Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-10 / 32. szám
6 Békés 1913 augusztus 10. utazás költsége a munkaadó által a munka teljes befejezése után fog megfizettetni A munkások 1911. évi május hó 5-én elindultak s az elvállalt répa- kapálást másnap meg is kezdvén, 4 héten át a területet munkálták Junius 2 án 15 munkás a munkát abba hagyta, bár az be végezve nem volt. Ezért Varga Pál a 2 korona 40 fillér napszámot tőlük 4 napra levonta s az útiköltség megfizetését megtagadta. A munkások ezért eljárást indítván Varga Pál ellen, a békéscsabai főszolgabíró arra kötelezte Varga Pált, hogy a panaszosok mlndenikének 7 korona 70 fillér napszámot, 15 panaszosnak pedig 9 korona 60 fillér útiköltséget megfizessen. Békésvármegye alispánja a főszolgabiró határozatát a napszámra vonatkozó részében helyben hagyta, ellenben az útiköltségre vonatkozó részében megváltoztatta s a munkásokat e tekintetben elutasította. Az ügynek a napszámra vonatkozó része ezzel jogerős lett Az I. fokú határozatot Varga Pál 1911. év december hó 11-én vette kézhez s az 1911 évi december hó 23-án kelt közjegyzői okiratok a csabai 12355 sz tjkvben felvett ingatlanát koholt adásvételi ügylettel a feleségére ruházta át abból a célból, hogy 15 munkást á 9 korona 60 fillér, összesen 144 koronával megkárosítson. A kir törvényszék ezért Varga Pált 14 napi fogházra és 10 kor pénzbüntetésre, Varga Pál tét pedig 7 napi fogházra és szintén 10 kor pénzbüntetésre Ítélte. Vádlottak felmentés végett felebbeztek A Jeszenszky-ügy. Emlékezetes még bizonyára az a lokális szenzáció, a mely a múlt évi október hó 20-án megtartott békéscsabai országos vásár alkalmával ifj. Jeszenszky Béla gyulai szabómesternek a békéscsabai rendőrséggel történt összeütközése nyomán támadt. — Ebből az összeütközésből ifj. Jeszenszky Béla súlyos sérülésekkel került ki, miért is nyomban megindult a bűnügyi eljárás, melynek befejeztével a kir. ügyészség vádat emelt Horváth István békéscsabai rendőrfőbiztos ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt, a miért ifj. Jeszenszky Bélát Békéscsabán a városból a községházára kisértette, Laczó András és Nánási Imre rendőrök ellen, akik ifj. Jeszenszky Bélát a községházán bántalmazták, ifj Jeszenszky Béla ellen, a ki Laczó András rendőrtizedest mellbelökéssel tettleg bántalmazta és személyesen fenyegette; végül dr. Je- szenszkyJNándort becsületsértés vétsége miatt, mert az eset után egy Horváth Istvánnak irt levélben őt piszkos, gyáva gazembernek nevezte. A vád alapjául a következő tényállás vétetett: Frenkl Elek szabósegéd, aki Békéscsabán október 20-án tartott országos vásárban ifj. Jeszenszky Béla sátorában, mint kisegítő árus müködptt, a vásár vége felé a vásáros nép között fel és alá kerékpározott. Ezért Laczó János rendőr által megintetett s ennek eredménytelensége után igazolásra hívatott fel. Frenkl megtagadta személyének igazolását illetve az napi szolgálatadójára hivatkozott, ki őt majd igazolni fogja. Laczó Jánost Frenkl Jeszenszky sátorához vezette és ott Jeszenszky Bélát mutatta meg mint szolgálatadóját, kit azonban a rendőr szintén nem ismert. Jeszenszky a rendőr kérdésére először azt a kijelentést tette, hogy semmi köze Frenklhez, nem mondja meg a nevét és csak ismételt felhívásra vetette oda, hogy a segéd Frenkl Elek és Gyulán lakik. Laczó rendőr természetesen gyanúsnak találta a vonakodást.' Frenkl pontos lakása megjelölését is kívánta, a mit Jeszenszky megtagadott, majd megtagadta a saját nevének bemondását is. A rendőr ott hagyta Jeszenszkyt és Frenklt, amit az esetre figyelmessé lett közönség a rendőr kudarcának minősített és hangos derültséggel fogadott — Laczó János rendőr az esetről jelentést tett felebbvalójá- nak Horváth István rendőrfőbiztosnak. Ez azt az utasítást adta Laczó Jánosnak, hogy vegyen maga mellé segitseget, igazoltassa a segédet, ha pedig nem sikerülne, állítsák őt elő. Laczó János az esetet és a rendőrfőbiztos utasítását Laczó András rendőrtizedesnek jelentette, akit egyúttal segítségül is kért Laczó András és Laczó János erre együtt mentek Jeszenszky Béla sátorához, akit még most sem ismertek. Megjelenésüket az iparos polgárok újabb derültsége fogadta. Ezt a derültséget az okozta, hogy a casus-beli, a biciklista szabósegéd, időközben szépen elillant és ezt a körülményt újból csak a hatóság felsülésének tekintették Laczó András tizedes felkérte Jeszenszky Bélát, hogy mondja meg segédjének a nevét Előbb megtagadta, majd megnevezte Frenkl Eleket. Laczó tizedes ezután Jeszenszkytől kért igazolást, kérve tőle ipar- igazolványa felmutatását Jeszenszky azt felelte, hogy nem mutatja fel, még akkor sem, ha csendőrrel jön Erre Laczó András arra hivta fel Jeszenszkyt, hogy jöjjön be a városházára. Jeszenszky nem akart engedelmeskedni, mire Laczó András erélyesebben lépett fel, a karját megfogta és kardját is félig kihúzta, mire sértett megragadta Laczó András mellén a blúzt és odébb taszította őt e szavakkal : „menjen innen tizedes ur, mert úgy földhöz vágom, hogy sohasem lesz ember magából.“ Laczó tizedes, látva ezt a dühös ellenszegülést, Laczó Jánost otthagyva káromkodva eltávozott. Jelentette az esetet Horváth István rendőrfőbiztosnak. Ez Laczó Andrással együtt a a helyszínére sietett, ahol Jeszenszky sátora előtt már nagy tömeget talált csoportosulva. A rendőrfőbiztos felszólította Jeszenszky Bélát, hogy nevét mondja meg és iparigazolványát mutassa fel. Jeszenszky azt mondotta, hogy iparigazolványát otthon felejtette. Erre a főbiztos kiadta a parancsot, hogy Jeszenszkyt a városházára elő kell állítani. Laczó András tizedesből kitört az elfojtott düh, dühös kárörömmel ragadta meg Jeszenszkyt, kirántotta a sátor alul, öklével oldalba ütötte, előre fordította, térdével megtaszitotta és tolta maga elő't előre. Jeszenszky Béla izgatottan viselkedett, magánkivül volt úgy, hogy sokan elmeháborodottnak vélték. így haladtak a városházáig, mialatt Horváth István mögöttük 10—12 lépésnyire haladt. Laczó András a rendőrszobába vezette Jeszenszkyt, ahol akkor Mizsei Pál csendőrőrmester, Gál István őrsvezető és Nánási Imre rendőr tartózkodtak. Laczó tizedes betaszitotta az ajtón Jeszenszkyt, aki méltatlankodott és kiabált és visszaakart fordulni. Nánási rendőr látva azt, hogy Jeszenszky távozni akar, megragadta őt a nyakánál és ledobta a divánra. ‘Jeszenszky eközben folyton jajgatott és kiabált. Pár perc telt csak el, mikor bejött a rendőrszobába Horváth István, akitől Jeszenszky szabadon bocsátását kérte, azt mondván, hogy az őrszobában összetörik őt. Horváth István azzal távozott az őrszobából, hogy meghagyta a rendőröknek Jeszenszky lecsukatását és kijelentette, hogy csak másnap fogja kihallgatni. A folyosóra lépve azonban szemben jöttek vele Jeszenszky Béla édesatyja és dr. Reisz József békéscsabai ügyvéd és az utóbbi, miután Horváth Istvánnal az irodába vonult vissza, kieszközölte Jeszenszky szabadon bocsátását, ami azonnal meg is történt. Jeszenszky azonnal panaszkodott kiszadaditóinak, hogy gyomrát megrugdosták ; felkereste azonnal Szondi Lajos dr. járási t. orvost, akinek elpanaszolta az esetet, a részletek gyanánt azt adva elő, hogy Laczó tizedes útközben a karját erősen szorítva tartotta, benn a rendőrszobában kétszer a gyomra tájára rúgott, jobbról-balról felpofozta, egy másik rendőr (Nánási) pedig a nyakát szorította meg Dr Szondi az előadott bántalmazásoknak megfelelő sér léseket valóban fel is találta és megállapította Jeszenszky Béla az esti 8 órás vonattal hazajött Gyulára és itt az esetet öccsének, dr. Jeszenszky Nándor ügyvédnek is elpanaszolta, aki azonnal levelet irt Horváth rendőrbiztosnak és abban őt piszkos gyáva gazembernek nevezte. — Horváth István ellen a vádtanács az eljárást megszüntette, mig a többiek ellen főtárgyalás tűzetett ki. A kir. törvényszék a múlt héten tartott főtárgyaláson dr Jeszenszky Nándort 10 kor. pénzbüntetésre Ítélte, a melynek végrehajtását feltételesen felfüggesztette. Ifj. Jeszenszky Béla ellen nem találta bizonyítottnak a hatóság elleni erőszak bűntettét, miért is őt felmentette, Laczó András és Nánási Imre rendőröket azonban súlyos testi sértés vétsége miatt egyenként 60 kor. pénz- büntetésre ítélte, amelynek végrehajtása feltételesen felfüggesztetek Az Ítélet dr. Jeszenszky Nándorra nézve jogerős, a többiekre nézve azonban feleb- bezve van. ITyilt-tér. Mindazon barátainknak és jóismerőseinknek, a kiktől Gyuláról való elköltözésünk alkalmával az idő rövidsége miatt személyesen neoi búcsúzhattunk el. ezúton mondunk Isten hozzádot s kérjük őket, hogy tartsanak meg bennünket jó emlékezetükben. Miskolc, 1913. augusztus 10-én. Heks Miksa és neje. Köszönet-nyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen jó nőm elhunytá- vil részvétöket kifejezték és a temetésen megjelentek, fogadják ez utón is hálás kőszönetem. Gyula, 1913. augusztus 9. 349 í—i Balassa Árpád. Kiadó haszonbérbe vagy beraktarozasra is egy félemeleti kettős magtár, mely 15 méter hosszú, 5 méter széles, egy része deszkával padolt, másik része téglával van kirakva, búzának, tengerinek, a padlása pedig csöves tengerinek alkalmas. Raktárnak kereskedők részére beraktározásra is kiadó Dobay-ntea 6. SZ. alatt* Értekezhetni lehet ugyanott Gtildcza Jir.os háztulajdonos:nl 348 1—1 Fiadó! Különféle bátorok és háztartási cikkek olcsó áron eladók a u ék és megyei Takarékpénztár épületében, 350 1—1 ' az emeleten. 7637—1913. Hirdetmény. A képviselőtestület a gyulai VIII. számú vadászterület bérbeadását tudomásul nem vette s ezen területnek újabban megtartandó árverésen leendő bérbeadását rendelte el. Mit azzal teszek közhírré, hogy az árverés 1913. augusztus hó 14-én délután 3 órakor a városháza nagytermében fog megtartatni. Az árverési feltételek a közigazgatási kiadó-hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Gyula, 1913. julius hó 26-án. Dr. Bucskó Koriolán 344 1—1 h. polgármester. Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizsz abályozó és vizliasznositó társulat, Gyulán. 279 — 1913 szám. Hirdetmény. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belviz- szabályozó és vizhasznositó társulat a védtölté- sein levő sarju-fütermését a helyszínén készpénzfizetés mellett elárverezted és pedig: a Feketekörös balpartjáu a remetei hídnál kezdve augusztus 11-én reggel 8 órakor; a Fehér- körös jobb- és balpartján a gyulavárii hídnál kezdve augusztus 12-én reggel 8 órakor; a Kettőskörös balpartjáu Szanazugnál kezdve- augusztus 12-én délután 2 órakor. " Gyulán, 1913. évi augusztus 2-án. BCünzI 333 1—1 igazgató-főmérnök. 416—1913. szám. 387 1—1 Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi EX. t.-c. 102. §-» értelmében ezennel közhírré teszi, hogy abudapeat; IV-ik kt-rüieu kir. járásbíróság 1912. évi Ap. III. 2927. sz. végzése következtében dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd által képviselt Kann és Heller budapesti lakos javára 851 korona 11 fillér s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 1646 korona 50 fillérre becsült kocsik, lovak, butornemüek és- könyvek, Bécsi Bizt. Társaság, Kukla István, Vonyiga Illés, Sohiilinger Lipót, Lang Jakab és fia, Gyulavidéki Takarékpénztár, Nagy Jenő, Magyar István, Feuer Márk, Karácsonyi Karoly, Neumann M. cég és özv. Máyer Istváuné foglal tatok érdekében is nyilvános árverésen eladatnak Mely árverésnek a gyulai kir. járásbíróság- 1913. V. 249. számú végzése folytán 851 kor. 11 fill, tőkekövetelés, ennek 1912. évi január hó 1-ső nip- jától járó 5%kamaiai és eddig összesen 130 korona. 20 fillérben biróilag már megállapított költségek, erejéig Gyulán, alperes lakásán Ujfalusi-u. 2. sz. ésfolytatva Kossuth Lajos-utca 28. szám alatt leendő- eszközlésére 1913. évi augusztus hó 22-ik napjának délelőtti 9 órájára határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg,, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvénycikk 107. és 108 §§-ai értelmében készpénz- fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1913. évi auguszt. 4-ik napján.. Tar Gyula kir. bírósági végrehajtó. Elveszett Gyulán, a Szent István-utcában f. hó 6-án a délelőtti órákban egy férfi arany óralánc. A becsületes megtaláló 10 korona jutalomban részesül. Cim a kiadóhivatalban. 340 í—l
