Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-23 / 8. szám
6 Békés 1913. feburár 23. Az I. Gyulavárosi Takarékpénztár f. hó 16-án délelőtt 10 órakor tartotta meg dr. Zoldy János elnöklete alatt 40-ik évi rendes közgyűlését, melyen 32 részvényes 366 részvény képviseletében jelent meg. Dr. Zöldy János társulati elnök elnöki székét elfoglalva, örömének ad kifejezést, hogy a takarék- pénztár 40 évet meghaladó múltjára és gazdasági tevékenységére röviden visszatekinthet, mit annál is inkább örömmel tesz, mivel a mai súlyos, gazdasági életünket megbénító, külpolitikai bonyodalmakkal járó nehézségek közepette is az intézet hivatott kötelességének nemcsak hogy mindenben megfelelt, hanem a szolid és megbízható vezetés és kihelyezés mellett tekintélyes összegre rugó tartalékalapjaival és szakszerű irányításával ma már egyik fontos közgazdasági és kulturális tényezője úgy Gyula városának, mint vidékének Köszönetét fejezi ki a részvényesek nevében is a társaság jelenlegi vezetőségének, kiknek szolid, tapintatos s megbizható vezetésében és irányításában keresendő az intézet fokozottabb, egészséges közgazdasági tevékenysége és eredménye, mely nemcsak az elért anyagi haszonban, hanem a közbizalomban is nyilvánul. Az igazg és felügyelő-bizottsági jelentés, egyhangúlag elfogadtattak. Az 56788 K 18 fillér tiszta haszon az igazgatósági javaslat elfogadásával a következőképen osztatott fel: a) osztalékul 1000 drb részvény után 28 koronájával 28000 K, b) a rendes tartaléktőkéhez csatolandó 6434 K 82 f, c) a külön tartaléktőkéhez csatolandó 4000 K, d) az igazgatóság jutalékára 7982 K 68 f, e) a felügyelő-bizottság jutalékára 886 K 96 f, f) a tisztviselők jutalékára 1773 K 93 f, g) jótékonycélokra 700 K, h) alkalmazottak jutalmazására 2550 K és végül i) nyereségáthozatra az 1913. évre 4459 K 79 f fordítandó. A szelvények a közgyűlést követő naptol kezdve váltatnak be. A tárgysorozat 4. pontja során Schmidt József főkönyvelő nyugdíjaztatása tárgyaltatott, melyre vonatkozólag az igazgatóság a következő előterjesztést tette: „Őszinte sajnálattal jelentjük, hogy Schmidt József tagtársunk, aki intézetünknek 37 év óta — soha el nem évülő érdemeket szerzett — főkönyvelője, előrehaladott koránál fogva nyugdijaztatását kéri. Tagtársunknak ezen kívánságát lehangoló érzéssel vettük tudomásul, mert tudjuk, hogy nem lehet előnyös intézetünkre, ha oly tisztviselője, kit üzletfeleink általánosan ismernek, becsülnek és szeretnek s akit oly hosszú éveken át megszoktak, megválik állásától. Ezért nyugdíjaztatására vonatkozó kérelmének előterjesztésekor, intézetünk iránt való kötelességérzetünk hatása alatt is, de meg különösen egyénisége iránt táplált szeretetünk és tiszteletünk nyomása alatt, ismételten iparkodtunk őt ezen elhatározásának megmásitására bírni, azonban ez — sajnos — nem sikerült. Némileg mégis enyhíti e feletti sajnálkozásunkat azon körülmény, hogy tagtársunk nem kíván véglegesen megválni intézetünktől, mert kijelentette, hogy abban az esetben, ha a részvényesek bizalma neki ezt lehetővé teszi, intézetünk vezetésében a jövőben is kész részt venni. Ezeknek kötelességszerü előrebocsájtása mellett, intézeti nyugdijszabályzatunk rendelkezéséhez képest azt az előterjesztést tesszük a tek Közgyűlésnek : méltóztassék Schmidt József főkönyvelőt a nyugdijszabályzat 4. §-ának b) pontja alapján 3400 korona évi fizetésének megfelelő évi 3400 koronával a nyudijalap terhére 1913. évi április hó 1-től kezdődő hatállyal nyugdíjazni. Különös érdemeire való tekintettel, de anélkül, hogy ez a kivételes intézkedés a jövőre nézve precedensül szolgálhatna, indítványozzuk, hogy addig, ameddig ezt a nyugdíjalap kamatjövedelme a többi nyugdijjogosultak megrövidítése nélkül lehetővé teszi, évi 1600 kor. személyi nyugdíjpótlék szavaztassák meg részére s ezenfelül indítványozzuk még, hogy Schmidt József főkönyvelőnek intézetünk fejlesztése és vezetése körül szerzett kiváló érdemei jegyzőkönyvben meg- örökittessenek“. A közgyűlés az igazgatóság ezen javaslatát egyhangúlag helyeselve elfogadta és érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökittetni rendelte. A tárgysorozat 5. pontja szerint általános tisztujitás következett, mely titkos szavazással meg- ejtetvén, elnöknek: dr. Zöldy János, alelnöknek: Schmidt Gyula, igazgatósági tagokul: Czinczár Adolf, dr. Follmann János, ifj. Kohlmann Ferenc, Scherer Benedek és Schmidt József; felügyelő-bizottsági tagokul: Weisz Mór, Lukács Endre és Bekker Endre választattak meg. Kinevezés. A gyomai járás utibizottságának mérnöke eltávozván Gyoméról, a vármegye alispánja az említett állásra Kilényi Kálmán ivánfenéki ár- mentesitő társulati szakaszmérnököt nevezte ki. A fejlődő Körösladány. Vármegyénknek egyik legéletrevalóbb, legfejlődőbb községe Körösladány. Legutóbbi közgyűlésén újra tanujelét adta ennek a község,. Körösladányban már évek óta van 14 km. bosszú betonjárda s most a közgyűlés elhatározta, hogy még 14 km. hosszú betonjárdát építtet. Ha ez készen lesz, Körösladánynak minden utcáját, még a külterületre vezető utakat is betonburkolat fogja díszíteni. Az alföldi gazdasági vasútnak, amelynek a vármegye egyik nagy részvényese, ideiglenes mérlege elkészülvén, annak eredménye szerint a vasútnak múlt évi bevétele 501,523 korona 68 fillér, kiadása 412,269 korona 38 fillér, üzleti feleslege 88,254 korona 30 fillér, vagyis 14,000 koronával több, mint az 1911. évben. Ebből levonva a beszerzési kamat címén felmerült kiadásokat, marad tisztán 44,015 korona felesleg. A múlt évi személyforgalom 19 százalékkal nagyobb volt, mint az előző évi és e címen a több bevétel 9 százalékkal több. Az áruszállítás tonnamennyisége 4710-el volt több, mint az 1911. évben, az áruszállitás bevétele azonban mégis 6 százalékkal kisebb volt, mint az 1911. évben, mert gabonaforgalom egyáltalán nem volt és a tömegszállitmányok kisebb távolságokra lettek szállítva a megváltozott viszonyoknak megfelelően. Az alföldi gazdasági vasútnak február 1-én tartott közgyűlése a miniszteri kiküldött jelenlétében tárgyalta a vasút pénzügyi rendezéséhez tervbe vett 1.215,000 korona elsőbbségi részvény kiboesájtási ügyét, amelyhez a miniszter hozzájárult azzal, hogy az elsőbbségi részvény 90-es árfolyammal leendő elhelyezését csupán a törvényhozás hozzájárulásának fenntartásával engedélyezi. Ezzel kapcsolatosan előterjesztetett a következő két évben szükséges beruházási programm, amely 216,000 koronát tesz ki. Ebben benne van a békéscsabai állomás kibővítése, uj felvételi épület emelése, 8 sertésszállitó kocsi és egy Békéscsabán közlekedő benzin elektromos kocsi beszerzése. Hosszabb vitát keltett, hogy a vasút az önálló kezelésre térjen-e át, vagy pedig ezentúl is — mint eddig — az arad-csanádi vasút kezelje az alföldi gazdasági vasutat. Többen voltak, akik a vasút önálló kezelése mellett érveltek, köztök az előadó : Sármezey Endre; azonban a szavazásnál 3-an az eddigi kezelés mellett nyilatkoztak, a töb- .biek azonban nem szavaztak. Hogy az önálló kezelés nem ment keresztül, ennek az az oka, hogy ez esetben az elsőbbségi részvénykibocsájtás — amelyben az Acsev. nagyban részt vesz — nem történhetett volna meg. Vetőmagvizsgáló állomás Aradon. Többször megemlékeztünk arról a mozgalomról, amelyet az aradi Kereskedelmi és Iparkamara a Gazdasági Egyesülettel karöltve inditott aziránt, hogy Aradon egy vetőmagvizsgáló állomás, vagy legalább egyelőre állomási kirendeltség állittassék fel. Ez a mozgalom sikerre is vezetett; az aradi vetőmagvizsgáló állomási kirendeltség a Kazinczy-utcai polgári fiúiskola épületében működését már meg is kezdte A kamara ezt azzal hozza az érdekeltek tudomására, hogy a vetőmagvizsgálás körül szükséges tudnivalókról a kirendeltség vezetője az érdekelteknek készséggel ad felvilágosítást A ki- rendeltségnek teljes felszerelésű állomássá való kibővítése attól függ, mennyire veszik a kirendeltség munkásságát az érdekeltek igénybe. Tiszta s tisztátalan' iparsó. Az aradi kereskedelmi és iparkamara tudatja az érdekeltekkel, hogy a tiszta iparsó ára egyszáz métermázsán alóli mennyiségben métermázsánként.2 korona 57 fillér, a tisztátalan Iparsó pedig 2 korona 17 fillér. Egyszáz métermázsa vagy azon felüli mennyiségnél az az ár métermázsánként : a tiszta iparsónál 2 korona 20 fillér, a tisztátalan iparsónál 1 korona 80 fillér- Ez az ár az iparsónak a Vezérügynökség szigetkamarai és marosujvári denaturáló telepein való átvétele esetére bir érvénnyel ? Szigetkamarán azonban a fentebbiekben megállapított árakhoz még a bányahelyekről való szállításáért járó dij fejében, métermázsánként 18 fillér hozzászámítandó. Az iparsónak az ország egyéb helyein való átvétele esetére, az itt megállapított árak a szigetkamarai, illetőleg a marosujvári denaturáló teleptől járó vasúti szállítási dijakkal emelkednek. Fedeztetés! állomás. Tótkomlós községe, Mezőhegyes vidéki tájfajta fedeztető állomás létesítését kérte a földművelésügyi minisztertől. A miniszter a kérelem teljesítését kilátásba helyezte az esetre, ha a szükséges épületeket, az állomás körzetébe bevo- vonandö érdekeltség felépitteti s rendelkezésére bo- csájtja. A létesítési s fenntartási költségek, a lótenyésztők által fizetendő istállópénzből fedezhetőkA miniszter hajlandó a szükséges méneket, a felügyelő s ápolószemélyzeted a községnek rendelkezésére bocsájtani, ezek összes illetményeit, valamint a mének takarmányozási és ellátási költségeit a kincstár terhére elvállalni; minden egyéb költség az érdekeltség feladata. Az érdekeltség nevében természetesen a községnek kell eljárni s most nagy gondot okoz a községnek, hogy a szükséges — egyelőre mintegy 30—50000 korona — költséget előteremtse. A kérdéses fedeztető állomásnak felállítása ez év őszére van tervbe véve. Heti piac. Gyula, február 21. A budapesti gabonatőzsdén szilárdabb irányzat mellett az árak emelkedők. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott: Búza . 19-50 21 — Árpa . 19-60 20Zab . . 20-40 20'60 Tengeri (uj) . . 13.20 14"— Irodalom. A Magyar Figyelő most megjelent 3. számában találjuk vezetőhelyen Réz Mihály tanulmányát a »Magyar demokráciáról«, amely nagy elmeéllel fejteget aktuális problémákat. Walesz Jenő »A cézárok hitvesei« címen nagyérdekü dolgozatot közöl, amelyben Ferrero legújabb munkáját ismerteti. Etey Árpád Milánó 1853-iki felkelésének 60 ik évfordulója alkalmából érdekes és ismeretlen adatokat dolgozott fel. Pékár Gyula: »Máb esküvője« címen színes breton novellát irt. Nagyon érdekes a számban Ambrus Zoltánnak finom essai-ja külföldi szinda rabokról és K> mény Simon »Magyar üjdonság«-okról szóló kritikája. A gazdag feljegyzések rovatban számos éleseu polemikus megjegyzést találunk. A Magyar Fgyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI, Andrássy-ut 16. sz. Az előfizetési dij egész évre 24, félévre 12, negyedévre 6 korona. A vörös postakocsi. Kiss József kitűnő hetilapja A Hét mostanában kezdte meg Krúdy Gyula »A vörös postakocsi« cimü regényének közlését. A népszerű és egyik legkedveltebb regényírónk legújabb munkája a közelmúlt Budapestnek nagyszerű realizmussal és meleg humorral megrajzolt -képe, két vidékről felkerült színésznő életének keretébe szövi bele Krúdy az ismerős helyek és személyek történetét, ami finom és pikáns izt ad az egész nagyszerű lendülettel folyó regénynek, mely Krúdy eddigi müvei közt a legnagyobbszerünek ígérkezik. Krúdy regényén kívül A Hét minden száma magas nívójú társadalmi, politikai és szépirodalmi cikkeket közöl Kóbor Taníás, Lövik Károly, Kosztolányi Dezső, Bródy Miksa és Gábor Andor tollából. Rovatai mindig szellemesek és eleven, könnyed formában tárgyalják az aktuális eseményeket. Az ujonan belépő előfizetőknek A Hét kiadóhivatala megküldi a regény eddigi folytatásait. A lap előfizetési ára félévre 10 korona. „Az Érdekes Újság.“ Március második felében egy uj képes hetilap első száma fogja magára terelni a magyar olvasóközönség figyelmét és érdeklődését. Ennek az uj képes hetilapnak a cime: »Az Érdekes Újság« lesz. Minden újság érdekes akar lenni és az érdekesség egyszerűen kötelessége is minden újságnak, ha számítani akar a közönség állandó szeretetére. De »Az Érdekes Újság« nemcsak ily értelemben iparkodik érdekes lenni. Minden más újság között és fölött ő akar az az érdekes újság lenni, amely csakis az érdekességek újságja. Hazánk és a nagy világ hetenként ezer és ezer eseményt produkál, melyekről a zsurnalisztika mai fejlettsége mellett ezer és ezer újság számol be naponta. De ezekben az összehordott esemónyokben az érdekes és kevósbbé érdekes dolgok úgy vannak összekeverve, mint a mesebeli Hamupipejke kosarában a lencse és a korpa. »Az Érdekes Ujsági pedig a mese királyleánya akar lenni, aki az események kosarából kiválasztja azt és csak azt ami érdekes, ami becses, amit képben és írásban látni minden magyar olvasónak öröme lehet. Ilyen értelemben mondja magát az uj képes hetilap »Az-Érdekes Ujsági-nsk. A mi időnkben mikor a magyar irodalom termése elé lázas figyelemmel figyel az egész világ kulturpiaea, ezt a diadalmas magyar irodalmat mellőznie, vagy háttérbe szorítania egyetlen egy újságnak^ sem lehet. Csak természetes tehát, hogy »Az Érdekes Újság« tükre lesz a mai magyar irodalomnak és munkatársai lesznek e diadalmas gárdának legfényesebb nevei. Minden név, melynek csengése
