Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-16 / 33. szám
1914 augusztus 15 Békés 5 kell fizetni, mert az alkalmazottak betegség esetén most is a pénztár segélyezését várják. A járulék fizetésének elmulasztása semmivel sem indokolható, annál inkább, mert a járulék felét a munkás béréből vonják le, amelyet megtartani nem szabad. A moratorium a pénztár működését csak annyiban érinti, hogy takarékpénztári készpénz betétjéhez nem tud hozzájutni; kétszeres kötelessége tehát nemcsak a hátralékos munkaadóknak a járulékok befizetése, hanem azoknak is, akik azelőtt is pontosan fizettek. Egyelőre az adminisztratív kiadások apasztásával tesz a pénztár kísérletet, hogy egyensúlyát fenntarthassa. E végből a pénztár szeptember 1-től hivatalos munkaidejét egy órával meghosszabbítja. Hivatalos óráit 8—12-ig és 2—5-ig fogja tartani s igy a kisegítő munkaerők költségeit megtakarítja. Vasárnap és ünnepnap délelőtt ügyeletes szolgálatot tart, a katonai szolgálatra bevonulok ügyeinek esetleges azonnali elintézése végett. A pénztári tisztviselők közül négyen vonultak be katonai szolgálatra és pedig: Martos Manó igazgató, Fazekas Sándor, Atlasz Jakab és Abaházi István. A pénztári orvosok közül dr. Faragó Mór, dr. Belopotóczky György és dr. Takács Gusztáv szarvasi, valamint dr. Hazai Samu orosházi orvos teljesítenek katonai szolgálatot. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya folyó hó 13-án Békéscsab ín rendkívüli gyűlést tartott. Jelen voltak : Beliczey Géza elnöklete alatt gróf Széchényi Antal, Kiss László, Kiss Albert, Szalay Gyula, Fehér Imre, Ondruss Cyrill, Serly Kálmán, Galgóczy Géza, Szathmáry Elek, Kállay Ödön, Bajcsy Gusztáv, Kraft Viktor, Pfeifer István, Grämling Alajos, Fekete Kálmán, Vidorszky Károly, Hegedűs Gyula, Wágner József Keisz Simon, Neumann Manó, Bérezi Gábor, B. Szabó Sándor, Zsilák András, dr. Lang Frigyes, Holló György, Mázor Pál és Sólyomy Lipót. Beíi- czey Géza elnök üdvözölvén a szép számban megjelent tagokat, ezután Sólyomy L.pót bejelenti, hogy a földmivelésügyi minisztériumtól leirat érkezett, melyben kéri a gazdákat és munkaadókat, hogy a katonai szolgálatra bevonultak családtagjairól humánus módon gondoskodjanak. Kiss László főszolgabíró javasolja, hogy a munkaadók az asszonyokkal végeztessék a könnyebb gazdasági munkálatokat napszámbér mellett. Ugyanezt javasolja Serly Kálmán bizottság tag is. Beliczey Géza elnök indítványozza, hogy az itthon maradt családtagoknak adják ki a gazdák október 1-ig a természetbeni járandóságokat. Kiss László főszolgabíró indítványozza, hogy bocsásson ki a Gazdasági Egyesület »Hirdetményt«, melyben a háború alatti jogviszony gazda és a családtagok között foglaltatnék benne. A hirdetmény megszövegezésére három tagú bizottságot küldenek ki, mely bizottságnak tagjai: Kiss László, Grämling Alajos és Sólyomy Lipót titkár. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a háború tartama alatt nemcsak vizsgázott gépészek, hanem megbízható gépészek is végezhetik a cséplést. A kereskedelmi miniszter ezen humánus határozatát örömmel vette tudomásul az igazgató választmány. Olvasták ezután a földmivelésügyi miniszter rendeletét, melyben tudatja, hogy aratási, hordási és cséplési munkálatokhoz létszámfeletti népfelkelők és póttartalékosokat bocsájt a gazdák rendelkezésére, ha erről a 7 hadtestparancsnoksághoz kérelmet intéznek. Egy bécsi bizományi cég átirt a Gazdaság: Egyesülethez, hogy fölös számban levő terményeket vásárolna, búza, (rozsliszt), burgonya, szalma stb. — Kiss László főszolgabíró kéri a választmány tagjait, hogy legyünk elővigyázatosak, mert a háborús bonyadalom hosszú ideig eltarthat s nekünk is szükségünk lehet a terményekre. A választmány az indítványt egyhangúlag elfogadta. A Gazdasági Egyesület már régebben elhatározta, hogy a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatása mellett folyó év őszén Békéscsabán és Tótkomlóson tenyészállat díjazást tart. Most a földmivelésügyi miniszter leiratban tudatta, hogy az állatdijazást beszünteti. Tudomásul vették. Beliczey Géza részvéttel emlékezett meg báró Drechsel Gyula igazgató választmányi tag elhunytéról, indítványozza, hogy a Gazd. Egyesület az elhunyt édes anyjának fejezze ki Írásbeli részvétét, ami közbelyes- léssel elfogadtatott. A szeszadó emelés életbeléptetése. A szeszadó tudvalevőleg legutóbb 1911 szept. 1-én emeltetett 20 fillérrel, amikor is minden hektoliterfok (liter) alkohol után 1 K 40 fillérben állapíttatott meg a szeszadó. Ebből 90 fillér volt a szeszfogyasztási adó és 50 fillér a szeszadópótlék. Az 1914. évi XXVII. törvénycikk a szeszadópótlékot 50 fillérről 70 fillérre emelte fel, amely bektó- literfokonkinti 20 fillér adóemelkedés a szeptember 1-én készletben levő és úgy szeszadóval, valamint szeszadópótlékkal is már megadóztatott mindennemű szeszes folyadékok után pótlólag befizetendő. A bejelentés és befizetés körüli teendőket és eljárást a következőkben közöljük az italmérőkkel: Mindazok a személyek, kik 1914. szeptember 1-én olyan égetett szeszes folyadékok (arrak, rum, cognac pálinka, szesznemüek, likőrök és más kevert pálinkafélék, sósborszesz, illatszerek, kozmetikai cikkek, gyógyszerek, kivéve a denaturált szeszt, mely adómentes) készletével bírnak, mely összesen 10, illetőleg 5 liternél több alkoholt tartalmaz, kötelesek legkésőbb szeptember 3-ik napjáig a folyadék mennyiségét és annak alkohol tartalmát, valamint azon községet és helyiséget, melyben a folyadék tar- tatik, az illető készletek tartási helyére illetékes pénzügyőrt szakasznál írásban két példányban bejelenteni. Ha az égetett szeszes folyadékok összes készlete italmérők, vagy elárusítók birtokában 10 liter, más háztartásokban pedig 5 liter tiszta alkoholt meg nem halad, azt nem kell bejelenteni. A kis tartásokban levő illatszerek, ha súlyúk 1 kilogrammnál nem tesz többet, nem esnek a bejelentés kötelezettsége alá. A bejelentéshez szükséges űrlapok ivenként 4 fillérért minden pénzügyőri szakasznál kaphatók. Zárt palackokban levő égetett szeszes folyadékoknál, továbbá likőröknél, valamint édesített pálinkáknál az alkohol tartalmat nem kell bejelenteni, csak a folyadék mennyiségét. Ezeknél az alkohol tartalom és pedig: sósborszesznél, rumnál 65 fokkal, cognaknál, wniskynél, szilva, törköly, cseresznye, gyümölcspálinkáknál 40 fokkal, mindennemű likőrnél és édesített pálinkánál 35 fokkal veendő számításba a pénzügyi közegek által, a palackok felbontásának mellőzésével. A pótadó alá eső esenciák, gyógyszerek és gyógyászati készítmények 40 fokkal, az illatszerek és kozmetikus cikkek alkoholtartalma 90 fokkal jelentendő be. Az egy ugyanazon fél birtokában, ugyanabban a községben, habár különböző helyiségekben levő folyadékok egy bejelentésbe foglalhatók. A szeptember három első napján bejelentés nélkül szállítás alatt álló szeszes folyadékok az áru átvevője által, a megérkezéstől 48 óra alatt beje- lentendők. Ha az 1914. évi szeptember 1-én meglevő égetett szeszes folyadékok készletének bejelentése, illetőleg a szeptember három első napján szállítás alatt volt égetett szeszes folyadéknak a szesz megérkezésétől számított 48 óra alatti bejelentése elmu- lasztatik, vagy ha a bejelentett alkoholmennyiség 10 százalékkal csekélyebb annál a mennyiségnél, mely a hivatalos felülvizsgálatnál megállapittatik, az igy megrövidített pótadó négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés alkal- maztatik, A bejelentésben foglalt másnemű valótlanságok. melyek nem az alkohol mennyiségére vonatkoznak, 10 koronától 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fenyittetnek. A pénzügyőri közegek a bejelentés alapján a készleteket a helyszínen megállapítják, az esedékes pótadó összegét kiszámítják, a feleket pedig a pót adó legkésőbb 8 nap alatti befizetésére az illetékes kir. adóhivatalhoz utasítják. Olyan magánfeleknek, kik a fizetendő pótadót vagyoni helyzetüknél fogva egyszerre lefizetni képtelenek, megfelelő részletfizetés engedélyezhető. Aki ezen részletfizetést igénybe venni kívánja, annak, ebbeli engedély iránt legkésőbb 1914 augusztus hó végéig Írásban kell folyamodnia a pénzügyigazgatósághoz ; e folyamodványban határozottan kiteendő, hogy milyen részletekben kívánja a pótadót fizetni. Egy évnél hosszabb időre nem terjedhet a részlet- fizetés. Az első részlet mindjárt a bejelentés alkalmával fizetendő le. Heti piac. Gyula, augusztus hó 14. A budapesti gabonatőzsdén az irányzat ellanyhult. Heti piacunkon csekély kínálat, mellett eladatott : Búza . . 28.— 30.— Árpa (uj) . 13.70 14.40 Zab . . 17.40 18.— Tengeri . 15— 15.50 Színészet. Az a halvány remény, amely a múlt hónap végén, az Erkel Ferenc színkör kapuinak váratlan bezárásakor még élt bennünk, az tudniillik, hogy a körülmények jobbra fordulnak és a szegedi színtársulat augusztus második felében folytathatja és befejezheti a félbeszakadt gyulai szezont, sajnos, nem valósult meg. A rendkívüli idők formálisan kenyér- telenné tették nemcsak a mi társulatunk tagjait, hanem velük együtt több mint kétezer magyar színészt. A megélhetéshez szükséges létminimunot minden más ember könnyebben megszerezheti, mint a színész. Az ő rendeltetésük, az ő foglalkozásuk sehogy sem tud beilleszkedni a háborús napok történetébe. Más munkaerőn kapva-kapnak, hogy pótolhassák a hadba indulókat, de a színész árván áll és ha semmi módon sem tud segíteni magán, éhen hal. A színészek szerződését tudvalevőleg a háború felbontotta. Az amúgy is rossz pénzviszonyok: között tengődő 38 színigazgató közül a legnagyobb rész a már megszolgált utolsó félhavi gázsit sem tudta kifizetni. A fővárosi Király és a Magyar Színház is azok közé tartoznak, akik nem fizettek s tagjaikat már első napon nyomorba döntötték. A jobb színigazgatók, bármily keservesen is teremtették elő, mégis kifizették színészeiket addig a napig, amig az előadásokat megtarthatták. Komjáthy János kassai színigazgató társulatát a válságos napok Brassóban érték. Komjáthy szintén nem tudott gázsit fizetni, azért úgy oldotta meg a kérdést, hogy tagjainak demokratikus egyformasággal fejenként 30 koronát adott, amivel azok elutazhattak. Az egész kiadása igy összesen 1800 koronát tett ki. Ezzel szemben, mint már közöltük, Almássy Endre színigazgató páratlan gavallériával elégítette ki társulatának tagjait. Szerződéses kötelezettségén felül 20 napi gázsit fizetett ki ajándékul és pedig egy deficittel záruló rossz esztendő után. A 20 napi gázsiból egy fél havi 7523 koronát tett ki, úgy hogy több mint 8000 koronát ajándékozott tagjainak. Almássy Endre csütörtökön Gyulán járt. Megkérdeztük tőle, mik a tervei a szegedi szezonra vonatkozólag. Erre nézve még ő maga is tájékozatlan. Díszletei, felszerelései még mindig Gyulán vannak, a vasút még jó ideig nem szállíthatja el azokat. Nehány helyen a színtársulatok tagjai konzorciumi alapon, saját rizikójukra működnek, a befolyó jövedelmen arányosan osztoznak, de legjobb helyeken is legfeljebb 25—30 korona bevételt érnek el. Lehet, hogy későbben Szegeden is kísérletet tesznek ily irányban, de addig még sok javulásnak kell beálla- nia az ország helyzetében. A színtársulat tagjaihoz. Ezúton is tisztelettel értesítem társulatom tagjait — bogy a háborús állapot miatt — a szerződés 12-ik pontja alapján, a színház üzemét tovább is szüneteltetem. A további jövőről Szakó Károly titkár szeptember 1-én értesíti azokat, akik neki Szegedre a címüket megírják. A kik ezt nem teszik, azok részére levélbeli intézkedésemet az orsz. sziuészegyesület központi irodájában teszem le. Gyula, 1914. augusztus 13. Tisztelettel : Almássy Endre, színigazgató. Szerkesztői üzenet. Többeknek. A lirai költemények közlését a háború tartama alatt beszüntettük.
