Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-08 / 10. szám

J. 1914 március 8. Március első hetének időjárása sokkal hűvö­sebb volt, mint az előző február vég, de mezőgaz­dasági szempontból épp azért kedvezőnek volt mond­ható. Az abnormis meleg napsugár ugyanis azzal a veszéllyel járna, hogy tulkorai volna a kikelet, ne­vezetesen a gyümölcsfák idő előtti rügvezése, mit tapasztalat szerint nyomban követ az ismétlődő fagy, mely a gyümölcstermést megsemmisíti. A kedvező száraz időben nagy serénységgel folyt a tavaszi szántás úgy, hogy az árpa, zab és bükkönyvetés java része már megtörtént és ami még hátra van, további kedvező idő esetében e hét folyamán befe­jeződik úgy, hogy március második felében már sürgős szükség lesz esőre. Az esőből különben pén­tek este s a tegnapi nap folyamán bár mérsékelt mennyiségű csapadékkal volt már némi osztályré­szünk és a lehullott eső is jótékony hatással van a vetésekre. Öngyilkossági kísérlet. Juhász Lajos 55 éves szókudvari illetőségű kocsis egyik gyulai szikviz- gyárban volt alkalmazásban, ahonnan r4szegeske- dése miatt hétfőn elbocsátották a szolgálatból. Ked­den délelőtt felkereste feleségét, aki Licht Abrahám- nál állott szolgálatban, s kérte, hogy jöjjön haza, mert nincsen hol lennie. Az asszony már megelé­gelte az iszákos ember mellett eltöltött sok nélkü­lözést és a felhívásnak nem engedelmeskedett. Juhász Lajos erre eltávozott s a zsidótemplom előtt 7 mil­liméteres revolveréből jobb halántékon lőtte magát. A lövésre nagy embertömeg vette körül az eszmé­letét vesztett embert, s a rendőrséget is értesítették. Péter József rendőrbiztos odasietett és kocsin be- szállittatta a közkórházba. Állapota életveszélyes. Öngyilkos legény. Andó Pál csabai legény még csak 19 éves volt, de már megunta az életét. Ugyanis február 28-án reggel kiment a körgátra s hirtelen elhatározással kétszer a mellébe lőtt. Súlyos sebével eszméletlenül szállították be a kórházba, hol a rend­őrség kihallgatta. A legény azonban csak annyit mondott, hogy megunta az életet, iíogy mért, arra nem adott felvilágosítást. A legény sérülései külön­ben oly súlyosak, hogy megmentése aligha sikerül. Játék a fegyverre'. Kvasz János csabai gazda­ember hasonnevű fia egyébb szórakozás híján az apja vadászfegyverével babrált. Egyszercsak a fegy­ver elsült és annak golyója a szomszéd gazdaember oláh béresének Gábor Tódornak az arcába fúródott. A bérest azonnal beszállították a csabai kórházba, hol az orvosok megállapították, hogy a sérülése nem veszedelmes. A vizsgálatot megindították. Hirtelen halál. Baranyai Péter orosházi 67 éves öreg ember f. hó 2-án este egészségesen tért nyugalomra. Éjszaka fölóbredt s kiment az udvarra széjjelnézni, de többé vissza nem tért. Hozzátartozói csak reggel keresték, amikor az udvaron holtan ta­lálták, mint az orvosi vizsgálat megállapította, sziv- szélhüdés ölte meg az életerős embert. Pálinka áldozata. Szabó Antal orosházi föld- mives ember meghasonlásbán élt a családjával. Fe­lesége a folytonos viszálykodás következtében el­hagyta. Efölötti elkeseredésében Szabó az italban keresett vigasztalást. Főként a pálinkában. Folyó hó 3-án este is alaposan bepálinkázott s úgy botor­kált hazafelé, miközben a síneken akart átmenni. Eközben a Szentes felé menő vonat elütötte. Mikor észrevették a szerencsétlenséget, Szabót beszállítot­ták az állomásra, majd a hódmezővásárhelyi kór­házba, hol a bal kezét amputálni kellett. Másnap belehalt sérüléseibe. Tűz a szarvasi vicinálison. A Mezőtúrról este 5 óra 40 perckor induló vicinálison szombaton este végzetessé válható baleset történt. A vonat egyik Il-od osztályú kocsijában egyedül utazott egy urinő. Alig haladt ki a vonat az állomásról, a kupé me- nyezetéröl leesett a régi módi olajlámpás, üvegje eltört s a szétfolyó égő olaj felgyújtotta a kupét. Az utasnő rémülten kezdett segítségért kiabálni, amit szerencséjére meghallott a szomszédos kocsiban utaző Boross Pál gazdasági akadémiai hallgató, ki megrántotta a vészféket. A vonat megállt s az elő­siető személyzetnek sikerült a tüzet eloltani, mielőtt komolyabb veszedelem származott volna. Az utas­nőnek igy az ijedtségen kívül egyéb baja nem történt. Békés A dobozi református leányegyesület alapsza­bályait a belügyminiszter megerősítette. Nagy betörés Orosházán. Singer Tivadar Táncsics Mihály-utca sarkán levő kész női ruha üzletébe péntek virradóra betörtek. A betörő az utca felöli vasrácson keresztül mászott és egy magával hozott létra segitségével feljutott a ház tetejére és a tetőn mászott az épületnek a csirke­piac felöli részére, hol a telefon oszlop melletti nyíláson a padlásra hatolt és ott kibontotta a bolt menyezetét, amelyen keresztül kötélen leereszedett az üzletbe. Az ismeretlen tettes a pénztár fiókot törte fel, de abban nem talált semmit. Erre a női ruhákat szedte össze, mintegy 1000 korona érték­ben és ugyanazon az utón távozott. A csendőrség azt hiszi, hogy ugyanezen ismeretlen tettes tört be azelőtt néhány nappal a Szikula-féle vas­kereskedésbe. Papváiasztás Nagyzerinden. A Bán József nyugalombavonulásával megüresedett lelkészi állást szerdán, folyó hó 4-én töltötte be a nagyzerindi református gyülekezet. A jelöltek közül a hívek kettő körül csoportosultak, nevezetesen Gyenge Já­nos volt bélzerindi, jelenleg mezőtelegdi lelkész és Balog Mátyás gyulai káplán köré. A választás ered­ményeként Gyenge János győzött 28 szótöbbséggel. A Békési Ifjúsági Közművelődési Kör, mely céljának megfelelőleg, a tél folyamán is, hetenként tartott önképző estéket, Írással, számolással, szava­lással, felolvasással, társas játékokkal egybekötve, február 24-én tartotta e téli utolsó nagy estélyét. A bérház nagyterme és mellékhelyiségeiben. Ez al­kalommal a kör tagjai és vendég-leányok előadták Szigligeti Ede : »Cigány« cimü népszínművet Kimer Bertalan vezetésével, mely előadás minden tekintet­ben fényesen sikerült. Az estély alkalmával az óriás terem annyira szűknek bizonyult, miszerint sokan hely és jegy nélkül kénytelenek voltak hazatérni, a rendezőség végtelen sajnálatára. Az óriási érdeklődés különben bizonysága az ifjúsági kör jó irányban való haladásának. Az estély tiszta jövedelme volt 426 06 K, melyből 250 koronát már is a könyvtár fejlesztésére fordított a vezetőség. Békés község gyámpénztári 1912. évi mérlegét a belügyminiszter felülvizsgálván azt jóváhagyta. A kérdéses gyámpénztárnak 1912. évi számadása sze­rint 551559 kor. 91 fillér az állaga, mig a tartalék- alapja 80684 koronát tesz ki. A tartalékalap jöve­delméből az elhagyott gyermekek segéiyalapja javára szavazná meg, ha ezt szükségesnek tartja, amely esetben a község ilyen értelmű határozata az ő jóvá­hagyására számíthat. Napház. Nagyszénás községe, amint már meg­írtuk, egy néphaz létesítését vette tervbe és annak felállithatása céljából államsegélyt kért. A földmi- velésügyi miniszter a kérelem folytán kijelentette, hogy az államsegély megadása elől nem zárkózik el, azonban elsősorban ismerni kívánja a vonatkozó népház tervét, költségvetését, valamint a község ál­tal felajánlandó hozzájárulás értékét Minélfogva a kért adatok bemutatására a községet felhívja Halálozás, özv. Belenczéresi Józsefné, szül. Blahó Blanka, a néhai mezőberényi főjegyző özvegye s a még régebbi jegyző Blahó József leánya hétfőn hosszas betegség után élete 55-ik évében elhunyt. A megboldogult, finom lelkű asszonyt életében igen nagy bánat érte. Férjén kívül elvesztette maga mel­lől egymásután három fiát, köztük a Békésmegyei Közlöny volt szerkesztőjét, a tehetséges poétát, Be­lenczéresi Dezsőt. A kegyetlen sors nem engedte meg neki, hogy két kis fiát: Józsit és Imrét az életküzdelemre felnevelhette volna, kik most isko­láztatásuk elején az aggkorban levő, szerető nagy­anya egyedüli támaszára vannak utalva. A megbol­dogult ravatalát a szeretetnek igen sok virága bo­rította. Temetésén szerdán délelőtt Mezőberény közönsége óriási számban vett részt. Elloptak egy motorbiciklit. Hétfőn délután Machnyitz Pál csabai iparosnak egy kis dolga akadt az Andrássy-uti Fischer-féle kereskedésben. Alkat­részeket akart venni gépjéhez. Mig benn tartózko­dott, motoros biciklijét künn hagyta az utcán. Nagy volt a megrökönyödése, mikor csak hült helyét ta­lálta a biciklinek. Valaki, mig ő benn volt, odébb állott véle. A rendőrség most keresi az ismeretlen tolvajt. Öngyilkossági kísérlet. Gyulaváriban B. Szabó Mihály kiérdemült községi rendőr nem valami kedvező anyagi viszonyok között töltötte magá­nyos életét, megunván hosszas éltének változatos fordulatait: gondolt merészet és nagyot. Kis házi­kóját eladván, február végén egy kis pénzhez jutott. Pénteken egy hete be jött Gyulára és szerényen bár, de mégis mulatott s néhány koro­5 nának nyakára hágott. De egyúttal vásárolt egy revolvert is azzal a gondolattal, hogy élt és nyo­morgóit már eleget, nem kínlódik tovább magá­nyos öregségében, kivégzi magát. Ki is lőtt 5 golyót, kettőt a fejének, hármat a mellének sze­gezve, de oly erős volt az öregnek koponyája, hogy a golyó sem fogta, a három golyó sem okozott rögtöni halált, a nemesebb részeket nem sértette meg, csak úgy elcsúszott mellettük a testben. Az öreg szándéka tehát csütörtököt mondott. A megsebesült ember napokig feküdt lá­zasan és mint lapunk zártakor értesülünk, tegnap délután egy őrizetlen pillanatban kiosont az ud­varba, s a kútba ugrott. Holtan húzták ki. Családirtás. A háziasszonynak nagy örömére fog szolgálni az a hír, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskákat, de ezek petéit is teljesen kiirtja. — Mindenütt használható, nem piszkit, szaga nincsen, sőt nyáron eltett szőrmeárukat is megóvja a moly­kártól. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában, Kardos drogériában és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« 107 2—36 fQÁQyíírfiirirtn BudaPe8ten- - Nyári és téli UuUuZíQilUI Uv gyógyhely, a magyar Irgal- masrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizű radioaktiv gyógyforrásai; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapboroga­tások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kő- és márványfürdök; hőlég, szén­savas- és villamos-vízfürdők. A fürdők kitűnő eredménnyel használtatnak főleg csuzos bátl- talmaknál és idegbajok ellen. Ivó-kura a légző­szervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutá­nyos árak. Gyógy- és zenedij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld az igazgatóság. 94 2-14 A gyulai általános ipartestület folyó hó 25-én (szerdán) délelőtt 10 órakor a varoshaza nagyter­mében rendes közgyűlést ‘tart, amelynek tárgyai: 1. Két jegyzőkönyvhiteiesitő kiküldésé. 2. Az ipa­rosoknak az ipartestületbe való beiratkozásra vonat­kozó előljárósági javaslat. 3. Az elöljáróság által javasolt 1914. évi költségelőirányzat, ezzel kapcso­latban a jegyző fizetésének megállapítása. 4. Ügy­rend előterjesztése. 5. Esetleges indítványok, ame­lyek csak azon esetben vétetnek a közgyűlésen tár­gyalás alá, ha 10 tag aláírásával 3 nappal meg­előzőleg a választmánynak beadattak. Menettérti jegyek Gyuláról Szalontára. Sok kérvényezés és utánjárás után a vasutigazgatóság megengedte, hogy Szalontáfói Táradra és Gyulára ezután menettérti jegyek is válthatók. Ebből kifo­lyólag Gyulán is válthatók iázalontára és vissza ily kettős jegyek, melyet tekintve a nagy forgalmat, bizonyara örömmel vesz tudomásul a közönség. Munkásközvetitők megjutalmazása. A földmi- velésügyi miniszter múlt évi tevékenységük megju- talmazasa fejében Christian Kálmán békéscsabai munkasközvetitőnek 300, míg Bessenyei Vendel gyu­lai munkásközvetitő részére 200 korona jutalmat engedélyezett. A gyulai tanyai földmivelők körében Szent- benedekenn ma délután fél 2 órakor előadást tart dr. Schandl Károiy, a Magyar Gazdaszövetség titkára. A körözstarcsai községházától a vasúti állo­másig a kereskedelmi kormány által kiépítendő ut- szaka-z építéséhez a község által leendő hozzájárulás tárgyában a község által hozott és általunk annak idején már ismertetett határozatot, a törvényható­ság jóváhagyván, az bemutattatott a kereskedelmi miniszternek. A miniszter a község határozatát, a melyben kötelezte magát, a kívánt hozzájárulásoknak készpénzben leendő megaiására, azzal vette tudomá­sul, hogy a község a felajánlott hozzájárulást nem utólag — amint kikötötte — hanem előre tartozik abban az összegben megfizetni, amelyet a miniszter a természetbeni kötelezettségek ellenértéke gyanánt meg fog állapítani. A községnek arra a kérelmére, hogy a szóban levő útszakasz ne kavicsolt pályával, hanem terméskővel építtessék, kijelenti a miniszter, hogy azt hajlandó teljesíteni, de csak abban az esetben, ha azt a különbséget, amely a kavicsolt pálya és a terméskő-burkolat költségei között fenn­áll és amely jelentékeny összeget tesz ki, a község elvállalja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom