Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-23 / 12. szám

is, ;ikik elboruló lélekkel szemlélik a napi ese­ményeket, lelkes szívvel énekeljék az Allehyját. Az igazság mindég győzött, győzni fog ezentúl is. Az igazság maga a legyőzhetetlen Isten, mindeneknek ura. Március 15. Március idusának 65-ik évforduló­ját melegen ünnepelte meg Gyula városa. Az utcák már a kora reggeli órákban lobogódiszt öltöttek. S testületek, egyesületek zászlók alatt vonultak az ün­neplés istentiszteletekre. Délután körmenet volt, majd a Göndöcs-népkertben népgyülés, melyen több szó-* nők fejtettte ki a nap jelentőségét. Este az egyes körökben társasvacsorák tartattak. így a Polgári Körben, hol ünnepi beszédeket tartottak Mártonfy Ernő, dr. Rostás Imre és Payer Béla, mindhárman széles perspektívával világították meg a nagy napot s szónoklataikkal lekötötték a szép számban össze­gyűlt közönséget. Az Újvárosi Olvasókörben dr. Kun Pál hazafias megnyitó beszéde után az ünnepi szó­noklatot Dombi Lajos ref. esperes-lelkész tartotta, ékes beszédben vázolta a márciusi nagy nap moz­galmait. Beszéltek még Balog Mátyás, Péczely Jó­zsef és Kóhn Dávid, ifj. Monon Mihály szavalt, Nagy Ferenc földmives pedig egy maga komponálta hazafias verset olvasott fel. Az Iparos Otthonban az ünnepi szónok Gyepes Gergely volt. Kívüle még többen tartottak pohárköszöntőket. A 48-as körben március 15-ét Névery Albert méltatta. A tanyai földmivelők körében Nickmann Rezső állami tanító mondott ünnepi beszédet. A vármegyei közkórházi bizottság Ambrus Sán­dor alispán elnöklete alatt f. hó 17-én ülést tartott. Az ülésen dr. Berkes Sándor kórházi igazgató első­sorban rendszerinti jelentései terjesztette elő, amely­nek kapcsán a bizottság tudomásul vette az igazgató­nak az élelmezési rend némely irányban történt változtatására vonatkozó intézkedését Megengedte a bizottság azt is, hogy a kórház területén a nyers­olaj nagyban való beszerezhetése céljából — az elő­irt szabályok betartása mellett — egy földalatti tar­tály építtessék. Ennek az a magyarázata, hogy a nyersolaj ara több mint 100%-al emelkedett és nagyban való vásárlás esetén a kórház olcsóbban szerezheti be a szükségletét, mint most, midőn ki­csinyben vásárolja a nyersolajat, ami a motorok üzemben tartására szükséges. Végül a bizottság kö­szönetét szavazott dr. Fischer Arthur segédorvosnak, aki a szemészeti osztályon — a főorvos távollété­ben — az orvosi teendőket kiváló ügy buzgalommal és eredménnyel látta el Bejelentette az igazgató, hogy a kórházi ápolási napok számának emelkedése most már alig varható, mert a kórház forgalma el­érte a zenitet és a forgalom további emelkedése túl­zsúfoltságot idézne elő, ami a kórház s a betegek hátrányára válnék. Az elmebeteg-osztályon a beteg­létszám átlag 500, a sebészeti osztályon 250. Ennél magasabb létszám mellett a kórház működése ered­ményes nem lehetne, meit az orvosok sem volnának képesek teendőiket megfelelően ellátni. Beszámolt ezután az igazgató a különféle kórházi szükségletek beszerzésére megtartott árlejtések eredményéről. El fogadta az ajánlatok közül az alábbiakat és pedig a bútorfélékre a Fröhner és Turóczy cég 1273 koro­nás ajánlatát, órafélékre a Grünfeld Izidorné 326 koronás, a vasbutorfélékre Pápai és Náthán 1848 koronás, a vaskereskedési cikkekre Schmidt István 2077 koronás, a kefenemüekre a Schillinger Lipót 617 koronás, a porcellán- és üvegfélékre a Yerner József 969 koronás, végül a vegyesekre a Leitner Menyhért 1718 koronás ajánlatát. A ruhanemüekre egy ajánlat érkezett be, az ifj. Jeszenszky Béláé. Mivel azonban ez az ajánlat’ 25 %, -al drágább a vár­megyei szolgák ruházatánál élért álaknál, ennél­fogva a bizottság aj árlejtést rendelt el. Általában az árlejtések eredménye kedvezőtlen, mert az elért árak az előirányzatnál 9°/,-al magasabbak. Kimon­dotta a kórházi bizottság, hogy tekintettel a minden vonalon mutatkozó nagy drágaságra és a kórháznak rendkívüli terheire, egyelőre nem kivan vöröskereszt egyleti ápolókat alkalmazni, mert ezeknek a költsége lényegesen nagyobb mint a mostani ápolók alkalma­zásával felmerülő szükséglet. — Végül Nagy Jenő gyógyszerész által beadott kórházi számlákra ki­mondotta a bizottság, hogy azok összegét a kért 15, illetőleg 30°/o-os engedmény helyett 30, illető­leg 50°/o engedménnyel hajlandó csak kifizetni, mert a fennálló egyezség szerint ez illeti meg a kór­házat. A vármegyei virilisek folyó évre összeállított névjegyzékében fel volt véve az igazoló választ­mány által Künstler Dezső orosházi lakos is. A névjegyzék illetőleg az igazoló választmány határo­zata ellen több rendbeli felebbezés adatott be, ami­_±_________________________________________ nek következtében a névjegyzékbe uj felvételek történtek, Minthogy azonban a legtöbb adó fiizető megyebizottsági tagok száma 213, vagyis meghatá­rozott, ennélfogva az uj felvételek miatt a névjegy­zékből ugyanannyian kiestek a már felvett egyé­nek közül. Ezek között volt Künstler Dezső is, aki a névjegyzékből történt kihagyását a közigazgatási bírósághoz megpanaszolta, azzal az indokolással, hogy neki az eredetileg kitüntetettnél jóval több adója van, vagyis annyi, hogy a névjegyzékben helyet foglalhat. A közigazgatási bíróság azonban nem adott helyet a panasznak azért, mer Künstler- nek akkor kellett volna megfelebbezni az adó meny- nyiségét. amidőn az elsőfokú hatóság, vagyis a vármegyei igazoló választmány az adóhivatali ki­mutatás alapján a névjegyzékben azt kitüntette. Ezt azonban annakidején nem tette meg, minélfogva a a másodfokú hatóság határozata elleni felebbezésé- vel már elkésett. A honvédség köréből. Werner Ferenc százados a nagyváradi 4. honvédgyalogezredtől a gyulai 2. honvédgyalogezredhez helyeztetett át, s az itteni 1. zászlóaljparancsnokságot fogja vezetni. — Telbisz Jenő százados, az aradi 3. zászlóaljtól Gyulára a 2. zászlóaljhoz, Erdey Kálmán főhadnagy Aradról, Gyulára az 1. zászlóaljhoz helyeztetett át. A képviselőtestület folyó hó 19-én dr. Lovich Ödön polgármester elnöklésével délutánra is kiter­jedő rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a városi képviselők a tárgysorozat fontosságához mérten éppen nem nagy számban vettek részt. Amidőn a varos a vadászati jogokat december hóban tartott árverésen bérbe adta. az erdőterület kivágásának lehetősége egyáltalában nem állott fenn és így az első számú vadászterület, mint kifejezetten erdő adatott bérbe és mint erdőterületre tettek rá évi 4000 korona bérajánlatot. A bérleti szerződés az árverési feltételek értelmében 6 évre szólana, ennek következtében a bérlő, miután időközben az erdő kivágásának eshetősége merült fel, a bérletet min­den irányban tisztázandó, a szerződés megkötése előtt azt. a mindenképpen méltányos és a városra nézve feltétlenül előnyös ajánlatot tette, 'hogy mind­addig, mig az erdő fennáll, kötelezi magát a teljes 4000 korona évi haszonbér lefizetésére, az erdő ki­vágása esetében pedig ezen összeg felére, sőt azon­felül minden lelövendő íácántyuk után l korona és őzsuta után 10 korona lefizetésére. Noha csaknem minden képviselő elismerte ezen ajánlatnak minden tekintetben előnyös voltát, sőt az a hajlandóság is megnyilatkozott, bogy a II. és VIII. vadászterület bérlői kérelmük esetében szerződési kötelezettségük alul felmentetnek, mindazonáltal a vadászterületek ügyénél felmerülő elfogultság folytán a képviselő- testület többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vadászterületeket uj árverés utján fogja bérbe adni. Gróf Széchényi Antal pósteleki nagy- birtokos Gyulára lóüzemü mezőgazdasági vasutat óhajtván vezetni, a képviselőtestület a pósteleki községi dülőutat e célra harminc évi használatra készéggel bocsátja rendelkezésére. A városerdő ki­irtására vonatkozó s lapunkban már több Ízben ismertetett és méltatott miniszteri leirat örvendetes tudomásul vétetett és azért a íöldmivelésügyi mi­niszternek hálás köszönet szavaztatik. — A mi­niszteri leirat tudvalevőleg ama feltételhez fűzi az erdőkiirtás engedélyezését, ha a város első sorban a város területén, másodsorban közeli vidéken hason területű erdőt ültet, vagy vásárol. A kép­viselőtestület az állandó választmány javaslata alap­ján — szerintünk helytelenül — egyáltalában nem is kíván a város határában létesítendő más erdő eszméjével foglalkozni sem, sőt a miniszteri leirat ban foglalt ezen feltételnek kategorikus elejtésével, az erdővásárlás kizárólagos álláspontjára helyez­kedve, dr. Lovich Ödön polgármester, Névery Al­bert, Braun Mór és Novak Árpádból álló bizottsá­got küldött ki alkalmas erdőterület szerzése céljá­ból, amely bizottságba erdőbecslő szakértőül Czinczár Dezső ifjú fakereskedőt kéri fel. Dr. Kovács Károly eddigi ügyvezető orvos egy éven túl terjedő beteg­sége s szabadságolása után a közgyűlés által 29 évi szolgálattal nyugdijaztatik és helyére ügyvezető or­vosnak dr. Bárdos Arthur egyhangúlag megválasz- tatik. A gyámpénztári szabályrendelet a belügy­miniszter intencióihoz képest módosíttatott. A köz­területek burkolási szabályrendelete felolvastatván, elfogadtatott. A szabályrendeletnek lényege az, hogy a burkolási költségeket egy-egy harmad részben az utca két oldalán levő háztulajdonosok és egy har­madrészben a város fogja viselni. A fásítási szabály-^ rendelet módosítására vonatkozólag Csőke István képviselő inditrányt adott be, mely a szabályrende­letet alapjában megváltoztatja. A képviselőtestület egyhangúlag elfogadta az indítványt, mely szerint az élöfák a háztulajdonosok tulajdonát képezik, de nehogy indokolatlan étöfa pusztítás történjék, min­den házigazda az élő fákat csakis a tizedbeli taná­Békés 1913 március 28 esős engedélyével vághatja ki s a kivágott fa helyére nyomban uj fát köteles ültetni. A szabályrendelet ilyetén módosítása természetesen csakis felsőbb jóváhagyás után lesz érvényes, addig a mai jogálla- pot tartatik fenn. Implom Jánosné Dávid Róza kérelme atyja után temetkezési járulék megszava­zása iránt elutasittatott, miután Dávid András végre­hajtó nem volt tagja a nyugdíj-alapnak. A faiskola felügyelő-bizottságba 1915. végéig terjedő megbíza­tással megválasztattak : Scherer Benedek, Emandity Konstantin, Titz István, Csőke István, Novak Árpád, Schröder Kornél rendes, Scheibert Jakab, Gombos Mojsza és Exner Ferenc póttagokká. Az egészség- ügyi biéottságba három évi tartammal kiküldettek : V. Szakmáry Arisztid, Heks Miksa, Kóhu Dávid, Sinszky Ferenc és Schreiber Ottó. A női kereske­delmi és esti továbbképző tanfolyam felügyelő bi­zottságba Lukács Endre képviselő mandátumának megszűnése miatt egy tagsági hely megüresedett, helyét Novák Árpáddal töltötték be. Kukla Ferenc elhalálozásával megüresedett központi választmányi tagsági helyre névszerinti szavazással Névery Albert 34 szóval választatott meg, dr. Varga Gyula 16 szavazatával szemben A régi lóvásártérnek csürhe- járási célra való bérbeadása két Ízben m igkisérelte- tett, de mindkét alkalommal eredménytelenül. Most Najmann György felajánlott a folyó évre 200 kor. haszonbért s hajlandónak nyilatkozott mások serté­seit is őrizetbe vállalni. Az ajánlat elfogadtatott. Kovács József gyepmester azon kérelmével, hogy a közlegelőn elhullott állatok eltakarításáért részére 133 korona kiutaltassák, elutasittatott, miután vég­zett munkáját a sertésvész terjedésének megakadá­lyozása végett, tehát közérdekből végezte, amelyért külön dijazást nem igényelhet. Néhai Léderer Lajos 600 korona alapítványt tett, melynek kamatai sze­gény gyermekek felruházására fordítandók. Az erről szóló alapitó okirat most készült el s a közgyűlés azt jóváhagyta. Svarcz Mihály nyugalmazott tűzoltó nyugdijának teljes összegében való utalványozását kérte, amely nem volt teljesíthető, miután a városi nyugdíjalap jövedelme — sajnos — nem elegendő ahhoz, hogy a nyugdíjasok az őket megillető teljes nyugdijat megkaphassák. A gyulavárii határban a község területétől az Elővizcsatorna és Fehérkörózs medre által elszakított 16 katasztrális hold szöllő- föld túlnyomó részben gyulai lakosok birtokában van. Ez a terület oly szerencsétlen fekvésű, hogy a tulajdonosoknak földjeikbez való hozzájáró ütjük nincsen, az említett folyóvizek akadályozzák a meg­közelítést. Eddig Kertész András szívességéből, annak birtokán keresztül közlekedtek a földtulajdonosok, most azután Kertész András nem hajlandó tovább az átjárást megengedni. Ennek következtében a földdarab adójáuak nagyobbik felét fizetők kérik az alispántól, hogy a 16 holdat Gyula varos határához csatolja át, mely esetben a városi dülőut odáig meghosszabbittatnék s az eddigi anomáliák meg­szűnnének. A kérelem a közgyűlés helyeslésével találkozott s az alispánhoz pártolólag felterjesztetett. A városi óvónők fizetésemelési kérelme az állandó választmány javaslatának elvetésével, mint már évek óta, szótöbbséggel és pedig kizárólag földmives kép­viselők szavazatával megtagadtatok. Nickmann Rezső tanító, városi képviselő elkeseredetten szögezte le szavazás után azt a sajnálatos tényt, hogy éppen a földmives osztály ellensége a kultúrának, nem be­csüli meg a kulturmunkát. A belügvminiszter egy uj keményseprési szabályrendelet tervezetet küldött a városnak miheztartás és alkalmazkodás végett. Miután a város most érvényben levő szabályrende­lete teljesen megfelelő, azt módosítani nem kívánja. Az esküdtképes egyének lajstromának összeállítására dr. Bucskó Korjoián és Szikes György küldettek ki. Dobos István, a gyulai születésű, szép sikereket elért ifjú aviatikus egy általa újonnan konstruált repülő­gép elkészítésére és uj motor beszerzésére, mely 8—10,000 koronát igényel, a város támogatását kéri. A közgyűlés bármennyire méltányolja is a fiatal pilóta sikereit, tekintettel a város nyomasztó anyagi helyzetére, nem áll módjában a kérelmet teljesíteni. Az Első-utca lakóinak kérelmére kimon­datott, hogy uj betonjárda készítése iránt intézkedés nem tehető, mig a már megszavazott járdák kiépí­tése befejezést nem nyer, az utca világításának kérése pedig felesleges volt, miután két lámpának felállítása már elhatároztatott. Dr. Kurtucz Valéria városi orvos kéri, hogy a nyugalomba helyezett dr. Kovács Károly városi orvos által élvezett fuvar­átalány az ő részére folyósittassék. A kérelem az orvosi állás betöltéséig nem tel.jesittetik. Több apróbb tárgy elintézése után a közgyűlés fél öt órakor ért véget. A gyulai rendőrség államsegélye, a városok segélyezésére előirányzott nyolc millió koronából a a belügyminiszter eddig csak négy milliót osztott fel a városok között, azzal az indokolással, hogy a másik négy milliót nem osztja szét, mert azt a vi­déki városok rendőrségének államosítására használja fel. Az államosítás előmunkálatai folyamatban van­nak ugyan, azonban ezideig nem készülhettek el. A miniszter tudatában annak, hogy a vidéki rendőr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom