Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-16 / 46. szám
XLV. évfolyam (üyula, 1913 november 10. 40."szám. Előfizetési árak: Egész évre ____10 K — f Fé l évre_______ 5 K — f Év negyedre___ 2 K 50 f Hi rdetési dfj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok Rém adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHM DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A gazdák figyelmébe. Irta: Halászy Sándor, állatorvos. Azon sok rendbeli csapások között, melyek utóbbi időben oly gyakran látogatták gazdáinkat, a legérzékenyebb károkat kétségtelenül a sertésvész okozta. Rövid idő alatt a nemzeti vagyonnak jelentékeny részét pusztította el. Ahol sokat talált, pusztított sokat, bogy nagy értékű nyájaknak fia is alig maradt; de éppen úgy elvitte a szegénynek egyetlen, drágán vett, nagy gonddal nevelt malackáját. Alig tudnánk területet megnevezni, melyet megkímélt volna. Vármegyénkben a közigazgatás mintaszerű, népünk értelmes az állatbetegségek gondos megfigyelésére és a szükséges védekezési eljárások megtételére, mégis pusztít egyre a betegség. Terjedő útját pusztítás jelzi mindenfelé és mi mérlegeljük a károkat, melyeket maga után hagyott, de folyton folyó tudományos kísérleteinkkel, bármily kecsegtető eredményeket lássunk is egyes esetekben, feltartóztatni ma még képesek nem vagyunk. Azért törekszünk negative, az állomány megvédésével állani útját a ragály terjedésének és használjuk fel e célra a zárlatot. Járványos betegség terjedése elleu a fertőző «anyagok óvatos és teljes megsemmisítésével, valamint azok széthurcolásának megakadályozásával védekezni a legcélszerűbb és a legbiztosabb mód. Ragályos betegséggel szemben első célunk a terjedés meggátlása, csak másodsorban lehetünk tekintettel a beteg állat megmentésére. A közérdek védelmére hozott zárlatok épségének föl kell áldoznunk az egyéni tulajdont is. Tudva van, hogy a törvényeink által szigorúan rendelt zárlatok célja az inficiált állatok elkülönítésével megakadályozni a ragály széthurcolását. Azért a kiviteli tilalmak, bármily súlyos vagyoni következményekkel járjanak a tilalmi terület gazdáira, minden oldalról sértetlenül meg tartan dók. A sertésvész története és terjedésének helyrajza mutatják, hogy feltartóztatni ott sikerült, hol a zárlatot szigorúan megtartották, mig a könnyelműség és tilalmi törvények kijátszása mindig érzékenyen bosszulta meg magát. Tapasztaljuk, hogy fertőző betegség esetén alig van valaki, akinek eszébe jutna bejelenteni a hatóságnak és utasításától tenni függővé a teendőket, hanem első gondolatuk: hatósági intézkedés előtt adni túl minden állaton. Ha valamely községben 8 — 10 beteg van, akkor még nincs beteg. Midőn már járvány- szerüleg lép fel a betegség, az egész község titkol minden jelet. Mielőtt pedig a hatósági intézkedés bekövetkeznék, igyekeznek túladni a káron: a fertőzött állatokkal sietnek a legelső vásárra, adják el a legelső kérőnek. így érthető, hogy rendesen a legújabban vásárolt sertések hullanak el. De a vevő kárával ki törődnék? Az meg éppenséggel nem lényeges, hogy az eladó beteg sertéseivel egész községeket és járásokat megmételyez ? Valamint a tűz, mig kicsiny szikra, köny- nyen elfojtható, de ha megerősödött, emésztő lángjai feltartóztathatlanul pusztítanak; éppen úgy a sertésvészt is jelentkezésének első stádiumában orvosi közbelépés gyógyíthatja, okos eljárással továbbterjedésének gátat vethet. De ha akkor fordulnak állatorvoshoz, midőn már késő, a haj elhatalmasodott és csodák teljesítésére vélik hivatottnak: utolsó reménykedések keserű csalódását vétkes könnyelmüségök érdemlett büntetéskópen róvhatják saját számlájukra. A zárlat kiegészítő része az elhullott állat oly módon történő eltakarítása, mely egyúttal alkalmas a fertőző anyagok megsemmisítésére is. A mily csekély pontosságot és lelkiismeretességet tapasztalunk a zárlatok körül, ugyanannyit az eltakarításnál. Legjobb esetben kevés földdel hányják be az elhullott állatokat, meg se gondolva, hogy a házi állatok könnyen hozzájuk férhetnek. Gyakori eset az, hogy az elhullott állat részeit az utcára, közterekre és szántóföldekre kilopják, takaratlanul ott hagyják, mások a hullák egyes részeit értékesítik, kutyák etetésére, csontjait, bőrét ipari célokra eladják, így hurcolják a ragályt minden udvarra, minden istállóba. A fertőző betegségben elhullott állatok szétdarabolása, a vér, belek és testrészeknek szemétdombra, árkokba vetése, vagy azokkal más állatok etetése a legalkalmasabbak a terület fertőzésére. Csak alkalmas alanyra vár az a porba vegyült, vagy fűszálhoz tapadt Organismus, hogy puszta szemmel észre se vehető pici, TÁRCA. Üveg-festmény. Egy őszi estén Hozta az ifjú doktor valahonnan ! Olyan sápadt volt s olyan szenvedő . . . Látták, megjött! Senki se tudta: honnan ? A kocsiról Úgy vette le a doktor ur vigyázva. Karjába — mint egy fagyos kis madár — Bújt reszketőn, remegve, félve, fázva .. . A betegek Ajtót nyitottak a megérkezőnek, A doktor ur kedves, meleg szobát Rendelt a halványajkíi szenvedőnek. Gyermek-szemében Olt ült mélyen a szenvedések árnya. Fölötte lengett lomhán, titkosan Kózelhalálnak sötét szárnya. Nem ismerték! Nem tudta senki, senki a nevét, A csöndességet, a magányt kereste, Ott ült a fák alatt, ha jött az este. Hullatta már mind, lombját, levelét,.. Nem él sokál — Beszéltek róla itt-ott titkosan — Olyan jehér, mint egy viasz-virág,.. .S mikor kinyílt az első myrtuzzág, Elment nagy útra, könnyen, boldogan... Rácz Etus. A „Békésmegyei Muzeum“ gyarapodása. A „Békésmegyei Muzeum“ a nyáron a rendezésből csaknem az utolsó simítást kapta, mint a felépült ház, melyen a legutolsó kanál vakolatot maga az építőmester simítja el. Most a muzeum numizmatikai gyűjteménye került sorba. Nem tudok dicsekedni vele mert az én őrködésem alatt nagyon régi pénz csak elvétve jutott a gyűjteménybe. Megboldogult ld. Mogyoróssy János, mint a muzeum alapitója, ereje s ideje javát a római pénzek gyűjtésére fordította, van is belőlük jócskán. Elkezdve a köztársasági Róma pénzeitől a legutolsó császáréig, majdnem minden uralkodó pénzét megszerezte, azokat leírta és a leírást tartalmazó kis papírba csomagolva eltette. A gyűjtemény ezen részével csak az elhelyezés tekintetében volt dolog. Az újabb kori pénzek klasszifikálásával azonban annál több, mert biz azokat az apró német grófságokat, hercegségeket, püspökségeket, Olaszország podestáit mind föl kellett támasztani, címereiket tanulmányozni és azután pénzeiket megállapítani. Segédkönyv erre nincs a muzeum birtokában; egyrészt azért, merf magyarra fordtva nincs, másrészt pedig azért, mert a pénzek egyetemét magában foglaló „Cohen“ angolnyelvü munkája 1200 korona árral kerül a világba, még antikvárius utján is, az a „Maecenás“ pedig még nem született meg, aki a mi múzeumunknak olyan fejedelmi ajándékot adjon, hogy azt megszerezhessük. Az emlék-érmek szintén rendzve vannak, illetve kiállítva. Közbe- szurom itt, hogy a dr. Karácsonyi János, városunk jeles szülötte, nagyváradi kanonok adta három érem egyike nem az őfelségéik házasságának emlékére verettetett, hanem a Szűz Mária szeplőtelen fogantatása dogmatikus kimondásának ünnepére 1854-ben. Hogy véglegesen, korszerinti sorrendben lehessen elhelyezni a muzeum tárgyait, szükség volt néhány üres szekrényre még. Az id. Mogyoróssy János által készíttetett, bolti áruló asztalhoz haLap-anh: mai száma 2.0 olclaX.
