Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-12 / 15. szám

6 Békés 1914 április 12. Annak idején a napilapokból mindenki olvashatta a kinematográfia ezen tragikus szenzációját, melynek fölvétele alkalmából egy feldühödött leopárd halálra sebezte a főszereplő Adrianna Costamagna világhirü olasz színésznőt. Megszökött honvöd. Hajdú András gyulai illetőségű közhonvéd, aki a civil életben állam- vasúti vonatkísérő volt, az ősszel kezdte meg szolgálatát a gyulai 2. honvéd gyalogezrednél. Egy fél esztendő alatt sem tudott azonban hozzászokni a katonaélet szigorúságához. Múlt vasárnap az Újvároson lakó szüleit látogatta meg. Otthon át- öltözködött civil ruhájába, hogy — mint mondta — kicsit kényelmesebben mozoghasson. A polgári öltözékben aztán eltávozott hazulról, s azóta nyoma- veszett. Hátrahgyott levelében öngyilkossági szán­dékot emleget. Hozzátartozói félnek, hogy sötét tervét végre is hajtja. A katonai hatóság erélyesen nyomoz a szökevény után. Balesetek. Szántó Lajos gyulai kötögyári mű­vezetőt folyó hó 4-én baleset érte. Munkaközben a csiszoló köböl egy darabka a szemébe ugrott. A művezetőt a közkórházban kezelik. — Sztán Péter kétegyházi íöldmivest szombaton törött lábbal szál­lították be a vármegyei közkórházba. Kóróval meg­rakott kocsijának tetejéről véletlenül leesett s itt kapta súlyos sérülését. Nagy lopás a Komlóban. Árva Ernő a Komló kávéház főpincére igen érzékeny károsodást szen­vedett a múlt héten. Vasárnap éjfél után, mikor a kávéházat bezárták, 180 korona ezüst és nickel- pénzét a kávéház helyiségében levő szivaros szek­rénybe helyezte, s a fiókot bezárta. Másnap délben ijedten tapasztalta, hogy a fiókot valaki álkulcscsal felnyitotta és a pénzt az utolsó fillérig elvitte. A rendőrség kihallgatta a kávéház egész személyzetét, s kutatta, hogy éjféltől reggelig ki juthatott be a bezárt helyiségbe, azonban a nyomozás teljesen ered­ménytelen maradt. A jelek azt mutatják, hogy a lopást a viszonyokkal teljesen ismerős egyén követ hette el. A világbéke előmozdítása tárgyában Békésvár- megyór Győrvármegye körirata kapcsán feliratot in­tézett a m. kir. miniszterelnökhöz. A felirat felter­jesztése után alig egypár napra már megérkezett a miniszterelnök válasza, amely a következő : A ma­gyar kormány is a béke hidasainak lehető biztosítá­sát kívánja, és ennélfogva szívesen fog hozzájárulni minden oly megállapodáshoz, amely az ország szu­verenitásának érintése nélkül módot nyújt a vitás ügyek békés elintézésére és a háború veszélyeinek csökkentésére. Egy egykori szarvasi diák esküvője a Gobi sivatagon A szarvasi főgimnázium egykori növen­déke Diószeghy Sándor nem mindennapi kalandok között járta be már a félvilágot. Jelenleg Nyugat- Kina Tchsu-Ton-Fon nevű városában tartózkodik, mint francia gyarmattiszt. Hivatalos kiküldetésben járt ez év elején a Góbi sivatag keleti részén s ott alkalma volt közelebbről is megismerkedni egy no­mád életet élő előkelő mongol családdal, melynek 17 éves, bájos leánytagja, Koana, annyira megnyerte ami jeles hazánkfiának tetszését, hogy rövidesen megkérte kezét. A szülők örömmel egyeztek bele a házasságba, annál inkább is, mivel az ő szájhagyo­mányuk szerint a magyar törzs rokon az ő törzsük­kel. A család ugyanis a »Tölös« nevű főtörzs töre­déke, mely törzsnek altörzsei voltak az Uigusok (egykori magyarok), a Hunok, a Kurikansok, Szir- tardusok, a Hikiek, a Kipiek, a TVlangutok stb., a mely törzsek az ő állításuk szerint K. u. 600 körül az Altai hogység vidékén laktak. Diószeghy elkül- dótte felesége fényképét is, mely tipikus kínai nőt abrázol. Érdekesen írja le hozzam intézett levelében az esküvő lefolyását. Menyasszonya lóhaton jött elébe, a nagy Khan sátorába, hol a szabad ég alatt felütött áldozó oltáron fehér bárányt áldozva s a Dalai Láma szent pálcáit égetve, esküdtek örök hű­séget egymásnak. Jobbra-balra mongol leányok ál­lottak sorfalat, csupa mezei vadvirágokkal ékesítve. Puskaropogás, lódobogás és üdvrivalgás közepett ujongott az egész mongol tábor s kivárnak sok bol­dogságot az ifjú párnak. Mivel a nő pogány vallasu s az esküvő is »ritu pagano« ment végbe, Diószeghy valószínűleg a nyár folyamán haza jön ifjú nejével, aki, nem lehetetlen, hogy Szarvason fog áttérni a lutheránus hitre. Diószeghy nejének szülei tipikus nomád emberek, a szabad ég alatt sátrakban laknak s vadászattal és állattenyésztéssel foglalkoznak. Kü­lönben Diószeghy Sándor hivatalos elfoglaltsága mellett szerényen kutatja az ősmagyarok nyomait is. Erre vonatkozólag nem egy figyelemre méltó adatot szerzett már a tudomány számára s nagyon megérdemelné magyar hazája s honfitársai részéről, ha e lelkes munkájában anyagilag is megfelelő tá­mogatásban részesülne. Krcsmárik Endre. A lelőtt békési végrehajtó és csendőr. Lengyel Lajos békési tanyai gazda egy időben nagyon sze­replő ember volt. Az agrárszociálizmus vallotta ve­zéréül helyi vonatkozásban s olyan jól tudott az emberek szája-ize szerint beszélni, hogy nagy nép­szerűségre tett szert, sőt a négy évvel ezelőtti kép­viselőválasztáson fel is léptették szociálista jelölt­nek. A politizálás azonban sokba került a nyugtalan embernek, úgy, hogy belemerült az adósságba és végül a tanyáját elárverezték. Az árverési vevő azon­ban nem jutott hozzá jogos tulajdonához, abból az okból,, mert Lengyel Lajos egyszerűen nem ment ki belőle. Yégre is a bírósághoz fordult a vevő, el is rendelték a Lengyel Lajos kilakoltatását, amelyre Dupschek Ignác bírósági végrehajtót küldték ki. Minthogy Lengyel Lajos előre fenyegetőzött a ki­lakoltatás esetére, a végrehajtó csendőri karhatalmat eszközölt ki. E hó 8-án igy felkészülve indultak el a vevő, Dupschek Ignác végrehajtó, Friss Dávid becsüs és két csendőr. Mikor a deputációt vivő két kocsi megállott a tanya előtt, Kelemen István igye­kezett legelsőbb leszállani. Amint éppen leszállóban volt, egy lövés dördült el a tanyából és nyomban utána egy másik. Az első lövés Kelemen István csendőrnek a karját érte, a másik lövés pedig Dup­schek Ignácnak a jobb oldalát és arcát szórta tele söréttel. A végrehajtó összeesett s vele a többiek menekülni igyekeztek. Közben Lengyel Lajos tovább lőtt. összesen kilenc lövést tett egy két csövű és egy egycsövű elöltöltő, szeges lövedékű puskából, majd egy hatlövetű revolverből. Ezek közül egy Frisch Dávidot találta, de azt a vastag ruha felfogta. Az egyik ló szintén megsérült. A csendőrök az első két lövés után szintén lekapták vállukról a fegy­vert — és pedig fél kézzel a sebesült csendőr is — és viszonozták a tüzelést. Tizenkét lövést tettek. Ámde Lengyel Lajos a kerítés mögött fedve volt. Mikor a kocsik elmentek, a két csendőr közre fogta a tanyát, segítséget várva. Közben azonban Lengyel Lajos — bár még sok tölténye volt — megadta magát. A csendőrök vasra verve vitték be a köz­ségházára. Útközben cinikusan köszönt az ismerő­söknek. A községházán őrizetbe vett Lengyel Lajos azonban egyszerre csak leszédült a székről és hir­telen meghalt. A hullaházba vitték, ahol másnap felboncolták. A végrehajtót és a sebesült csendőrt a gyulai kórházba vitték. Az eljárás megindult és megjelent a helyszínén dr. Konrád Ernő kir. ügyész, valamint Preszly Loránd csendőrfőhadnagy. Előleges jelentés, özv. Kubinczky Károlyné vá­rosunkban szabászati tanfolyamot rendez, melyen az összes fehérnemüek, női felső ruhák, kabátok sza­bása és varrása is elsajátítható, aránylag rövid idő alatt. Erre a tanfolyamra külön is felhívjuk váro- suuk nőközönségének figyelmét azért, mert kívána­tos, hogy minden háziasszony és anya tudjon nem­csak varrni, hanem szabni is és azért, mert az özv. Kubiczky Károlyné által követett tanítási módszer valóban értékes és figyelemre méltó. Ő a meghono­sítója a szabászati elméleti oktatásnak s tanításá­nak nemcsak némi sablonos gyakorlati készség el­sajátítása, néhány szabászati minta az eredménye, hanem mint az elismerő nyilatkozatokból megálla­pítható, tanítványai parheti tanulás után teljesen önállóan dolgoznak. Módszerének sikeres voltát a külföld és szakkörök is elismerték, özv. Kubiczky Károlyné május hó 17-én a tanfolyamot megelőző értekezletet tart, melyen teljes tájékozást fog nyúj­tani és amelyre városunk nőközönségét meghívja. Thierry A. gyógyszerész balzsama és centifolia kenőcse évtizedek óta használt háziszerek, melyeket állandóan újabb és újabb keletkezésű, radikális ha­tású, tehát gyakran veszélyes hamisított balzsamok, eszenciák és fluidok erőszakos forgalombahozatalá- val utánoznak. Ily utánzatoknak a közönség legfel­jebb egyszer ül fel és újra visszatér a régi kipróbált valódi szerekhez. Figyeljünk az apáca védjegyre. — Olvasóink szives figyelmét felhívjuk a Thierry- balzsam és Centifolia kenőcs mai hirdetésére. A szentandrási jegyző-választás. Múlt heti számunkban megírtuk, hogy a Hajas József községi főjegyző elhalálozásával megüresedett állásra kik adtak be a pályázataikat. A választás hétfőn ment végbe dr. Wieland Sándor szarvasi főjegyző vezeté­sével. A választás egyhangú volt. Közfelkiáltással megválasztatott főjegyzőnek Pétery József eddigi II-od jegyző, az ő helyébe Jandó Pál s.-jegyző, en­nek helyébe Gáspár Károly iktató, ennek helyébe pedig Halász Andor Írnok. Választás után az újon­nan választott tisztviselők a hivatalos esküt együt­tesen letették. Ugyancsak ekkor töltötték be válasz­tás utján a lemondás folytán üresedésbe jött IV. tizedbeli esküdti állást is A. Gazso Imrével. Elhunyt tanító. B. Nagy József szeghalmi ref. elemi iskolai tanító f. hó 5-én meghalt. Az Első Magyar Biztosító közgyűlése. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság március 26-án tartotta évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf v. b. t. t. elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről Ormódy Vilmos vezérigazgató terjesztette elő a je­lentéseket és a javaslatokat. Az 1913. üzletóvről szóló jelentés mindenekelőtt kegyeletesen emlékszik meg László Zsigmond évközben elhunyt igazgató- sági tagról, majd áttér a lefolyt üzletév eredmé­nyeire, melyek dacára a válságos közgazdasági és pénzügyi viszonyoknak, a társaságnál összességük­ben kedvezőek voltak. Az életbiztosítási uj szerze­mények összege nem érhette ugyan el a társaságnál az utóbbi evekben megszokott igen magas színvona­lat, ezt azonban a közönség pénzszükségén kívül eléggé megmagyarázza a társaság Olaszországban folytatott életbiztosítási üzletének megszűnése. Ennek ellenére az uj életbiztosítási szerzemények összege a múlt évben is közel 94 millió koronára rúgott, életbiztosítási tőkeállománya pedig 581,756.130 ko­rona 96 fillér összegre emelkedett. Ugyancsak emel­kedett a pupilláris magyar értékekben elhelyezett életbiztosítási díjtartalék, mely a múlt év zártával 170,890.563 korona 83 fillér összeget, — nemkülön­ben az életbiztosítási dijbezétel, mely 27,837.896 korona 83 fillér összeget tett ki. Minthogy e mel­lett a halálozási arány is kedvező volt, az életbizto­sítási üzlet 1,992.112 korona 50 fillér évi nyereség­gel zárult. A tüzbiztositási üzletben a díjbevétel szintén emelkedett és pedig 24,277.169 korona 45 fillér összegre s noha kárarány kevésbbé volt ked­vező, mint az előző évben, ez az üzletág is nyere­séget hozott. Némi nyereség volt ezúttal az ered­mény a kellő óvatossággal folytatott jégbiztositási üzletben is, valamint az állandóan fejlődő betörés elleni biztosítási ágban. Szállitmányi üzletét a tár­saság a kiélesedett verseny és ezen üzlet jövedel­mezőségének hanyatlása miatt szűk keretekre szorí­totta. Az egyes üzletágak évi eredményeinek össze­sítése folytán a társaság évi brutto nyéresége az 1913. évben 5,695.627 korona 55 fillér Ebből az alapszabályszerü levonások után, — melyek közt a bőséges tartalékolások mellett külön figyelmet érde­mel az életbiztositottak nyereményrésze 771.943 korona 59 fillérnyi tekintélyes összeggel — a tiszta nyereség 3,642.167 korona 76 fillér, melyből 3,200.000 korona összeg a részvényesek osztalékára fordittatik. így minden egész részvény után 800 korona évi osztalék fog a társaság főpénztáránál március 26-tól kezdve kifizettetni. A közgyűlés el­fogadta az összes javaslatokat s megadta minden irányban a múlt üzletévre vonatkozó felmentést, megválasztotta Bánffy György gróf v. b. t. taná­csost a társaság alelnökévé, Berzeviczy Albert v. b. t tanácsost, a felügyelő-bizottság eddigi el lökét és Gergely Tódort, a társaságnak eddig is kinevezett szakigazgatóját az igazgatóság, Libics Adolf udvari tanácsost a felügyelő-bizottság, Czíráky József gró­fot és Bethlen József grófot pedig a választmány tagjaivá. A társaság március 26-iki közgyűlési hatá­rozattal tisztviselőinek nyugdíjalapját, a brutto nye­reség 2 százalékával, 113.912 korona 55 fillér ösz- szeggel való növelésen felül msg külön 100.000 korona összeg adományozásával immár 4,372.213 korona 5 fillérre emelte. A társaság félszázados ala­pítványának, 500.000 korona össegnek egy évi ka­matát, 20.000 koronát, az 1912. évről a hazai ár­vízkárosultaknak juttatta s ugyancsak egy évi kamatát, 20.000 koronát az 1913. évről a budapesti Rókus-kórház sebészeti osztályának adta ki mezo- thorium beszerzésére. Mindezeken felül a társaság évi nyereségéből még 28.478 korona 14 fillér ösz- szeget fordított egyéb közhasznú és jótékony cé­lokra. Végül Friedmann Béla a közgyűlés háláját elismerését fejezte ki az elért fényes eredményért a vezetőségnek, különösen ormodi Ormódy Vilmos főrend, vezérigazgatónak, mire a közgyűlés véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom