Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-16 / 33. szám
4 Békés 1914 augusztus 15. Szerencsétlenség a katonák esküjénél. Hétfőn délelőtt eskették fel a 2-ik honvéd gyalogezred népfelkelő századait a katonai gyakorlótéren. Áz aktusra a katonák teljes tábori felszerelésükkel vonultak ki. A mozgó tábori konyha lovait hajtó Vince Pál közhonvéd, aki a polgári életben a gyulai kir. ügyészség börtönőre, egy zökkenőnél a lovak közzé, esett s az utána jövő löbb métermázsa súlyú főzőkocsi keresztül ment Yincze Pál honvéden, akit súlyos sérülésével lakására szállítottak. A szerencsétlenség nagy részvétet keltett a jelen volt katonák között. A tropikus hőség az egész héten át tartott és a csütörtöki napon érte el tetőpontját, amikor is a hőmérő a déli órákban R. szerint 41 fokra emelkedett. Az afrikai forróságtól minden szerves lény sokat szenved. De legvégzetesebb az a növényzetre, amelyet teljes elpusztulással fenyeget. A tengeri, a mely pedig a múlt hó közepén oly nagy reményekre jogosított, hogy annak fejlődéséből és ígérkező dus- terméséből merítettük a reményt, hogy a silány búzatermést valamennyire ellensulyozandja, senyved, különösen a késői tengeri, amelyből pedig aránytalanul sok van, szemzése stagnál, s csak a harmatok akadályozták meg, hogy a nagy forróság és szárazság teljesen el nem pusztította. Egy jó eső azonban, melyre a légsulymérő magas állasa következtében, sajnos nincs kilátás, még mindent helyre hozhatna, Tüntetés Békésén. Parázs tüntetést rendeztek Békésen f. hó 10-én a polgárság a diákokkal együttesen. Vilmos császárt és Ferenc József királyunkat éltetve a Hymnuszt és Kossuth nótát énekelve vonultak végig a városon s amerre csak mentek mindenütt éltették a hármasszövetséget és a háborút. Majd 10 óra felé széjjel oszlottak s minden rendzavarás nélkül hazamentek. Alapszabály jóváhagyás. A kereskedelmi miniszter a békési ipartestület alapszabályait megerősítette. Halálos szerencsétlenség. HézsS János nagy szénási lakos a szentetórnyai Svábmajorban dolgozott a cséplésnél. Szerdán este fönnállott a cséplő gép tetején, a dobasztalon, mely hirtelen beszakadt alatta s Hézső János a földre zuhant oly szerencsétlenül, hogy súlyos belső sérüléseket szenvedve, pénteken este meghalt. Nemes cselekedet. Podmanyicki Pál szarvasi lakosnak ez idén 20 zsák búzája termett, melynek felét, 10 zsák életet bevitt a szarvasi elöljáróságnak azzal, hogy azt a mozgósítás folytán kenyérkereset nélkül maradt családok között arányosan ossza szét. A nemes cselekedet önmagában hordozza a jutalmát, s a mostani nehéz időkben követésre méltó példát ad. Öngyilkos kisbirtokos. Még a tavasszal történt, hogy a rossz házasélet következtében összeverekedtek Csabán Szudár Mihály és neje. A verekedés hevében Szudárné felkapta a kezeügyébe került fejszét s azzal ütlegelte az urát, miközben alapos sebeket ütött férje testén. A térj hosszú ideig nyomta az ágyat a kórházban, de mégis felépült súlyos sebeiből s később újra együtt éldegéltek. A múlt héten ismét történhetett valami a házastársak között, aminek végzetes következménye lett. Szudár kiment a Békés melletti borosgyáni földecskéjére és ott felakasztotta magát. Tettét valószínűleg elkeseredésében követte el s amikor észrevették, már meghalt. Holttestét nem bonczolták fel, hanem a hatóság engedélyével temették el. A bíróság köréből. A király megengedte Wein- mann Viktor gyulai jarásbiró és Gedeon Janos gyulai törvényszéki bíró kölcsönös áthelyezését. A »Dongó“ cimü Gyulán megjelenő képes heti élclap megjelenését — tekintettel a komoly időkre és megnehezült körülményekre, valamint a katonai szolgálatra bevonult nyomdaszemélyzetre — a szerkesztőség bizonytalan időre beszüntette. Családirtás. A háziasszonynak nagy örömére fog szolgálni az a hír, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a »Löcherer Cimextn« nemcsak a poloskákat, de ezek petéit is teljesen kiirtja. — Mindenütt használható, nem píszkit, szaga nincsen, sőt nyáron eltett szőrmeárukat is megóvja a molykártól. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában, Kardos drogériában és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« 107 21—35 Segélyezési akció. Csabán is, mint mindenütt az országban, nagyarányú segélyezési akció indult meg a b^vouuit katonák hozzátartozóinak fölsegélyezésére. A község elsőben is gyűjtést rendezett, de mivel nincs kilátás arra, hogy Békéscsaba szűkmarkú gaidaközönségétől számottevő összeg fog összegyűlni, a község vezető körei elfogadták, illetve magukévá tették Gyula városa egyedüli álláspontját, amennyiben Békéscsabán is 10 százalékos rendkívüli pótadót fognak kivetni az állami egyenes adó után. Legújabb. Bevonultunk Szerbiába! (A Békés eredeti távirata.: Budapest aug. 14. Hivatalos jelentés, érk. éjjé 12 órakor. Csapataink ma több ponton bevonultak Szerbiába és az ottani ellenséges erőket visszaverték. Csapataink valamennyi akciója sikeres volt. S a b á c birtokunkban van. A bánátiak adománya. Lúgosról jelentik: A román bánáti határőr ezredből alakult karánsebesi vagyonközség választmánya a területéről bevonultak hátramaradottal részére százezer koronát szavazott meg és elhatározta, hogy ezen összegen élelmiszereket szerez be a segélye szorultak közt való szétosztás végett. Medve Zoltán krassó- szörénymegyei főispán engedélyt adott arra, hogy a törvényes fórumok utólagos jóváhagyása reményében ez a határozat azonnal végrehajtassák. Automobilok keveset használtak eladók. Magyarországon legnagyobb választékban 150—200 darabig állandóan rendelkezésre áll, fuvarozásra, városi és tnra-használatra, nyitott és csukott autók, valamint autóbuszok és teker-autoniobilok minden célra, mindenféle gyártmányú legutolsó typusokból állandó kiállítás 1000 koronától feljebb minden árban. Keveset használt gunimik és felszerelések. Budapest, VI., Liszt Fercuc-tér 3. sz. Telefon 149-62. Fekete Nándor. 234 14-24 Négyszobás lakás mellékhelyiségekkel, külön udvarral 374 2-2 kiadó Part-utca 4. szám alatt. 698—19J r. ikt. sz. Békésvármegye kö^kórh^a. Hirdetmény. Békésvármagye közkorháza a tulajdonát képező gazdasági telepet, mely 23 hold, veteményesnek is Használható igen jó szántóföld, rajta levő gazdasági épület és gazdasági mellékhelyiségekből áll, 6 évre vagy esetleg hosszabb időre is, haszonbérbe kívánja adni. A bérlethez tartozik a közkórházban naponként összegyűlő 5—9 hektoliter moslék is, mely legnagyobb részében ételmaradékokból (kenyérbulladék, főzelék, zöldségek stb.) kerül ki. A közkórház a telep n lévő szennyvizderitő berendezést a bérlet alatt is házilag kezelteti, minélfogva a kezelő részére a gazdasági épületből 1 szobát és egy fái konyhát feutart, illetőleg a szennyvizderitő kéz-léshez szükséges területtel együtt a bérlet alól kivon. A bérlő köteles a szennyvizderitőből kikerülő vizet gazdaságilag vagyis öntözésre felhasználni, a vagy e célra a berendezés melletti szántóföldből évenként felváltva 2—2 holdat a kózkórbáz rendelkezésére bocsájtani. A bérleti szerződés, illetve részletes feltételek a kőzkórház gondnokságánál naponként, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Ezek alapján felhívom mindazokat, akik ezen gazdasági telepet és az intézeti moslékot bérbe venni kívánják, hogy szabályszerűen bélyegezett zárt ajánlatukat legkésőbb folyo évi augusztus hó 24 én délelőtt 10 óráig a közkorház gondnoki hivatalában adják be. Ajánlat küiön-külön is tehető úgy a földbérletre, mint ettől függetlenül az intézetben összegyűlő moslékra is. Bánatpénzként a gyulai m. kir. adóhivatalnál 150 K teendő le készpénzben, vagy ovadékképes értékpapírban és az erről nyert letéti nyugta az ajánlathoz csatolandó. Elkésve érkező, a vagy oly ajánlat, melynek biztosítékként a fenti bánatpénz nem tétetett le, figyelembe nem vétetik. Gyula, 1914. augusztus 14. Békésvármegye közkórházának 401 1—2 igazgatósága. Közgazdaság. Elmaradt az állatdijazás. A Békésmegyei Gazdasági Egyesületünk által e hó 20-ára Békéé- Csabán és Tótkomlóson tervbe vett állatdijazásokat a háborús időkre való tekintettel már csak azért sem tarthatják meg, mert az azokra kiutalt 3200 koronás segély, a julius hó 27-én kelt rendeletével a földmivelésügyi minisztérium által, további intézkedésig visszavonatott. A vasárnapi munkaszünet felfüggesztése a háború egész tartamára. A kereskedelemügyi miniszter a hadi állapotra való tekintettel a háború tartamára a munkaszünetet az 1891. évi XIII. t.-c. hatálya alá tartozó munkára, üzemre és elárusitásra felfüggesztette. A munkásbiztositó pénztár és a háború. A váratlanul bekövetkezett hadi állapot rendkívül súlyos megpróbáltatásoknak teszi ki a munkásbiztositás intézményét. Az elnyomorodott, munkára képtelen betegek — akiknek gyámolitóját, eltartóját az ország védelme elszólitotta a kenyérkeresetből — most már végső egyedüli reménységüket helyezik a pénztárba. A hadbavonuló családfentartóknak pedig megnyugtató vigaszul szolgált, hogy övéikről betegség esetén törvény értelmében a pénztárak fognak gondoskodni. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztárhoz érkezett jelentések szerint a vármegye számos jelentékeny ipari üzeme, (téglagyárak) vállalata üzemét beszüntette, munkásait elbocsátotta, noha azok között igen sok volt a női munkás. Az üzembeszüntetések következtében a gyulai pénztár taglétszáma 4000-rel leapadt: 13000 tagból ma csak 9000 tagja van a pénztárnak és ez is állandóan csökken. E mellett, mint említettük, a pénztár a beteg tagok segítéséről épp úgy tartozik gondoskodni, mint rendes, normális időben, sőt a katonai szolgálatra bevonult tagok családtagjaitól sem vonja meg a szokott segélyeket. Komoly aggodalommal kell azonban megállapítanunk, hogy ezt az életbevágóan fontos hivatást az érdekelt munkaadók sem méltányolják kellőképen. Még a fizetőképes munkaadók legnagyobbrésze is kivonni igyekszik magát a pénztár iránti kötelezettségek teljesítése alól. A moratorium a betegsegélyezési és balesetbiztosítási járulékokra nem terjed ki, tehát a járulékokat be
