Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-29 / 13. szám
4 Békés 1914 március 29. igazgatóságába beválasztott dr. Lovich Ödön polgármester igen tekintélyes igazgatói jutalékot 7500 koronát élvez. Ezt az összeget, miután a város részvényei alapján élvezi azt a polgár- mester, be kell vonni a város jövedelmei közé. Már most, a tisztujitást megelőzőleg egy évvel mondja ki a képviselőtestület, bogy a polgár- mesternek, mint a város bizalmi férfiénak a gyár igazgatóságába való beválasztását kívánja, de annak 1000 koronán felüli jutaléka a köz- pénztárba folyjon a pótadó csökkentésére. A pályázati hirdetmény már igy Írassák ki. Ezt a népszerű indítványt természetesen nagy többséggel elfogadták mert hiszen tisztviselői jövedelem elvonásáról volt szó. Martos József dr. ezt a határozatot nem tartja végrehajthatóuak, s hogy ezt bebizonyítsa, kéri a kötőgyárnak megkeresését, hogy alapszabályait ebb'en az irányban módosítsa. Indítványát azonban nem fogadták el. Ennek az ügynek kritikájába, nem bocsátkozunk ugyan, azonban az érem másik oldalának megvilágítása céljából szükségesnek tartjuk tájékozásul közölni, hogy a kötőgyár részvénytársaság nem kötelezhető a polgár- mesternek igazgatóvá választására. Az első részvények jegyzésekor a város csupán óhaját fejezte ki, hogy a mindenkori polgármesternek az igazgatóságban hely adassák, ami eddig a részvénytársaság előzékenységéből meg is történt. A mostani határozat következtében megtörténhetik, hogy a város óhaját (és nem jogát, mert az nincs) nem fogják respektálni, s a polgármestert nem választják be az igazgatóságba. Ezt annál könnyebben megtehetik, mert a tízezer részvény közül csak ezer darab van a város tulajdonában, s igy saját ezer szavazatával nem sokra megy. Az okoskodás ered menye az lehet, hogy sem a polgármester, sem a város nem fog látni egy fillért sem a gyári jutalékokból. Ha ezt akarjuk elérni, ezt megkaphatjuk, de kinek használunk vele. Méltó-e az egy város komoly képviselőtestületéhez, hogy első tisztviselője anyagi fiiggetleusógónek ellensége legyen, mikor az a polgárság megterhelésével nem jár, de ezzel a ténykedéssel másrészről a város részére sem lehet anyagi hasznot produkálni ? — A kigondoló bizottság javaslatot tett még a húsárak leszállítására vonatkozólag is, esetleg hatósági mészárszék felállításával. A múlt óv végén sikerült a tanácsnak a husáru- sokkal megállapodást létesíteni, de azok csakhamar visszatértek a magasabb árakhoz. A közönség kiuzsorázásának megakadályozása céljából a részletes számításokkal ellátott javaslat elfogadásával kimondatott, hogy a hatósági mészárszék felállítására vonatkozó összes előkészületek megtótetnek, de a határozat végrehajtása előtt a tanács még egyszer felhívja a husáruso- kat, hogy az árakat legalább is oly összegre szállítsák le, mint azokban a városokban már megtörtént, a hol a hatósági székek már felál- littattak. Szerezzen egyben a tanács garanciát az árak betartására és az árak szabályozását a tanács állandóan kísérje figyelemmel. Ha a megállapodás sikerre nem vezetne, próbavágás esz- közlendő, s ennek eredmónyekóp a hatósági mészárszék azonnal üzembe helyezendő. Megemlítjük, hogy a számítás szerint a leveshus 1 kor. 16 fillér, az I. rendű hús 1 kor. 82 fillér és a pecsenyehus 1 kor. 60 filléren árusittatnók, mig a sertéshús és szalonna 1 kor. 44 fillérért. A községi közutak hálózatának térképe és leírása elkészíttetvén az alispánhoz felterjesztetik Az állami elemi és polgári iskola építése 1912-ben be- fejeztetvón, a megejtett utófelülvizsgálat és leszámolás szerint Schneider János és társai vállalkozók végjárandósága 21054 korona 01 fillérben állapíttatott meg. Az előirányzott építési költségekből azonban csupán 6700 korona maradvány áll a város rendelkezésére, mig a hiányzó 14854 koronát már régebben államsegélyként kérelmezték a közoktatásügyi minisztertől, ahonnan még válasz nem érkezett. Meglepetéssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a vállalkozók, minden előzetes felszólítás nélkül pert tettek folyamatba követelésükért, megütközéssel annál inkább, mert a képviselőtestület éppen ezen ügyben igen jelentős nagylelkűséget és méltányosságot gyakorolt, amikor az építés be fejezóse körül támadt 100 uapi késedelemért szerződés szerint visszatartható 10000 korona kötbért elengedett az építő cégnek. A mos^ perelt 21054 korona 01 fillérben benne foglaltatik az elengedett kötbér is. A polgármester felha- talmaztatott, hogy a hiányzó 14354 koronát köl- csőnkóppen megszerezze, az esetre, ha a város elmarasztaltatnék. Pager Béla józsefvárosi gyógyszerész engedélyt nyert a belügyminisztertől, bogy gyógytárát a báró Wenckheim Bóla-utcá- ban a régi polgári iskola és népkert közötti részre áthelyezhesse. Az ottani háztulajdonosokkal alkuba bocsátkozott, de azok túlzott követelésekkel léptek fel, s igy nem sikerült telket szereznie. Azért azt az ajánlatot teszi, hogy ha a város díjtalanul átengedné részére a régi polgári iskola épületét, annak telkén emeletes bér- házat építene 100—125 ezer korona költséggel, s az épület 25 óv után ingyen szállna a város tulajdonába A telken kívül 25 évi községi adómentességet is kór. Több felszólalás után kimondatott, hogy amennyiben az épületben jelenleg elhelyezett iparostanonc iskola a város nagyobb megterhelése nélkül elhelyezhető volna, hajlandó erre nézve tárgyalásokba bocsátkozni, a községi adómentesség is kilátásba helyeztetik, ha kérelmező anyagi garanciát tud nyújtani, hogy az építkezést nemcsak megkezdeni, de befejezni is képes Az 1907. évi betegsególyezósi törvény szerint a város köteles mindazon alkalmazottait a kerületi munkásbiztositó pénztárnál betegség ellen biztosítani, akiknek fizetése a 2400 koronát meg nem haladja. Abban az esetben azonban, ha kimondja, hogy az alkalmazottaknak betegség esetére 20 hétig folyósítja illetményeit, nem tartozik biztosítani őket. Ezt 1908-ban a képviselőtestület ki is mondta, s ez alapon 1910. végétől a munkáspónztár törölte is az alkalmazottakat. Később a pénztár országszerte újból kötelezte a városokat és községeket az említett alkalmazottak biztosítására. így Gyula városra is visszamenőleg két és fél évre 5203 korona járulékot róttak ki. A város ez ellen tiltakozott, mert hisz ezen idő alatt maga viselte megbetegedett alkalmazottainak gyógyköltsógeit Az I. fokú iparhatóság fel is mentette a várost a fizetés alól, de a gyulai törvényszék a tőke és 312 korona perköltség viselésében elmarasztalta. Ezt a tanács azzal jelentette be a közgyűlésnek, hogy a városi főügyész az ítéletet megfelebbezte. Számos felszólalás után, miután egy ilyen per kimenetele mindig bizonytalan, felhatalmaztatott a polgármester, hogy a mun- káspónztárral peren kívül méltányos egyezség kötésére törekedjék. Szombaton délelőtt folytatták az elmaradt tárgyak elintézését. A megelőző délután izzó volt ugyan a hangulat, de még sem élesedett annyira ki a vita, mint tegnap délelőtt, amikor egyik képviselő renitenskedóse miatt az ülést fel is kellett függeszteni. Gróh György képviselő szívesen ragad meg minden alkalmat, amikor akár okkal, akár ok nélkül támadhatja a városgazdát. Ezúttal a benedeki pusztán levő városi épületek rongálódásáért akarta a városgazdát felelősségre vonni, amit meglehetős sértő modorban cselekedett. Pettner József városgazda visszautasította a durva modort, amire Gróh ismét válaszolni akart Dr. Lovich Ödön polgármester azonban az ügyet el- intózettnek látván, nem engedte meg az ismételt felszólalást., A szó megvonásának viszont Gróh nem engedelmeskedett s igy a nagy kavarodásban a polgármester az ülést felfüggesztette. Az ülés megnyitása után azonban Gróh folytatni akarta beszédét, s csak hosszas kapacitá- lás és a közgyűlés határozatának provokálása után állott el a szótól. A tárgysorozat hátralevő pontjai különben elég gyorsan letárgyaltattak. Csura Miklós tanár és Kutassg József pü. titkár a község kötelékébe felvétettek. Sál József ipariskolai rajztanitó bejelentette ezen állásáról való lemondását, s kérte, hogy április 1-től gondoskodjanak helyettesítéséről. A közgyűlés a lemondást nem fogadta el, hanem felkéri Sál Józsefet, hogy évek óta közmegelégedésre betöltött tisztségét továbbra is tartsa meg, s biztosítja őt bizalmáról és ragaszkodásáról. Esküdtképes egyének névjegyzékének összeállítására dr. Bucskó Korjolán és Szikes György küldettek ki, A benedeki majorban egy istáló és cselédlakás K. Schriffert Józsefnek évi 50 korona bérért átengedtetett. A belügyminiszter olyan kimutatást kórt a várostól, amelyben az 1914. évben feltétlenül kifizetendő függő tartozások és elkerülhet- len beruházások költségei feltüntetendők. A város ezt a hitelszükségletét 1 millió koronában állapította meg, s a kimutatást felterjeszti a miniszterhez. Végül a nagymagyarvárosi óvoda állami kezelésbe vétele következtében a közgyűlés a szokásos dologi kiadások fedezését megszavazta, s ezzel a közgyűlés 11 órakor véget ért. A gyulai jéggyár a múlt hét folyamán megs' zdte üzemét. A jeget a múlt évi árakon bocsátják fogyasztásra, s rövidesen megkezdik a megrendelők ie»z>-re való házhoz szállítást is. Nyugdíjazás. A gyulai pénzügyigazgatóság Gebei Andrást a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség hivatalszolgáját, szabályszerű életkorának betöltése és saját kérelme folytán, f. évi május i-től nyugalomba helyezte. Szerencsétlenség. Nagy Gábor 52 éves csor- vási uradalmi cseléd a majorból befelé hajtott a községbe. Útközben a lovak valamitől megijedtek s megugrottak, minek következtében Nagy Gábor a megrakott kocsiról a lovak közé esett s a megvadult állatok úgy összerugdalták, hogy eszméletét elvesztette. A szerencsétlen embert a kórházba szállították. A Royal mozgó színház heti műsora. Vasárnap »A láp viraga.« Dráma 4 felvonásban. A kép rendkívüli érdekes és látványos. "Elibünk tárja egy leánynak életpályáját. Egy szobrász szerelmes lesz a szép leányba, akit pártfogásába vesz és nagy anyagi áldozatok árán hozzáméltó nevelésben óhajtja ki- képeztetni, hogy feleségül vehesse Ámde a romlott lelkű lány a nevelésre szánt összeggel megszökik. Ezen sláger filmen kívül igen hatásos, eredeti és természetes képek kerülnek bemutatásra, élén a közkedveltségnek örvendő »Mozi újsággal.« — Kedden »Az óceán.« Fantasztikus fogadás két világrész között. Film dráma 4 felvonásban. A kép látványos. Egy óceánt járó gőzösnek a viharban való felrobbanását látjuk. Meséje szövevényes, a kiállítása pedig bámulatba ejti a legmodernebb embert. — A csütörtöki műsor kiemelkedő darabja »A négy ördög.« Film paródia 2 felvonásban. A kép szerepét csodásán idomított rovarok, békák és patkányok játszák. Szombaton a Pathé-cég kiváló műsora kerül bemutatásra. A Gyulai Önkéntes Tűzoltó-Egylet március hó 25-én délután 3 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Az egyleti tagok nagy számban vettek részt, mert ezúttal a 3 éves ciklus lejárván, általános tisztujitás volt. A közgyűlés a tárgysorozat letár- gyalása után megválasztotta az uj tisztikart és pedig: elnök lett: Sinszky Ferenc, alelnök: Schneider János, parancsnok: Diósy Béla, alparancsnok: Krizsán András, jegyző: Szilágyi Lajos, pénztárnok : Moldt Rezső, szertárnok: Kiss Mihály, segéd- szertárnok: Démusz Lajos, ügyész: dr. Felföldy Sándor, orvos: dr. Kovács Károly, szakaszparancsnok : Somogyi János, Frőhner József és Ulelay Lajos. Választmányi tagok: gróf Almásy Dénes, ifj. Kohlmann Ferenc, Schröder Kornél, id. Bakóh György, Zuzmann János, Licska Ferenc, Végh Gábor, Tury Károly, Démusz Lajos, Viszt István, Bodor Mór, Dósa István. Szávmizsgáló-bizottsági tagok: Néveri István, Volent Pál, Junászka Mihály. Időjárásunk most már aggodalomra ád okot. Amint lapunk utóbbi számaiban több Ízben megállapítottuk, a sok esőzés nemcsak hogy felesleges nem volt, hanem az egész ősz és télre kiterjedő szárazság következtében határozottan jótékony hatású volt úgy az őszi vetésekre, mint a tavaszi szántás és vetésre. Azonban, ami pár nap óta történik, nevezetesen hogy megszakítás nélkül hullt az eső, már több a jónál és legfőbb ideje, hogy az idő újra szárazra forduljon. Szóval az abnormis időjárás abnormis kívánalmakat kelt Más rendes viszonyok között ugyanis márciusban szárazságot, áprilisban pedig folytonos esőt óhajtunk. Ez alkalommal megforditva történik, amennyiben legalább is husvét utánig száraz időre volna szükségünk. Pedig igen kétséges, hogy ebbeli óhajunk megvalósul, mert a péntek éjjeli uj hold óta még erősebben szakad az eső s még mélyebben áll a légsuly- mérő. A sok esőzés folyóink áradását is maga után vonta. A hét közepén ugyanis az összes Körözs folyók vízállása túl haladta a múlt évi legmagasabb * vizet, de a hét végén jelentékenyeb apadás követ- zett be, habár a két napos esőzés újabb áradást fog előidézni. A Fekete-Körözs vízállása folyó hó 24-én 600, 28-án 426, a Fehér-Körözsé 24-én 488, 28-án 274, a Kettős-Körözsé 24-én 680, 28-án 524, a Sebes-Körözsé 24-én 514, 28-án 459, a Hármas- Körözs és Berettyóé 24-én 642, 28-án 716 cm. volt. A vármegye összes vizszabályozó társulatai megtették az óvintézkedéseket. Táncvigalom. A Józsefvárosi Olvasókör április hó 13-án, az az Husvét másodnapján a Fridrich-fóle vendéglőben Pálosi zenekara közreműködése mellett saját könyvtára javára zártkörű táncvigalmat rendez. A mulatság kezdete este 7 órakor Belópti-dij személyenként 1 korona, családjegy 3 korona. Felülfizetóseket a a rendezőség köszönettel fogad és a Békésben nyugtáz. A meghívók a jövő hót folyamán küldetnek szót. Halálozás. Pótolhatlan és fájdalmas csapás sújtja Démusz József városi főpónztárnokot. Neje, született Grunszkg Eleonóra asszony, hosszas, súlyos betegség után f. hó 24-én éjjel meghalt. A hitvesi s anyai erényekben bővelkedő derék asszony halálát férjén kívül üt gyermeke s kiterjedt rokonság fájlalja. Temetése csütörtök délután volt nagy részvéttel a róm. kath. egyház szertartása szerint, a szent-kereszt temetőben. Béke hamvaira! Alapszabályjóváhagyas. A belügyminiszter a kétégyházi önkéntes tűzoltó egyletnek, valamint az endrődi rigályos pusztai katliolikus körnek alapszabályait megerősítette.
