuk a humánus intézet nemes céljait azáltal, hogy munkát adunk a szerencsétlen vakoknak és az általuk előállított ipari cikkeket előnyben részesítjük a külföldről behozott igen sok­szor silány árukkal szemben, mert szerencsétlen vak embertársainkon segítünk, jótékonyságot gyakorolunk és pártoljuk hazai iparunkat is. A temesvári vakok foglalkoztató intézete készséggel küld ingyen és bér­mentve képes árjegyzéket és az árurendeléseket meg­bízható pontossággal teljesiti. Nyugdíjazott orvos. A vármegye törvényható­sága dr. Varga Antal gádorosi községi orvost nyug­díjazván, a belügyminiszter a nyugdíj mérvét évi 800 korona és 200 korona lakbér nyugdíjban álla­pította meg. A pusztaföldvári községi biró az albiróvá meg­választott Fehér Jánossal elsőfokú sógorsági köte­lékben lévén, minthogy a törvény szerint összefér- hetlenségi eset állott elő, mindketten lemondottak állásukról. Az igy megüresedett állásokra a tisztuji- tás a múlt hó 27-én tartatott meg dr. Berthóty István főszolgabíró elnöklete alatt. A tisztújító szé­ken községi bíróvá újból a volt biró Lőrinczy Sán­dor választatott meg 75 szavazattal Sárközy György 50 szavazatával szemben. Ugyanakkor betöltetett az albirói és egy esküdti állás. Előbbire Baki György, utóbbira Némethi István választattak meg. A biró- választás ellen Dominkó János és társai felebbezésstl éltek és a választás megsemmisítését kérik azért, mert állítólag 25 olyan egyén szavazott, aki nem község választó és mert a megválasztott biró egy ízben becsületsértés miatt jogerősen elítéltetett. A főszolgabíró jelentése szerint azonban a kifogásolt szavazók a községi választók névjegyzékében mind fel vannak véve, a másik kifogása felebbezőnek pe­dig szintén nem vehető tekintetbe, mert az a tör­vény szerint nem képez kizárási okot Egyébként a felebbezés felett a törvényhatóság a legközelebbi Ülésén határoz. A Füzesgyarmathoz tartozó Bucsatelepnek ön­álló községgé való átalakulását a törvényhatóság nem véleményezte, mert a törvényben kívánt előfel­tételeket nem találta igazoltnak. A törvényhatóság­nak határozatát az érdekeltek által beadott felebbe­zés dacára a belügyminiszter a felhozott indokokból szintén jóváhagyta, minélfogva Bucsatelepnek s a hozzátartozó pusztáknak önálló községgé való alaku­lási ügye levétetett a napirendről. Választások. Szarvas község képviselőtestülete az elhalálozás folytán megüresedett adótiszti állásra egyhangúlag Palotay Ferenc községi Írnokot válasz­totta meg. Palotay Ferenc helyét pedig Mocskonyi László lett megválasztva. Öngyilkos öregasszony, özv. Tóth Sáudorné orosházi öregasszony már rég idők óta betegeskedett s emiatt többször emlegette, hogy elpusztítja magát, de erre nem igen volt alkalom, mert a hozzátarto­zói vigyáztak rá. Folyó hó 20-án aztán egyedül ma­radt az öregasszony, mely körülményt felhasználva, a szobában levő fogasra felkötötte magát. Mire tet­tét észrevették, már kiszenvedett. A boros pince rejtelme. Matajsz Pál korcsmá- ros, tótkomlósi lakos folyó hó 9-én éjféltáján lement a pincéjébe, hogy bort hozzon fel. A mikor a pince ajtóban a nyikorgó kulcsot elfordította és a villanyt felgyújtotta, észrevette, hogy a boros hordók között egy ember rejtőzik, akinek az ölében egy üveg pezsgő, egy üveg likőr és két üveg rizling volt. Minthogy az embernek a zsebében is leheteti — és pedig a boros üveg mellett fegyver is, Matajsz az ajtón kiugrott, azt kívülről kulcscsal rázárta az is­meretlenre, botot vett magához és visszatért. Az ajtót kinyitva, legnagyobb bámulatára tapasztalta, hogy az ember nincs a pincében, eltűnt, kámforrá vált. Jelentést tett a rejtelmes esetről a csendőrség­nek, mely azután kiderítette, hogy nincs a dologban semmi boszorkányság. A tettes Asztalos Pál tót­komlósi szabgsegéd volt, aki egy kis borra, pezsgőre szomjazott s aki jnár máskor is járt ugyanabban a pincében s anuak ajtajával és az ajtó riglijének já­rásával teljesen tisztában volt. így tudott kijönni észrevétlenül a pincéből, melynek ajtaját ismét olyan szépen behajtotta, mintha ott senki se járt volna. Lopások a vidéken. Vider József orosházi órás­nál e hó 14—15. közötti éjjel hívatlan látogatók jártak. A Szentesi-utcában levő órásüzletének udvar felőli falát kibontották s az üzletből 25 drb ezüst zsebórát, 10 pár női arany függőt, 6 drb ezüst óra­láncot és 60 drb nickel óraláncot elemeitek. — Me- zőberényben viszont Molnár Frigyes ékszerüzletét törték fel f. hó 6. és 7. közötti éjjel. A kirakat vas­redőnyének feltörése után a tettesek mintegy 2000 kor. értékű válogatás nélküli ékszert loptak el. Ugyanazon éjjel szintén a kirakat vasredőnyén ke­resztül behatolva, 100—120 kor. készpénzt vittek el. A tettesek kiderítése végett folyik a nyomozás. Nyári menetrend lép életbe a m. kir. állam­vasutak vonalai május hó 1-én. A Békésvármegyét érdeklő vasúti vonalakon alig történik menetrend változás. Nevezetesen ugyanazon számú vonatok fog­nak ugyanabban az időben közlekedni, mint eddig, kivéve egy vonatot, a Budapest k. p. udvarról ed­dig délután 12 óra 20 perckor induló 612. sz. vo­nat ezután csak 1 óra 35 perckor indul. Békés­csabára mindamellett csak 3 perccel érkezik későb­ben, mint most, este 7 óra 09 perc helyett este 7 óra 12 perckor. A kiskuntélegyháza-orosházai vona­lon a 4403. sz. vonat Szentesre d. u. u. 5 óra 30 pere helyett már d, u. 5 óra 23 perckor érkezik és onnan este 6 óra 39 perc holyett már d. u. 5ra 35 perckor indul, Kiskunfélegyházára pedig este 8 óra 10 perc helyett már este 6 óra 58 perckor érkezik, ahol közvetlen csatlakozást talál a 717. sz. vonathoz Budapest felé. Orosháza—Gádoros, illetve gyopárosi fürdő között az előző években közlekedett idényvo­natok közül a 4411-4412, 4413—4414, 4419—4420, 4421—4422. számuak ismét forgalomba helyeztet­nek, a 4415. és 4416, sz. vonat teljesen megszűnik, a 4417. és 4418. sz. vonat pedig csak vasár- és ün­nepnapokon közlekedik. A mezőtúr—mezőhegyesi vonalon a szarvasi és mezőtúri vásárok napjain köz­lekedő 4622. és 4624. sz. vonatok megszűnnek. Nlagy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték. Mai lapunk hirdetési rovatában megjelent a Magyar Kir. Szab. Osztálysorsjáték hirdetése, melylyel a közönség tudomására adatik, hogy XXXIV. sorsjáték I-ső osztályára vonatkozó sorsjegyek már eladásra kerül­tek. A XXXIV. sorsjáték játékterve ugyanaz maradt, mint eddig és pedig az eladásra kerülő 110.000 sorsjegyből 55.000 darab sorsjegy 14,459.000 kor. nyereménnyel sorsoltatik ki. Előleges jelentés, özv. Kubinczky Károlyné vá­rosunkban szabászati tanfolyamot rendez, melyen az összes fehérnemüek, női felső ruhák, kabátok sza­bása és varrása is elsajátítható, aránylag rövid idő alatt. Erre a tanfolyamra külön is felhívjuk váro- suuk nőközönségének figyelmét azért, mert kívána­tos, hogy minden háziasszony és anya tudjon nem­csak varrni, hanem szabni is és azért, mert az özv. Kubinczky Károlyné által követett tanítási módszer valóban értékes és figyelemre méltó, ő a meghono­sítója a szabászati elméleti oktatásnak s tanításá­nak nemcsak némi sablonos gyakorlati készség el­sajátítása, néhány szabászati minta az eredménye, hanem mint az elismerő nyilatkozatokból megálla­pítható, tanítványai párheti tanulás után teljesen önállóan dolgoznak. Módszerének sikeres voltát a külföld és szakkörök is elismerték, özv. Kubinczky Károlyné május hó 17-én a tanfolyamot megelőző értekezletet tart, melyen teljes tájékozást fog nyúj­tani és amelyre városunk nőközönségét meghívja. Családirtás. A háziasszonynak nagy örömére fog szolgálni az a hír, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskákat, de ezek petéit is teljesen kiirtja. — Mindenütt használható, nem piszkit, szaga nincsen, sőt nyáron eltett szőrmeárukat is megóvja a moly­kártól. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában, Kardos drogériában és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« 107 6—35 AUTOMOBILOK 1914. évi fypusai: 5/13, 6/16, 8/22, 9/24, 10/28, 12/34, 15/40, 20/50, 25/60, 30/70 és 35/80 HP. luxus-, túra- és s városi automobilok Gyárunk különlegessége 5/13 HP két üléses, egymás melletti, egymás mögötti és négy üléses. Vezérképviselet: Budapest, VI., Liszt Ferenc-tér 3. Telefon 149-62. KérjUk ajánlattételre szives felhívását. Az Első Gyulai Müjéggyár r. t f. hó 21-én d. u. tartotta első évi rendes közgyűlését, amelyen a betegsége miatt akadályozva levő dr. Lovich Ödön elnökigazgató helyett Weisz Mór vezérigazgató el­nökölt. A közgyűlésen 14 részvényes jelent meg 251 részvény képviseletében. Az igazgatóság jelentése szerint Gyula város és az érdekeltek által alapított társaság a jéggyárat múlt év április havában üzembe -helyezte s gondoskodott arról, hogy úgy a vágó­hídi hütő részére szükséges, mint a fogyasztó kö­zönség által igényelt jég a kellő mennyiségben elő- állittassék. Bár az átvételkor a berendezések és gé­pek üzemképeseknek bizonyultak, mindazonáltal meglehetős elhanyagolt állapotban voltak s költsé­ges javításokra szorultak. Ma már azonban tökéle­tesen jókarban vannak. A fogyasztó közönség a mü- jeget még mindig nem veszi oly mérvben igénybe, mint ahogy az közegészségi szempontból megkíván­ható volna. A kezdet nehézségein kívül lényegesen közrejátszott a múlt év nyarának kedvezőlen időjá­rása, ami a jégfogyasztást minimálisra csökkentette. Azonkívül a környékbeli községek fogyasztóinak módjukban volt magukat télen természetes jéggel ellátni és nem kellett müjégért Gyulára jönniök, ami szintén előidézte a kedvezőtlen üzleti eredményt. Az előállított müjég 700500 kgot tett ki. összes bevétel 11243 K 30 fillér volt. Munkabérekre 6377 K 64 fillér fordittatott, amely összegben a javítási munkálatok béreinek egy része is benfoglaltatik. Az évi mérleg 1209 K 43 fill, veszteséggel zárul. Dr. Jantsovits Emil megelégedéssel állapítja meg a társa­ság közhasiym működését. Csakis a vezetőség túlzásba menő pontosságának tudja be, hogy nem mutatott ki hasznot, mert az ingatlan és felszerelés tételét a való­ságnak megfelelő, jóval nagyobb összegben is fel­vehette volna. Javasolja, hogy a közgyűlés szavaz­zon az elnöklő vezérigazgatónak hálás köszönetét önzetlen működéséért, melyet a társaság alapítása és vezetése körül kifejtett és kéri, hogy a kereske­delmi ügyek intézésére hivatott rátermettségét és azok iránt kifejlett érzékét a társaság érdekében továbbra is értékesítse. Az indítvány egyhangú lel­kesedéssel elfogadtatott s az igazgatóság és fel­ügyelőbizottságnak a felmentvény megadatott. A vá­rosi tanács által kiküldött dr. Jantsovits Emil és dr. Bucskó Koriolán igazgatósági tagokul megválasz­tattak 2 évi tartamra. A felügyelőbizottságba három évi megbízatással megválasztattak: Anuló Pál, Leopold Béla, Balog István, Burda István, Ludvig József, Wiszt József és Fábián Lajos. A szarvas—endrödi törvényhatósági útnak Endrőd községi belsőszakasza korláti bazalt kővel burkolandó a létrejött szerződés szerint. Építtető apczvidéki kőbánya részvénytársaság most azt kérte a vármegyétől, engedje meg, hogy ezen kő helyett kisebbesi követ használhasson, illetőleg építhessen be. A kereskedelmi miniszter azonban a kérelmet nem teljesítette, mert a kissebesi kő úgy szilárdság mint tartósság tekintetében kisebb értékű a korláti kőnél; ha tehát építtető korláti követ nem tud sze­rezni. az esetben tartozik ahelyett olyan kővel bur­kolni a szakaszt, amely szilárdság és tartósság te­kintetében azzal teljesen megegyezik. A vármegye kompja. A vármegye tulajdonát képező és a dobozi hídnál veszteglő nagy komp már két év óta használaton kívül van ; annyira avult és korhadt, bogy javítása majdnem annyiba kerül, mint egy uj kompnak a költsége. Mivel pedig a várme­gyének kompra egyáltalában nincs már szüksége és mivel a meglevő komp nem érdemli meg az őrzési költséget sem, sőt őrzés nélkül esetleg bajt is okoz­hat, ennélfogva a vármegye alispánja elrendelte, hogy a komp faanyaga felszerelésével együtt, árve­rés utján értékesíttessék. A mértékekről szóló és nemrégen életbe is lé­pett 1907. évi V. t.-c. elrendeli a mértékeknek és mérőeszközöknek két évenként való időszaki hitele­sítését. A hitelesítendő mértékek közé sorolja a tör­vény a mezőgazdaságokban használt mérőeszközöket is, tehát a hitelesítési kötelezettség ezekre is kiter­jed. A törvénynek ezt a rendelkezését a mezőgaz­dák nagyon sérelmesnek tartják magukra nézve, nem ugyan a hitelesítési dijak miatt, amelyek kü­lönben is alacsonyabban vannak megszabva a többi mértékek hitelesítési dijainál, hanem inkább amiatt, mert a mérőeszközöknek a helyszínére való szállí­tása és visszaszállítása esetleg újból való visszavi­tele sok sok költséggel, fáradsággal és időveszteség­gel jár. Ezért azt kéri Jásznagykunszolnok vármegye törvényhatósága a törvényhozástól, hogy a gazda­ságban alkalmazott mértékek kivétessenek a törvény rendelkezése alól annál inkább, mert azok nem te­kinthetők »közforgalomban« levő mértékeknek, minthogy a gazdaságban levő mértékek leginkább csak saját használatra szolgálnak, nagyobb vételeknél vagy eladásoknál pedig a gazdaságok úgyis a vasúti vagy más tényleg közforgalomban levő mértékeket ve­szik igénybe. A köriratot hasonló szellemű pártolás vé­gett említett vármegye megküldte Békésmegyónek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom