Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-02 / 5. szám
XLV. évfolyam. trilla, 1913 február 2 5. szám. Előfizetési érák: Egész évre_____10 K — f Fél évre ________ 5 K — f Év negyedre____2 K 50 f Hi rdetési di] előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Képviselőtestületi közgyűlés előtt. Gyula városa képviselőtestülete folyó hó 4-én a legutóbb megejtett képviselőválasztások folytán alakuló közgyűlést és a következő napon, vagyis szerdán délelőtt pedig rendkivüli közgyűlést tart az alantabb közölt tárgysorozattal. A szerdai közgyűlésnek szám szer int nem sok, de annál fontosabb tárgyai vannak; a legfontosabb az idei költségvetésnek tárgyalása és ezzel szórós kapcsolatban a legutóbbi közgyűlés által kiküldött bizottságnak javaslata, a szervezési szabályrendeletnek, a városi törvény rendelkezésével való összhangzásba hozatala tárgyában. Eme bizottságnak javaslatát, illetőleg a bizottság üléséről és megállapodásáról szóló jegyzőkönyvet, alantabb szintén egész terjedelmében közöljük. A városi erdő kivágása s a rendkívüli államsegély kieszközlése ügyében Budapesten járt küldöttség eljárásának eredményéről lapunkban már beszámoltunk. Nagy megelégedéssel és igaz örömmel irtuk meg, hogy Lukács György, városunk illusztris országgyűlési képviselőjének hathatós közreműködése, sőt kezdeményezése folytán Gyula városa a rendes 28,000 koronán kívül még 20,000 korona rendkivüli államsegélyben is részesült. Ez a rendkivüli államsegély — amint azt szintén megírtuk — lényegesen enyhiti a város anyagi helyzetét, amennyiben lehetővé teszi a 129 percentre kontemplált községi pótadónak igen számbaveendő módon való mérséklését. Cikkünk megjelenése óta, mint még nagyobb örömmel konstatálhatjuk, a kormány olyan intézkedéseket tőn, amelyek Gyula városa anyagi helyzetét még kedvezőbbé s a községi pótadónak jövőre még jelentékenyebb enyhítését fogják lehetővé tenni. Nevezetesen, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami polgári leány- és elemi iskola 140,000 koronára terjedő építési költségének fele részét, vagyis 70.000 koronát tárcája terhére elvállalta, sőt ezen összeget Gyula városának meg is küldötte. a város tehát ama helyzetbe jut, hogy a Korona felépítésére kölcsön vett összegnek felét lefizetheti, illetőleg, amennyiben ezen építési kölcsön a mostani pénzyiszonyok között igen előnyösnek mondható, a 70,000 koronát más szükségletekre fordíthatja. A városnak eme 70.000 korona építési segély folyósításával egy évek óta táplált óhaja, amelyről annyi balki- sérlet után már-már lemondottunk, válik örvendetes valósággá. Talán ennél is nagyobb horderejű és következményében jelentősebb a városi erdők ügye. A földmivelésügyi miniszter ugyanis, a küldöttség előtt tett Ígéretét beváltva, a napokban lejött rendeletében megengedte Gyula városának, hogy a tulajdonát képező 300 ka- tasztrális holdat kitevő erdejét bizonyos feltételek között kiirthassa s a felszabaduló területet szántóföld gyanánt értékesíthesse. A miniszter tudvalevőleg a város ezirányu kérelmét eddig mindig elutasította. Most megadta rá az elvi engedélyt; kikötvén,hogy a tényleges kiirtáshoz akkor fog hozzájárulni, hogyha a város saját területén, vagy attól nem nagy távolságban ugyanolyan nagyságú területet beerdősit s kötelezi magát, hogy ezt az uj területet rendszeres erdőüzemtei'v szerint fogja kezelni. Vérmes számítás nélkül is megállapítható, hogy az erdő kiirtása s szántófölddé alakítása Gyula városára nézve igen nagy jövedelem- forrást képez, amely megvalósulás után a városi pótadót még tetemesebben fogja enyhíthetni, az esetben is, ha a város uj erdőterületül a fövenyesi szántóföldeket jelöli ki s ülteti be. A fövenyesi szántóföldek ugyanis a sitkai és köröserdei fairtásból befolyandó jövedelmet nem is számítva, alig negyed és ötödrész annyi bért hoznak, mint az uj szántóföldekből bizton remélhető. Figyelembe veendő még az is, hogy az nj erdő csakis ákácos lehet és ennek turnusa, tehát értékesítése is sokkal hedvezőbb lesz a kiirtásra kerülő erdőknél. Habár befejezett tényként nem is, de mint alapos reményt jelezhetjük, hogy a rendőrség tarthatatlan sztik javadalmazásának ügye is rövid idő alatt bizonyára kedvezőleg fog megoldatni. Kéry Gyula főispán ugyanis, aki a vármegye s különösen a vármegye székhelye, Gyula városának minden közérdekű ügyét szivén viseli s nem ismer fáradságot, hogy azokat a lehetőség keretén keretén belül érvényesítse, megtette a lépéseket aziránt, hogy Gyula városa a rendőrségek részére folyósítandó államsegélyből tekintélyesebb összeggel par- ticipáljon. Mindezek folytán reméljük és hisszük, hogy a szerdai képviselőtestületi közgyűlés TÁRCA. ZJttalan . . . Úctalan, derengő öserdőbe?i járok . . . Bár vadon is szép ez, vannak benn virágok, Félve nyesegetem egyre beljebb-beljebb: Csábit a vad szépség, a csodás rengeteg. Napsugár mögöttem átrezeg a fákon, S érzem ott az áldás nekez, 7iagy munkámon. Selymes, édes illat lebeg a kis részen IVjely csókolja lelkem tiszta7i, hófehéren Uz a már f ólfedett kincseknek szépségé, A csodás szeretet és a lelki béke És hogy amott, messze, ezüstös homályban Óriás fát látok üde méltóságban Arcom verejtékes, a kezem kifáradt: Édes pihenőt nyújt a vágy s a csodálat. Újra neki látok a komor csodáknak, Alig a kezem alatt mennyországgá válnak Boldog lakó vagyok én e rengetegben, Szent örömben fürdik Örökké a lelkem. Kinzó, néma álmok soh'sem iörnek rája, Mert ez a bársonyos boldogság hazája. Gyulasi Emil. Antik és modern tánc. Siposs Etelka oki. tánctanitónö. A tánc ősrégi szórakozása az embereknek Össze van kötve az emberi természettel amely a belső érzéseket, ingereket, vágyakat, indulatokat külső mozdulatokkal is kifejezésre akarja juttatni. Már az ó-korban szerepeltek a különféle táncok, a melyek megfeleltek az illető népfajok jellegének, vérmérsékletének. Eredetileg szilaj, fegyelmezetlen mozdulatok követték korlátlanul a táncoló bensőjéből kiáradó érzéseket Ez átment igy a középkorba is és mindaddig tartott, amig XIV Lajos francia király idejeben tánciskolák keletkeztek, a melyekben a mozdulatokat megfelelő rendszerben fegyelmezték. Ezzel aztán a népek vérmérsékletét korlátlanul kifejező szilajság helyet adott a nemesebb táncnak, amelynek lépései méltóságteljesek, kimértek lettek. Az iskolák által a tánc nemcsak a legkedvesebb mulatság maradt, hanem arra is szolgál, hogy a testet kiművelje, annak kellemet és erőt adjon és eszthetikai testgyakorlattá váljék Hogy a tánc ennek a hivatásának tökéletesen megfeleljen, szükséges, hogy rendszeresen be legyen vezetve kellő alappal és gondos tanulmánnyal Minden művészi alkotás egyik alapját a rith mus képezi. A zenében a hangok egyenletesen visszatérő hullámzása, a képzőművészetekben a vonalak egyenletessége, a táncban a mozdulatok szimmetriája A táncot az a törekvés emelte a művészetek közé, hogy kifejezést kívántak adni a vidámságnak és örömnek. Szép, kecses mozdulatok, amelyek állandóan visszatérnek, a tánc rithmusát képezik és az emberi test e rithmusa a pajzánság és kicsapongó jókedv művészi kifejezése. A régi népek tánca különbözik a kulturnépek táncától éppen úgy, mint ahogyan az ő képmásuk más a mienkénél. De maga a tény, hogy táncuk volt, bizonyítja, hogy a tánc egy természetes szükségből fakad. Manapság a franciák állnak a táncművészet dolgában első helyen 1661-ben alapította XIV. Lajos a Párisi Táncakademiát azzal a hivatással, hogy a táncmüvészetet minden hozzátapadó salaktól megtisztítsák és tisztán fejlesszék tovább. A legkiválóbb táncművészek kaptak ott tanítói alkalmazást. Berlinben szintén van hasonló intencióju intézmény, amelynek tagjai újabb táncok komponálásával versenyeznek a babérért Nem tisztára iskola ez, inkább amolyan' egyletféle, ahová minden tavasszal összejönnek a tagok, hogy a táncművészet haladásáról referáljanak. A táncot szokás színpadi és társasági táncra felosztani A társadalmi táncnak főképpen az a célja, hogy a testet ruganyossá tegye és hogy a Siessen addig, mig nem késő egészségét yisszaszereznir^ Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő Köhögés, reKedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek hnrntos megbetegedéseinél Kitűnőéin bevált az orvosi előkelőségek TI ID ÉS Dl 1^1 Mindenütt kapható. Egy üveg ára ít korona 50 fillér éJtal javasolt I UOCNIItl egy nagy üveg ára 5 korona. Postán legkevesebb-3 üveg rendelhető meg litánvóteUel az egyedüli főraktárból: Diana-győ^yszerfár, Budapest, Károly-korai 5, szám X-aptanls: mai száma ö ©ld.ai.
