Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-08 / 10. szám
6 Békés 1914 március ft. A gádorosi vasúti állomási ártézikut az alsóbb fokú hatóságok által annak idején azzal engedélyeztetett, hogy a hatóság fentartotta magának a jogot a felesleges viz felett való rendelkezésre. A kutat építtető cég és a vasút azt vitatták, hogy mivel a kérdéses kútnak felesleges vize csupán vasúti területen marad, tehát idegen érdekeket nem érint, ennélfogva az említett rendelkezés kikötésére nem volt a hatóság jogosult. A közigazgatási bíróság a kérdésnek ebben a vonatkozásában megállapítván hatáskörét, a beadott panaszok folytán aképen döntött, hogy az ártézikut vize is olyan víz, amely ha idegen területre nem megy, kizárólag az illető terület tulajdonosának szabad rendelkezése alatt áll. A bíróság ezen érdekes döntésének folyományaképen azután a földmivelésügyi miniszter azt mondotta ki, hogy a szóban levő ártézikut az akkor érvényben állott vízjogi törvény rendelkezései szerint hatósági engedélyezés alá nem esett, minélfogva ebben a kérdésben hozott alispáni és közigazgatási bizottsági határozatokat megsemmisítette és a felmerült szakértői költségek megfizetése alól kérvényezőt felmentette. A törvényhatósági utak belterületi szakaszaihoz eddig a törvényhatóság sohsem kívánta az illető községek hozzájárulását, a miniszter azonban a legutóbbi költségvetésben ragaszkodott ahhoz, hogy mivel a közúti alapnak minden garasra szüksége van, ezentúl a községeket be kell vonni ezen belterületi útszakaszok fentartásába és illetőleg hogy a fentartási költségek fizetésére a községek kötelezendők. Az említett rendelkezések folytán az érdekelt községeket a közigazgatási bizottság kötelezte is a reájuk eső hányad megfizetésére. Ezt a kivetést legtöbb község megfelebbezte, köztük Orosháza is, a mely a hódmezővásáhely—orosházi törvényhatósági ut belterületi szakaszának fentartása címén évi 533 korona, tehát igen tekintélyes összeg megfizetésére köteleztetek. A közigazgatási bíróság ebben az ügyben akként döntött, hogy mivel a község azt állítja, hogy a vitatott része az útnak nem belterület, hanem már külterület, tehát a kivetés jogtalan, ezért a kérdésnek tisztázását rendelte el. A döntés mindenesetre érdekes lesz, mert a szóban levő útszakasz az igaz, hogy egészen kívül esik a községen, azonban az is kétségtelen, hogy annak mentén mindenütt házak épültek, tehát külterületnek minősíteni bajos dolog lesz. Munkásházak. Hegedűs Pál és társai ujkigyósi lakosok munkásházak építését kérték a községtől. A község azonban kimondotta, hogy mivel a munkásházak közszükséget nem képeznek, nem hajlandó a kérelmet teljesíteni. Kérvényezők most közvetlenül a miniszterhez fordultak. A miniszter a kérvényt a törvényhatóságnak küldte le azzal, hogy azt tárgyalja ; de már most kijelentette a miniszter, hogyha a törvényhatóság is elutasító álláspontra helyezkednék, akkor kérvényezők miniszteri megbízott kiküldését kérhetik. A részvénytársuiati gőzmalom évi rendes közgyűlése március 2-án d. u. folyt le a városháza nagytermében. A nagy terem zsúfolásig megtelt részvényesekkel, akik a legnagyobb csendben és figyelemmel hallgatták meg az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelentését, amely — sajnos — nem valami kedvező eredményről adhatott számot. A múlt év folyamán'a hibás mérleg-készitésből eredő nagy eltéréseket máskép nem lehetett helyrehozni, mint azzal, hogy az igazgatóság őszintén feltárja a társaság helyzetét s ennek megfelelőleg készíti el mérlegét. Dacára a nagy veszteség-kimutatásnak, a részvényesek nem hogy bizalmatlanságot tanúsítottak volna az igazgatósággal és felügyelő-bizottsággal szemben, de a legnagyobb ragaszkodásuknak és bizalmuknak adtak kifejezést amiatt, hogy a legválságosabb időben segítségére siettek a társaságnak s nem hagyták azt magára. Az igazgatósági évi jelentését a közgyűlés tudomásul vette. E tárgyhoz elsősorban Verner József akart hozzászólni, akinek azonban a hozzászólási jogot tekintettel arra, hogy nevezett a társaságnak nem részvényese, nem adta meg s mivel Yerner ennek dacára is ragaszkodott ahoz, hogy beszélhessen, sőt a beszédjébe bele is fogott, igy az elnök nagy zajban megvonta tőle a szót. Ezen incidens után a közgyűlés minden zavar nélkül csendben folyt tovább. Az igazgatósági jelentés kapcsán felszólaltak : Gebei András, Debre- czeni Károly, Sail József, Csordás Ferenc, Ravai Gábor, Csolnoki Lajos és mások. F. Sail József indítványozta, hogy a részvényesek alapszabályokban köteleztessenek arra, hogy bizonyos mennyiségű gabonát tartoznak megőröltetni évenként és hogy bizonyos mennyiségű gabonát tartoznak a társaságnak eladni, amely azt feldolgoztatja és a befolyandó ösz- szegekből ezek árát a részvényeseknek megtéríti s igy számítása szerint tisztán ebből a müőrlésből napi 300 kor. körüli haszna lehetne a társaságnak, amely a napi kiadásokat teljesen fedezné. Az életre való eszmét a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul s megbízta az igazgatóságot, hogy ez ügyben, valamint a malomkörzetbe való belépés ügyében is a saját belátása szerint járjon el. Ezután Schriffert Márton igazgatósági, Jámbor István és Schmidt István felügyelő-bizottsági tagok bejelentették, hogy megbízatásukról lemondanak. Ezeket a lemondásokat — Jámbor István kivételével — a közgyűlés nem fogadta el, mire nevezettek a részvényesek egyhangú bizalma folytán lemondásukat visszavonták. Jámbor István felügyelő-bizottsági tag helyére Valent Pál lett egyhangúlag megválasztva. Az indítványok során Steigervald János és Valent Pál indítványozta, hogy az Erkel-malom vétessék meg s hogy kamatmentes állami kölcsön megszerezhetése végett lépjen az igazgatóság érintkezésbe Lukács György országgyűlési képviselő úrral. A közgyűlés a malom megvételét időelőttinek tartja, a kamatmentes köl csón megszerzésével azonban az igazgatóságot és ügyészt megbízza. Ezután elnök a közgyűlést be rekesztette azzal a kérelemmel, hogy a részvényesek a jövőben hatványozottabban pártolják a társaságot, hogy az igazgatóság a jövő évben osztalékot is fizethessen. A gyulai tanyai földmivelök körében február hó 15-én délután szép számú hallgatóság jelenlétében előadást tartott Révész Ignác vágóhídi állatorvos az állatbiztosításról. Ezt megelőzőleg Niekmann Rezső állami tanító, a kör ügyvezetője beszélt az állattenyésztésről általában. Előadásában kifejtette, hogy az állattenyésztés képezi a gazdálkodás alapját. A ló és szarvasmarha nélkül alig lehetne a földet művelni; trágyájuk nélkül pedig a földek kimerülnének és megszűnnének teremni. De szép jószágért szép pénzt is adunk. Épen azért, ha valamely gazdának a jószágállománya nincs arányban a gazdaság terjedelmével, vagy állatai rossz állapotban vannak, bátran rósz gazdának tarthatjuk. Beszélt a tenyész állatok kiválasztásáról is Állatok védelméről, állatokkal való helyes bánásmódjáról és azok tisztántartásáról, takarmányozásról. A takarmány tápértékéről és annak fokozásáról. Csikó és borjú nevelésről. És végül rámutatott a gazdák azon helytelen szokására, hogy a csikót és tinót korán fogják iga alá. Lehet, sőt kell is már két éves korában befogni, de csak szoktatásképen. Ki a jószágát négy éves kora előtt terhes munkára hajtja, elsatnyitja azt és csak magának okoz kárt. Majd üdvözölte a jelenvoltakat és különösen örömét fejezte ki a fölött, hogy a mai előadásra asszonyok is eljöttek. A magyar asszony az ő éles eszével hamarább fogja föl a szövetkezés szükségességét. Nagyon sok olyan okos asszony van, aki eszével már a városvégén jár, még a bátyám uram még csak a Bárdos-hidján kullog. Révész Ignác állatorvos azzal kezdte előadását, hogy a gazda vagyonának jelentékeny részét az igavonó állatok teszik. Ez az ő takarékpénztára, ahonnan bármikor, kamat nélkül kaphat pénzt. De az állat kényes jószág; ha megbetegszik, vagy baleset éri, nem tud panaszkodni, csak bágyadt szemeivel fájdalmasan tekint a gazdájára és várja gyógyulását. A gondos gazda nem mulasztja el, hogy beteg jószágához állatorvost ne hivasson, de ez esetben is gyakran megtörténik, hogy állata elpusztul és ezzel nagy károsodás éri. Beszélt az állati betegségekről, ragályos bajokról és ezzel kapcsolatos károkról. A károsodást a gazda úgy kerülheti el, ha állatait biztosítja, mely esetben a kár 80 százaléka megtérül. Biztosítani 6 hónapnál idősebb jószágot lehet. A biztosítást a Hungária Általános Biztositó Részvénytársaság bonyolítaná le. Ez a társaság 6 millió korona alaptőkével rendelkezik. A biztosítás elhullás, vagy szükségessé vált kényszervágás (kiirtás) által okozott károsodás ellen szólna. Ha 50 ezer korona értékű állat biztosittatik, akkor a társaság ingyen orvost adna. A szükséges nyomtatványokat a gazda és az állatorvos tölti ki. Az állatorvos a bebiztosítandó jószágot megvizsgálja. A társaság azután kiállítja a kötvényt, mely egy évre szól; a kötvény átvételkor a biztosítási dijat is le kell fizetni. A biztosítási dijat százalékokban számítják a következő százalék szerint: növendékmarha 6 hónaptól, továbbá tehenek, ökrök magyar fajta 3 korona, nyugati fajta 3 korona 50 fillér. Községi bika 4 korona, magánbika 5 korona. Tenyészmén 6 korona 50 fillér, igásló 5 korona, hintósló is 5 korona. A biztosítási dij meglehetős nagy, de a gazda nyugodtan alhatik afellől, hogy jószágát baj éri. Nagyobb és vagyonosabb gazda elkerülheti a biztosítást, de a szegény ember, akinek 1—2 darab jószága van, nagyon okosan cselekszik, ha bebiztosítja a jószágát. Azt a néhány koronát meg nem érzi, de ha baleset éri, nem fog elcsüggedni és félni a kártól, mert a biztositó társaság megtéríti azt. A gazda a társaságtól »kártérítése cimü nyomtatványt kap, ha az állatot baleset érte, vagy elpusztult. Ezt a gazda kitölti, az állatorvossal láttamoztatja és a társasági megbizottság a kárt megállapítja és ha a bajt nem a gazda hanyagsága okozta, az állat értékének 80 százalékát a társaság kifizeti. Az előadás befejeztével a jelenvoltak közül számosán kérdést intéztek még az előadóhoz, aki mindenkinek készséggel szolgált szakszerű felvilágosítással és az aggodalmakat eloszlatta — Az állatok összeírása a gazdakörben történik, március 15-ig bezárólag. A biztosítás szükséges és hasznos intézmény, mely sok millióra rugó kártérítésével rengeteg elpusztult vagyont pótolt' már, megmentvén ez által embertársainkat anyagi zavaroktól, gondoktól, elszegényedéstől. Nem elég csak vagyont szerezni, de mégis kell azt oltalmazni a szerencsétlenség esélyei ellen. Minden vagyonszerzésnek az a védekezés az alapja és ezt legtökéletesebben a biztosítás nyújtja. g Hasznosan telt el a délután. A nép szívesen hallgatta az előadásokat. Bizonyára tanult is tőlük. az Heti piac. Gyula, március hó 6. A budapesti gabonatőzsdén e hét folyamán árak csekély ingadozással alig változtak. Heti piacunkon élénk kínálat mellett eladatott: Búza . 21 — 2340 Árpa . 13 20 13 60 Zab . 12 40 12 60 Tengeri 13 20 13-40 Irodalom. A faluból. Péczely József folyóiratának harmadik száma érdekes és változatos tartalommal teg-*' nap jelent meg. A magyar parasztok életéből vett jóízű elbeszélések, apróságok töltik meg a füzetet. A nagyokról és kicsinyekről rovatban Tisza Istvánról van egy megtörtént eset igen érdekesen elbeszélve. Lapunk mai tárca rovatában közlünk a fü*: zetből egy elbeszélést. A folyóiratra előfizetést évi 8 koronával elfogad Dobay János könyvárus, Gyulán. A Magyar Figyelő most megjelent március 1. száma a munkásbiztositás problémájáról nagyérdekü vezetőcikket hoz, amelyet egy munkásbiztositási pénztári tisztviselő álnév alatt ir Fabinyi Lili igen érdekes adatokat közöl a lengyel-magyar kérdéshez, amelyet nagy statisztikai aparátussal támogat. Domanovszky Sándor Szegfű Gyulának uj Rákóczi kötetével kapcsolatban a száműzött Rákócziról közöl dolgozatot. Érdekes közgazdasági cikket ir Rudnyánszky György „Állattenyésztés vagy gabona- termelés“ címen Színházi cikket Ivánfy Jenőtől találunk „Macbeth a színpadon“ címen. A szép- irodalmi részben Bársony Istvánnak „Fehér erdő“ feliratú novelláját olvassuk. A gazdag „Feljegyzések“ rovat egészíti ki a változatos és érdekes számot. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24 •—* negyedévre 6-— korona. Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Budapest, VI., Andrássy-ut 16. szám. Dongó cim alatt március 1-én heti élclap indult meg Gyulán, amelynek felelős szerkesztője Somogyi Imre fiatal iró, akitől lapunk is több hangulatos költeményt és tárcát közölt. Az első szám ügyesen’ és változatosan van szerkesztve, bőséges tartalommal és számos karikatúrával. Mezőberényben nyomják Balta és Társa könyvnyomdájában; ugyanott, ahol a Nemzeti Kultúra folyóiratot. Megszűnt napilap. G. Szabó Lajos kiadásában, legutóbb Sm István felelős szerkesztésében megjelent 2 filléres Orosházi Hírlap f. hó 3-án megszűnt. Törvényszéki csarnok. Csőd Szeghalmon. A gyulai törvényszék Riegel Zoltán szeghalmi bej. papirkereskedő és nyomdatulajdonos ellen saját kérelmére csődöt nyitott. Csőd- biztosnl dr. Aigner Dezső törvényszéki biró, tömeggondnokul dr. Csánky Dezső szeghalmi, helyetteséül dr. Salamon Károly gyulai ügyvéd neveztetett ki. A követelések'bejelentésének határideje 1914 május 4. Heti bünkrónika. A mulatság vége. Békésszentandráson 1913. évi szeptember hó 7-én bál volt a községi korcsmában. A legények táncoltak, mulattak és főkép ittak. Az alkohol azután hatott Olyan virtust fejlesztett ki Tóth János 20 éves legényben, hogy minden áron — életében először — rendőrt akart vetni. Ez a legnagyobb dicsőségek egyike. Tóth János azonban nem mert egyenesen szembe szállani a nagy szál emberekből álló rendőrökkel, hanem úgy csinálta a dolgot, hogy mikor Sinka Albert rendőr egy asztal mellé állott, az asztalt hozzá dobta. Vesztére, mert Sinka Albert megfogta Tóth Jánost, kivitte a folyosóra és ott jól megrugdosta. Tóth Jánost a kir- ügyészség vádja alapján a kir. törvényszék hatóság elleni erőszak büntette miatt 8 napi fogházra, Sinka Albert rendőrt pedig hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt 10 korona pénzbüntetésre Ítélte, ez utóbbinak végrehajtását azonban feltételesen felfüggesztette.
