Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-12 / 15. szám
1914 április 12. Békés 7 foflQyíírifiiíirifí Budapesten. - Nyári és téli VJuuDZilLllUlUA/ gyógyhely, a magyar Irgal- masrend tulajdona. Elsőrangú kénes fióvvizü radioaktiv gyógyforrásai; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kö- és márványfiirdök; hőlóg, szénsavas- és villamos-vizfürdök. A fürdők kitűnő eredménnyel használtatnak főleg csuzos bán- talmaknál és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zenedij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld az igazgatóság. 94 3-14 Közgazdaság. A mértékekről, azok használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi Y. t.-c. alapján kiadott végrehajtási rendelet szerint megállapittattak az időszaki hitelesítések helyei és a hitelesítés rendje. A rendelet szerint időszakos hitelesítések helyeiül a vármegye minden községe kijelöltetett és időszakos hitelesítésnek van helye minden páros számú évben a békési, szeghalmi, szarvasi és gyomai járásokhoz tartozó községekben, mig Gyula városában valamint a békéscsabai, gyulai és orosházi járásokhoz tartozó községekben minden páratlan évben tartatik időszaki hitelesítés. A gróf Károlyi Mihály-féle nagyszénási birtokot többek között Nagyszénás községe is óhajtja megvenni és parcellázni. Minthogy egy belügyminiszteri rendelet szerint községi jegyzők csak az esetben működhetnek közre a parcellázás keresztülvitelénél, ha erre a belügyminisztertől engedélyt nyernek, azért Mamzell Gyula nagyszénási községi főjegyző ennek az engedélynek megadása iránt kérvénynyel fordult a belügyminiszterhez. A belügyminiszter az engedélyt azonban nem adta meg, mert a szóban levő munkálat nevezett jegyzőt hivatali kötelességeinek teljesítésében akadályozná, másrészt mert a magyar földhitelintézet országos szövetsége ezen munkálatokat hivatásszerűen, szakértelemmel és emellett díjtalanul végzi. Az endrődi hármas körözsi hid építési munkálatai befejeztetvén, a hid felülvizsgálatát a kereskedelmi miniszter e hó 27., mig a hid szemléjét e hó 3Q napjára tűzte ki és az eljárások vezetésével Buday Béla műszaki főtanácsost bízta meg A Békésmegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 5-én közgyűlést és azt mrgelyzőleg igazgató választmányi ülést tartott, amelyen résztvettek: Beliczey Géza elnöklete mellett Szalay Lajos alelnök, Szalay Gyula, Szathmáry Elek, Serly Kálmán, Menyhárt Zsigmond, dr. Berthóty István, Berczy Gábor, Gyenge Lajos, B. Szabó Sándor, Benedicty Kálmán. Holló György gazd. felügyelő, Kiss Albert, Kraft Viktor, Húsz L. Árpád, Kállay Ödön, Kökényessy Gyula, Fábry Károly, Wagner József, Wagner Ferenc, Badics Elek, Bajcsy Gusztáv, id Kocziszky Mihály, Kovács L Mihály, Pfeiffer István, Kohn Dávid, Zsilák András, Bakucz József, Patay Zs. András, Csicsely Pál, Szihelszky József, dr. Láng Frigyes egyleti ügyész, Sólyomy Lipót titkár és Mázor Pál segédtitkár. Az elnöki bejelentések után Sólyomy Lipót titkár előterjesztette az 1913. évi zárószámadást, amely szerint az egyesület vagyona 129,380'22 korona, terhe 127,374-95 korona, a maradvány tehát 2005 korona Mázor Pál segédtitkár felolvasta a múltkor kiküldött szükebbkörü bizottság elabora- tumát az alapszabály módosítására vonatkozólag. Az OMGE. ugyanis egy egységes alapszabályt szeretne megalkotni az összes gazdasági egyletek számára. E célból minta alapszabályokat küldött a békésmegyei gazdasági egyesületnek is, E szabályzat lényege az, hogy ezután a gazdakörök is az egyesületnk kötelékébe tartoznának, illetve az egyesületek tartanák fel a gazdaköröket. Az igazgatóválasztmány aggályosnak tartja ezt és nem helyesli, mert egyrészt nagy terhet róna az egyesületre, másrészt pedig a gazdakörök elveszítenék autonómiájukat, amelynek birtokában pedig jelenleg is kitünően működnek. Azt azonban helyesnek találná a választmány, ha a földmivelésügyi miniszter kötelezné a bármi név alatt működő és a föld- mivelés érdekei és támogatására hivatott köröket, hogy lépjenek be tagokul az egyesületekbe. Beliczey Géza elnök az ilyen értelemben való állás- foglalás mellett emelt szót, Sólyomy Lipót titkár szintén. A választmány el is fogadta a javaslatot és ehez képest felír a földmivelésügyi miniszterhez, hogy kötelezze a gazdaköröket az egyesületbe való belépésre. A földmivelésügyi miniszternek a kártékony rovarok és növények irtására vonatkozó leirata, amely az Egyesüli Értesítőben is megjelent, tudomásul szolgált. A múlt évben az Egyesület egy csikó legelőt szándékozott létesíteni. Ebből a célból már érintkezésbe is lépett gróf Almásy Dénessel és Gyula városával egy megfelelő terület ügyében, de felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez az iránt, hogy a legelő föntartás költségeinek 50 százalékát fedezze. A miniszter válasza az volt, hogy megfelelő fedezet hiányában államsegélyt nem engedélyezhet. Sajnálattal tudomásul szolgált. Győrvármegye abban az irányban indított akciót, hogy a ragadós száj- és körömfájás elleni hathatósabb védekezés céljából szükség esetén katonai erőt is vehessen igénybe a hatóság. Ez akciójának hasonló szellemű támogatására kérte fel a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület is. Az igazgató-választmány azonban napirendre tért a javaslat felett, mert kivihetetlen. Ugyancsak napirendre tért a választmány a Magyar Gazdaszövetség olyan értelmű átirata fölött is, hogy a hajóstársaságoknak nyújtott államsegélyek ellen tiltakozzék az Egyesület. E tiltakozásnak nem volna most már semmi értelme, mert a képviselőház már megszavazta a hajóstársaságoknak az államsegélyt. A gazdasági egyleti titkárok folyamodtak a kereskedelmi miniszterhez az iránt, hogy kedvezményes vasúti jegyet adjon számukra. A miniszter azonban ezt a kérelmet nem teljesítette. A folyó ügyek során Sólyomy Lipót titkár mindenekelőtt bejelentette, hogy az idén a szarvasmarha- és ló- dijazás Csabán és Tótkomlóson lesz. A miniszter a díjazásokra már ki is utalványozott 3200 koronát. Egyben kérte a titkár az ülésen épen jelenlevő dr Berthóty István orosházi főszolgabírót, hogy segítse elő a tótkomlósi állatdijazás rendezését. Dr. Berthóty István főszolgabíró kijelentette, hogy örömmel támogatja az állatdijazás rendezőit, mert örül, hogy Tótkomlóson is lesz már állatdijazás. Ott erre nagy szükség van, mert bár Tótkomlós megfelelő és kitűnő legelő területtel rendelkezik, nem bir érzékkel a lakosság különösen a szarvasmarha tenyésztés iránt. A környék szép marháinak felhajtása és azok látása bizonyára serkentőleg fog hatni a tótkomlósi gazdákra. E felszólalás után elhatározta az igazgató-választmány, hogy augusztus hó 20-án, Szent István napján Csabán, Tótkomlóson pedig augusztus 30-án rendezi az állatdijázást. Sólyomy Lipót titkár a leiratokat és átiratokat terjesztette elő, amelyek közül nevezetesebbek a következők voltak: A buda- pesli Becker és Melichar-cég megküldötte az egyesületeknek a tengeri-termelés térképét. Az ajándékért köszönetét szavazott a választmány. A kassai vetőmagvizsgáló állomás a vetőmagvak szigorúbb ellenőrzésére hívta fel a hatóságokat és a gazdaegyesületeket. Dr. Berthóty István indítványára kimondotta a választmány, hogy feliratilag kéri a földmivelésügyi minisztert a szakértő ellenőrző közegek szaporítására, mert a hatóságok nem lehetnek egyúttal vetőmagszakértők is. A német, osztrák és magyar méhészek a jövő hónapban Pozsonyban nagy vándorgyűlést tartanak és erre a kongresszus elnöke, Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő, meghivta az egyesületet is. Tudomásul szolgált. A Mütrágyaértékesitő Szövetkezet elengedte az egyesületnek a 800 koronás Farkas-féle tartozást, amit örvendetesen vett tudomásul a választmány A Köröstarcsai Gazdakör elnökéül Petneházy Ferenc főjegyzőt választotta meg, aki ezáltal tagja lett az igazgató-választmányak is. Jutalmazásra a főszolgabírói jelentések alapján a következő 6 gazdasági cselédet ajánlja a főispánnak a választmány : Kovács József Csorvás, Bella György Kondoros, Zelen István Békés, Bandur György Kétegyháza, Resetár György Csaba és Morotyi János Újkígyós, A gazdatisztek nyugdíjügyének rendezése céljából felír a választmány a Zircvidéki Gazdatiszti Kör átiratának hatása alatt a képviselőházhoz és felkérte a felirat láttamozására Beliczey Géza országgyűlési képviselő-elnököt, aki ezt készséggel meg is ígérte. Horváth Jenő gazdasági egyleti titkár nemrégiben Békésmegyében járt és több községben előadásokat tartott a gazdatársadalom tömörüléséről. Az agitációnak azonban nem valami nagy eredménye lett, amennniben kevesen jelentkeztek tagokul. A választmány felir OMGE-hez, hogy Békésmegyében függessze föl az ily irányú akciót Temesváron gazdanagygyülés lesz az idén. Ezen a gyűlésen részt vesz a Békésmegyei Gazdasági Egyesület is. Sólyomy Lipót javaslatára elhatározta a választmány, hogy a részvételnek kirándulás jelleget ad és Temesvárról az Aldunára és Herkules- fürdőre is lgutaznak a résztvevők. Epen ezért sokan feleségeikkel fognak részt venni. A földmivelésügyi miniszter értesítette az egyesületet, hogy megengedte a borbehozatalt Ausztriából, ahol már szigorúbban veszik az ellenőrzést, mint ezelőtt. Tudomásul szolgált A közgyűlés az igazgató-választmányban üresedésbe jött 3 tagsági helyre Gram- ling Alajos ókigyósi uradalmi felügyelőt, Takács Dénes békési uradalmi felügyelőt és Mikler Sándor kir. tanfelügyelőt egyhangúlag beválasztotta. Heti piac. Gyula, április hó 10. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán is szilárd volt az irányzat, különösen a tengeri ára emelkedett. Heti piacunkon igen csekély kínálat mellett eladatott: Búza Árpa Zab Tengeri 23— 24-60 14 20 14 40 12-40 12-60 13 20 13 60 Irodalom. A faluból . . . Péczely József folyóiratának negyedik száma tegnap jelent meg s küldetett szét az előfizetőknek. Az élvezetes tartalmú füzet egyik érdekes elbeszélését lapunk mai tárca-rovatában közöljük. Törvényszéki csarnok. Elköltözött ügyvéd. Az aradi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy dr. Salamon Károly gyulai ügyvéd irodáját Szeghalomra helyezte át. Értesülésünk szerint dr. Makay Márton ottani ügyvéddel társul. Csőd. A gyulai kir. törvényszék 1914. április 3-án 4637—914. sz. a. kelt végzésével Bük Adolf szarvasi bejegyzett kereskedő ellen saját kérelmére csődöt nyitott. Csődbiztos : dr. Aigner Dezső, helyettese Szabó László kir. törvényszéki birák, tömeggondnok dr. Faragó Jenő szarvasi, helyettese dr. Jeszenszky Ferdinánd gyulai ügyvédek. Határidőül: 1. a követelések bejelentésére 1914. május 27-ik napja, 2 a felszámolási tárgyalásra 1914. junius 23. d. e. 9 órája, 3. a csődválasztmány megválasztására 1914. junius 26. d. e. 9 órája tűzetett ki. Heti bünkrónika. Az eltitkolt előélet. Vég Imre kéményseprő azért került a gyulai kir. járásbíróság elé, mert Gyulán f. évi március hó 20-án Kempf Mátyásnétól egy' ezüst órát lopott. Mikor megkérdezték tőle, hogy volt-e már büntetve, méltatlankodva utasította el magától ezt a lehetőséget, mint a féle makulátlan és szeplőtlen tiszta múltú ember. A magában véve nem nagy jelentőségű cselekményéért tehát elitélték 14 napi fogházra. Igen ám, de van még országos bűnügyi nyilvántartó hivatal is. Alig hogy Vég Imre megkezdte a 14 napi fogházbüntetését megérkezett az értesítés, hogy ő kelme már háromszor volt büntetve lopásért és sikkasztásért. Az alapon a kir. ügyészség újra felvétellel élt, aminek a kir. törvényszék helyt adott s a 14 nap helyett 6 hónapi börtönre ítélte a kir. törvényszék, a tiszta múltú embert.
