Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-09 / 45. szám
XLV. évfolyam. Iwyiila, 191S november ff. 45. szám. Előfizetési árak: Egész évre ____10 K — f Fé l évre_________5 K — f Év negyedre____2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán. Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok Hem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Lukács György Gyula város díszpolgára. A hazánk történetében csaknem példátlanul álló feneketlen gyűlölködésben, mely közéletünket elborította, amely gyűlölködés — sajnos — nemcsak a politikai, hanem a társadalmi életben is megnyilatkozik, a fővárosi lapoknak szerdai számában megjelent tudósítás, hogy Gyula városa képviselőtestülete Lukács György országgyűlési képviselőt egyhangúlag, közfelkiáltással, a város díszpolgárának megválasztotta, bizonyára országszerte nagy szenzációt keltett, vagy legalább is alkalmas volt rá, hogy feltűnést keltsen. És ösmerjük is be, hogy ha a mai viszonyok között egyáltalában lehetségessé vált egy jelentős politikai szerepet vivő férfiút egy alföldi magyar város kétszázon felüli egyénből álló, tehát sokféle elvű, életnézetü, tempera mentumu képviselőtestülete által, oppozició, sőt az oppozició megkísérlése nélkül is s hozzátéve oly lélekemelő, szép formában, mint a keddi közgyűlés alkalmával történt, a legnagyobb lelkesedés és megújuló ovációk közepette díszpolgárrá választani : minden Demosthenesi ékesszólásnál fényesebben bizonyltja, hogy az az egyén, aki ily harmonikus érzésbe tudta és tudja egy város közönségét olvasztani, aunak óriási érdemei kell, hogy legyenek. Igaz, hogy vannak is. Olyan kervadhatlan nagy érdemei, aminőket, joggal Írhattuk két hét előtt írott cikkünkben és ismételünk ezúttal is meg, egy ember egy várossal, mint Lukács György Gyula városával szemben, az utóbbi évtizedek történelmében sehol sem szerzett. Már mint Békésvármegye főispánja fárad- hatlan tevékenységével lehetővé tette azt, hogy Gyulán az eddig oly nehezen nélkülözött főgimnázium létesittessék. Különös isteni adomány folytán felruházott ékesszólásával a főispáni székből szózatot intézett a vármegye közönségéhez, felhívta annak társadalmát a legborzasztóbb veszedelem, a tüdővész elleni küzdelemre, s az utóbbi évtizedek történelmében páratlanul álló fáradhatlan, szívós akcióval megteremtette Gyulán az országban levő első s egyetlen alföldi népszanatóriumot. Lehetővé tette, hogy a m. kir. pénzügyigazgatás egy díszes épületben nyert végleges elhelyezést. Az ő érdeme, hogy a Gyuláu levő vármegyei közkórház aunyira fejlesztetett, hogy az ma már a vidéki városokban levő kórházak között páratlanul áll. Neki köszönhetjük, hegy Gyulán a színművészet — magas befolyásával kieszközölt kormány támogatással — az igényeknek megfelelő hajlékot nyert. Kieszközölte, hogy a gyermekvédelem magasztos intézményeinek egyik középpontja, más és sokkal hatalmasabb városok versengése dacára Gyulán nyert elhelyezést. Később a város anyagi helyzetére és közművelődésére kiszámit- batlan előnyöket biztositó intézkedéseivel továbbra is beigazolta a város iránt táplált jóindulatát azáltal, hogy állami kezelésbe vétette a polgári leány és a külterületi elemi iskolákat, a város belterületén állami elemi fiú- és leányiskolát, ovodát szerzett, s majd később mikor a város polgárságának bizalma az ellene csak politikai elvi szempontból szavazott kisebbségnek is teljes megnyugvására, uagy többséggel Gyula város országgyűlési képviselőjévé választotta, nincs oly kulturális, közgazdasági, társadalmi s egyéb ügye a városnak s a város lakosságának, melynek sikeres elintézésében részt nem vett volna. Gyulán levő intézményeknek, minők: a kerületi munkásbiztositó pénztár, a folyammérnöki hivatal székhelyének más városokba szándékolt áthelyezésének a megakadályozása megbecsülhetetlen és soha meg nem hálálható fáradozásának eredménye. Az oly sok családnak megélhetést biztosító Első gyulai kötött és szövött iparárugyár, a gyulai tejszövetkezet, a bakkancsgyár, a képkeretléc gyár létesítése és felvirágoztatása, a bicerei vasútállomás tervbe vett kiépítése, az ipari és kereskedelmi szakoktatás terjesztése céljából szervezett női kereskedelmi tanfolyam engedélyezésének a kieszközlése s fennállásának biztosítása, a város súlyos anyagi helyzetének javítása, s a már-már elviselhetetlen közterhek apasztása céljából húszezer korona rendkívüli államsegély kieszközlése, az állami elemi iskola építéséhez szükséges 140 ezer korona építési tőkének előnyös feltételek mellett történt kieszközlése, ugyanezen építési tőke fele részének, államsegélyképpen történt kieszközlése, a város tulajdonát képezett italmérési kártalanítási kötvény beváltásának, valamint a város tulajdonát képező erdő kivágásának.engedólyezése: Lukács György fáradságot nem ismerő tevékenységének eredményei. A honvédség szervezése alkalmával a 70-es óvek elején Gyula városa az első volt az országban, amely súlyos anyagi viszonyai dacára, hazafiui buzgalomból saját költségén laktanyát épített a honvédségnek. A közeli nagyobb városok versengése következtében két évvel ezelőtt mégis csaknem bizonyossá vált, hogy a két zászlóalj közül egyik elvitetik Gyuláról, sőt az ezred székhely is más nagyobb városba helyeztetik át. Ezen, Gyula városát úgy presztízsében, mint anyagi érdekeiben erősen sértő szándékot, sőt mondhatni elhatározást úgy szólván a tizenkettedik órában sikerült Kéry Gyula, vármegyénk illusztris főispánjának és Gyula városa jogos érdekei hü őrének hathatós akciójával meghiúsítani, s városunk részére úgy az ezredet, mint az uj véderő törvény alapján létszámában TÁRCA. Mikszáth-Almanach 1914. évre * „A parasztdajka, aki temetői rémekkel népesíti be a gyermek éjszakáit és a lélekbúvár iró, aki sötét indulatokat csihol ki hőse idegrendszeréből, ugyanegy célt szlgálnak: édesebbé és forróbbá teszi a nappali verőfényt.“ Herczeg Ferencnek, a „Mikszáth-Almanach“ szerkesztőjének költői mélységű és emberbarát! melegséggel átfűtött előszavában — amely egyik legnagyobb társadalmi problémának aktualitásához fűződik — olvashatjuk ezt a nagy igazságot, amely tulajdonképen a mese, az elbeszélés, az irodalom feladatainak, törekvéseinek és céljainak művészi meghatározása. Az irodalom színesebbé, gyönyörűbbé varázsolja mindennapi életünket: az irodalom tehát egyik legnagyobb jótevőnk, amelyet már ezért is szeretnünk és dédelgetnünk kell. De amellett mi, magyarok, büszkék is lehetünk irodalmunkra, amely a külföld — a világ nagy, örökös itélőszéke — előtt is mindig őszinte becsülést szerzett számunkra. Az utolsó néhány esztendő ped g csodálatos fellendülést is hozott a magyar irodalomban. Regényeink, novelláink, színdarabjaink meghódították a külföldet is, a magyar irók bevették azokat a megostromolhatatlannak látszó bástyafalakat, amelyeken túl a világsiker vár reájuk és ma már talán egyetlen nemzet irodalma sem veheti föl a versenyt a magyar novella-irodalommal. Legkiváltképpen az elbeszélő irodalmunk virágzott föl az utóbbi években és ez frisseségével, üdeségével, a pihent fantázia művészi alkotó erejével indult el hóditó útjára Igazi irodalmi kincsek teremtek itt néhány esztendő alatt, * Mikszáth-Almanach az 1914. evre. Szerkeszti Herczeg Ferenc. Egyetemes Regénytár. XXX. évfolyam 4—5. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötósben 2 koroua. kész, befejezett műremekek, amelyeknek formai művészete csiszolt, mint a brilliáns és tűzök meleg, sugárzó, akárcsak a legnemesebb drágakőé. A Mikszáth-Almanach ez irodalmi kincsekből kiválogatta a legszebbeket és legértékesebbeket és ezekkel kedveskedik híveinek. A hóditó uj magyar irodalom teljes hű tükörképét megtaláljuk ebben a kötetben, amely a literaturánk minden irányát felöleli mamagába és az ezidei Mikszáth-Almanach novellái ragyogó és kifejező erejű dokumentumai az egész magyar novella-irodalomnak. Az Almanach régi híveinek, éppenugy mint az újaknak is, nagy lelki gyönyörűsége lesz ennek az uj kötetnek elolvasásában és nyomában az uj hívők tábora bizonyára gyarapodni fog, amit a könyv szokatlan olcsósága is nagyban elősegít, mert hiszen az igen szép vaskos kötet ára csak 2 korona. Az idei Mikszáth-Almanachban olvassuk legértékesebb Írásait a következő magyar íróknak : Bállá Ignác, Bársony István, Bede Jób, Biró Lajos, Bródy Miksa, Gárdonyi Géza, ifj. Hegedűs Sándor, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lövik Károly, Lőrinczy György, Malonyay Dezső, Móricz Zsigmond, Nagy Endre, Pékár Gyula, Révész Béla, Szomaházy István. A Mikszáth-Almanach Singer és Wolfner (Budapest, VI., Andrássy-ut 16.) kiadásában jelenik meg. Ara 2 korona. • Tárca-rovatunkban Herczeg Ferenc pompás előszavát közöljük. ELŐSZÓ. A vérvád meséje, akármilyen torzszülött legyen is, az alkotó fantázia gyermeke és a mesemondónak joga van hozzá, hogy a fülére süsse a családi bélyeget. A vádat, melyről itt szó lesz, Bábi kisasszony emelte a német Korn ellen — de nem gondolt mellette semmi rosszat. Mind a ketten ott éltek a délvidéki kis sváb városban. Bábi kisasszony az elszomoritóan egyenes és világos Templom-utcában lakott, az öreg Korn pedig hátul a Temető-utcában. A két udvar azonban összerugott. Bábi kisasszony egészen magában volt. A háza valamikor selyemgyár volt, de a fonóleányok éneke már régóta elhallgatott, a hernyópolcok, forraló üstök és fonókerekek pedig porlepetten szomorkodtak, mert húsz évvel ezelőtt a selyemféregbe beleütött a dög. Csak valami forró, émelyítő illat-maradvány emlékeztetett még az elmúlt életre. Valószínű, hogy Bábi kisasszony fázott a néma nagy házban, mert magához csőditette a félváros gyerekeit. Barátságos óvoda volt ez, ahol a gyerekek napestig eljátszodhattak, tízóraira és ozsonnára még vajaskenyeret is kaptak. Ha a fiuk fölkapaszkodtak a hátsó kőkerítésre, akkor beláttak az öreg Korn kertjébe. • Az öreg német is egyedül élt. Borotvált, sárga arcú, tipegő járású vénember volt, örökké fázhatott, mert még nyáron is meleg kendőt csavart a nyakára. Úgy a Bábi kisasszony, mint a Korn uram családja, még az első bánsági telepesek közül való volt. Kz_ első telepesek valami német nagyvidékről szaka^aL tak ide, nem tudtak megélni a mocsarak kgzt, az is meglehet különben, hogy életerejük elhamvadj az ősi természettel való rettenetes küzdelembetfi ~ mert bizonyos, hogy a családjaik lassankint , rűincf védték és kipusztultak. A Korn uram kertje furcsa kert -volt., WacprSuk8- keritések közé volt szorítva, Virágágyait'Ä‘ föfrroW^S- gott orvosságos korsók szegétj^ték,' volt :egy korKBŐI filegóriája is, amely bel#rágÁs^ű feinofih'o^’ divatképekkel. Gyümölcsfája £ cs^K°egy vblf.) ec$s'$SP almafa, de az teli ,volt piros almával. tsßßm iíev A kisfiak;b,atókiyBlBf^f^r^8bydtfdv:á;f^ii Játszottak, egysz'é^ffesSSilSÖBÉelt, át&&s'zna&űXnsíö?i?-: Lapunk mai szánna lO oldal.
