Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-23 / 47. szám

1913 november 23. lí c k é s 5 A békéscsabai ág. ev. egyház képviselőtestü­lete hétfőn délelőtt rendes közgyűlést tartott Koren Pál igazgató lelkész és Zsíros András másodfel­ügyelő elnöklete alatt. Elsőben is a Zsilinszky Endre dr. egyházi felügyelő lemondásával megüresedett egyházfelügytlői állásra ejtették meg a jelöléseket. Jelöltettek : Sailer Gyula, Korosy László és Var ságit Béla. A Wtlim István egyházi jegyző lemondásával megüresedett állásra 16 pályázó közül Varga Jánost választották meg 36 szavazattal Ledrinyi Pál ellené­ben, ki 35 szavazatot kapott. Házasságok. Dr. Moldoványi Gyula budapesi ügyvéd, városunk szülötte f. hó 15-én délelőttfél 12 órakor tartotta esküvőjét Steiner Arankával Budapesten. Esküvő után a fiatal pár Párisba utazott. — Kocicky Mátyás csabai birtokos leányát, Mancit f. hó 18-áu, kedden délután félöt órakor vezette oltárhoz a csabai róm. kath. temylomban Dubsky János uradalmi intéző. — Mecs-Balogh Sándor csabai járásbirösági irodatiszt Bözsike leányá­nak szombaton, e hó 22-én d. u. 4 órakor esküdött örök hűséget a csabai ref. templomban Czucza Fe­renc kolozsvári ítélőtáblái irodatiszt. A békési szinpártoló egyesület megalakítása tárgyában Békés községnek a színművészet iránt érdeklődő tagjai szükebbkörü értekezletet tartottak. Az értekezleten egyhangúlag kifejezésre jutott az az óhaj, hogy a szinpártoló egyesületet meg kell alakí­tani. Az értekezlet Nyusztay Béla elnöklete alatt egy előkészítő bizottságot küldött ki. Pánszláv fészkelődés Szarvason. Lapunk múlt heti számában megírtuk, hogy a szarvasi egyháznál üresedésben jött lelkészi állasra kiírták a pályázatot, majd pedig, hogy a beérkezett pályázatok után a jelölést megejtette az egyháztanács, amikor is Stefa- nik Igor pánszláv érzelmű lelkészt, ki egyidőben Szarvason mint káplán működött, a jelöltek közé nem vették föl. Ezt a kizárást a hívek egyrósze megfölebbezte az egyházmegyéhez, illetve a püspök­höz, ki azonban a presbitérium jelölését elfogadta, így tehát Stefamk Igor nem lehet és nem is lesz szarvasi pap. Hogy nem lesz, az annak a fényes bi­zonyítéka, hogy a szarvasi hívek nagyrésze a magyar hazanak igaz hívei. Szívben és lélekben magyarok. De nem igy egy, a maguk bőrében nem férő fékte­lenkedő csapat, kiknek lelkében egyes, embertől is­tentől elrugaszkodott demagógok elhintették a haza és a vallas-ellenes magvakat acélból, hogyha az valaha gyümölcsöt teremne, a maguk javára leszü­reteljék. Főibiztatták a népeket, hogy a végső esz­közhöz forduljanak. Lépjenek ki az egyházból. Az az hangoztassak a kilépésükét. Bégi, elavult trükk, mely egyideig visszhangot ad és kelt, de aztán ön­magától elenyészik. Szarvason se lesz a nagy mü- folíordulásnak komolyabb következménye. Nem is lehet. Itt a magyarság szivében az ilyen okvetetlen- kedö pánszlávizmuskodás legfölebb csak lobbot vet­het egyszer-kétszer, de aztán megöli a Hármas Körözs erős levegője. A békéscsabai főszolgabírói lakban tudvalevő­leg a főszolgabírónak nincs természetbem lakása, hanem az egész épületet a hivatal foglalja el. Mint­hogy a főszolgabírói lak telkén van még annyi hely, hogy megfelelő elhelyezéssel a főszolgabiro részére természetbeli lakhelyiségek építhetők, ennélfogva tervbe vétetett ennek keresztül vitele. A költségve­tés szerint az építkezés mintegy 21000 koronába kerülne. Ennek az összegnek engedélyezését kérte a vármegye a belügyminisztertől államsegélyként. A belügymiuiszter a kérelmet nem teljesítette, mert elvi kifogasa van az ellen, hogy a belügyi tárca ilyen hosszabb lejáratú kölcsönök törlesztési hánya­dával megterheltessék, másrészt a tőkeösszegnek fe­dezetére megfelelő hitellel nem rendelkezik. Alapszabály jóváhagyás. A belügymiuiszter a békéscsabai magántisztviselők és kereskedelmi alkal­mazottak sport-egyesületének alapszabályait meg­erősítette. Vasúti balesetek. Az utóbbi időben sajnálato­san megnövekedett a vasúti forgalomban a vasúti balesetek száma, amelyek onnan erednek, hogy az utasok és általában az idegen személyek nem alkai- mazkodnak az érvényben álló biztonsági szabályok­hoz és e tekintetben a vasúti alkalmazottak figyel­meztetéseire nemcsakhogy nem hedentenek, hanem durva szitkok kíséretében erőszakoskodnak sőt tett- legességre is vetemednek az őket figyelmeztető al­kalmazottakkal szemben. És erészben rossz példával épeu az intelligens vagy annak látszó egyének jár­nak elől. Ez indította a vasúti és hajózási felügye­lőséget, hogy a közigazgatási bizottságot felkérje, utasitaa a rendőrhatóságokat a vasúti alkalmazottak hathatós támogatására és hogy a tájékozatlan kö­zönséget megfelelő módon világosítsa fel. A koleraveszéiy miatt Békéscsaba, Gyoma és Kétegyháza községek állomásain elrendelt ellenőrző orvosi vizsgálatot, a kolerajárvány csökkenése miatt, az alispán beszüntette, Orosháza község általános jövedelmi pótadója. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság 5 évre visszamenő­leg megrótta Orosháza községet 14001 kor. általános jövedelmi pótadóval azért, mert a község kölcsönei jelzálogilag biztosítva nem lévén, a törvény értel­mében az általános jövedelmi pótadó kivetésénél, a biztosított tőkék kamatai arányában a levonás nem volt érvényesíthető. Ezen határozat ellen Orosháza község felebbezéssel élvén, az adóügyi bizottság, ZádorMÓT kir. pénzügyigazgató előadmányával szem­ben, mely szerint a pénzügyigazgatóság e hozott határozata helyben hagyandó lett volna, Orosháza község terhére előirt 14001 koronát a f. hó 10-én tartott ülésében az alispán és dr. Török Gabor fel­szólalásai alapján törölni rendeli. Az adóügyi albi­zottság ezen határozatát azzal indokolta, hogy a törvénynek azon rendelkezése, hogy csupán a jelzá­logilag biztosított kölcsönök kamataira nyújt a tör­vény kedvezményt, jelen esetben betüszerint nem alkalmazható, minthogy a kérdéses rendelkezés célja az voit, hogy a kincstár érdekei egykönnyen kijátsz­hatók ne legyenek. Orosháza község részéről ilyen, a kincstár megkárosítására irányzott szándék nem forgott fenn, minthogy a községet, mint erkölcsi testületet terhelő kölcsónökről a vallomást szabály- szerűen kiállította és a pénzügyigazgatósághoz éven­ként beterjesztette, Orosháza községe a való tény­állásnak bejelentésével, törvényes kötelességének ele­get tett s utólagos kivetésnek azért sem lehet helye, mert a pénzűgyigazgatóság tudta, hogy Orosháza által oly terhek jelentettek be hozzá, amelyek telek­könyviig nem voltak biztosítva. De további érv a törvény betüszerinti érvényesítése ellen az, hogy a község, a törvényhatóság engedélyével felvett köl- csönemek biztosítására lekötötte összes ingó s ingat­lan vagyonát, közjóvedelmeit is s- nem rajta múlt, hogy a kölcsönök jelzálogilag is biztosítva nem let­tek, illetőleg hogy ezt a hitelező nem kívánta. Az adóügyi bizottság most ismertetett határozata ellen, Zádor Mór még az ülésen bejelentette panaszát, amelyet már Írásban is benyújtott a közigazgatási bírósághoz. Betörés. Hrabovszky János békéscsabai hentes­mesternek az Andrássy-uti üzletébe hétfőn délben, mig Hrabovszky ebédelni hazament, ismeretlen tet­tes álkulcs segélyével behatolt s a kassza tartalmát, mely körülbelől 400 koronát tett ki, magához vette. Följelentés folytán a rendőrség azonnal megindította a nyomozást a vakmerő betörő után. Szövetkezett legények. Az orosházi tanyákon öt legény: Dehán István, S. Kovács János, Koncz Ernő, S. Kovács Pál és Vas Lajos 19—20 esztendős legények egy jeles szövetségbe tömörültek. A szö­vetségnek az volt a célja, hogy a kevésbé őrzött helyekre beóvakodnak s amit lehet ellopnak. Több helyen sikeresen működött a szervezet, amikor végre is hurokra kerültek. A károsult gazdák bemondása alapján megállapították, hogy a legények elloptak 10 zsák búzát, 2 zsák zabot, 13 kgr. dohányt. A legények nem is tagadtak, sőt azt is bevallották, hogy a lopott holmikat Lerner Mihály és Dehán István ujpusztai lakosoknál értékesítették. A bíróság az öt legény ellen lopás, Lemer és Dehán ellen pedig orgazdaság miatt megindította a bünfenyitŐ eljárást Elmaradt repü’önap. Megírtuk, hogy Dobos István a Székely Mihály-féle repülőgépen f. hó 22-én fölszállásokat tart Békéscsabán. A repülőnap azon­ban, melyet a csabai nőegylet rendezett volna, el­marad. El azért, mert az előjelekből következtetve az nem sikerűit volna úgy, amint azt előre számí­tották. A jegyeket ugyanis nem vásárolták. A repülő nap megtartásáról azonban nem mondtak le vég­képen Csabán, hanem csak elhalasztották tavaszig. Addig még sok minden változhatik. Talán tán még a pénzviszonyok is megjavulnak annyira, hogy a jó- tékonycélu repülőnapot is meg lehet tartani. Honpoigúri eskü. Littmann Adolf békéscsabai lakos, volt osztrák állampolgár a magyar állampol­gárok közé felvétetvén, a honpolgári esküt a vár­megye alispánja előtt f. hó 21-én letette. Uj villanylámpa. A Magyar Siemens Schuckert Müvek által forgalomba hozott Wotán-lámpa nem­csak, hogy majdnem elpusztíthatatlan, hanem a rendkívüli nagy árammegtakantás, ami ezen lámpa használatával elérhető, nemcsak a beszerzési árat tériti meg, takarékosságánál fogva, hanem az állandó, egyforma égőképességénél fogva minden áramfogyasz- tóuak a legmelegebben ajánlható. A Wotán-lámpa a Magyar Siemens Schuckert Müvek, Teréz-körut 36. szám a atti kiállítási termeiben bármikor megtekint­hetők. Árjegyzék kapható. Békéscsabai alszámvevő állás. Békéscsaba köz­sége a már rendszeresítve levő számvevői és alszám- vevői álláson felül még egy alszámvevői állást rend­szeresített és mindkét alszámvevő fizetését 1000 ko­ronában és lakáspénzét 200 koronában állapította meg. Egyben az újonnan rendszeresített alszámvevői állást elsőnek és a már szervezve levőt másod al­számvevői állásnak nevezte el. A község ezen hatá­rozata ellen felebbezéssel élt Könyves János jelenleg ideiglenes jellegű alszámvevő és azt sérelmezi, hogy ő most másodalszámvevővé degredáltatott, mert az első alszémvevő elébe kerül. Felebbezőuek aligha van igaza, mert mindkét állás egyenlő fizetéssel bir és igy az »első« és »második« elnevezés nem rang­beli, hanem inkább megkülönböztető kifejezéseknek tekinthetők. Karácsonyi vásár Gyulán. Ennek a jótékony akciónak alapelveit már előző számainkban ismertettük ugyan, még sem tartjuk feleslegesnek ezt újból olvasóink emlékébe vésni. Áldozatot senkitől sem kíván a karácsonyi vásár csak annyit — ha ezt áldozatnak lehet nevezni — hogy a kinek karácsonyra vásárolni valója van, az előbb menjen el a jótékony karácsonyi vásárra és ott szerezze be szükségletét. Ha ott, a mellett a jóakarat mellett sem találja meg, a mit beszerezni akar, a mellyel végre is bizonyos mértékben min­denkinek viseltetnie kell társadalmi és jótékony fel­adataink és kötelezettségeink iránt, akkor még min­dig rendelkezésére állanak más források. Első mindenek felett tehát a közönség jóaka- ratu látogatására van szükség. Arra kérünk min­denkit, különösen azonban a rendező hölgyeket, hogy ismerőseik körében a vásárnak jó hírét ter­jesszék, főként azonban arra beszéljék rá, hogy minden vásárolni valójukat lehetőleg a jótékony bazárban végezzék el. Annál is inkább megtehetik ezt, mert alig lesz valami, a mit ott kapni ne le­hetne. Babáktól kezdve, játékokban, szöveten, kar­tonon, női kalapon, karácsonyfa díszeken keresztül az élelmi cikkekig és könyvekig valóságos kiállítása lesz az a vásárló közönségnek kínálkozó szép, jó és ízléses áruknak. A mellett a bazár szervezőjé­nek : gróf Almásy Dénesnének áldozatkészségéből olyan szép és kedves keretben, olyan növény és virágdiszes teremben fog lefolyni az áldozat nélküli jótékonyság, hogy ez magában is látványosságul szolgál majd a vevőknek. Nem kételkedünk, hogy a meghitt lugasokban délutánonként összejönnek a jó ismerősök csupa szórakozásból' Egy csésze párolgó tea, vagy kávé, melyet fehér puha női kezek nyújtanak, egy po­hárka pezsgő s egy órai tracscs a lombfüzéres sá­torban : ez bizony kellemes időtöltés, ha sejtelmünk nem csal, még az ékesebb uraknak is. Hogy a fiatalok mindig ott lesznek egy kis szolid flörtre, arról nem is beszélünk. És mindeme kedves, kedélyes szép dologért mivel fizetünk? Semmivel sem többet, mint a mit eddig is megtettünk minden évben a kaszinói tom­boláért. Otthon a családban, különösen a hol leány van, bizonyosai akad egy-egy csinosabb kézimunka, 'főfgy ran valamely dísztárgy, a mit a jótékonyság oltárára szánva, felküldünk a bazárba. És ha va­laki nem akar otthon kutatni, néhány koronával (a jobb móduaknál azonban ezt papírban is lehet érteni) vagy e pénzen vett tárgygyal gavallérok is leszünk. E hó 17-én gróf Almásy Dénesné a kastélyba értekezletre hívta össze a rendzésre felkért höl­gyeket. Néhányan akadályozva voltak a megjele­nésben. Az értekezleten jelen voltak: Ambrus Sán- dorné, dr. Aigner Dezsőné, dr. Berkes Sándorné, dr. Berényi Árminné, Cáóbel Károlyné, Dobay Fe- rencné, Horti Béláné, dr. Konrád Ernőné, Kövér Malvin, Künz! Ernőné, dr. Ladies Lászlóné, dr. Lovich Ödönné, özv, Léderer Lajosné, dr. Márki Jánosné, dr. Novák Kamillné, Ruff Ferencné, Reis- ner Emánuelné, V. Szakmáry Arisztidné, Schröder Kornélné, Szarvassy Marcsa, Yincz Sándorné, Weisz Mórné, dr. Zöldy Jánosné. A grófné vezetésével beható eszmecserét foly­tattak a megjelent hölgyek a bazár mikénti rende­zésének módozatai felől. Ugyancsak a múlt héten a kereskedők jártak fent a kastélyban, s valamennyien örömmel ragad­ták meg az alkalmat, hogy késznek nyilatkozhas­sanak a grófné akciójának támogatása céljából a közönséget a lehető legjobban kielégíteni a bazárban. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gató-választmánya f. hó 25-én, kedden délelőtt fél 10 órakor az Egyesület székhazában ülés tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki bejelentések. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése az egyesületi titkári hivatal, vagyonleltár átadásáról. 3. Pfeiffer István nyugalmazott egyesületi titkártól bucsuvétel. 4. Földmivelésügyi miniszter leirata, hogy háziipari tanfolyamra hitei hiányában segélyt nem adhat. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom