Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-02 / 5. szám

1913 február 2. ■ ■ ________________________________________ 1 K, Seres Mihály 1 K. özv. Kovács Mártonná 1 K, Lukács Mariska l K. Brüll Sámuel 2 K, Brüll Jakab 2 K, Matuska Ágoston 1 K, Csatlós Balázs 2 K, Lintner József 1 K, Csatlós István 1 K, Bánfi Péter 2 K, Czédli István 20 fill., Szabó András 3 K, Pain Vilmos 4 K, Gábriel József 1 K. Domo­kos Ida 1 K, Bányai Imre 4 K, Pataky Ilona 5 K, Rákossy Ferenc 4 K, Scbriffert Béla 9 K, Dr. Bor­sodi Miksa 3 K, Kovács Márton 20 K, Böschatt Lajos 3 K, Belovay Antal 1 K, Jarabek László 1 K Burányi István 1 K, Leopo'd Antalné 2 K, ifj Szabó Imre 1 K összesen 86 K 30 fill. A felülfi- zetőknek ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a ren­dezőség. Betörés. Nagy Imre vésztői 17 éves ifjú a na­pokban bemászott a vésztői református templom betört ablakán s a perselyt feltörve, elvitte az abban talált 3 koronát s mert egyéb neki való, értékes tárgyat, nem talált, ‘az urasztali térítőt széttépte s a számrakótáblákat összetörte. — A csendőrségnek sikerült a tettest kézrekeriteni. Tolvaj unoka. Rohoska Pál csabai kisgazda je­lentést tett a escndőrségeu, hogy mig ő a templom­ban volt, valaki ellopta egész életének összetakar­gatott filléreit: 1000 koronáját. A csendőrség a nyo­mozás folyamán megállapította, hogy az öreg em­ber pénzét az unokája emelte el s azt elvitte a sze­relmese családjának, hol abból nagy disznótort csap­tak, bebutorozkodtak, szép ruhát stb. vettek. A pénz­ből alig maiadt néhány korona, mikor a csendőrök megérkeztek. Az unoka ellen megindították a tör­vényes eljárást. Nagy lopások a csabai állomáson Hogy az idő keményre fordult, egyre nagyobb kelete van a jó fütemvalónak. Ott csak könnyű a dolog, abol van készenlétben fa, vagy szén. Ott azonban nagyobb fejtörések történnek, ahol ilyen anyagok, nem álla­nak rendelkezésre. Tudnivaló, hogy a kaszárnyák­ban a fütenivalót is porcióként mérik ki, amiből kiviláglik, hogy abból bizony kevés meleg sarjadzik, főként, ha kemény foga van az időnek. Ebből az követ­kezik, hogy fáznak a katonák. Már ott, abol. Csabán például nem. Ott segítenek magukon némely vité'z urak Közel esik a vasúti állomás, ahol meg waggon- számra állanak a jó hasábfák. Éjszaka aztán a sö­tétség leple alatt egy-egy cug kirándul. Olyik ka­tona 5—6 hasábot is fölemel. Hamarosan észrevet­ték az állomás őrei, hogy dézsmálják a fákat. Érte­sítették a rendőrséget, honnan kivonult néhány rendőr s lesbe állt. Még az éjjel 15—20 bakát leptek meg a rendőrök, kik azonban némi szóváltás után a ka­szárnyába vonultak, hova a rendőröket nem eresz­tették be. Másnap már 9 rendőr ment ki az állo­másra, amikor három bakát értek a falopáson, s egyet közülük Czipó János személyében lefüleltek. A rendőrség a lopási esetet bejelentette a zászlóalj­parancsnokságnak. Mint a nyomozás megállapította, a katonák óriási mennyiségű fát loptak el az állo­másról s így a Máv-nak és magánosoknak is tete­mes kárt okoztak. Eljegyzés. Dr. Morvay János békési ügyvéd, Morvay Mihály törvényhatósági és' közigazgatási bizottsági tag fia, vasarnap tartotta eljegyzését Szihelszky Irénnel, Szihelszky József, a Békésmegyei Közlöny tulajdonosának leányával. Házasság. Dr. Révész Sándor, csabai fogorvos vasárnap délután kötött házasságot Tevan Adolf- könyvkereskedő és nyomdatulajdonos leányával — Flórával. Hirtelen halál. Juhász Gábor bucsatelepi lakos 76 éves embert a Kertészszigeti pusztához tartozó régi dévaváuyai utón a napokban halva találták. Egy balta, egy kés és egy reszelő volt mellette. — Ezekből a jelekből megállapították, hogy Juhász Gábor egy elhullott bikának a szarvát akarta le­vágni. Mielőtt azonban ezt elvégezhette volna, sziv- szélhüdés ölte meg. Szerencsétlenségek. Elek Sándor szeghalmi napszámos ember január 23-án a ház előtt levő nagy jegenyefa kivágásához látott. A munkájához segítsé­gül hívta Lajos testvérét és a vejét, Gebei Mihályt. A fa derekára kötelet kötöttek s aztán a tövét ásni és vágni kezdték. Mikor a munkával jó előre ha­ladtak, nekiakaszkodtak a kötélnek. Húzták. A fa hirtelen engedett. Kidőlt, de oly szerencsétlenül, hogy Elek Sándor leütötte, kinek jobb combja és karja eltört. A szerencsétlen ember pár órai kínló­dás után kiszenvedett. — Ugyancsak Szeghalmon a *hét folyamán szerencsétlenül járt Szíjártó István, ki Békés az iszapi pusztán szecskát vágott. Mpnkaközben a szecskavágö jobb kezét elkapta s arról a középső ujját tőből lemetszette. A sérült munkást azonnal Szeghalomra vitték, hol a községi orvos vette ápo­lás alá. Öngyilkossági kísérlet. Pásztor (Bogár) Juliánná Danyi István szeghalmi gazdanái volt alkalmazás­ban. A leányt még az őszön eljegyezte egy napszá­mos legény, Vida János, ki erősen megígérte neki, hogy a farsangon beköti a fejét. Most azonban hogy itt a farsang, Viola János mást gondolt. A napok­ban egész áperte megmondta a leánynak, hogy mást gondolt s kérte vissza a gyűrűjét. Julis a gyűrűt nagy szívfájdalmak között visszaadta, másnap aztán belevetette magát a kútba, A háziak azonban észre vették s kihúzták a kutból, miközben Julis rimán- kodva kérte őket, hogy ne bántsák, engedjék meg­halni. De az emberek nem engedték s igy a halálra szánt leány mindössze egy kis bőr és fejhorzsolást szenvedett. Házasságok. Kneifel Jakab cipésziparos január 28-án lépett házasságra Haász Marton polgártár­snak Magdolna leányával. — Szelezsán János békés­csabai baromlikereskedő január 29-én vezette Gyu­lán oltárhoz Kieszhng Annát. Körvadászat. Gróf Almásy Dénes gyulavárii uradalmában a körvadászatok jauuár 23., 24. és 25. napjain folytak le ugyanazon vendégekkel, akik elő zőleg a sarkadi vadászatokon résztvettek. Gyulavári­ban a három nap alatt terítékre került 4318 nyúl 2276 fácánkakas, 150 facántyuk, 55 vadpulyka, 2 kánya, 2 solyom, összesen 6812 darab vad. A gyulai 48-as kör múlt vasárnap tartotta évi közgyűlését, amelyen a tisztikart a következőképen alakították meg: E'nök Névery Albert, alelnök Ra- vai Gabor, I. jegyző Dalmadi István, II. jegyző Cs Fábián János, igazgató Kis Péter, társigazgató Kertész György, pénztárnok Puskás András, könyv­tárnok Nádházi András, ellenőr Bállá Ferenc, ügyész dr. Simonka György és 50 tagú választmányt is alakítottak. Halálozás. Egy, a földi életében sokat hányó­dott, a sors csapásaitól sokat szenvedett lé’ek tért meg az örök pihenőre. Sárréti János volt szeghalmi ügyvéd felesége Uferbach Ilka asszony január hó 19 én meghalt. Az egész vármegyében ismeretes az a tragikus sors, mely Sárréti Jánost és feleségét sújtotta. Mi is több Ízben megemlékeztünk azokról a fordulatokról, melyek úgy időszakonként érték őket. Egykor, régen az oltár mellől jött el az ifjú pap, hogy a természet törvényei előtt meghajolva örökre magához kösse azt a nőt, akihez sorsa, aki­hez a szive kényszeritette. A papból ügyvéd lett Útjuk eleinte viragos volt. Fiuk született, akiben reményt, vigasztalást kerestek s találtak. De nem sokáig tartott. Vigaszuk, reménységük, miután fel­nőtt, meghalt. Ekkor aztán megkezdődött a meg­tört szivü szülők kalváriajárása. Az ügyvéd enyhü­lést keresve visszatért az elhagyott oltár mellé a Krisztust szolgálni. A nő meg elhagyatva tovább szenvedett, míg végre 19-én megkönyörüit ra]ta a mindenség ura s szenvedéseinek véget vetett. A hal dokió egykori férjét hívta halálos ágyához, de mire megérkezett, már elszállt belőle a lélek Fia mellé temették a sokat szenvedett úrnőt, Szeghalom község előkelő közönségének nagy részvéte mellett. Béke poraira ! Megkárosult ember. Bajdor András orosházi kisgazda a csütörtöki hetipiacra bekövetkezett a ta­nyájáról holmi aprójószágokkal, gabonával-mivel. Hogy a portékáján hamar túladott, bevásárlásokhoz fogott. Előbb a patikába munt orvosságért s itt fi­zetett egy 20 koronással, A visszakapott pénzt gon­dosan beleszuszakolta az istrimpfii szárba, amelyben a portéka ára, azaz 106 korona volt. A patikából egy közeli hentes-üzletbe ment, hol ijedve vette észre, bogy a pénze eltűnt. Azonnal a keresésére indult. Visszament a patikáig. De bizony hiába. A pénzét nem találta meg. Akkor a rendőrséghez for­dult, majd kidoboltatta a magkárosodását, Ígérvén a becsületes megtalálónak szivelős jutalmakat. Azon­ban hiábavalónak bizonyult minden utánjárás. A 106 korona nem került meg. Eltűnt leány. Egy gyulai származású 12 éves kislány titokzatos eltűnésének felderítése izgatja na­pok óta a békési rendőrséget és csendőrszakaszt. Az eltűnt Mundruczó Lenka, Mundruczó Péter nyugal­mazott gyulai kórházi ápoló leánya, aki fiatalsága dacára sugár termetű, erősen fejlett szép leány. Szüleivel csak nemrég költöztek át Békésre, ahol a leány Kimer Lajos kereskedőhöz szolgálatba szegő­dött Ez volt az első helye, de ugylátszik nem tu­dott beleszokni a cselédsorba, mert nyole napi ott­léte után már felmondott. Január 20-án telt le a felmondási ideje, amikor is este 8 órakor magához vette ruháit, s gazdaasszonyától elköszönve eltávo­zott. Azóta senki sem látta és mindén eddigi kuta­tás eredménytelen maradt. Alapos a gyanú, hogy a korán fejlett leány lélekkufárok kezeibe került, s azok szép ígérgetésekkel valahová élcsalták. A nyomozás ilyen irányban is folyik. 5 A köröstarcsai nem ügyvezető orvosi állásnak betöltése nehézségbe ütközik A legutóbb kiirt pá­lyázat eredményeképen is csupán egy pályázó je­lentkezett, azonban az is kikötötte, hogy csak arra az esetre tartia fenn pályázatát, ha a 400 korona pótlékot a község 1000 koronára felomeli. A község képviselőtestülete ennélfogva tárgyalta a fizetés pót­lék felemelésének az ügyét és az elöljárói tanács azon javaslatával szemben, hogy a nem ügyvezető községi orvos pótléka 400 korona helyett 600 koro­nában állapittassék meg, elfogadta a közegészség- ügyi bizottságnak azt az előterjesztését, hogv a kér­déses pótlék 1000 koronára emeltessék fel. A község határozatát jóváhagyás végett most terjesztette be jóváhagyás végett a .vármegyéhez. Tótkomlós község marhalevél kezelési szabály- rendeletét aként módosította, hogy a jelenlegi köz­ségi jegyzői állások megüresedóse esetén, a jegyzők utódaitól a marhalevelek kezeléséből befolyó össze­geket meg fogja vonni és a befolyó dijakat a köz­pénztár javára fogja bevételezni. A törvényhatósági bizottság a kérdéses módosítást nem hagyta jóvá, mert azáltal a községi jegyzők szerzett joguktól fosztatnának meg, mivel a jegyzői fizetés a törvény szerint nem szállítható le. A belügyminiszter a tör­vényhatósági bizottság határozatát jóváhagyta ugyan, azonban egészen más indokolással mint amit a vár­megye határozatában felhozott. A belügyminiszter azért nem tartja a község által elfogadott módosí­tást jóváhagyhatnak, mert nem felelne meg a marhalevelek kezeléséről szóló törvény annak a ren­delkezésének, mely szerint a község a marhalevelek kezelésének pontos biztosítása mellett szabályrende- letileg köteles a közpénztárt illető kezelési dijak hováforditásáról gondoskodni. Ezt pedig nem tette meg a község a fentebb hivatkozott határozatával. A törvényhatósági határozat indoka nem állhat meg, mert a marhalevelek kezeléséről szóló törvény ren­delkezése szerint a befolyó dijakkal a község szaba­don rendelkezik és nem váltak azok a községi jegy­zők fizetésének kiegészítő részévé azáltal, hogy azo-^ kát nekik — mint marhalevél kezelőknek — áten­gedte. Jogosított tehát a község a marhalevelek kezeléséből befolyó dijakkal feltétlenül szabadon rendelkezni, természetesen érintetlenül marad az a kötelessége, hogy a jegyzőit kártalanítani tartozik azért a veszteségért, amit az által szenvednek, hogy a marhalevél kezeléséből befolyó dijakat tőlük elvonta. A vámvédelem és a gyáripar fejlődése. Az osztrák központi íparfelügyelőség most megjelent kimutatása szerint Ausztriában a gyár üzemszerű vállalatok 1903—1910. évi időszakban 11,954-ről, 15,443-ra, tehát 34891el szaporodtak. Ezen kereken 20-os gyárüzem szaporodásból az 1903—1906-iki időszakra az összes szaporodásnak csak mintegy har­mada esik, mig a másik kétharmad az 1907 — 1910. időszakra, aZ uj vámszerződések időszakára. Átlag­ban pedig az első négy esztendőre 284 uj gyárüzem- szerü vállalat esik, míg a második négy esztendőre 588, tehát éppen még egyszer annyi. Az egyes esz­tendőket tekintve, legtöbb uj gyárüzem 1907-ben, az uj kereskedelmi és vámszerződések első eszten­dejében létesült és pedig 671, amely után az 1910-iki esztendő következik 614 gyárüzemalapitással. Az 1907-iki esztendőtől kezdve egyetlen évben sem szállott a gyárüzemek alapításának a száma 500 alá, mig 1907 előtt egy-egy esztendőben — az 1904-ikit kivéve — mindég 200 alatt maradt ez a szám. Próbabál. Sipos Etelka oki. tánctanitónő február 8 án a Kaszinó nagytermében vizsgatáncestélyt ren­dez, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívja. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Sorrend: I. Alapállá­sok, kargyakorlatok. 2. Magyarkettes. 3. Amerikai boston. 4. Pas de quatre. 5. Korcsolyatánc. 6. Pa­lotás. 7. Kreitz-polka. 8. Two-step. 9. Rozetta. 10. Dzsentriboszton. 11. Franciapolka. 12. Rózsabalett. 13. Legyező-gavotte. 14. Magyarszóló. Lejti Schager Ilonka. 15. Romántánc. Lejtik Weischitzky Emmus és Szabó Emil. 16. Bohém vagy némabalett. Lejtik Lukács Klárika és Szabó Mangó. 17. Magyarszóló. Lejti Szabó Mangó. 18. Tarantella. Lejtik Szabó Emmuska és Mangó, Lukács Klárika, Zöld Yeruska, Schager Ilonka, Hoffmann Nellike. 19. Magyar ud­vari négyes. Lejtik Hoffmann Nellike, Weischitzky Emmuska, Weischitzky Bellus, Weiss Rózsika, Hoff­mann Mariska, Lebovits Ilonka, Witrael Liliké, Nádudvari Mártha. 20. Spanyolszóló. Lejti Szabó Emmuska. 21. Francianégyes. 22. Csárdás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom