Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-16 / 46. szám
2 Békés 1913 november 16. kis testének milliárdnyi reproductiójával megőrölje, elpusztítsa a legerősebb állatokat. A bullák gondos eltakarítását és a figyelmes fertőtlenítést épp oly nyomatékkai kell ajánlanom gazdáink figyelmébe, mint a zárlatok szigorú megtartását. . Mindaz, ki a zárlatok kijátszására tör, vagy a betegség föllépésének eltitkolása és a fertőtlenítések elhanyagolása által a fertőző anyagok terjedését elősegíti: vétkezik saját érdekei ellen és eszköze mások anyagi romlásának. A közigazgatási bizottság ülése. (November 10.) A közigazgatási bizottság novemberi ülését f. hó 10-én tartotta Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. Az ülés nem volt valami népes, mert a választott bizottsági tagok közül 4-en hiányoztak, a tisztviselő tagok közül pedig dr. Zöldy János főorvos, továbbá dr. Konrád Ernő kir. ügyész az esküdtszéki tárgyaláson való elfoglaltságuk miatt nem voltak az ülésen, végül a szabadságon levő Horváth Béla államépitészeti hivatali főnököt Bálint Imre kir. mérnök helyettesítette. Az ülés lefolyása nagyon csendes volt, mindössze egyetlenegy tárgynál kerekedett egy kis vita, amelynek annyiban volt eredménye, hogy az elő adói javaslat a felszólalások értelmében egészit- tetett ki. A többi ügyek mind az előterjesztett határozati javaslatok értelmében fogadtattak el. Az ülésen jelenvoltak Kery Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző, dr. Zöldy Géza vármegyei t. főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Bálint Imre kir. mérnök, Holló György gazdasági felügyelő; a választott bizottsági tagok közül pedig dr. Ladies László, Morvay Mihály, Varságh Béla, dr. Török Gábor és Haraszti Sándor vettek részt az ülésen. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, elsösor ban az alispáni jelentés adatott elő, amelyet a bizottság tudomásul vett a törvényhatósági állatorvos jelentésével együtt. Az alispáni jelentés a következő : A személybiztonság 17 esetben támadtatott meg és pedig 2 halállal végződő súlyos testisértés, (i súlyos testisértés, 8 könnyű testisértés és 1 erőszakos nemi közösülés által. A vagyonbiztonság 4 betöréses lopás és 1 csalás esetén kívül több kisebb természetű lopás által zavartatott meg. A megtorló intézkedések folyamatba tétettek. sonló, célszerűtlen bútor-lomból csináltattunk 6 szekrényt. Ezek égyikében a nyári fazekas-ipar tanfolyamának produktumai nyertek elhelyezést. Ezen produktumoknak a múzeumba kerülését köszönhetjük a tanfolyam vezetőjének, Farkasházi Fischer Vilmosnak és a patriotizmussal telt keblű, derék fazekasainknak, különösen — és elsősorban — Kelemen Miklós és Valent Pál kályhás-mestereknek. A szülőhely iránti kegyelet és ragaszkdás szép példáját mutatom be Danczky Gergely volt nagy- szőllősi, most budapesti lakos, gyulai születésű építőmester adományában, ki négy, fából faragott szobrot, két ágyúgolyót és huszonhárom drb régi pénzt küldött Nagyszőlősről. Ezen tárgyak történetét ő maga a következőleg adja elő: „Van két ágyúgolyóm. 1848-ban az aradi várból a „Háberéger“-házba lőtték be és én, amikor bontattam a házat, ott a talgyomrában találtuk; ez a ház ma a Salacz-utca sarkán van.“ „Vannak régi pénzeim. A Zsigmond (lengyel) király korabeli pénzt a Sólymoson épült községház és körjegyzői lak alapásása alkalmával találtam. (A gyulai polgármester ur tudja, mikor építettem, ő akkor jogász volt Kolozsvárit.) A Rákóczi- pénzt Munkácson, a ref. eklézsiának építettem egy nagy bérházat, annak alapjában leltem.“ „Vannak nekem más, de nagyon értékes tárgyaim, melyek legalább is 4 - 5 száz évesek lehetnek. Róm. kath. szentek, u. m. Szent István szobra és Szent László szobra. (Danczky Szent Lászlónak gondolta, de Szent Imre az, kezéből hiányzik az ismertető fehér liliom-szál.) Gyönyörű fafaragványok, 135 cm. magasak, de olyan munka, amit ma nem is produkálnak. A szú már bennök van szegények ben nagyon, de régi, akkori aranyozással.“ „A szobrokat találtuk a Jeketeardói róm. kath. templomnál egy régi kriptában. Azt állítják, hogy tatárjáráskor kerülhettek oda; eldugták a hívek, amikor üldözték őket. Az a templom több, mint 9qq éves. A veres barátoké volt,“ öngyilkosság 6, öngyilkossági kísérlet 2 esetben történt. Baleset 9 esetben fordult elő, melyek közül 3 halállal végződött. Az előfordult tüzesetek száma 24, a kár biztosítás utján megtérült. A hosszantartó szárazság miatt az ősziek vetését, továbbá a szántást igen nehezen lehet végezni. A gazdaságokban a cukorrépa szedése és szállítása van folyamatban. A szüretelést befejezték, mennyisége közepes, minősége jó. Az ipar és kereskedelem terén javulás még mindig nem észlelhető, az a pénz és hitelviszonyok jobbrafordultától remélhető. Jeszenszky Károly szolgabiró állásába visszahelyeztetvén, működését megkezdette, mig az öt helyettesitő dr. Pálka Pál tb. szolgabiró állomáshelyére Szarvasra visszatért. A Earkas Elek szeghalmi községi főjegyzővé történt megválasztása folytán megüresedett füzesgyarmati községi közig, jegyzői állásra Kun Albert füzesgyarmati községi segédjegyző választatott meg. Bencze János szeghalmi községi közig, jegyzőnek betegsége miatt folyó hó 1-től 3 havi szabadság engedélyeztetett s az igy ideiglenesen megüresedett jegyzői állásra Koppányi Kálmán szeghalmi segédjegyző helyettesittetett. Hegyesi József szeghalmi községi írnok és Lux Gyula, a szeghalmi járásbeli községek körmérnöke ellen hivatalos kötelességeik súlyos megsértése miatt fegyelmi eljárás rendeltetett el s az illetők állásuktól felfüggesztettek. Doboz községben Komlósi János végrehajtó állásáról lemondott és a képviselőtestület helyébe ideiglenesen Jónás Lászlót alkalmazta. Gyoma község képviselőtestülete a villamos világítást Kovács Lajos gyomai lakosnak 50 évre vállalatba adta s igy a közvilágítás biztosítva van. R. Kovács Mihály gyomai esküdt az 1886. évi XXII. t.-c. 105. §-a értelmében kisebb engedetlenség miatt 10 korona pénzbírsággal sujtatott. Az államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való hozzájárulás összegét a vármegye részéről a folyó és a jövő évre évi 6000 koronában állapította meg a bizottság. Az államép. hivatal által egybeállitott adatok szerint az évi hozzájárulás ősz- szege 14800 koronát tenne ki; a bizottság azonban ezt a kiszámítást egyrészt azért nem fogadta el, mert a helyzet az utolsó két évhez viszonyítva, midőn szintén 6000 korona volt a vármegye évi hozzájárulása, a vármegye terhére nemcsak nem változott, hanem határozottan előnyösebb lett, másrészt pedig azért, mert a vármegyei közúti alapnak 85000 korona deficitje lévén a kérdéses két évre, ennélfogva semmi értelme sem lenne a hozzájárulási arány felemelésének. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, az előző hónapokhoz viszonyítva annyival „Budapestre az országes múzeumba akartam küldeni, de eszembe jutott, hogy: hopp! hiszen az én szülő városomnak is van múzeuma s. igy aztán oda kerültek. Igen örülök, hogy gyarapithat- tam a régiségeket a „Békésmegyei Muzeum“-ban „Fogadja tekintetességed szivélyes üdvözletemet s Ígérem, hogyha ilyen régiségekre még találok és megszerezhetem, úgy azokat be fogom küldeni mind a „Békésmegyei Muzeum“-nak.“ Minekutánna Danczky Gergely a szobrok történetét nem tudja s azt hiszem, egy kis kultur- tötténelmi halászatot — újabban ollózásnak nevezik — szívesen közöl a Békés, bátorkodom a fekete- ardói templomra és a szobrokra vonatkozólag dr. Henszlmann Imre „A szathmári püspöki megyének középkori építészeti régiségei“ cimü müve után a következőket tudatni: A középkor ismerte és használta azon kereskedelmi utat, mely Magyar- és Erdélyországon keresztül vezetve, összeköté Európa északi tartományait a kelettel. Ezen ut körülbelül egyirányú az oderbergi—tiszai vasútvonallal. Ezen középkori útnak magyar- és erdélyországi részét sok helyütt építészeti emlékek jelelik; ismerjük a szepességie- ket és kassaiakat, a szathmári püspöki megyéit, mig Erdélyország: északra fekvő emlékei mindeddig még nem estek archaeologiai tanulmányozás alá. (1864-ben.) Bizonyos, hogy a középkorban nem a sziléziai rochhtzi iskola, hanem a bécsi gyakorlott befolyást a magyarországi építkezésekre és maga a Chromp- holzot megelőző, kassai születésű Króm István mester a bécsi Szent István-temlom építőinek névlajstromában 1430. körül „Stephan Chromaher“ név alatt fordul elő. (Lásd „Der Stephans-Dom in Wien, von Fr. Tschischka 1832.)* Annál feltűnőbb hogy mindjárt Króm után, nemcsak sziléziai mesterrel, hanem sziléziai egyházi gondnokkal is talál* Más magyar kőművesek is segédkeztek a becsi Szeu lstváu-templom építése közben. rosszabbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 118-al volt több. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. diptheria 45 megbetegedés 8 halálozás 2. vörheny 18 > 4 » 3. kanyaró 77 » 1 » 4. hasi hagymáz 126 > 21 > 5. szamárköhögés 7 > 3 > 6. bárányhimlő 1 I — > összesen 274 » 37 (13%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a hasihagymáz volt uralkodó. E betegség a vármegye 24 községében mutatkozott, tömegesen csupán Békéscsaba, Doboz, Gyula, Újkígyós és Tótkomlós községekben lépett fel. Emelkedett a diptheriás és vörhenybetegek száma, mig a szamárköhögősöké tetemesen csökkent. Orvosendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 478, hullán 8 esetben, orvostörvényszékit pedig 14 könnyű és 6 súlyos testisértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 37 egyént, akik közül meggyógyult 34, meghalt 3. A halva születtek száma 13, elvetélteké 18. Dr. Reisz Miksa békéscsabai községi orvos részére, aki Godán Ferenc dobozi községi orvost helyettesítette, 160 korona utazási s egyéb költséget állapított meg Doboz község terhére. Bakos József törvényhatósági főállatorvos havi jelentésében előadta, hogy az állategészségügy múlt havi állása kielégítő volt, amennyiben a ragadós állati betegségek kis számmal és minden esetben csak szórványos jelleggel mutatkoztak. Ehhez képest az állatforgalom úgy a belföldön, mint az exportot illetőleg alig szenvedett korlátozást, úgyszintén az elhullás! veszteség sem volt számba vehető. Bejelentette a főállatorvos a bizottságnak, hogy a folyó évi október 1. óta a sertésvész elleni védekezés a 60000 ikt. sz., mig a fertőző (ragadós) betegségek megállapításánál stb. való eljárás a folyó évi 58000 sz. fülmivelésügyi miniszteri rendeletek értelmében hajtatik végre. Az átmeneti intézkedéseknél zavaró körülmények nem fordultak elő. Zádor Mór kir. pénzügyigazgató havi jelentése szerint a Békésvármegyére a folyó évre előírásba vett állami egyenes adó összege 4.245,475 K befizetés a múlt hó végéig 3.110,880 » tényleges hátralék 1.134,595 > csupán az elmúlt hóban befizettetett 200,584 » a múlt év hasonló időszakában befolyt 241,612 » Minélfogva az október havi eredmény a múlt évi október havi eredménnyel szemben 41028 koronával kedvezőtlenebb. Hadmentességi díjhátralék volt összesen 114096 korona, erre befizettetett a múlt hó végéig 26031 korona, a tényleges hátralék 88065 korona. kozunk Kassán, oly épületnél, mely nemcsak a felvidéken, hanem az egész országban a legjelentékenyebb. (A kassai Szt. Erzsébet-templom.) E körülményt másképp nem magyarázhatni, mint igen közel viszonyból, mely Kassa és Szilézia közt amaz időben létezett — Hasonló viszony létezett Kassa és a mai szathmári püspöki megye közt, mint ez azon befolyás után világos, melyet az előbbinek építményei akkor az utóbbiéra gyakoroltak; de világos ez még inkább abból, hogy ezen befolyás az emlitett püspöki megyén keresztül és azon túl is terjedt Erdélyországba, nevezetesen Kolozsvárra, melynek főtemploma töveivel, tárnáival és kettős lépcsőjével szemlátomást utánozták a kassai épület hasonnevű tagjait. Ezen utánzást több erdélyi templomban is észre vehetni, sőt állíthatjuk, hogy a kassai építmények befolyása csak magával Erdélylyel végződik Brassó táján. A fent emlitett középkori kereskedelmi ut a Szepességtől Abauj-, Zemplén-, Ungh-, Beregh- és Szathmár-megyéken kelt át Erdélyországba. A kárpáti középbérc tövén kelet felé Munkácsig haladott, honnan épszög alatt egyenesen délfelé sietett Beregh- nek és Beregszásznak; innen Tiszaujlakig kanyarodva, ismét keletfelé haladott Nagyszőllősig, Ugocsa- megyében. Itt érte el első csomópontját, melyből keleti és déli ágra oszlott. Az előbbi érintette Már- marosnak öt korona-városát: Husztot, Visket, Té- csőt és Szigetet s innen dél- és utóbb nyugatfelé kanyarodott Nagybányára. Az útnak déli ága Királyházán, Fekeieardon, Nevetlenfalun, Akiin, Hal min, Egrin és Batizon keresztül érte el Szathmár- Németit. Innen elébb észak-, utóbb keletfelé fordulván Sárközujlakon, Sárközön, Aranyosmeggyesen, Apán, Szinérváralján és Misztótfalván át egyesült a második csomóponton, Nagybányán, a keleti úttal, hogy mindketteje együtt Erdélybe kelhessen át.“ Ezen halászattal csak azt akartam bizonyítani, hogy a műveltséget az ember bizonyos központokból ott és arra terjesztette, amerre szükségleteinek