Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-23 / 12. szám
1913. március 23. Békés S ség szűkös anyagi helyzete a további várakozást nem nagyon bírja, az idei költségvetésbe felvett ötödik millió koronát a városok között szétosztotta. A belügyminiszter a vármegye alispánja utján a napokban értesítette Gyula városát, hogy az 1913. évre részére 8000 koronát utalványozott, a rendőrség fejlesztésére. A tekintélyes összegű államsegély éppen a tizenkettedik órában érkezett meg. Megemlékeztünk ugyanis annak idején arról, hogy a rendőrlegénység az elviselbetlen drágaság miatt, az eddigi éhbérért nem volt hajlandó továbbra is szolgálatot teljesíteni, s az év elejen március 1-jére felmondta a szolgálatot. Azóta azonban a minisztériumból biztató hírek érkeztek arról, hogy a segély szétosztása már igen rövid időn belül megtörténik, s ezen kedvező birek hatása alatt sikerült Tanczik Lajos főkapitánynak a legénységet maradásra bírnia. A 8000 korona utalványozásara vonatkozó miniszteri leiratban részletesen körvonalazva van, bogy az összeg miképpen használandó fel. Az intézkedés értelmében az államsegély elsősorban a rendőrlegénység és az altisztek íizetésjavitására fordítandó. Meg vau szabva a minimális fizetés, amely 280 korona lakáspénzen kívül ő évi szolgálatig legalább 700 korona, 5—10 évi szolgálatig 800 korona, 10—15 évi szolgálatig 900 korona, s ezen felöli szolgálati idő esetén 1000 korona legyen. Elrendeli a miniszter, hogy a rendőri nyomozásnak hatékonyabbá és sikeresebbé tétele céljából minden 10.000 lakos után egy detektívet — tehát Gyulán kettőt — kell alkalmazni 1400 korona kezdő fizetéssel és 560 korona lakbérrel, továbbá a fővárosban szervezendő rendőri szaktanfolyamra küldendő rendőrtisztek napidijai, s ellátási költségeire 800 korona fordítandó. Arról is gondoskodik a miniszter, hogy 600 korona évi kiadás vétessék fel »bizalmas rendelkezési alapra«, mely a közbiztonsági szolgálat különlegesebb, s bizalmasabb feladatainak eliáthatására szolgál, s amelyről a főkapitány nem tartozik elszámolni. Fizetésemelésben csupán rendőri szolgálatot teljesítő egyének részesithetők; azok a rendőrök tehát, akik szolgai, vagy kézbesítői teendőket végeznek, mit sem kaphatnak. Meghagyja a miniszter, hogy a város a fentiek figyelembe vételével hozzon közgyűlési határozatot, s azt terjessze fel jóváhagyás végett. A városházán azonnal megkezdték a miniszteri rendelet alapján a számításokat, amelyek sajnosán mutatták, hogy a detektív állások szervezése, a tanfolyam és rendelkezési alap költségeinek levonása után, a legénység fizetésemé lésére, erre az évre mintegy 4000 korona fordítható, amelyből pedig folyó évben, a rendőröknek e szabályzatban előirt fizetésemelései teljes összegükben nem fedezhetők. Ez esetben, — mint annak idején a tisztviselők államsegélyének szétosztásakor is történt — aránylagos leszállításnak van helye mindaddig, mig az évenkint emelkedő államsegélyből mindenkinek igényei ki nem elégíthetők. A jövő évben már két millió kerül e címen felosztásra, melyből 16000 koronában fog a város részesülni, amely összeg a szükségletet teljesen fedezni fogja, sőt már a rendőrség egyéb irányú fejlesztéséről is lehet majd gondoskodni. Kinevezés. A belügyminiszter dr. Gottlieb Márkus gyulai magánorvost, a gyulai állami gyer- mekmenhely másodorvosi teendőinek ellátására kinevezte. Csak néhány bét előtt közöltük, hogy Gottlieb drt Beregvármegye- főispánja az ilosvai járásba járásorvossá nevezte ki, azonban értesülésünk szerint nem ezt, hanem a gyulai gyermekmenhelyi kinevezést fogadja el, s a képzett fiatal orvos igy továbbra is városunkban marad. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kovalszky Jenő abrudbányái m. kir. adóhivatali tisztet saját kérelmére a békéscsabai kir. adóhivatalhoz helyezte át. ' Előléptetés a postán. A posta és távirda vezér- igazgató a gyulai postahivatalnál Kiss Imrét a Gy. v. h. é. vasút kalauzposcakézelőjét altisztté, Huszár Imre napidijas szolgát távirda vonalfelvigyázóvá nevezte ki. A békési járásban a fősorozás f. hó 17—20-án megtartatván, annak eredménye a következő: Fel volt hiva 888 állításköteles és pedig 448 első, 257 második és 178 harmadik korosztálybeli. Besorozta- tott 202, póttartalékba helyeztetetett 13 hadköteles. Fegyverképtelennek osztályoztatott 5, minden szolgálatra alkalmatlannak találtatott 5, kórházba küldetett 8 állitásköteles. A távollevők száma 100, a fegyverképteleneké pedig 14. Sorozóbizottsági elnök Ambrus Sándor alispán volt. A legközelebbi fősorozás az orosházi járásban fog megtartatni és pedig e hó 27-től április 1-ig terjedő idő alatt. A sorozóbizottsági elnöki tisztet dr. László Elek törvényhatósági bizottsági tag tölti be. A gazdaközönség nyilatkozata szerint évek hosszú sora óta nem voit oly március, mely a tavaszi szántás és vetésre annyira kedvezett volna, mint az idén. Alig pár millimóternyire terjedő szerdai csapadéktól eltekintve márciusnak immár befejeződött három hete teljesen esőmentes és enyhe volt, úgy hogy az árpavetést hátasabb földeken teljesen, réti talajokon pedig javarészben bevógeztók. ljy körülmények között ha nem is sürgős, de már felesleges sem volna az eső, természetesen csöndes, meleg eső, hogy a vetések kikeljonek, s különösen a búza, s főleg a legelők és kaszálók fejlődésnek induljanak. A lógsulymórő már napok óta lent áll és kilátást is nyújt a most már márciusban sem per- horreskált esőre. Tavasz. »Megenyhült a lég, vidui a határ« mondja a költő, a tavasz közeledtére. Szinte kiérzik belőle az öröm, hogy már enged a hideg, mely ellen egy évszakon át folyton védekezni kellett, hogy a földet boritó jégpáncél felolvadt, eltűnt, épen úgy mint a fehér hótakaró. — A megdermedt természetet láthatatlan erők mozgatni kezdik. A száraz, jég- esapos fák gályáin rügyek jelentkeznek. A föld mélyében és felszínén bogarak, rovarok kelnek életre, az előbb hideg levegőben enyhe rétegek húzódnak felénk, magokkal hozva a költöző madarak vidám seregét. Egy uj évszak kezdetét jelentik mindezek : a tavasz kezdetét, melynek a virágok közötti hivatalos képviselője, a szerény ibolya az idén is bejelentette már az olyan nehezen és szívesen várt tavasz megérkezését. Nem az üvegházi, mesterséges, de a szabad természet ölén termett ibolya, melynek illatát annyi igyekezettel utánozza az ember a saját gyönyörűségére. A tudós csillagászok március 21-éré állapították meg a tavasz kalendáriumi kezdetéi, ámde megelőzik ezt az ibolyán kívül a baratkozás ünnepei, a Sándor és József napok, a melyeken már megifjodva és vidáman kívánnak boldogságot az ünnepeiteknek a tavasz lehelletétől felfrissült emberek. A kedély világában, a vér pezsgésében is megnyilvánul a tavasz érkezése. Minden megváltozik, felfrissül, uj szint kap. Az alvó természet, az organikus lények, az ember. A föld anyagai megtermékenyülnek a napnak életfakasztó és mind több több meleget adó sugaraitól. Eleven élet indul meg. Mindez olyan örömteljes, olyan felemelő. Ámde nincs a földön tökéletes boldogság. Mert a tavaszt egy félelmetes érzés kiséri nyomon. Hiszen attól a napsugártól, mely az egész természetbe uj életet visz be, a fűzfák is zöldülni kezdenek, az a napsugár a poéták seregét is életre szólítja, ép úgy amint a nyüzsgő rovarok sokaságát. S szemünk rémülve olvassa azokat a szellemi termékeket, a melyek hirtelenü), mint a melegágyban a spárgafejek, előbujnak az ismeretlen mélységek homályából a rotációs gépek feljáróján keresztül. Hiába, a természetnek is van aberrációja, a melyben az energia-felesleg kicsordul. Ez a csurgalék-erő, a bánatos szerelem leplében, mindig, minden tavasszal eljő kisérteni. Ijedős lelkek úgy kiáltanak fel ilyenkor, mint igazi kísértetek megjelenésekor : Minden jótét lélek dicséri az Urat! A szerelmi bánatot zengő, fűzfaköltemények azok az ürömcseppek, melyből egy parányi keserűvé teszi a tavasz egész mézes hordóját és igy lesz kesernyés az egész nagy feltámadás. — Oly szép a tavasz — füzfaköltészet nélkül! Közgyűlés. A békésmegyei kaszinó s a gyulai iparos ifjúság önképző egylete tisztujitással kapcsolatos évi közgyűlésüket, mindegyik saját helyiségében f. hó 30-án, jövő vasárnap délután fogják megtartani. Bimbóhullás. Székely Zsigmond tanitót és nejét fájdalmas csapás sújtja, két ikergyermekük Lajos és Margitka háromnapi időközben e héten elhaltak. Lopás. Hummel Gyula honvédszázados bejelentette a rendőrségen, hogy elvesztette Íróasztala fiókjának kulcsát. Mikor a fiókot felnyittatta 100 korona hiányzott az ott elhelyezett pénzéből. A rendőrség nyomozza a pénz rejtélyes eltűnésének körülményeit. Elragadták a lovak. Kedden délelőtt Kántor György gyulai csizmadia-mester egy kocsi pelyvát szállított haza Szabó János tanyájáról. Nevezettek ketten ültek a magasan megrakott kocsi tetején. A Dászkál-féle téglagyár előtt a lovak valamitől megijedtek és őrült vágtatásba kezdtek. Kántor György igyekezett volna megfékezni a megbokrosodott állatokat, miközben a kocsiról a lovak közé zuhant s ösztönszerüleg görcsösen belekapaszkodott a gyeplő- szárba. A lovak százötven lépésnyire magukkal vonszolták Kántort, közben hasba és mellbe rugdosták, mire az eleresztette a gyeplőt. Akkor azonban elbukott s a bátulsó kerék a fejét erősen meghorzsolta, annyira, hogy egyéb súlyos sérüléseken kivül egyik fülét csaknem egészen levágta. Gyorsan beszállították a közkórházba. Kaczvinszky János dr. főorvos vissza- varrta a leszakított fület s egyéb sérüléseit is kötéssel látta el. Szabó János a kocsiról szerencsésen leugrott s csak jelentéktelen horzsolást szenvedett. Államsegély a békéscsabai református templomnak. A belügyminiszter a békéscsabai reform, templomépitési kölosönének fedezetére 1000 korona államsegélyt engedélyezett. Tüzesetek. Március 15-ón Veres András pej- róti tanyáján két kocsi szalma elégett. A tüzet a tulajdonos 4 éves István nevű fia okozta, aki a szalma közelében gyufával játszadozott. — Kedden délután a Szentetornya községhez tartozó Moutag-féle majorban nagy tűz pusztított s csak a gyors segítségnek köszönhető, hogy az egész major le nem égett. A tűz egy cirokszárasztag- bau keletkezett, melyről átcsapott a sertésóka. A sertések nagyrószót még idejekorán kimentették, csak két hizó égett bent. Innen a lángok átcsaptak a dohánykertészek mintegy 20 öles épületére, mely szintén porig égett; de olpusz- tak az épületben a dohánykertészek zsiradékai szalonnái s körülbelül 50 mmázsa tengerijük. Az épületek biztosítva voltak, de a kárnak alig fele térül meg. A tüzet valószinüleg gyermekek okozták, kik gyufával játszottak. Öngyilkosság a vonaton. Hétfőn virradóra egyik nagyváradi kávéház szeparéjában zajos, p«Zi- gös éjszakát csinált egy átutazó fiatalember dr. Kovács Dénes zentai ügyvédjelölt. Reggel négy orakor egy tragikus gesztussal kifizette c-cbjét és távozott. Kiment a pályaudvarra és Gyulán keresztül elutazott Szeged felé A kalauzzal úgy intézte a dolgot, hogy egy külön fülkét biztosított magának, amelyben nyugodtan kialudhassa keserű mámorát. Mikor a vonat Csorvásra érkezett, egy urihóigy szállott fel. A kocsik már zsúfolva voltak s igy a kalauz kénytelen volt felnyitni azt a fülkét, amelyben Kovács Dénes aludt. Az urihöigy belépett a fülkébe és gyorsan magára húzta az ajtót. Azonban 1* sem ült, máris riadtan menekült vissza az ajtón. A szerencsétlen hölgy elájult a vonat folyosóján. Az utasok erre berohantak a fülkébe, ahol Kovács Dénes vértől borítva feküdt a fülke diváuyán. Jobb kezében még görcsösen szorongatta a revolvert, melyből egy golyót szájába röpített. A halál azonnal bekövetkezhetett, mert a kalauz tiz perccel azelőtt még levelet olvasni látta Kovácsot. A boldogtalan fiatalember holttestét a kocsiban hagyták és elvitték Szegedre. Zsebében két levelet találtak. Az egyik jeligés levél volt s ez volt ráirva: »Hulló falevél« jeligére Nagyvárad, íőposta. A másik nyilt levélben a következőket írja; »Kérem özvegy anyámat kíméletesen értesíteni Lakik Zentán, Rózsa-utca 11. szám alatt. Nem szerelem miatt lettem öngyilkos. Megbuktam az ügyvédi vizsgán Marosvásárhelyen. A rendőrségnek. Kovács Dénes ügyvédjelölt.« A békési m. kir. adóhivatal elhelyezése. Lakások és üzlethelyiségek dolgában nem a legrózsásabb állapotok vannak Békésen. A királyi adóhivatal például évek óta egy alacsony rossz levegőjű bérelt épületben van elhelyezve, amellett, hogy a forgalmi vonaltól távol fekszik. Üzlethelyiséget a főtéren egyáltalán nem lehet kapni. Mostanában, hogy a doüánytőzsde gazdát cserélt, az uj tulajdonos nem tudott megfelelő üzlethelyiséget bérelni. Ezek a mizériák érlelték meg a községi elöljáróságban azt az eszmét, bogy a község tulajdonát képező, s jövedelmet alig hajtó főtéri »Dübögő«-épület kellő átalakítással úgy a községre, mint a közérdekre hasznossá tétessék. A közgyűlés a községi mérnökkel tervet készíttetett, mely szerint az épület emeletesre építtetnék, földszintje üzlethelyiségekké alakíttatnék, az emeleten pedig a kir. adóhivatal és pénzügyőrség hivatalos helyiségei, valamint a pénzügyőri szemlész lakása nyerne elhelyezést. A közgyűlés körülbelül 70.0000 koronára tehető építési költségeket megszavazta, azon feltétellel, ha a pénzügyi kormány az emeleti helyiségeket kibérli, s így annak dgyszól- ván örökös bérlete biztosítva lesz. A község a gyulai pénzügyigazgatóság utján meg is tette ajánlatát; aránylag elég méltányos árat, 2100 korona évi bért szabván meg a helyiségekért. Mint Békésről Írják, a pénzügyminiszter a kedvező ajánlatot a napokban kelt leiratával elfogadta, s utasította a pénziigyigaz- gatósagot, hogy a jelenlegi bérletet október 1-re mondja fel, a községgel kössön 6 éves szerződést, így az építkezés, tekintettel arra, hogy a szükséges költség rendelkezésre áll, már a tavasszal megkezdődik, s a pénzügyi hivatalok ez év őszétől, minden tekintetben megfelelő elhelyezést nyernek. Esküvők. Fényes esküvő veit vasárnap délelőtt Szarvason. Dr. Kiitlik Sándor joggyakornok vezette oltárhoz Renglovich Józsát, Renglovich János szarvasi vendéglős bájos leányát. — |F. hó 12-én Budapesten esküdött örök hűséget Dr. Pécsy Béla fővárosi tanár Kutlik Etelkának, Kutlik Endre szarvasi főgimnáziurni tanár leányának.
