Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-07 / 49. szám
1913 december 7. Békés 7 désnek helye, vita tárgyává tétetett és illetőleg ilyen áruk után beszedett vámdijak visszatéritése iránt több ízben tétetett eljárás folyamatba. Leginkább érdekelve van ebben az ügyben a kisjenői fatermelő részvénytársaság, amely a gyulavidéki vasúton nagyon sok fát szállít el Gyulán kívül eső helyekre és igy reá nézve nem volt közönyös, hogy tartozik-e vámfizetési kötelezettséggel vagy sem. A kisjenői fatermelő részvénytársaság által vámdij- visszatérités céljából folyamatba tett eljárás során a két alsófoku hatóság a vámszedést jogosnak mondotta ki, nevezett társaság azonban egész a köz- igazgatási bíróságig vitte fel az ügyet. A közigazgatási bíróság ítélete elé érthető várakozással tekintett úgy a vármegye mint vámtulajdonos, valamint a fatermelő részvénytársaság és ez természetes is volt, mert hisz ha a bíróság a vármegye ellen dönt, akkor a három utóbbi éven át beszedett összes vámdijakat, ami körülbelül 60,000 koronát tesz ki, vissza kellett volna fizetni az érdekelt magánosoknak, másrészt a vámszedésből folyó jövedelem a jövőben több mint felével csökkent volna, ami érzékeny vesztesége lett volna a gyulavárosi vámos útalapnak. A közigazgatási bíróság négy évi gondolkozás után égre meghozta döntését, amely a vármegye javára szól, illetőleg kimondotta, hogy a vármegye jogosan szedi a kérdéses áruk után a vámdijat. A közigazgatási bíróság rendkívül hosszú indokolásának a lényege az, hogy amidőn gróf Almásy Dénes létesítette a kis vasutat, a törvény- hatóság mint vámtulajdonos a vasútnak a vámos utón leendő lefektetését csakis tulajdonjogának fenntartásával engedélyezte s kikötötte, hogy az Almásy-uradalom a vármegye részére engedélyezett jog alapján vámot tartozik fizetni a kis vasutján szállítandó árui után. Mivel pedig a gyulavidéki vasút az Almásy-féle kis vasutat az azt terhelő kötelezettségekkel vette át, ezért a vámszedési joga a vármegyének kétségtelenül fennáll a gyulavidéki vasúton szállítandó árukra nézve is. Azon érvvel szemben, hogy a vámszedésnek a kérdéses esetben azért sem lehet helye, mert a miniszteri engedély- okirat szerint transito áruk után a vámszedés nincs megengedve, a közigazgatási bíróság azt mondja, hogy a transito áruk vámmentességének okszerű magyarázata csak az lehet, hogy nem esnek vámdij alá azok az áruk, amelyek a magyar államvasutak vonalain csak átfutnak anélkül, hogy a vámus utat érintenék, mig a vitatott esetben a vámos utón haladó helyi érdekű vasúton történik a szállítás az államvasutaktól és az államvasutakhoz. Hússal való házalás a fennálló szabályzat értelmében tilos. Kérdés merült fel atekintetben, hogy a levágott baromfiaknak házalás utján való eladása szintén ezen tilalom alá esik-e, vagy sem? A föld- mivelésügyi minister a vármegyéhez intézett rendeletében kijelentette, hogy mivel hús alatt az emberi fogyasztásra szolgáló melegvérű állatok testrészei értendők, ennélfogva a hússal való házalás tilalma a levágott baromfiakra is vonatkozik. A serfésorbánc elleni védekezés tárgyában a földmivelésügyi minister a változott viszonyokra tekintettel uj rendeletet adott ki. Ez az uj szabályzat általánosságban ugyanazon intézkedéseket tartalmazza, mint amelyek a sertéspestis elleni védekezés céljából legutóbb kiadott ama rendeletben foglaltaknak, amely ez évi október 1-én már életbe is lépett. A kiadott rendelet értelmében a sertésorbánc- ban megbetegedett, vagy ezen betegség gyanújában levő sertések leölésénél a husvizsgálatot csakis hatósági állatorvos foganatosíthatja. Megemlíti a minister, hogy a kötelező védőojtás elrendelése iránt a kikérendő törvényhozási felhatalmazás alapján fog intézkedni, addig is figyelmeztetendők az állattulajdonosok a védőojtás előnyeire, valamint arra, hogy a vérsavóval való ojtás a már megbetegedett állatoknál is igen sikeresen alkalmazható. A gyomai fattyasi legeltető társulat módosította alapszabályait, amely felebbezés folytán a földmivelésügyi ministerhez terjesztetett fel. A minister azonban az iratokat — a felebbezés felülbírálása nélkül — visszaküldte azzal az indokolással, hogy az osztatlan legelőkről szóló 1913. X. te. értelmében, amely legközelebb életbelép, a legelő rendtartások egészen újból lesznek átdolgozandók. Szarvasi járdaépítés. Szarvas község legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy főbb utcáit betonjárdával látja el és 7950 folyóméter hosszú betonjárdát részben 1,50, részben pedig 1.20 méter szélességben épit 1070Ő négyszögméter területen. Kimondotta azt is, hogy a felszedendő járdák téglaanyagaival ugyanannyi területű téglajárdát létesít a községnek azon részein, ahol csak pallók vannak lefektetve. A község határozata ellen dr. Benczúr Vilmos feleb- bezéssel élt, amelyben nem magát a beton és járdaépítést kifogásolja, hanem az elhatározott útvonalak egy része helyett más útvonalaknak betonjárdával való ellátását kéri. Békési betonépités. Békés községnek az a határozata, amelyben kimondotta, hogy a község belterületén újabb betonjárda építkezéseket foganatosít 70000 korona összeg erejéig, hosszas tárgyalások és felebbezgetések után felsőbb hatósági megerősítést nyert A község a szükséges 70000 koronát a vármegyétől kívánta kölcsönképen felvenni, azonban ez a kérése nem teljesült, mert Békés község a Dübögő építésére már kapott a vármegye alapjaiból 70000 korona kölcsönt. A képviselőtestület legutóbbi ülésén tárgyalta ezt az ügyet és hosszas tárgyalás után azt a határozatot hozta, hogy a betonépitési munkálatokat aképen hajtja végre, hogy a vállalkozónak a vállalati összeggel egy évig adós marad, azonban tartozása után 7 százalék késedelmi kamatot fizet. A jelentékeny számú kisebbség amellett volt, hogy tekintettel a jelenlegi nehéz pénzviszonyokra, a betonépitési munkálatok egyelőre halasztassanak el. Megemlítjük még, hogy a község határozata szerint a betonépités tárgyában hozott határozat csakis pgerő után lesz végrehajtható, vagyis.nem úgy, ahogy az elöljárói tanács javasolta, hogy az építés tekintet nélkül a netání felebbezésre, azonnal megkezdendő. A munkás és balesetbiztosítási 1907. 19. te. módosítása iránt — tudvalevőleg — igen sok törvényhatóság és szaktestület felirt a törvényhozáshoz és a ministerhez. A kereskedelmi minister most egy köriratban értesíti az érdekelteket, hogy a törvény módosítása iránt a törvényelőkészitési munkálatokat széles mederben tette folyamatba és hogy annak eredményéhez képest a reform a jövő év folyamán előreláthatólag végrehajtatik. A minister leiratában kijelenti, hogy a reform nemcsak a munkaadók és az alkalmazottak érdekei szempontjából fog végrehajtatni, hanem az ország ipari, kereskedelmi és egész gazdasági helyzetének zavartalan fejlődése fog irányadó lenni a tervbe vett reformmunkálat keresztülvitelénél. A revisio irányelveinek megállapítása előtt, tehát az említett szempontok együttes és gondos mérlegelése szükséges. Heti piac, Gyula, december 5. A budapesti gabonatőzsdén e hét folyamán is szilárd volt a hangulat, a búza ára 10 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon gyenge adatott: Búza (uj) Árpa (uj) Zab (uj) Tengeri ('uj) . kínálat mellett el19’— 1420 12 40 11 80 20-60 14-40 12-60 12 20 Irodalom. A faluból... Péczely József folyóirata. Ezzel a címmel indította útnak a napokban Péczely József, lapunk kedves munkatársa, havonként egyszer megjelenő szépirodalmi folyóiratának első számát. Péczely József neve nemcsak lapunk tárca-rovatából vált ismertté és közkedveltté, hanem a legelőkelőbb fővárosi napi-, s hetilapok, mint a Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap, Ujidők, Budapest olvasói körében is általános népszerűségre tett szert. Az említett sajtóorgánumokban igen gyakran jelennek meg a jelestollu kollegánk népies színezetű novellái, amelyek nevét országos hírnevűvé tették. Értékes irodalmi működése már évtizedet megközelítő, mindenfelől elismeréssel találkozó múltra tekinthet vissza. Témáit nem világot rengető, nagy események és cselekedetek, hanem az egyszerű, romlatlan falusi népiélek naiv életviszonyaiból, a velük megtörténő szűk körben mozgó lelkivilágukban lezajló paraszt tragédiák, vagy tragikomédiákból és népszokásokból veszi. Bár mindannyian nap-nap után látjuk magunk körül a különféle falusi és városi egyszerű parasztembert, akinek modora, egyénisége, gondolkodásmódja a szerint különbözik egymástól, hogy sorsa őt milyen anyagi javakkal áldotta meg, még sem tudunk annak lelkivilágába hatolni. Hogy meglássa és élvezetes formában írásba foglalni is tudja, az csak kevés hivatott embernek adatott meg. Péczely József sokat forgott a nép között, lelkivilágukat alaposan kiismerte, megfigyeléseit elraktározta s tapasztalatainak gazdag tárházát fogja las- sankint sok művészettel az olvasóközönségnek közreadni. Ebben a zsánerben Íróink közül csupán Gárdonyi Géza és Tömörkényi István dolgoznak, Péczely József sorakozik melléjük harmadiknak. Úgy mondják és bizonyos fokig igaz is, hogy ez a műfaj, éppen úgy mint a népszínmű, ma már nem kedvelt. Most a léha sületlenségek, nyak atekert krokik, mindennél jobban tetszenek. Hogy mi okozta a népies irodalomnak és a népszínműnek hanyatlását, annak nem annyira az izlés-változás, hanem az az egyszerű magyarázata, hogy ezeknek a műfajoknak elfogytak a hivatott művelői. Jó irók még könnyen visszahódíthatják a közönséget az elhagyott ösvényre. Hisszük, hogy Péczely Józsefnek ez a törekvése teljes sikerrel fog járni. A folyóirat első száma változatos tartalommal jelent meg s különösen gyulai vonatkozású dolgai a közönség széles rétegeinek tetszését nyerték meg. A folyóirat diszes borítéka, valamint a szöveg eredeti illusztrációi és fejlécei Péczely Antal rajztanár művészi kezét dicsérik, a szép és csinos technikai kiállítás pedig Dobay János könyvnyomdájának munkája. Itt adjuk különben az iró előszavát, amely egyben a folyóirat programmját is ismerteti a következőkben: „Ez a füzet egy szépirodalmi havi folyóiratnak az első száma. Lehetne népirodalminak is nevezni, mert minden sora, minden betűje innen sarjadzik a faluból, a nép, a ma élő paraszti hús- és véremberek egyszerű, bárdolatlan leikéből, melyek kiaknázatlan nagy, őserők szunnyadozó csiráit rejtegetik magukban Be akarom mutatni a magyar parasztot jó és rossz sors között, küzdve a nehéz élettel, verejtékezve a napi betevő után, avagy dus- kálkodva a földi javakban ; az arisztokrata módos gazdát, a tudálékos hivatalbeli polgárt, a bizakodó, magamegadott s a mindenben és mindenikben rosz- szat látó, gyanakvó magyart; a fülehátas, fiskális- eszü embert, a faragtalan analfabétát s mindenek előtt a magyar nemzet nagy tömegét, a földnek azon munkásait, kiket lelkűk voltaképeni valójából az uj áramlatok kiforgattak, kik a szociális eszméktől megittasodva az egyenes mesgyéről elterelődtek. Ezeket az embereket szeretném elvezetni innen a faluból a szalmatetős, kicsi gunyhók világából a városi kőházak oszlopos tornácai, a kupolás csarnokok és márványoszlopos termek lakói, a fény, a pompa, a cicoma közé, hogy itt a selymek és bársonyok között a háziszőttes, durva vászon bemutathassa a maga mivoltát, tartósságát, erősségét és igazságát elfinomodott rokonainak ... Különben ez az első szám egyben tükör is. Bemutató, tájékoztató. „A faluból...“ megjelenik Gyulán, Dobay János kiadásában, havonta két ívnyi terjedelemben. Hét rovata van: Elbeszélés. Beszélgetnek a magyarok. Levél a tanyára. Nagyokról és kicsinyekről. Apró dolgok. Regény. Följegyzések. Előfizetési ára egy évre 8 korona, mely összeg a kiadóhivatalhoz (Dobay János Gyula) küldendők 1914. január hó 1-éig. Kérem az olvasó szives támogatását. Gyula, 1913. december hó. — Péczely József.“ A Magyar Figyelő most megjelent számának élén Réz Mihály (folyatja „A jogfolytonosság és a legalitás“ cimü tanulmányait. Rendkívül figyelemreméltó Alexander Bernát nagyértékü munkája a magyarság szellemi fejlődéséről. Ferenczy Árpád dr. „A földbirtokrendszer reformja Angliában“ címen közöl igen érdekes adatokat. Uj és eddig fel nem dolgozott "adatokat közöl Turóczi-Trostler József „Német kalandorok Magyarországon a XVII-ik században“ címen. A szépirodalmi részben Bársony István novellája, a „Titok“ gazdagítja a számot. A Levelek Magyarországból cimü rovatban Paál Joób Turóczszentmárton tót múzeumából közöl meglepő és felháborító részleteket. Kemény Simon Színházról irt. A Feljegyzések rovatban a megszokott ismertető és polemikus dolgozatokat találjuk. A gazdag Külföldi Szemle egészíti ki a magas nívón álló revüt. A szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy-ut 16. sz. alatt van. A Magyar Figyelő előfizetési dija egész évre 24 korona, félévre 12 kor., negyedévre 6 kor. A Nap. Amikor ezelőtt tiz esztendővel A Nap megindult, az a cél lebegett előtte, hogy a reggeli lapokat a legtöbb helyen egész nappal, de legalább is fél nappal megelőzve, egy teljesen kimerítő feltétlenül komplett lapot adjon a közönség kezébe az összes magyar vidéki városokban. A Nap az uttörés munkáját végezte és igazán óriási anyagi áldozatokkal olyan hírszolgálatot szervezett, amely lehetővé tette, hogy Budapestről az esti órákban egy olyan újságot szállítsunk el a vidékre, amely valósággal fölöslegessé tette a Budapestről reggel induló lapokat, mert kora reggelre már az egész magyar vidékeken olyan lap került A Nappal a publikum kezébe, amely minden irányban teljesen és tökéletesen kielégítette az újdonságok után való szomjuhozását. Utóbb keletkeztek lapok, amelyek az első délutáni gyorsvonatokkal szállíttatnak el Budapestről és tehát kénytelenek egész anyagukat már déli 12 órakor lezárni és ehez képest csak csonka tartalommal, hiányos országgyűléssel, fogyatékos híranyaggal, még a tőzsdei árfolyamok dolgában is legfeljebb a kezdő kurzusokkal jelenhetnek meg. Mindazonáltal sokan voltak, akik arra kapacitálták A Nap kiadó- hivatalát, hogy használja ki szintén a korai gyorsvonatok előnyét és zárja le a maga részéről is A Napot olyan időben, hogy félkettőkor a vidékre el-
