Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-23 / 47. szám
6 Békés 1913. november 23. Máv. igazgatósága leirata az egyesületnek a kereskedelemügyi Miniszter Úrhoz intézett azon beadványára, melyben a békés—Csanádi h. é. vasútállomásának uj rakodási rendje ellen felszólalt. 6. Békésvármegye közigazgatási bizottságának megkeresése, melyben véleményezni kéri a gazdasági munkásszerződéseknek a helyszínén való megkötését és csak hitelesítési záradék végett való bemutatását a hatóságnál. 7. Magyar Gazdaszövetség átirata, melyben kéri az egyesületet, hogy az 1916. éy végéig biztosított vámvédelem és állategészségügyi oltalom sértetlen fent&rtását kérelmező felirattal forduljon a földmivelésügyi Miniszter Úrhoz. 8. Magyar Gazdaszövetség átirata, melyben közli, hogy a jövő évi nagygyűlését Temesváron tartja 1914. évi junius hó 17-én. 9. Gazdasági felügyelőség átirata, melyben az állatdijazásokra szolgáló államsegély iránti, a földmivelésügyi Miniszter Úrhoz címzett kérvény beterjesztését kéri. Ennek kapcsán megállapítása a jövő évi állatdijazás helye és idejének. 10. Trencsénvármegyei Gazdasági Egyesület átirata, melyben kéri az egyesületet azon mozgalomban részt venni, miszerint a répa cukorgyártás is mezőgazdasági gyáriparnak nyilváníttassák. 11. Az egyesületi székházban megüresedett utcai lakáshelyiség bérbevételre beadott ajánlatok elbírálása. 12. Az egyesület őszi közgyűlésének határideje és a jövő évi munkaprogramm, valamint költségelőirányzat megállapítása. 13. Folyó ügyek, 14. Esetleges indítványok. Gyűlés végeztével a Fiume éttermében társebéd. Kétegyháza község az állattenyésztés fejlesztése céljából gróf Almásy Dénestől hat évre az eddigi 324 hold helyett 1100 Q ölével számítva, 998 hold területet bérelt évi 18359 kor. 10 fillér évi bérösz- szeg mellett legelő céljaira. Kétegyháza községnek azonban a bérösszegen felül a szerződéses bélyeget, a nyugta bélyeget, az évi adót, vályúk stb beszerzési épületek fenntartási és egyéb költségeket tekintve a jövő 1914. évben még 2735 korona, összesen tehát a 21194 kor 10 fillér költsége lesz. További kiadásai származnak a községnek még a legelő feljavításával is. A képviselőtestület az uj bérleti szerződés folytán a legelő rendtartást is megfelelően módosította és a bemutatott szerződést elfogadta. Tekintettel azonban arra, hogy a község igen magas pótadóval adminisztrál és hogy a község oly nagy terhet, amely reá az uj bérleti szerződésből folyólag háramlik, nem képes fizetni, ennélfogva a község részletesen feltárva a helyzetet, az említett költségeknek1 felét kéri államsegélyként a földmivelésügyi kormánytól, továbbá ugyancsak segélyként kéri a szükséges fűmagot, valamint a gazdasági gépeket is. A miniszter a kérvényt véleményes jelentéstétel végett leküldte a vármegye alispánjához. A képviselő- testület a szerződés jóváhagyásával kapcsolatosan kimondotta, hogy a községi tisztviselők hivatalból tartoznak elvégezni azon nagyon megszaporodott teendőket, melyek az uj bérlet folytán a legelőrendtartás rendelkezéseinek végrehajtása során felmerülnek, tehát semmiféle külön díjazásra nem számíthatnak és úgyszintén kimondotta a község, hogy a legelő boronálása a községi előfogatos terhe lesz. Háromszögelési munkálatok. A napokban érkezett le Gyula város tanácsához a pénzügyminiszter rendelete, amely közli, hogy az országos kataszteri felmérés által az 1914. évben fognak végrehajtatni Gyula város határában és a gyulai járás egész területén a háromszögelési munkálatok. Utasítja a miniszter a várost, miszerint idejében gondoskodjék, hogy a kirendelt felmérési tisztviselők részére a rendeletben felsorolt szolgálmányok, fennakadás nélkül előállittassanak, különösen pedig a mérnöki jelekhez szükséges faanyag idejében beszereztessék, a mérnökök részére természetben kiállítandó lakások, melyek egyszersmind irodai helyiségül is szolgálnak, a felmérési felügyelőségtől nyerendő értesítéshez képest, a megjelölt határidőre készen tartassanak, illetve hogy a felmerülendő költségek fedezetéről még a folyó évben gondoskodjék, nehogy a mérnökök anyag vagy lakás hiánya miatt munkálataikban gátolva legyenek, az államkincstár pedig kárpótlási igények érvényesítésére kényszerit- tessék. A város köteles a munkálatokhoz deszkákat, póznákat, a jelek felállításához szükséges mesterembereket, napszámosokat, fuvarokat, valamint a szükséges eszközöket, mint fúrókat, ásókat, kapukat, csákányokat, köteleket, léceket, vasszegeket, meszet, olajfestóket, ecseteket ingyen rendelkezésre bocsátani. Békés községben, ahol már úgy a háromszögelés, mint a részletes felmérés is megtörtént, a telekkönyvi betétszerkesztés céljából a mérnöki hely- szinezést rendeli el a pénzügyminiszter. Ezen háromszögelési s mérnöki helyszinelési munkálatok rendkívüli költségeket okoznak a községeknek, ami a mostani viszonyok között igen rossz időben jón, mert a pótadók nemcsak Gyulán, hanem megye- szerte minden községben igen magasak és a rossz közgazdasági viszonyok következtében egyáltalában nem fokozhatok. A képviselőtestületeknek igen súlyos gondot fog okozni, hogy az e címen felmerülő tetemes szükségletekre fedezetet találjanak. A gyulai 3 sz. Fehérkörözsi vashidnak, illetőleg vasszerkezetének elméleti súlyát a keresk. miniszter, a megengedett 3 százaléknyi súlytöbblet betudásával 118 021 kgrammban állapította meg. Heti piac. Gyula, november 21. A budapesti gabonatőzsdén e hét folyamán csekély áringadozással változás nem volt. Heti piacunkon csak tengeribe nagy a kínálat, eladatott: Búza (uj) . 19 — 20-40 Árpa (uj) . 13 60 14 — Zab (uj) . 1L40 12-20 Tengeri fuj) . . 1120 11 40 Irodalom. Kner Izidor agyafúrt alakjai. Ezzel a cimmel adta ki egy díszes kiállítású kötetben Kner Izidor gyomai nyomdatulajdouos, közismert humorista maga komponálta ötletes élceít. A kötethez Csicseri Bors (Agai Adolf) a Borszem Jankó főszerkesztője irt előszót »Becsördités« cimmel, mig a 170 illusztrációt Bér Dezső, Garay Ákos, Geiger Richard, Ho- micsko Athanáz, Kalivoda Kata, Mühlbeck Károlyj Vadász Miklós karrikaturisták rajzolták. Kner Izidor hosszú idő óta szállítja adomagyüjteményének vidámabb részét a Borszem Jankónak, melynek szerkesztő bizottságával állandó összeköttetést tart fenn, s gyakran jelenik meg köztük a »Kagál« hétfői vacsoráin. A könyvben számos régebben ismert viccel is találkozunk, amelyeken annak idején szívből kacagtunk, s most örömmel állapítjuk meg, hogy azoknak Kner volt az ismeretlen szerzője. Mint Agai is mondja, Kner Izidor olyan ötletes, vig ember, hogy ha igazán mulatságos könyvet akar kiadni, hát maga ir magának. Ezt minden közeli ismerőse elismeri róla. A kemény táblába kötött igen csinos technikai kiállítású könyv, mely természetesen a szerző nyomdájából került ki, széleskörű érdeklődésre tarthat számot. A Hét most, december elején, pályafutásának huszonötödik esztendejébe lép. Csaknem harmadfél évtizedes munkásság után nyugodt lélekkel tekintünk a múltba s jogos bizalommal a jövőbe. Ebből az alkalomból »A Hét« jubiláns számot ad ki, amelyben Írásaikkal részt vesznek mindazok, akik az elmúlt negyedszázad alatt »A Hét« hasábjain szerepeltek, a magyar irodalomnak uj irányt szabtak és azt európai színvonalra emelték, Jubiláns számunk, amelyben a magyar irodalom utolsó 25 éve fog visszatükröződni, szenzációs eseménye lesz úgy az irodalomnak, mint az olvasóközönségnek. Számos illusztráció, fénykép és rajz fogja díszíteni ezt a számot, amely méltó befejezése lesz a lap 25 éves múltjának és sokatjelentő Ígérete az uj jövendőnek. Lapunkban ezután isffiatalos erőt, eleven harciasságot és igaz haladást talál az olvasó. Ma is élén állunk a haladásnak, ma is a fiatalság erejével vagyunk eltelve. Cikkeinket a mai magyar hírlapirodalom legkiválóbb, legoriginálisabb erői írják, novelláink magas irodalmi színvonalon mutatják be a meglevő irányzatok mindegyikét. Színházi, művészi, irodalmi rovatunk szókimondása, igazságos volta mellett mint olvasmány és művészi formákat ád, két apróbb rovatunk pedig: a »Toll és Tőr« és az »Iunen-On- nan« egészen specialitásai „A Hót“-nek. Régi erőnkre és mindig újnak maradt frisseségünkre, arra a 24 éves, diadalmas munkára, amelyet eddig végeztünk, hivatkozunk most, amikor kérjük a magyar olvasó- közönséget, hogy szeretőiének nagy erejével a jövőben is támogasson bennünket. Uj előfizetőknek akik már most előfizetnek »A Hét« jövő évfolyamára, megküldjük a decemberben megjelenő jubiláns számot is. Előfizetési díj : Egész évre 20 kor. Félévre 10 kor. Budapest, 1913. november havában. Kiss József, »A Hét« szerkesztője és kiadója. A Magyar Figyelő most megjelent számának élén Réz Mihály nagy tanulmányát, »A jogfolytonosság és a legalitás« második és befejező részét találjuk. Feleky László a 48 as sajtótörvény és 48-as sajtószabadságról közöl igen érdekes, a mostan felvetett kérdések között igen aktuális részleteket. »Egy uj nemzetiségi kérdés« címen Steier Lajos azzal a mozgalommal foglalkozik, amely Árva- és Turócz- megyék legészakibb részén az ott élő lengyelség nemzetiségi tendenciáit szolgálja és ezzel a magyarlengyel nemzetiségi kérdést állítja fel. Nagyon érdekes Sikabonyi Antal tanulmánya »Könyvtári kérdések«-ről, amelyben nyilvános könyvtáraink szomorú helyzetét ecseteli és a megoldásra nézve igen megszívlelendő propoziciókat tesz. Lörinczy György Tóth Vilmos kiadatlan emlékiratainak irodalmi szempontból nagyfontosságu részletet, a Teleky László gróf haláláról szóló leveleket és feljegyzéseket közli. Nagy érdekessége a számnak Ferenczy Zoltán egy cikke, amelyhez melléklet gyanánt Arany János »Családi Kör«-ének eredeti kézirata az eredeti javításokkal és törlésekkel csatlakozik. A szépirodalmi részben Bánffy Miklós gróf novelláját, »A filegloriettá«-t találjuk. A rendkívül gazdag Feljegyzések rovatában ismertető és polemikus cikkecskéket találunk, amelyek a szellemi és anyagi élet egész complexumát ölelik fel. Az értékes számot a »Külföldi szemle« rovata egészíti ki a maga aktualitásával. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadó - hivatala Budapest, VI., Andrássy-ut 16. sz. Az előfizetési ár egész évre 24 K, félévre 12 K. Törvényszéki csarnok. Pályázat. A kir. törvényszék elnöke a gyulai kir. törvényszéknél betöltendő irnoki állásra pályázatot hirdetett. Javadalmazás 1400 kor. és lakbér. Pályázat lejár ez év december 4-én, Heti bünkrónika. Fiatalok halálos verekedése. Palkó József cipészsegéd Szarvason 1913. szeptember 26-án több nő ismerősével a tánciskolából jött, mikor egy villanyoszlop mögül előugrot- tak haragosai, Medvegy Mátyás és Hevesi Frigyes és az előbbi arcul ütötte, a másik pedig bottal támadt reá. Palkó a vad támadás elől megfutott, de Hevesi és Medvegy utána szaladtak és Hevesi botot tartva kezében ment neki. Palkó ekkor zsebkésével Hevesi felé szúrt, a kés nyakán találta Hevesit, aki pár pillanat múlva összeesett és a szúrás következtében beállott elvérzés folytán pár perc múlva meghalt. A kir. ügyészség Palkó Józsefet erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés miatt vádolta meg, a kir. törvényszék azonban jogos védelmet látott fennforogni s felmentő ítéletet hozott. Kir. ügyész ez ellen felebbezett. A csizmatolvaj. Nemrégen említettük, hogy az ujkécskei emberek a kriminalistika terén hires emberek. Ujkécske ott van Kecskemét mellett és a kecskeméti törvényszéknek ez a község adja a legtöbb dolgot. Maróczi Mihályné is onnan való. Már 6-szor volt lopásért büntetve és mert azon a vidéken már jól'ismerték, egy kis kalandozásra indult Békésmegyébe. Szarvason 1913. október 19-én épen nagy vásár volt A nagy sokadalomban a Belopotoczki János sátra kö rül kezdett keringelni, miközben egy óvatlannak vélt pillanatban két pár csizma után nyújtotta ki kezét s azokat elvette. Ámde Belopotoczki észrevette a dolgot. A rajta vesztett tolvajt a bíróság 6 hónapi börtönre Ítélte. Rágalmazás. Korin Pál békéscsabai lakos ez év május havában Békésen italos jókedvében a közrendbe ütköző kihágást követett el, amivel rendőri beavatkozást produkált. Kocsor Mátyás békési községi rendőrőrmester a kihágásért feljelentette Korin Pált a békési főszolgabírónál, ahol az ügy tárgyalása alkalmával Korin többek előtt azt a kijelentést tetté, hogy ellene a feljelentés nem történt volna meg, ha sört fizetetett volna a rendőrőrmesternek. Ezért azután hivatalból üldözendő rágalmazás miatt került a törvényszék elé Korin, akit jogerősen 10 korona fő- és 5 korona mellék pénzbüntetésre Ítéltek. Zsarolás kísérlete. Lindenfeld Zsigmond szegedi lakos, mint a Germánia biztosító-társaság szegedi vezérügynökségének titkára 1912. évi november hó 5-én megjelent Orosházán ezen társaság helyi ügynökének, Lichtenstein Dezsőnek lakásán és azt állítva, hogy nevezett ügynök 200 korona társasági pénzzel nem számolt el, Lichtenstein Dezsőnétől ennek kifizetését, vagy letétbehelyezését követelte és azzal fényé - getőzött, hogy Lichtenstein ellen sikkasztás miatt feljelentést tesz. Fenyegetése azonban sikertelen maradt és később az is kiderült, hogy a Germániának nem volt akkora összegű követelése. Lichtenstein Dezső ugyanazért zsarolás kísérlete miatt jelentette fel Lindenfed Zsigmondot, akit a kir. törvényszék a múlt heti főtárgyaláson 30 korona pénz- büntetésre ítélt. Közokirathamisitás. Hégely András békési lakos, mint gyám, dr. Sebők Elek békési ügyvéd közbejöttével kieszközölte, hogy D. Kis Gábor nevű gyámoltját Békésvármegye árvaszéke folyó évi február hóban nagy- korusitotta s ennek jogerőre emelkedése után a nevezett gyámokat illető árvatári tömeget, a békési gyámpénztárban II. 153. főkönyvi lapon kezelt 299 korona 40 fillért időközi kamataival együtt kiutalta. Hégely András ekkor 1913. évi április hó 2-án elment dr. Sebők Elek ügyvédhez a pénz felvételének kieszközlése végett, aki azt az utasítást adta Hégely Andrásnak, hogy menjen fel a községházához és vigye magával D. Kis Gábort Hégely András elment a beton munkán dolgozó Földesi Sándor nevű természetes fiáért, azt felvitte a községházához s vele a nyugtára D, Kis Gábor nevét
