Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-29 / 13. szám
1914 március 29 B í* k e s 3 előtt még csak halvány fogalom, mi már tudjuk értékelni azt az erőt, amelyet a kezdet nehézségein áttörő energia fejlesztett s bizunk benne, hogy tovább is nőni fog s várjuk, hogy hozza meg nekünk is azt az időt, amit a kilencvenes évek atlétáinak is oly lassan hozott csak. Kérjük mindazokat, akik velünk akarnak tartani, akik le tudnak mondani azokról a szórakozásokról, melyekre eddigi szabadidejüket fordították s akik ki tudnak vetkőzni közönyösségükből, lépjenek be az egyesületbe s segítsék azt célja elérésében. Hogy mindezt elérhessük s hogy reményünket valami kis szilárdságra alapozhassuk, városunk azon tényezőinek áldozatkészségét kell megnyernünk, kik minden nemes célt támogatnak, kiknek támogatásával már sok kulturális intézmény léthez jutott. Kezdetben nagyobb reményünk volt ahhoz, hogy több alapitót számolhatunk el egyesületünk erkölcsi és több alapítványi tőkét az egyesület reális mérlegén. Eddig csupán dr, Békés Dezső kórházi főorvos urnák mondhatunk köszönetét, hogy egyesületünk első alapitó tagjául az 50 kor. alapítványi tőke felajánlásával belépett. Egyúttal kérjük mindazokat, kik nehéz munkánkban célunk elérésében segítségünkre óhajtanak lenni, adják ezt tudtul az egyesület elnökségének. Prattinger Ferenc a Gyulai Atlétikai Club alelnöke. Tanügy. Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a békéscsabai állami polgári iskolának a gazdasági gyakorlatok irányításával ideiglenesen Menyhárt Zsigmond nyugalmazott gazdasági intézőt bízta meg. Államsegély. A kultuszminiszter a körösladányi magán-ovoda fentartási szükségletének fedezésére 800 korona államsegélyt engedélyezett. Analfabéták vizsgája. A Sas János orosházi ág. ev. tanító által vezetett analfabéta-tanfolyam záróvizsgája dr. Horváth Dezső kir. segédtanfelügyelő elnöklete alatt folyó hó 22-én tartatott meg Orosházán, a vizsgálaton a tanúsított sikeres eredmény alapján 10 analfabéta nyert bizonyítványt A gyulai Geist-féle alapítvány tanulmányi ösztöndíját a városi tanács nem régen egy hadapródiskolába járó gyulai fiúnak akomanyozta. A belügyminiszter a számadások felülvizsgálata alkalmával ezt a kérelmét kifogásolta azért, mert az alapitó levélben a kérdéses tanulmányi ösztöndíj csak középiskolába (gimnázium, reál vagy 'polgári iskola) járó vagy felsőbb tanulmányokat végző gyulai egyenek aranybarna és a halvány sárga barackszín; a tangószinnek a helyét ez foglalja el. Van egy fajta borvörös, azután rózsaszín, égszínkék; ami a színek közt uj, niluszöld és hársvirágszin. Az uj modellek formájáról megjegyezhetjük, hogy a mesterkélt hanyagság benyomása érvényesül legjobban. A szűk alj, amelyre már oly sokszor kimondták a halálos Ítéletet, újra él és virul. Felfelé alaposan bővül úgy annyira, hogy sokszor 110 cm. az alsó szélessége, a felső pedig 150. Ezt a bőséget széles hajtásokkal korlátozzák, melyek a csipőn alul kiugornak. A szűk szoknyában való járást csak a kis hasiték teszi, melyet most leginkább hátul alkalmaznak. Az idén megint sorra kerül, ahogy azt néhány modellen láttuk, a rövid bolerozeke. A kabátnak helyenkint megint bő kimonó-formája van Szinte kötelező a mellény, mellényrész vagy mellényöv, de mindig elütő anyagból, aminek legjobban megfelel a brokát, csikós piké, barketszerü mosószövet, kockás vagy virágos vászon. A kihajtott gallért sokszor odavarrják a mellényhez és az aztán a derekat díszíti. Egészen uj típust nyernek a kabálok a különös gallérforma által. Vannak gallérok, melyek hátul jó magasak és a nyaknál kissé elállnak, ami egy kicsit emlékeztet az ampir divatra. Sajátságosak a rövid harangalaku köpenyek selyemből; az alsó szélüket fodor disziti, vagy erősen dudorosan összefogja egy esarp vagy öv. A hosszú köpeny erősen redőzött, vagy a deréknál erősen testhez álló, a hozzá toldott lebbeny mély harangforma redőkben hull alá. Ennyit a tavaszi ruhákhoz szükségesekről. részére adományozható, tehát hadapródiskolái növendék részére nem. Ebben az ügyben pedig az az érdekes, hogy a végrendelkező nem ilyen kikötéssel tette a kérdéses tanulmányi alapítványt, hanem csupán »iskoláztatásról« beszél, amiben természetesen benfoglaltatik mindennemű, tehát a katonai tanulmány is. Az alapítványi oklevél kiállítása alkalmával azonban a városi tanács a fentebbi korlátozást kívánta felvétetni és az alapitó levél igy is lett jóváhagyva. Minélfogva utasítja a miniszter a városi tanácsot, hogy jövőben ragaszkodjék az alapítólevél rendelkezéséhez, vagy pedig intézkedjék az alapítólevél olyan módosítása iránt, hogy abba a végrendeletben jelzett intézkedés vétessék fel. Járvány miatt bezárt iskola. Vármegyénk alispánja a pusztaföldvári elemi iskolát kanyaró betegülések miatt bezárta. Népkönyvtár kibővítés. A földmivelésügyi miniszter a körösladányi ujülési egyesület népkönyvtárának kibővítésére 102 kötet könyvet adományozott. H i r e k. A békéscsabai kultúrpalota fölavatása a lapunkban már közölt programmal a mai nap folyamán lesz kellő ünnepélyességek közepette. A fölavatáson a vidéki múzeumok küldöttei is megjelennek. Dr. Jankovits Béla vallás és köz- oktatásügyi miniszter Kéry Gyula főispánt kérte föl, hogy az ünnepélyen őt képviselje. Kölcsönös áthelyezés. A pénzügyminiszter Kemény Vilmos gyulai és Mathiás Géza szarvasi m. kir. adóhivatali tiszteket saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. Fősorozás a vármegyében. Megírtuk, hogy a honvédelmi miniszter a fősorozás határidejét megállapítva, elrendelte a fősorozási tervnek összeállítását. A vármegye alispánja a katonai hatóságok előterjesztései alapján a fősorozások határnapjait az egyes sorozó járásokban az alábbi napokra tűzte ki Leghamarább lesz a sorozás Gyomén, április 27. és 28-án Békésen május 6., 7., 8., 9. és 11-én. Szarvason május 18., 19., 20., 22. és 23-án. Gyula városában május 25. és 26-án ; a gyulai járásban junius 4. és 5 én. Orosházán junius 15., 16., 17., 18., 19. és 20-án. Békéscsabán szintén junius 15., 16., 17., 18., 19. és 20-án A szeghalmi járásban pedig május 22., 23., 25. és 26-án tartatik a fősorozás. Községi orvosok es hozzátartozóinak nyugdíjazásáról szóló szabályzat értelmében a községi orvosok a szabályzat értelmében a községi orvosok a szabályzat által biztosított ingyenes éveken felül szolgálatukból még legfeljebb 10 év beszámittatását igényelhetik azon esetben, ha eziránt kérelmüket ez év április 30-ig illetékes helyen bejelentik. Erről a vármegyei községi orvosok tudomás végett a belügyminiszter által figyelmeztetve lettek. A honvédség köréből. Seide Rezső ezredes, dandárparancsnok folyó hó 25-én Gyulára érkezett és három napon keresztül beható szemlét tartott a honvédség fölött, amely szemlével és a kiképzéssel igen meg volt elégedve. A kepviselötestület pénteken délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a tárgysorozat fontos kérdéseihez mérten, aránylag kevés volt a megjelent képviselők száma. Alig voltak százan, túlnyomó részben a f'öld- mives polgárok sorából. Mint a legtöbbször, úgy most is kárhoztatnunk kell az értelmiséghez tartozók nagy részének közönyét, hogy a közgyűlésekről állandóan távol maradnak, s a város közügyeinek irányításában nem igyekeznek befolyásukat érvényesíteni. Csak kivételesen ritka alkalmakkor kerülnek szőnyegre olyan nagy horderejű kérdések, mint a pénteki közgyűlésen, de meg kell hagyni, hogy az egyes pontokat terjedelmes vitában, alaposan megtárgyalták, a felszólaló képviselők jól kibeszélték magukat. Az elhangzott szóáradat valóságos obstrukcióval ért fel. Pedig majdnem minden ügynél elejétől fogva alig volt vélemény külömb- sóg, de azért a városatyák csak elmondták terjedelmes véleményeiket s a sok beszédnek az lett a következménye, hogy pénteken este 8 óráig csak a felét intézték el a tárgyalásra tűzött ügyeknek, a közgyűlés folytatását szombaton délelőttre kellett halasztani. A levegő telítve volt gyújtó anyaggal s igen sok személyes élű támadás történt, ami egész sor felszólalást vont maga utáu, amivel sok idő telt el. Dr. Lovich Ödön polgármester napirend előtt kegyeletes szavakban parentálta el a képviselőtestületnek a múlt közgyűlés óta elhunyt tagjait: Novák Árpádot, aki a város számos bizottságában hasznos tevékenységet fejtett ki, Gubás Péter gör. kel. lelkészt és n. Schriffert Józsefet, aki a város tanácsának is hosszú ideig tagja volt. Azután Gróh György intézett interpellációt a polgármesterhez, hogy van-e arról tudomása, miszerint az Aranyág és Zöldág-utcában a város tulajdonát képező kisebb területeket a la kosok bekerítettek, s a városi tulajdont jogtalanul birtokba veszik. Számos hasonló eset történik más városrészekben is, amikről illetékes helyen nem vesznek tudomást A polgár- mester azt válaszolta, hogy a konkrét esetről nincs tudomása, de az interpelláció folytán meg fogja vizsgálni Általánosságban azonban van tudomása a jogtalan elbirtoklásokról, s a múlt évben már tett a közterületek felmérésére javaslatot, de a képviselőtestület a költségek miatt a méréseket nem találta sürgőseknek. A kataszteri munkálatok végrehajtásával kapcsolatban ezek a területek vissza fognak kerülni a váios birtokába. A napirend első pontja a kispili legelő haszonbérbe adásának bejelentése volt. A megtartott árverésen K Csicsely Pál évi 3921 K-órt vette ki a területet 6 évre. A földmives osztály több tagja elégedetlenségének adott kifejezést a legelő bérbeadása miatt, mivel ez volt az egyedüli terület, amelyet a gazdaközönsóg csordajárásnak használhatott volna. Az eddigi csordajárás holyét, a Galbács-kerti legelőt Naj- mann György vette bérbe az uradalomtól, s most nem lesz hova kihajtani a nyáron át a teheneket. A bérbeadási határozatot s az árverési feltételeket maguk a földmives képviselők hozták meg, s most már késő volt a sopánko- dás, a bérbeadást tudomásul kellett venni. A halászati jog bérbeadását nem hagyták helyben, mert a legtöbbet ígérő Jeszenszky Antal csupán 218 koronát volt hajlandó fizetni, holott előző években 386 korona folyt be ezen a címen. Uj árverés tartása határoztatott. Az első széleskörű vitát a város jövedelmeinek fokozására kiküldött úgynevezett „kigondoló bizottság“ javaslatai támasztották. Amiket ez a bizottság nagy nehezen kigondolt, s amelyek tényleg a kitűzött célt, a városi pótadó számbavehető csökkentését eredményezték volna, a vita végeztével halomra döntötték s úgyszólván csak a garasos jövedelmeket hajtó azon javaslatok találtak elvi hozzájárulásra, amelyek a többségben jelen volt földmives osztály érdekeit nem érintik. A bizottság a következő jövedelmi forrásokat jelölte meg javaslatában: Alkottassák szabályrendelet az ingatlanok tulajdonosai személyében bekövetkezett telekkönyvi birtokváltozások után szedendő városi átírási dijak, valamint ingatlan forgalmi értékemelkedése után fizetendő dijak szedése tárgyában. Lótesittessók városi téglagyár az idegen helyről származó téglagyári termékekre mérsékelt vámtételek megállapításával. Fontos jövedelmi forrásnak találta a bizottság egy városi takarékpénztár felállítását is. Vigalmi adóval volnának megadóztatandók a táncmulatságok, valamint a fónyüzósi szükségletek közül a játékkártya, automobil, cocnac, pezsgő. A vadász- területek bérjövedelmének felosztása mellőzendő volna és pedig úgy a múltban befolyt, mint a jövőben beszedendő összegekre nézve is Ezen jövedelem az illető vadászterületeken levő dülő- utas karbantartására fordítandó. Mint egyik jövedelmi forrás a magán hirdetési ügy városi kizárólagos kezelésbe vétele. A hirdetmények kiragasztása díjazás mellett legyen eszközölhető, a város területén hirdetési oszlopok állíttassanak fel, a fizetendő dijak szabályrendeletben állapitandók meg. Az ingatlan átírási és emelkedési adó, mint népszerűtlen uj adónem vita nélkül leszavaztatoit A téglagyár kockázatos vállalkozás, pénze sincs hozzá a városnak, tehát ezt is elvetették számos felszólalás után. Már a városi takarékpénztárnak mindenki hívéül szegődött, s igy a tanács utasitíatott, hogy az ügyet kellőleg készítse elő, a szabályrendelet tervezetet alkossa meg, s a november elején tartandó közgyűlés elé terjessze. Úgyszintén elfogadták a játékkártya, pezsgő, cognac és automobil adó behozatalát, de a táncmulatságokra javasolt vigalmi adót mellőzték. A hirdetési ügynek városi kezelésbe vételére szintén szabályrendelet készítése fogadtatott el. A vadászterületek nyolc megbízottját Isten tudja hányadszor — reméljük utoljára — újból felhívják, adjanak be 90 nap alatt az összes érdekelteket kötelező oly értelmű nyilatkozatot, hogy a városi pénztárban javukra kezelt összeg felosztását nem kívánják, hanem beleegyeznek, hogy ezekből a számszerűleg is elkölönitett összegekből, mindegyik vadászterület düllő- utjai kijavíttassanak és karban tartassanak. A bizottsági javaslatokkal kapcsolatban dr. Simonka György olyan újabb jövedelmi forrásra mutatott rá, amely a bizottságnak nem jutott eszébe. Előre is visszautasította, hogy valaki az indítványában „személyes“ célzatot keressen Kifejtette ugyanis, hogy a város, mint egyik nagy részvényes képviseletében, illetőleg annak révén az első gyulai kötött- és szövött iparárugyár
