Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 16. szám

3 Békés 1914 április 19. zatát, mellyel a volt főjegyző részére 500 K se­gélyt szavazott meg, jóváhagyta. Békés községnek azt a határozatát szintén jóváhagyta a törvényhatóság, amellyel az ártézi kút létesítése tárgyában kötött vállalati szerző­dést elfogadta. Ugyancsak hozzájárul a törvény- hatóság a község ahhoz a határozatához is, a mely szerint az ártézi kút költségeire egyhangú­lag a Kossuth szobor alapot illetőleg a 26000 ko­ronából 20000 koronát rendel felhasználni és pe­dig azzal a határozott kijelentéssel, hogy a felhasz­nált összeget az illető alapnak nem téríti vissza, vagyis ezzel a határozatával hallgatólag azt mon­dotta ki Békés község képviselőtestülete, hogy a Kossuth-szobrot - legalább - nagyon sokáig nem létesíti. Békés község ezt a határozatát egyhangú­lag hozta meg s annak jóváhagyása elől azért nem lehetett elzárkózni a törvényhatóságnak, mert az egész alapot maga a község gyűjtötte össze aképen, hogy a költségvetésbe évenként bizo­nyos összeget felvett, ahhoz tehát egyesek sem­mit sem adtak. Békés község kérdéses határozata jogi szem­pontból tehát nem észrevételezhető. Végül megemlítjük, hogy az állandóválaszt­mány javaslatával szemben dr. Zöldy Géza vm. t. főügyész tette meg azt az indítványt, hogy a község határozata ne hagyassák jóvá és ezt az indítványt dr. Makai Márton bizottsági tag is támogatta. A többség azonban a fentebb felho­zott indokok alapján jóváhagyta a község kér­déses határozatát. A törvényhatóság rendkívüli közgyűlése délelőtt 11 óra után ért véget, a hitelesítő köz­gyűlést pedig elnöklő főispán f. hó 20-ra tűzte ki. A közgyűlésen jelen voltak : Ambrus Sán­dor, dr. Daimel Sándor, Sárosy Gyula, Schmidt József, Szabó Emil, Antalóczy Nándor, dr. Szirbik Bálint, dr. Kohn Mór, dr. Kiss László, dr. Kun Pál, Schmidt Iván, Sztojanovits Szilárd, dr. Vangyel Endre, Kiss László, Ambrus Jenő, Moldoványi János, Holló György, Lukács Endre, Popovits Szilveszter, Popovits M. Aurél, Weisz Mór, dr. Ladies László, Dombi Lajos, Scherer Benedek, dr. Lindenberger János Bucskó Koriolán, Aszalay Gyula, dr. Kökény Mihály, Berthóty István, Czinczár Adolf, Follman János, Ritsek János, Bőhm Miklós, Reisner Ede, Kohn Dávid, Dobay Ferenc, Reisner Emánuel, Wieland Dénes, Szi­kes György, Braun Mór, Tanczik Lajos, Bohus M. György, Mancsu Aurél, Gólián Lajos, Izsák Jakab, Krausz Gyula, Csizmadia András, Pau- lovics Mihály, dr Makai Márton, Bereczki Ist­ván, Nagy József, Neumann Antal, dr. Hajnal Alberi, Sterbecz Gábor, Kökényesi Gyula, Zol­tán, Komlóczki Mihály, Korossy László, Szalai Lajos, Csillag Ignác, Szalai Gyula, Kovács Már­ton, Fricska Sámuel, Mácz Ákos, dr. Hegedűs Béla, Csiernik Mátyás, Nyemecz Dániel, Petne- házi Ferenc, Liska János, dr. Márki Janos, Ko- cziszki Mihály, Machlik Mihály, Hankó Tamás, Beliczey Géza, Pollák Arnold, Vandlik Mátyás, Szekerka György. A közigazgatási bizottság ülése. Április 15. Békésvármegye közigazgatási bizottsága Kéry Gyula főispán elnöklete alatt e hó 15-én tartotta rendes havi ülését. Az ülésen a tisztviselő tagok — a gazdasági felügyelő kivételével — mindnyájan részt vettek. A választott tagok közül hárman hiá­nyoztak, tehát heten jelen voltak az ülésen s igy az ülés elég népesnek volt mondható. Az ülés lefolyása a szokott keretek között mozgott. Egy-két tárgynál voltak ugyan felszólalások, azonban ezek nagyobb vitára nem szolgáltattak okot. Az ülésnek legkiemelkedőbb eseménye volt az, hogy a közigazgatási bizottság megválasz­totta azon alelnököket és tagokat, akik az ország­gyűlési képviselőválasztöi jog gyakorlásához szüksé­ges Írni és olvasni tudás igazolására hivatott bizott­ságokban fognak működni. Az irm és olvasni tudást ugyanis az uj válasz­tói törvény értelmében lehet igazolni hat vagy négy elemi osztály elvégzését tanúsító bizonylattal; akik azonban ilyen bizonyítványt felmutatni nem tudnak, vagy iskolai képzettséggel egyáltalában nem rendel­keznek, azok az Írni és olvasni tudást igazolhatják a járási székhelyeken alakított bizottságok előtt, amelyek május hóban fognak működni és amely bizottságok az eredményes vizsgálat alapján az Írni s olvasni tudást igazoló bizonyítványt fognak kiállí­tani. Ezen bizonylat alapján az illető, az országgyű­lési képviselöválasztók névjegyzékébe — ha az egyéb megkívánt különös kellékekkel rendelkezik — fel­vehető Akik hat elemi osztályt végeztek, azok már — többek között — két korona állami adóval fel­vétetnek a névjegyzékbe, akik csak a négy elemi osztály elvégzését tudják igazolni, már 20 korona és akik egyáltalán nem tudnak írni és olvasni, csak 40 korona állami adó alapján vehetők fel az ország­gyűlési képviselő választók jegyzékébe. Már itt megjegyezzük, hogy akik az írni ol vasni tudást a fentebb említett bizottságok előtt nem igazolják, azoknak még módjukban lesz a név­jegyzékek összeállítására hivatott küldöttségek előtt is az Írni olvasni tudást — a belügyminiszter által később meghatározandó módon — igazolni. A bizottság ülésén jelen voltak : Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárosy Gyula árv. elnök, dr. Z'öldy Géza t. főügyész, dr. Zöldy János vm. t. főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, dr. Konrád Ernő kir ügyész. A választott bizottsági tagok közül részt vettek az ülésen: Beliczey Géza. dr. Berthóty Károly Dombi Lajos, Haviár Dániel, Morvay Mihály, dr. Ladies László, Varságh Béla. Elnöklő főispán az ülést délelőtt 9 órakor megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés adatott elő, amely a törvényhatósági főállatorvosnak az ál­lategészségügy múlt havi állását feltüntető jelenté­sével együtt tudomásul vétetett anélkül, hogy a je­lentésekhez bárki is hozzászólt volna. Az alispáni je- lntés a következő: A személybiztonság 35 esetben volt megtá­madva, illetve veszélyeztetve. Ezek közül történt 7 könnyű, 3 súlyos testi sértés, 11 baleset, melyek közül 2 halállal végződött, 5 öngyilkossági kísérlet, 7 öngyilkosság, 1 gyilkosság és egy magzatelhajtás. Itt említem meg, hogy a tótkomlósi csendőr­őrs Bogár Mihályné szül. Bielik Mária ellen mag­zatelhajtás miatt nyomozást indított s ezen kivül még 16 nő ellen tette meg a feljelentést. A nyo­mozás még tovább folyik. A vagyonbiztonság 30 esetben zavartatott meg kisebb nagyobb lopással. Betöréses lopás 3 és sik­kasztás 1 történt. Tűz az elmúlt hóban 21 esetben volt s legin­kább gazdasági épületeket és takarmányféléket ham­vasztott el. A kár biztosítás folytán nagyrészben megtérül. Az őszi vetések miután nagyobbrészt csak ta­vasszal keltek ki, általában gyengék, ritkák, véko­nyak és nem sok jó reménnyel biztatnak. Sok helyen az őszi vetések - mintegy 15 %-ábaji - hiányos kelés, egérkár miatt ki is szántattak és tavaszival pótol­tattak. A külső gazdasági munkálatok közül a ga­bonafélék, répa és herefélék vetése, lucernások fo­gasolása, szőllőnyitás, metszés, továbbá az őszi szán­tások boronálása volt folyamatban. A napszámbérek közepesek voltak 1 korona 50 fillértől 3 koronáig. Az ipar és kereskedelem terén — dacára az ed­digi nyomasztó pénzviszonyok enyhülésének — em­lítésre méltó mozzanat nem fordult elő. Orosháza községben pénztári ellenőri állásra Görbies László választatott meg. Pusztaföldvár köz­ségben Lőrincz Sándor bíró és Fehér Sándor albiró pénztárnok egymással elsőfokú sógorságban lévén, állásukról lemondottak. Az uj választáson bíróvá Lőrincz Sándor, albiró pénztárnokká Bakki György eddigi esküdt, mig ennek helyébe Németh István választattak meg. A szeghalmi járás főszolgabirája Kielgaszt Konrád kőrözsladánvi községi segédjegyző ellen fe­gyelmi eljárást rendelt el s állásától felfüggesztette. Szeghalom községi rendőrbiztossá Vas István, köz­ségi végrehajtóvá pedig Kovács József szeghalmi lakosok választattak meg. A gyomai járás főszolgabirája Kovács János gyomai jegyzőt az 1886 évi XXII. t.-c. 105. § a Flsner ez alkalomra Írott bucsudalát adják elő. Stutt­gartban éri a hir, hogy az oroszok Varsót bevet­ték. A fájdalom és méltatlankodás, a gyűlölet az ellenséggel, a büszke dac az igaztalan hatalommal szemben, a bánat és vigasztalanság, amely elfogta, ha varsói kedveseire gondolt, mindaz a szenvedé­lyesség, amely felrázta belsejét, szót kért, kifejezésre tört s mindez érzelmeit a művészet tüzén megtisz­tulva találjuk a müvekben, amelyeket akkor Stutt­gartban alkotott: a fenségesen tragikus e-moll e’tudejeben és 12. sz. h-moli és d-moll prelúdiu­maiban. 1831. szeptember végén ér Párisba. Érdekes Titus Woyciechowskihez írott levele, amelyben be­számol első impresszióról: „Nem hinném, hogy volna város, amelyben több a zongorista, a sza­már, meg virtuóz, mint Párisban . .“ Kalkbrenner játéka nagyon hat reá, mindazonáltal tudatában van annak, hogy bármily játék csak eszköze és nem célja a zeneművészetnek és követte Elsner tanácsát, aki figyelmezteti, hogy lángelmének nem szabad túlsókat foglalkoznia egyetlen methodussal, m g egyetlen nemzetnek ízlésével. A művész csak magától és önnönmaga által juthat tökéletességre. Kalkbrenner ajánlatát, hogy hajlandó őt 4 éven át tanítani, nem fogadja el. Tartott attól, hogy Kalk- brenner le találná törni az ő talán merész, de ne­mes akaratát: hogy uj művészi érát teremtsen Első hangversenye, amelyet 1832. február végén adott Párisban csak fényes erkölcsi sikerrel járt és Chopin, akit atyja a háborús viszonyok miatt már nem támogathatott úgy, mint azelőtt, már azon volt, hogy Amerikába megy, mikor a véletlen uj perspektívát adott életének. Radziwill herceg el­vitte őt Rotschild báró estélyére, ahol őt a francia társadalom szine-javának mutatták be. Chopint meg­hatotta a figyelem, amelyben részesítették s úgy játszott, mint talán még soha ! A hallgatók lelke­sedése nem ismert hatart Cnopin középpontja lön a fényes társaságnak — művészetével mindenkit elvarázsolt s érezte, hogy többé Párist el nem hagyja A legelső főrangú családokban adott oktatást : sze­retetreméltósága, világossága, szemléletessége, ok­tatásának élénksége hiressé lön, az ország minden részéből tódultak hozzá, hogy oktatását nyerjék. S mivel óráit jól fizették, Chopin igen jó anyagi hely­zetbe került. Mindazonáltal a legnagyobb tisztelet nem annyira a tanítónak, mint a művésznek jutott Hozzájárult páratlan külső megjelenése : sötét, in­kább derült, mint álmatag szeme, szeretetreméltó mosolya, finom, szinte áttetsző arezszine, sötét­szőke, puha, selymes haja, római szabású orra, előkelő mozdulatai s arisztokratikus modora egy csapásra meghódította a szajnaparti metropolis elő­kelő világát. Nagy művészek szokása ellenére nem szeretett nyilvánosan fellépni — mindig csak erős küzdelmek után szánta magát hangversenyre. Oka egyrészt szerénysége Sohasem kecsülte magát túl és a legnagyobb kollegialitással ismerte el mások művészi érdemeit De meg azt sem kell felednünk, hogy Chopin alig rendelkezett szabad idővel: átlag öt órát adott naponkint, intenzive dolgozott a maga kompozícióin, este megint szalonokban jelent meg, ahol úgy játékával, mint szellemével középpontja volt a finom társaságnak. Végkép elvette kedvét a hangversenyezéstől 1834/35 telén az olasz opera termében adott hangversenye : a nagy helyiségben Chopin játékának finomságai teljesen tönkrementek és a publikum lelkesedése mérsékelt volt. Annál nagyobb hévvel adta magát a zeneköltésre és in­tim jellegű fellépésekre. De nemcsak a zene, ha­nem a festészet és költészet is érdekelték és pedig annak modern romantikus iránya. Hiller, Berlioz és Liszt mellett ott látjuk társaságában nap-nap után Balzacot, Alexander Dumast, Gautiert, Mussetet. Szerelmében boldogtalan volt. Marie Wodzynska, akit meg is kért Marienbadban, érte is, meg a hozzá megtévesztésig hasonlító Slowacki költőért is lel­kesedett, hogy aztán becsvágyára hallgatva Skar- bek grófnak nyújtsa kezét — bár ahhoz sem ma­radt hű — nem mintha hideg lett volna szive, ha­nem tulmeleg volt a vére. Chopin titkolta bánatát, de annyi bizonyos, hogy ez óriási csalódása egész­ségét aláásta. Megtörve * tért vissza Párisba és a szerzésben, játékban keresett vigasztalást. Kerülte a magányt, amely borzalmakkal töltötte el — belse­jének feldúlt volta megtámadta amúgy is gyenge fizikumát: testi ereje hanyatlott. Ekkor került elébe egy nem éppen szép, de rendkívül érdekes, okos, zeneértő, minden pszihikus nuanceot felfogó asszony, aki hamarosan belátott Chopin szivébe — ez George Sand volt — igazi nevén Aurora Dudevant, a je­les Írónő, aki elváltán férjétől irói hivatásának és gyermekei nevelésének élt. Ez az asszony, akinek szalonja találkozóhelye volt az arisztokratikus, de­mokratikus, klerikális és atheistikus elemeknek, bele­szeretett az álmodozó költőbe és egyéniségének va­rázsával csakhamar teljesen lenyűgözte s feladatává tette, hogy a nagy művészt minden áron boldoggá tegye. Chopin is meglelte e nőben azt, ami benne hiányzott: a gondtalanságot, a harci kedvet, a lé­lek rugalmasságát és csakhamar úgy érzett vele együtt, mint még soha emberrel e világon. 1838. telét Sandnak gyermeke miatt délvidéken kellett tölteniö^s Chopin vele megy Majorka szigetére. Ámde mint minden remélt boldogság úgy ez is ki­ábrándulást hozott. Chopin, úgy a nedves lakás, mint a kedvezőtlen időjárás folytán bronchitist ka­pott és a szállóból mint afféle kellemetlen idegen­éi kellett költöznie. Sanddal egy elhagyatott kar­thauzi kolostorban húzta meg magát. Meg volt a romantika — a koporsó alakú cella ablaka, narancs és pálma ligetre nyílott — de nem volt benne kályha, s mig ez a bútordarab Marseillesből hetek múlva megérkezett, Chopin állapota tetemesen rosz- szabbodott. Gyötrelmeinek, szenvedéseinek gyönyörű viszhangjai az itt komponált rövid darabok, ame­lyeket szerénységében préludes-nek nevezett: hol elhalt barátok hazajáró lelkei kisértenek bennük, hol meg zord halotti énekek — vigasztalan szomo­rúságának hirdetői. Sand önfeláldozással ápolta a beteg költőt, akinek állapotában javulás is állott be, úgy, hogy a következő néhány évet hol Sand falusi birtokán Nohantban, hol Párisban elég tűr­hető egészségben töltötte. Gyors egymásutánban irta balladáit, legtöbb nocturneját, sonatáját a pá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom