Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-02 / 5. szám
6 Békés 1913. feburár 2. Halálozás. Szeberényi József ügyvéd, a békésmegyei közkórházban január 29-én meghalt. A boldogult, aki jóemlékü Szeberényi Gusztáv superintended, békéscsabai ág. evang. lelkésznek fia volt, 64 évet élt és garszon ember maradt. Ügyvédi irodáját még a hetvenes években Orosházán nyitotta meg és rendkívül tisztes, puritán jellemű, amellett áldott lelkű, jó kedélyű ember volt, akit mindenki őszintén szeretett. Az ügyvédi pálya nem is felelt meg temperamentumának. Evek hosszú során át ülnöke volt Gyula városa árvaszákének, bol szintén osztatlan szeretet osztályrészese volt. Betegeskedése miatt azonban eme állásától is megválni kényszerült és immár évtizedek óta oly csendes visszavonultságban élt, hogy nem is hallottak róla. Halála mélységes részvétet kelt igen sokakban, akik már bizonyára régóta halottnak vélték a jobb sorsra érdemes, kedves, derék embert. Nyugodjék békében. Az időjósok a következő napokra és hetekre esőt és hideg időt jósolnak. Ezzel feltétlenül az emberiség a meghűlésnek van kitéve. Ezért célszerű mindjárt a kezdetnek kezdetén a Eéthy-féle pemetefű cukorkákat használni, melynek doboza csekély 60 fillérbe kerül. Azonban ügyeljünk, hogy minden dobozon a készítőnek neve, Réthy Béla gyógyszerész rajta legyen, mert csak akkor valódi. Kérem jegyezze meg magának a kávépótlók bevásárlásánál határozottan Kassa-i „Franck“-ot kérni és a kávódaráló gyárjegyre ügyelni, akkor biztos, hogy a „Valódi“ minőséget kapja. Gyulai élet. ^Ártatlan tüntetés.) Gyula város derék lelkészei közül ketten egymásután jutottak magas királyi kitüntetéshez Dombi Lajos református esperes királyi tanácsos lett, dr Lindenberger János, a gyulai kerület kath esperese pedig rudinai címzetes apát. A kitüntetések valóban érdemes férfiakat értek s természetesen vége-hossza nem volt az őszinte szerencsekivánatoknak. Kiki a maga módja szerint ünnepelt. A reformátusok vacsorával és áldomással, a katholikusok lélekben és ajándékkal Dombi Lajos hivei és tisztelői a Komlóban ékes beszédek és felköszöntőkben nyilatkoztak meg s az egész estély kedvesen és kellemesen példázta a különféle vallásfelekezetek közötti jó viszonyt. A katholikusok azonban sokkal praktikusabban cselekedtek. Karácsony szombatján jelent meg dr. Lindenberger kinevezése s a katholikus hölgyek nyomban akcióba léptek egy régebbi kedvenc eszméjük megvalósítására. Elhatározták, hogy a főur- nak, aki a különféle iskolákban a gyermekek hitoktatását oly sok fáradsággal és önzetlen buzgalommal maga személyesen végzi, egy szép emléktárgyat, egy apáti méltósághoz tartozó jelvényt fognak beszerezni. A dologról azonban csakhamar tudomást szerzett a főur s ismert szerénységénél fogva megpróbálta azt még az első napokban leinteni, de már késő volt! A hölgyek nem állanak meg a félúton. A szép és értékes antik gyűrű már le volt foglalva, meg volt véve és annak átadásához ragaszkodtak. Közel százan gyűltek egybe a hivek közül vasárnap délelőtt a belvárosi iskolába, hol dr. Márki Jánosnét a gyűlés elnökévé választva, dr. Follmann János és lanczik Lajos előterjesztéséből tudomásul vették a pénzügyi eredményt. Egyidejűleg be lett mutatva az emléktárgy: egy bril- liánsokkal ékes apáti gyűrű, keresztalakban csiszolt sárga topáz betéttel. Majd az elnöknő mellé Ambrus Sándorné és Lovick Ödönné kérettek fel, mint társelnökök a küldöttség vezetésére, a gyűrű átnyujtására pedig Márki Lilly. Ámde a megjelentek mind részt óhajtottak venni az átadásnál s át is vonultak a plébánia nagy ebédlőjébe, ahol Székely Lajos nőegyleti jegyző üdvözlő beszédében kifejtette, hogy amint szokás a királyt koronázásakor nemzeti ajándékkal, a püspököt székfoglalójakor, a régi földesurakat beigta- tásuk alkalmával a szeretet jeléül megajándékozni, úgy itt is a jelen esetben csak ez a régi szokás felelevenítése történik. A köralaku gyűrű végtelenségével jelképezze a híveknek Krisztus egyházához való végtelen ragaszkodását, a gyűrű tiszta kövei pedig a hivők ragyogó tiszta hitét és erkölcseit. A gyűrű átvétele után az ünnepelt meghatva mondott köszönetét, kijelentve, hogy e gyűrű mint az öröm és szeretet jelképe, előtte mindig kedves lesz s ez által mintegy eljegyezve érzi magát arra, hogy hivei lelki életének ezentúl is leghívebb ápolója, gondozója és vigasztalója legyen. Végül hosszas éljenzés és egyenkinti üdvözlés következett s a hivek egy kellemes és kedves tartozás lerovásának boldog érzésével távoztak. q Közgazdaság. A vármegyei erdészeti albizottság január hó 29-én délután 3 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen jelen volt Kolossy Gyula nagyváradi erdőfelügyelő is. Az ülésen Békés községnek az a kérelme tárgyaltatott, hogy a békési fasmelléki erdőnek 35 cm, vastagságon alól levő fainak az a része, mely arra alkalmas, ipari célokra feldolgozva adassák el, mert igy egyrészt a békési iparosok olcsóbban jutnak szerszámfához, másrészt a község jelentékenyen több jövedelmet ér el, mint ha az eddigi mód szerint értékesíti a fákat. A bizottság a község kérelmét teljesítette, mert a község érdekeit minden irányban megóva találta a fa értékesítésének ezen módjával. Tárgyalás alá került Gyula város azon kérelme is, hogy a város erdeiben ritkíthasson. A közigazgatási erdészeti albizottság megengedte, hogy Gyula város erdejéből, 38 hold erdőterület a f. évi február és március havában a járási erdőgondnokság kijelölése alapján mérsékelten kitakarittassék és a hulladék-fa a város javára értékesíttessék. Trencsenvármegye azt kéri a törvényhozástól, hogy a magán erdők, amelyek most minden rendszer nélkül irtatnak és pusztittatnak, állami felügyelet és kezelés alá vétessenek. Az erdészeti al bizottság a körirat pártolását mondotta ki, mert bár Békésvármegyétt közvetlenül nem is érdekli a tren- cséni köriratban foglalt kérelem, mégis nem lehet közömbös az alföldre az, ha az erdők pusztítása aka dálytalanul történhet. Kalotaszegi kiállítás G.ulán. A kalotaszegi házi ipari szövetkezet budapesti vezérigazgatója arról értesítette az alispáni hivatalt, a polgármestert és a rendőrfőkapitányt, hogy 59. vándorkiállítását Gyulán fogja a közeljövőben megtartani. Ez a népművészeti háziipari szövetkezet, mely felölel több magyaror szági népies házhpart, azon kulturális célt tűzte ki maga ele, hogy a szegényebb földmivesek megélhetését előmozdítsa és henyélés helyett munkára serkentse őket. Üvenkint több vándorkiállítást rendez a közkedvelt, tetszetős kalotaszegi kézimunkákból s az ország nagyobb városai után az idén Gyulára is elhozzak dús választékú mintaraktárukat. Közönségünknek igy jó alkalma lesz a bécsi iparműveszeti kiállításon is feltűnést keltett szép készítményeket megismerni s kedvére való dolgokat olcsó áron beszerezni. A kiállítás megnyitásának napját m«jd annak idején közölni fogjuk ; maga a kiállítás valószínűleg csak 4—5 napig fog tartani. A tenyésztőének szallitása a fennálló szabályok szerint kedvezményes vasúti díjtételek mellett történhetik. Minthogy a tapasztalat azt mutatja, bogy az érdekeltek ezt a kedvezményt igénybe mm veszik, valószínűleg azért, mert annak fennállásáról nem bírnak tudomással, ennélfogva a földmivelés- ügyi miniszter kői élességévé tette a hatósági és vasúti állatorvosoknak, hogy a feleket ezen kedvezményről kioktassák és a fuvarleveleken e kedvezményes díjtételek kérésére utasítsák. A békés fasmelleki erdő tudvalevőleg már az 1911. évtől kiirtás alatt áll. Az említett évben a kiirtott fa értékesítéséből befolyt 30887 korona 73 fillér, az 1912. évben pedig 79185 korona 17 fillér Eddig tehát összesen befolyt 110072 korona 90 fillér a kiirtott fák árából. A kiirtani engedélyezett békési fásmelléki erdő helyett a Hunyadvármegyé- ben vett erdő az 1911. évben összesen (legeltetési dij. hulladékfa stb ) 5190 korona 40 fillért jövedelmezett. Erre a két jövedelemre volt összesen 59248 korona kiadás. Maradt tehát a közság részére 56914. korona 58 fillér Az irtvány földekből eddig bélbe van adva — 1000 négyszögöles holdakban — 362 hold. Ennek a bérösszege 16449* korona. Az 1912. évben felszabadult az erdő kiirtása következtében 150 hold, azonban ez a terület még nem adatott ki haszonbérbe, mert a tavalyi rendkívül esős időjárás miatt nem tudták terményeiket értékesíteni, minélfogva az irtvány földek bérbevevésénél ez a körülmény nehézséget okoz, illetőleg óvatosságra inti a bárbevenni szándékozókat. Hazai iparvállalatok címtára. Kereskedők és iparosok régóta hiányát érezték egy olyan megbízható, kimerítő címtárnak, amelyből az őket érdeklő hazai ipari beszerzési forrásokat könnyen feltalálhatják. A címtárak kereskedőkre és iparosokra úgy abból a szempontból, hogy versenytársaikkal megismerkedjenek, mint abból, hogy az egyes iparcikkek beszerzési forrásairól tájékozódjanak, igen fontosak. A magyar kereskedelmi és iparkamarák adtak ki most egy ilyen ipari címtárt, amelynek különös hasznossága abban rejlik, hogy könnyen kezelhető, a cimtár ugyanis több önálló füzetből áll, mindegyik füzet egy-egy iparágba tartozó vállalatok jegyzékét, leirását és a készített áruk felsorolását adja, tehát a kereskedőnek és iparosnak nem kell az egész címtárt megszerezni, hanem csak annak az iparágnak a füzetét, amely őt érdekli. Egy fűzet árát a kamarák csak 20 fillérben állapítottak meg, hogy bárki könnyen megszerezhesse az öt érdeklő hazai iparvállalatok jegyzékét. A füzetek az aradi kereskedelmi és iparkamara irodájában kaphatók. A vámvédelem és a gyáripar fejlődi se. Az osztrák központi iparfelügyelőség most megjelent kimutatása szerint Ausztriában a gyár üzemszerű vállalatok 1903—1910. évi időszakban 11,954-ről 15.443-ra, tehát 3489-el szaporodtak. Ezen kereken 20%-os gyárüzem szaporodásból az 1903—1096-ikí időszakra az összes szaporodásnak csak mintegy harmada esik, míg a másik kétharmad 1907—1910-iki időszakra, az uj vámszerződések időszakara. Átlagban pedig az első négy esztendőre 284 uj gyár- üzemü vállalat esik, mig a második négy esztendőre 588, tehát éppen még egyszer annyi. Az egyes esztendőket tekintve, legfőbb gyárüzem 1907-ben, az uj kereskedelmi és vámszerződések első esztendejében létesült és pedig 671, amely után az 1910-iki esztendő következik 614 gyárüzemalapi- tátsal. Az 1907-iki esztendőtől kezdve egyetlen évben sem szállott a gyárüzemek alapításának a száma 500 alá, mig 1907. előtt egy-egy esztendőben — az 1904-ikit kivéve — mindig 200 alatt maradt ez a szám, íme tehát az 1906 évben életbelépett vámszerzö- d.ések Ausztria szamára is meghoztak a gyümölcsöt. Érthetetlen tehát miért törik magukat az osztrák ipari körök annyira a Balkán-államokkal fennálló kereskedelmi szerződések revíziója érdekében. Az uj gyárüzemalapitásokból arra kell következtetnünk, hogy az ilyen vállalkozások jövedelmezők, mert különben nem létesítenének évről-évre fokozottabb mértékben uj üzemeket. Ha pedig jövedelmezők, — nem állhat az, amit az ipari és kereskedelmi körök folyton hangoztatnak, hogy a megdrágult termelés folytán rosszak az üzleti eredmények. Az osztrák központi iparfelügyelőség fenti kimutatása legjobban bizonyítja, hogy az osztrák ipar nem hogy hátrányát, de csak előnyét érzi a most érvényben levő kereskedelmi szerződéseknek és éppen ezért semmi ok sincsen arra, hogy ezek a szerződések revízió alá vétessenek, annál kevésbbó, mert a# általános drágaság kiküszöbölésére ez az eljárás úgy sem alkalmas. Heti piac. Gyula, január 31. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán kevés ingadozással az árak nem változtak. Heti piacunkon csekély felhozatal mellett gyenge volt a kiuálat, eladatott: Búza . 19-50 21-— Árpa . 1950 20 Zab . 20-40 20 80 Tengeri (uj) . . 12 80 13 20 Szerkesztői üzenet. Ex calumniari audacter semper aliquid haeret dacára sem volt és nincs ép érzékű, józan ember, aki ama fővárosi boulevard lapban megjelent közleménynek szeretve tisztelt főispánunkra vonatkozó részéből egy betűt is elhitt volna. A lapokban történt cáfolatok után valóságos inzultusnak tartanánk a nobiiitás s a jó ízlés ellen, ha a dolog felől reprodukcióba bocsátkoznánk. Elég szomorú, eléggé fájdalmas, ha a sajtó egy részének legkisebb alapnélküli inzultusaitól az olyan »vir probus ac integer« sídcs megóva, mint aminő Békésvarmegye főispánja, aki sem közszereplésében, sem magán életiben soha a legkisebb inkorrektséget sem követte- el s aki valóságos mintaképe a karakter, nobilitas éa. szivjóságnak. Vannak dolgok, amelyekkel szemben at egyedüli helyes álláspont a szuverén megvetés.
