Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-09 / 45. szám
2 megkétszereződő mindkét zászlóaljat továbbra is biztosítani. A főispán akciójának egyik tényezője volt, az ő kezdeményezésére a miniszter- elnök és honvédelmi miniszter előtt tisztelgett városi küldöttség, amelynek vezetője szintén Lukács György képviselőnk volt, s ily minőségben Lukács György szintén osztályrészesévé vált annak, hogy Gyula mint honvédállomás nemcsak degradálódni nem, hanem a város presztízsének és anyagi érdekeinek megfelelőleg emelkedni is fog. A dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt kedden délután tartott közgyűlés, amelyen a város képviselői társadalmi s. politikai pártállásra való különbség nélkül, rendkívül nagy számban jelentek meg s a nagyterem falai között soha nem tapasztalt együttérzéssel, megkapó lelkesedéssel hallgatták meg az indítványt, zugó tapsok és lelkes éljenzések között emelve azt határozattá, fényes lapja lesz városunk történelmének. Gyula városa képviselőtestülete a mostani sivár közéletben ugyanis talán páratlanul álló példát statuált, hogy oly her- vadhatlan nagy érdemek, aminőket Lukács György szerzett e város minden irányú közérdekei istá- polása körül, elnémítanak és lefegyvereznek minden kicsinykedést és a hála megnyilatkozására egyesitik a minden más téren divergáló emberi indulatokat. Dr. Lindenberger János apát-esperes plébános a közgyűlés egyetlen szónoka, az indítványt indokoló ékes felszólalásában megemlékezvén Nagyvárad városa határozatáról, amellyel nagy és szép emlékű Nogáll József püspököt ezelőtt két évtizeddel díszpolgárrá választotta, a diszpolgárságban foglalt nagy megtisztelés jelentőségét kiemelve, hivatkozott Nogállnak a díszpolgári oklevelet átnyújtó küldöttség előtt mondott beszédére. A nagy érdemű filantróp ugyanis kijelentette, hogy hosszú életpályája alatt sokszor volt osztályrésze úgy felettes egyházi hatósága, mint a trón részéről is kitüntetésekben, amelyekért mély hálát érez és amelyekre méltán büszke, de egyetlen kitüntetését sem értékeli anuyira, mint aminőben Nagyvárad városa s polgártársai a diszpolgársággal részesítették. Hisszük, sőt meg vagyunk győződve, hogy Lukács György is igy érez, s igy értékeli Gyula városa diszpolgárságát. Igaz, hogy érdemei nagyok, sőt sok tekintetben páratlanok. De Gyula városa is, ha nem is rótta le, amint nem is róhatja le iránta minden háláját, de a széd kertjébe és megdézsmálják az almát. Valaki azonban, bizonyára egy első gyónásra készülő kisleány, elárulta a gálád tervet és a kisasszony maga köré gyűjtötte a kisfiúkat és igy szólott hozzájuk: . — Mondok nektek egy nagy titkot, gyerekek, de el ne mondjátok senki másnak. A szomszéd piros almái mérgesek és aki azokból eszik, az tüstént meghal és elássák a temetőben. A szomszéd minden éjjel méreggel öntözi a fát, attól mérgesek az almák. Akárhányszor meglestem már holdvilágos éjszakákon. Nagy. megdöbbenés támadt a gyerekek közt. Eleinte el sem hitték mind, de . azért buzgón terjesztették a mesét Otthon a szülők mosolyogva hallották, talán meg is erősítették, hogy igen, a Korn piros almái mérgesek, nem szabad belőlük enni. A cselédleányok azonban komolyan hitték és elvitték a hirt a szegény szőlőkapások városába. A sok szóbeszéd lekerekítette és megcsiszolta a mesét, mint a patak a kavicsot. Azt beszélték, hocjy Komnak öt fia halt meg, azóta nem tudja látni a más ember gyerekeit, hanem azt szeretné, hogy mind fiatalon a temetőbe kerüljenek, mint az övéi. Egy Krassóból jött oláh napszámos fia evett is a piros almából és rövidesen rá meghalt. Az orvos persze azt mondta, hogy torokgyíkban, de az orvost megfizette az öreg Korn. A jó öreg démoni alakká lett, a tisztes háza titokzatos büntanyává, amelynek örökké becsukott ablakai alatt lábujjhegyen osontak el a gyerekek. Még az öreg ur betegségéről is azt hitték, hogy merő alakoskodás. Ha kurta, tipegő lépéseivel a templomba vagy a temetőbe ment, az iskolás gyerekek széles ívben elkanyarodtak előle, mert olyasmitől féltek, hogy egyszer csak eldobja a két ébenfa botját és rájuk veti magát. A titokzatos mendemondáknak az lett a következményük, hogy a város legokosabb emberei is elit é k é s legnagyobbat, a legjelentősebbet, a legértékesebbet nynjtóttá és nyújtja neki, amivel rendelkezik. Ama sok kitüntetés között, amelyekben fényes életpályáján részesült, bizonyára ő is polgártársai hűségének, ragaszkodásának, szeretetének és megingathatlan bizalmának eme spontán megnyilatkozását fogja élete legfőbb, legszebb kincsének tartani és értékelni. Eme tudatban szivünkből hangoztatjuk: Éljen Lukács Guörqu, Guiila városa díszpolgára! _____ Me gyebizottsági tagválasztások Minthogy a vármegyei igazolóválasztmány a vármegyei legtöbb adót fizetők jövő évi névjegyzékét e hó 20-án megtartandó ülésén összeállítja, ennélfogva a megyebizottsági tagválasztások, a törvényhatóság által első helyen kitűzött határnapon vagyis december g-én, az egész vármegye területén megtarthatók lesznek. A választási elnökök s helyetteseik nevét alább közöljük : Gyulán az első kerületben Novak Árpád, h: Künzl Ernő. A második kerületben dr. Follman János, h : Sál József. A harmadik kerületben dr. Martos József, h : Scherer Benedek. Kétegyházán Böhm Miklós, h : Neumann Antal. Békéscsabán I. kerületben Fábry Károly, h : dr. Farkas Dezső. II. kerületben dr. Kerényi Soma, h: Kovács L. Mihály. III. kerületben dr. Seiler Vilmos, h : dr. Weisz Frigyes. IV. kerületben dr. Margócsy Miklós, h : dr. Hüllender Lipót. Gyomán Kovács Lajos, h : Vincze Dániel. Endrődón Zelinka János, h : Kalmár József. Békésen I. kerületben Kratochwill Gyula, h: Benedikty Gyula. II. kerületben dr. Szegedy Kálmán, h: dr. Török Gábor. III. kerületben dr. báró Drechsel Gyula, h : Morvay Mihály. Mezőberényben dr. Hegedűs Béla, h: Liszka Nándor dr. Szarvason I. kerületben gróf Bolza Géza, h : dr. Reismaun Adolf. II. kerületben dr. Mázor Elemér, h : dr. Faragó Jenő. III. kerületben dr. Szemző Gyula, h : Benczúr Vilmos. hittek az öreg Komról legalább is annyit, hogy gyűlöli a gyermekeket. Maga Bábi kisasszony is ezért alig köszönt már neki. A szőlők alatt pedig, ahol a szegény kapások laktak, ökölbe szorult nem egy becsületes munkáskéz, hogy lám, a gazdag embernek minden istentelenségét elnézi a törvény. Bábi kisasszony meséje nincs tovább, mert az öreg Korn hamarosan meghalt. Lehet, hogy szórakozottságból beleharapott a saját almájába. Ma egy nagy vörös kőlap alatt fekszik és talán ma sem tudja még, hogy életében mivel gyanúsították a kapásai és a szomszéd gyerekek. Vagyonát a város szegényeinek hagyta, alkalmasint ravasz számításból. Itt is, ott is, ha ráérnek az emberek, téli pálinkafőzés idején vagy halottas házban, meg-megjelenik az emléke és a mérges mese kigyófarka végig surran az utódok lelkén is. * A Korn uram meséje alapjában véve erkölcsös mese volna, abból az együgyü fajtából való, amely a helyett, hogy az élet örök igazságait juttatná diadalra, a megszorult nevelő alkalmi igazságait hirdeti. A. gyerekszobába idézi a fekete embert vagy a vas- orru bábát, mert Bandika nem akar mosakodni és mert Évike belemarkolt a cukros szelencébe. Van azonban a vérvád mesékben valami tisztán költői elem is és ez az oka annak, hogy megragadnak a nép képzeletében, mint a bojtorján. Ez a rettegés gyönyörűsége. Miért akadnak hívői és terjesztői a legegyügyübb mesének is, ha attól hideg szalad végig az ember hátán és összevacog a foga? Mért szeretnek félni és borzadni az emberek ? Az átlagos ember azt keresi a költészetben, ami az életből hiányzik. A valóság kurtán bánik velünk, többé-kevésbbé mind bujdosó trónkövetelői vagyunk az életnek és ha magunkhoz illó trónust és királyleányt akarunk szerezni, akkor el kell mennünk túl az Ope1913 november 9. IV. kerületben dr. Haviár Gyula, h: Kellő Gusztáv. Öcsödön dr. Oláh Antal, h : Golián Lajos. Orosházán I. kerületben dr. László Elek, h: Baán Zsigmond. II. kerületben Bulla Sándor, h: dr. Kökény Mihály. Szeghalmon dr. Tót Ákos, h: Farkas Elek. Füzesgyarmaton Borsóthy Géza, h: Beck Nándor. Körözsladányban Tóth József, h: Horváth Gyula. Tótkomlóson Gajdács Pál, h: Németh Kálmán. Békesszentandrás—Nagyszénás—Kondorosé kerületben Léderer Rudolf, h : dr. Dunai Alajos. Köróstarcsa—Vésztő—Dobozi kerületben Szabó János, h : Szentandrási Pál. Csorvás—Szentetornya— Gádoros, Pusztaföldvár— Gyulavári—Békéssámson—Ujkigyósi kerületben Kraft Viktor, h: Popovics Kornél. Taxiügy. Közművelődési előadás. A főgimnázium fizikai előadó termében ma délután félhat órakor lesz az idei téli szezon első közművelődési előadása. Az előadást Schreiber Ottó főgimnáziumi tanár tartja. Tárgy; Az elektromosság és a modern technikai vívmányok. Ez érdekes tárgyat, amely felöleu mindama fizikai jelenségeket, amelyeken a modern élet elektromos berendezései alapulnak, az előadó tanár három, egymásután következő és egymással össze függésben álló sorozatos előadás keretében adja elő. Belépődíj személyenkint 40 fillér. A békésbánáti ref. egyházmegye esperese a békésvármegyei ref. el. iskolai tanítók eskütételéhez egyházmegyei lelkészi megbízott gyanánt Dombi Lajos kir. tanácsos, gyulai ref. tb. esperes lelkészt bízta meg. Államsegély. A vall. és közokt. minister az orosházi társulati kereskedő tanonc-iskola részére az 1913—14. tanévre 1500 K államsegélyt engedélyezett. A nagyváradi honved hadapródiskolánál a vármegye által tett alapítványi helyre vonatkozólag értesíti a honvédelmi miniszter a vármegyét, hogy a kérdéses helyek egyikére első helyen bemutatott Varga Béla felvétetett, a második alapítványi helyre elsősorban bemutatót Fejes István a felvételi vizsga követelményeinek nem felelt meg, a második helyen javaslatba hozott Somogyi Béla pedig visszalépett. Minélfogva az egyik vármegyei alapítványi hely ebben a tanévben betöltetlen marad és a fenmaradó járulék tőkésittetik és az alaphoz csatoltatik. — Ugyancsak betöltetlen marad a folyó tanévben a Szarvas község által tett egy alapítványi hely azért, mert ebben az évben pályázó nem akadt. renciára, Meseországba. A tanítójának zsarnokságát ■nyögő kisdeák mint képzelt kalózkirály vagy indiánfőnök rettenetes elégtételt vesz a valóságon; az éretlen suhanc, akit kinevetnek a nők, képzeletében a szerelem virágos kertjében dúló irodalmi Don Juan nyomában lépked; a vértől párolgó rémregény mindig a kispolgári papucshősök fantáziáját tüzelte; a Napo- leonidák az idillek és humoreszkek hálás közönsége; a kincset, dicsőséget és élvezetet pedig sehol nem osztják olyan zsákszámra, mint a szegény emberek költészetében, a népmesében. "A múzsa mindentudó, azt is tudja, hogy minden érték relativ; ha a szerelem és a gazdagság őrizetlenül heverne a faluvégen, akkor az ördögnek sem kellene, azért hét tengeren túlra viszi és tüzes sárkányoknál őrizteti kincseit. A hadhk anyja, a székely népmese szörnyű alakja, egész éjjel szövőszéke mellett ül és fáradhatatlanul szövi a lovaskatonákat, akikkel a kalandos hősnek meg kell verekednie. O a tagadás szelleme, akadályokkal fokozza az élvezetet, az ő munkája az élet stimulatiója. A parasztdajka, aki temetői rémekkel népesíti be a gyermek éjszakáit és a lélekbúvár iró, ki sötét indulatokat csihol ki hőse idegrendszeréből, tulajdonképen ugyanegy célt szolgálnak : édesebbé és forróbbá teszik a nappali verőfényt. A mesemondók akkor, mikor sárkányokat, démonokat, Kornokat, rituális gyilkosokat, Horlá-kat és egyéb képzelt veszedelmeket szabadítanak rá a fantáziánkra, harcra kelnek a halál és a pusztulás gondolatával, hogy kivívják számunkra a fokozott élettudat prédáját. Hogy a demagógia hogyan él vissza a nép meseéhségével, az más kérdés. A parasztdajkák vér- vádmeséi és az elbeszélő irodalom gyöngyei között annyi a különbség, amennyire a vérvád hívőinek műveltsége különbözik az Almanach olvasóinak műveltségétől. A szerkesztő.