Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-19 / 16. szám
XLVI. éTiolyam Gyula, 1914 április 19 10. szám. Előfizetési árak: Egész évre _ _ 10 K — f Fé l évre ................. 5 K — f évn egyedre ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilttert-u intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegye közgyűlése. Április 18 Az uj választói törvény végrehajtása céljából ez év május 15-ig megalakítandó lévén az uj központi választmány, valamint az egyes választókerületekben megállapitandók lévén a szavazó körök, ennélfogva ezen és egyéb sürgős ügyek letárgyalása végett a törvényhatóságnak rendkívüli közgyűlést kellett tartani. A közgyűlésen, amely tegnap délelőtt tartatott meg, Kéry Gyula főispán elnökölt. A közgyűlésen aránylag elegen vettek részt és az ülés lefolyása is élénk és mozgalmas volt, mert az egyes tárgyaknál több felszólalás szakította meg az ülés egyhangúságát, valamint a központi választmány tagjainak megválasztása is elég élénkséget idézett elő a közgyűlés tagjai között. Elnöklő főispán, akit a megjelentek éljenzéssel fogadtak, a közgyűlést délelőtt 9 órakor megnyitván, üdvözölte a megjelent tagokat, azután első tárgyként a választói körök megállapítására vonatkozó ügy került elintézés alá. Az állandó választmány javaslata szerint Gyulán kettő, Békéscsabán négy, Békésen kettő, Mezőberényben kettő, Szarvason három szavazó kör megalakítása hozatott javaslatba azzal, hogy a többi községek mind külön szavazó kört alkossanak, az eltérés e részben csak az lenne, hogy az Orosházához tartozó Gyopáros községrész Szentetornyához, Gáspártelek és Csákópuszta pedig a nagyszénási szavazókörben s Csabacsüdpuszta pedig Szarvason szavazzanak. A javaslat ellen csupán két irányban volt felszólalás, nevezetesen dr. Bikády Antal azt kérte, hogy Gyopáros községrész Orosházán szavazzon. Ez ellen dr. Berthóty István főszolgabíró védte meg az állandó választmány javaslatát. A másik felszólalásban Kovács Márton Gyulaeperjes pusztát az ujkigyósi szavazó körhöz kérte csatolni. Ezzel a kérelemmel szemben dr. Ladies László szállt síkra. A törvényhatóság az állandó választmány javaslatát fogadta el nagy többséggel. Itt említjük meg, hogy a gyulavárosi szavazó kör közül egyik az Élővizcsatorna jobb, a másik annak balparti szavazóit foglalja magában, utóbbihoz tartozik Gyulaeperjes puszta is. Ezután következett az uj központi választmány megalakítása. A szavazás két küldöttség előtt folyt le és anuak eredménye szerint megválasztattak a központi választmány tagjainl a következők: Dr. Daimel Sándor, dr. Zöldy Géza, dr. Márki János, dr. Ladies László, Domby Lajos, Weisz Mór, Csomós István, dr. Lovich Ödön, Rosenthal Adolf, dr. Sailer Vilmos, Szalay Lajos, Kovács L. Mihály, Bohus M. György, dr. Mázor Elemér, Liska János, Ludvig János, Valkovszky Mihály, Debreczeui Endre, Mácz Ákos, Grósz Arnold, Nagy József, Gönczy Béla, dr. Szegedi Kálmán, dr. Török Gábor, dr. Hegedűs Béla, Szabó Árpád, dr. Nagy Elemér, Sál János, dr. Berthóty Károly, Hrdlicska Lajos, Holdi Kálmán, Moldoványi János. Ezután az alispán javaslatára kimondotta a törvényhatóság, hogy az uj központi választmány alosztályokban működjék, tekintettel arra, hogy egy bizottság 8 választókerület ügyeit egymagában nem képes elintézni. Osztályelnökökül kijelölte a törvényhatóság : dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyzőt és Moldoványi János vármegyei másodfőjegyzőt, alelnökökül pedig: dr. Zöldy Gézát, dr. Ladies Lászlót és dr. Márki Jánost. A községi jegyzők ingatlan haszonórtókó- nek és termónybeli járandóságának megbecslése és termónybecslóse tekintetében előterjesztett állandó választmányi javaslatot a törvényhatóság dr. Makai Márton felszólalásával szemben elfogadta. Megjegyezzük, hogy ez a munkálat Békósvármegyóben csupán egy-kót jegyzőt érint, a többiekre, minthogy javadalmuk ez uj törvényben megállapított 3200 korona maximális fizetést meghaladja, nincs befolyással. A békéscsabai hadszerkószlet-raktár kibővítését 37702 korona költséggel valamint a szarvasi gőzfürdői ártózi kút vállalati szerződésének jóváhagyását a törvényhatóság szó nélkül elhatározta. Szeghalom község a Szóchenyi-utea régi asphalt burkolatának betonnal leendő kicserélését mondotta ki és ebből a célból több vállalkozót felhívott ajánlattételre. A felhívottakból ketten adtak be ajánlatot és azok közül a képviselő- testület Pilcz Ádámót fogadta el nógyszögméte- renkónt 6 K 20 f. egységárban. A törvényhatóság Izsák Jakab ellenző felszólalásával szemben megsemmisítette a képviselőtestület határozatát azért, mert 12000 koronát meghaladó vállalati összegről lóvén szó, nyilvános versenytárgyalást kellett volna hirdetni és mert törvényt sértett 9 képviselőtestület azzal, hogy a határozatnak birtokon kivül való végrehajtását rendelte el. A végrehajtásra azonban nem került még a sor, mert a főszolgabíró alispáni utasításra azt betiltotta. Olyan határozatok ugyanis, amelyek a felsőbb hatósági jóváhagyást — hivatalból — igénylik, mint a kérdéses határozat is, nem hajthatók végre, felsőbb jóváhagyás kinyerése előtt. Kőrösladány község tekintettel a folyton szaporodó teendőkre, egy harmadjegyzői állást rendszeresített 1600 korona javadalommal. A törvényhatóság azonban nem hagyhatta jóvá a kérdéses határozatot, mert az uj törvény értelmében a jegyzőnek minimális fizetése 2000 korona. Uta- sittatott tehát a község uj határozathozatalra, esetleg olyan irányban, hogy a harmadjegyzői állás helyett egy uj segódjegyzöi állást szervezzen. Bókésszentandrás községnek azt a határoT A R C A. CHOPIN. 1810—1949. Irta és felolvasta : Nlutschenbacher Gyula. Chopin egyike ama kevés megdicsőülteknek, akiknek nevét az átérzett tisztaság leheletéként érezzük, akiknek életéhez bizonyos szent tisztelettel, félelemmel lépünk, mert sejtjük titokzatos mélységét, melyből remekművei a benső átélés proces- susán kikristályosodtak. Frangois Frédéric Chopin 1810. február 22-én született Zelazowa-Wolaban Nicolas Chopin egyetlen fia, második gyermeke gyanánt. Rendkívül gyengéd gyermek volt — gyorsan reagált külső ingerekre. Színek elragadtatással töltötték meg — zörejek fájtak neki. A leghalkabb zene annyira meghatotta, hogy kezdetben sírni kezdett. Ám sirása nemsokára feszült figyelemmé változott: gyors felfogása és vágyódása feltűnt szüleinek, akik csakhamar zongorára fogták. Mestere Varsó legkiválóbb zenepedagógusa Adalbert Zywny lön, aki nemcsak a zongorázás technikájába avatta a gyermeket, hanem egyúttal a zene törvényeit is igyekezett vele megértetni. Becsülte a gyermeknek korán felébredő alkotó tehetségét s maga jegyezte le a kis kompozíciókat, melyeket a gyermek Chopin le tudott ugyan játszani, de nem birt Írásba foglalni. Frédéric hamarosan csodája lön Varsónak, ahol atyja, mint a lyceum francia tanára elég tekintélyes pozíciót foglalt el. Rögtönzési tehetsége bámulatos volt: nem volt az az az operatéma, dal, amelyet nem tudott volna variálni, figurákkal és gyöngyöző passageokkal körülszőni. Kilenc éves korában lépett fel legelőször jótékonysági hangversenyen s a hatás viharos volt Frédéric azóta az arisztokrata szalonok legfőbb nevezetessége és vonzó ereje volt. Kis sovány fiú, gyenge tagokkal, sötét szemekkel, okos homlokkal, egész arckifejezése erős megfigyelést, élénk felfogást árult el. Mindazonáltal nem volt koravén : kópé ötletei, vidám tréfái és határozott utánzó tehetsége igaz gyermekiélekre mutattak. 13 éves korában már kontrapunktot tanul a varsói konzervatórium igazgatójától, Elsnertől s minél jobban hatolt bele a zeneszerzés titkaiba, annál intenzivebb lön alkotó vágya Sokszor éjfélig dolgozott s mikor már mindenki aludt nem egyszer ugrott ki ágyából, néhány akkordot játszott a zongorán — kifejtve valamely gondolatát, vagy összhangba hozva azt, ami még chaotikus zavarban cikázott végig agyán. Minden érdekelte ami csak vonatkozásban állott a zenével, gyors felfogásával egészen elsajátította azt, ami másokra csak múló hatással volt. A szüneteket barátai jószágán töltötte és ott megismerkedett a népnek, jelesül a mazur-törzsnek zenéjével. A mazurok nagy zenekedvelők voltak, életük minden nevezetesebb eseményét zenével, énekkel, tánccal ünnepelték és Frédéric mindig ott volt ilyenkor. A mazurka ritmusa és nemzeti jellege vérébe ment és igaz lengyel vére eredeti nemzeti színezetet adott összes kompozícióinak még akkor is, mikor szülőföldje már csak emlék volt ránézve. 1825., tehát 15 éves korában kiadta első opusát, mint amelyet mindvégig szigorú önbirálata megjelenésre méltónak ítélt. Szinte hihetetlen ama aggályos, töprenkedő lelkűiét, amellyel müveit birálta: ritkán hagyta meg szerzeményeit első alakjukban, folyton változtatott, alakított rajtuk ahárhányszor csak azért, hogy végül mégis csak az első alakjukhoz térjen vissza Könnyen elképzelhetjük, mily tevékenységet kellett akkor kifejtenie : első tanulója volt osztályának, folyton tanulta a zenét s nap-nap után szerepelt a szalonokban és már hangversenyekben is föllépett. Mindamellett megmaradt eleven fiúnak, aki mindig kész volt kacajra, eredeti tréfákra. 1882-ben hallja az első nagy zenész hangversenyét: Hummelét Hummel érzéke a differenciált hangszépségek iránt, érzéke a stilus előkelősége, a figurák és passageok eleganciája iránt, kantilénájának bensősége, lágysága nagy hatással voltak Chopinre, akit ezek a tulajdonságok mint belső lényével homogének megkaptak, bámulatra ragadtak. Első útja 1828-ban Berlinbe vitte, ahol 14 napot töltött minden különös zenei impresz- szió nélkül. Annál nagyobb hatással volt rá bécsi és párisi útja. Bécs és Páris a múlt század harmincas éveiben a világ zenei középpontjai voltak, egyrészt letéteményesei régi tradícióknak, másrészt székhelye az uj irányzatnak, amelynek jelszava a romanti- cizmus volt. 1829 julius 31-én ér Bécsbe. — Ott Haslinger zenekiadó révén csakhamar megismerkedik a bécsi zeneélet jeleseivel. Sürgetésükre kétszer lép fel színházi hangverseny keretében. Krako- wiakjával és variációkkal mutatkozik be ; a krako- wiak rondoja helyébe szabad improvizációt sző. A második hangversenyen a rondot is játssza. Mint szüleihez írott levelében mondja „a közönség elhalmozott tetszésnyilvánításaival. A németek nagyon is tudják a szabad improvizációkat becsülni. Rondom- mal meghódítottam a szakbeli zenészeket mind. Lachnertől a zongora hangolóig valamennyi dicsérte kompzic’ómat.“ 1830 tavaszán (III. 17. és 25-én) két önálló hangvesenyt ad a varsói színházban. Előadja többek között f-moll és e-moll koncertjét. Viharos tetszést aratott, de harmadik hangversenyre nem volt bírható. A fellépést megelőző izgalmak a tulérzékeny költőt nagyon fárasztották. 1830. november 2-án avval a sejtelemmel, hogy egyszer s mindenkorra búcsút mond honának, megkezdi második nagy útját. Varsó kapujánál barátai lengyel földdel megtöltött ezüst serleget nyújtanak át neki e szavakkal: „Bárhol jársz, bárhol lész, ne feledd el soha honodat, Lengyelországot “ Egy órányira Varsótól Wolában, a falusi vendéglő ajtajában a I nagy Elsner, régi mestere várja tanítványaival, kik
