Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-06 / 14. szám
Békés 1913 április 6. leg — az 1913. évre nem 10, hanem csak 5%-ban állapíttatott meg. Lapunk ez évi első számában hosszabb eikk keretében ismertettük, hogy a közadók kezeléséről szóló uj törvény összes rendelkezései január 1-én hatályba léptek, s mik azok a lényeges változások, a melyek ennek következtében előállottak, igv szükségtelennek tartjuk azokat ismételni Ámbár a miniszteri rendelet' a régi adótörvényeknek csak az 1913. évre való érvény- bentartásáról intézkedik, s még csak sejtetni sem engedi, hogy minő tervei vaunak a következő évre, azt hisszük alig csalódunk, ha hitelt adunk ama verziónak, hogy az uj adótörvények 1916-ig nem lépnek életbe, amely idő alatt valószínűleg a törvényhozás azokat lényegesen módosítani fogja. Tanügy. A siketnémák debreczeni intézetének uj épülete. A siketnémák debreczeni intézete folyó évi szeptember havában a részére felállított, uj épületéhe költözködik. Az épületben a modern paedagógia minden igénye kiépítést nyer. Maga az épület három emeletes és 120 siketnéma növendék befogadására alkalmas. A növendékek nem szerint lányok és fiuk külon-külön internátusbán nyernek elhelyezést. Az intézetben az oktatás céljaira 12 tanterem, 3 slöjd-, rajz-, kézimunka- és tornaterem van készítve. Az inpozáns épület szépen rendezett keretben áll, a melynek közepén a növendékek részére 3500 nU nagysága játszótér van. Az intézetben a siketnéma növendékek szakszerű tanításban és nevelésben részesülnek. A siketnémák az intézetben elsajátítják a hangos beszédet, a mi nagy áldás a siketnémára nézve, mert a tanult siketnéma többé nem jelekkel, hanem élőszóval közli az épérzéküekkel a gondolatait, valamint azok hangos beszédjét is megérti. Megtanulnak Írni, olvasni számolni s mindazon ismeretek birtokába jutnak, a melyek az életben szükségesek. Kikerülve az intézetből valamely iparágra lépnek s megkeresik a mindennapi kenyerüket. íme a debreceni siketnéma intézet igazán embermentő munkát végez. Azok a szerencsétlen embertársaink, akik elveszítették a hallásukat s vele együtt a beszélőképességüket, a nevelés és tanítás által nemcsak A vékony, finomszálu krepp mellett feldolgoznak majd nagyon sok közép-erős kreppet is így például a különféle külföldi kreppszövetet az angolt, japánit stb. A pamutvoál és a vászon az idén háttérbe szorul kissé. Kosztümnek, vagy külön aljnak, kabátnak nagyon szeretik a nehéz gyapju-frotté szövetet (epongé) és a frizét, mely mind a kettő 120 cm. széles és a vászn mellett megvan az az előnyük, hogy nem gyűrűdnek Ezek a frottészövetek, melyek a pamutfrottétől csak kevéssé különböznek, nagyon szép színekben kaphatók és különösen kedvelt a középkék, zöld, barna és vöröses árnyalat Nagy újdonság a magában mintás frízé (frisé ramagé), melyet találóan fűrdőköpeny-szövetnek neveznek : különösen kedvelt szine az aranybarna. Ruhadisznek nagyon kedvelik a tarka hímzéseket és a leujabb modelleken nagyon Ízléses alkalmazásban láttuk ezeket a hímzéseket. Hogy mindenféle sablonos gépmunkát is alkalmaznak, az természetesen nincsen előnyére a divatnak. Nagyon szépek a keleti hímzések és mindaz, ami igazán kézimunka, A kézimunkát különben most már a divatban is nagyon értékelik. Blúzokon sok a him- zés és a horgolás és a gépvarrások helyét is szeretik horgolással fedni A kiskalap teljesen győzedelmeskedett a nagy kalap fölött A tagal-szalma mellett nagyon kedvelt az idén a pedál-szalma, mely japán gyártmány, tpvábbá a brüszeli szalma. Merev szalagcsokrokkal ép kócsaggal diszitik ezeket a kalapokat. megtanulnak beszélni, hanem megfelelő intelligencia birtokába jutnak s a megértettek és az elhagyottak egyenrangúak lesznek a tanult épérzéküekkel, akik többé nem teherképen esüngenek az emberiségen, hanem produktív tagjai a társadalomnak. Égbe kiáltó bűnt követ el az a szülő, aki siketnéma gyermekét ily intézetben nem taníttatja. Sajnos, dacára annak, hogy az intézetben szegénysorsu siketnémák ingyen vétetnek fel, sajnos nagyon sok szülő testi és lelki nyomorúságban otthon tartja siketnéma gyermekét. A siketnémák debreceni intézetében JO hely üresedett meg. Felvételre folyamodhatik nemre és vallásra való tekintet nélkül minden 7—10 éves ép ésszel biró siketnéma gyermek. A szegény gyermekek felvétele ingyenes. Felvilágosítást ad az intézet igazgatósága. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1913. év 2-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. Bérmálás Békésvármegyében. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök, mint értesülünk, május hó 1-én kezdi meg 5 hétre terjedő bérmakörutját az egyházmegyében. Vármegyénk róni. katholikus hitközségeiben a püspök a következő napokon fogja a bérmálás szentségét kiosztani: május 3-án Doboz, 4-ón Békéscsaba, 5-én Békés, 6-án Újkígyós, 7-én Mezőberény, 11. és 12-én Gyula, junius 1-én Orosháza, 2-án Gádoros, 3-án Csorvás és 4-én Gerendás. A közigazgatási bizottság április havi rendes ülését folyó hó 14-én fogja tartam. Honvédezredünk törzsének elhelyezése, — bár több ízben bebizonyítottuk, hogy a szállongó hirek minden alapot nélkülöző önkényes kombinációk — még mindig nyugtalanítja a közvéleményt. Különösen azt a verziót tartják állandóan felszínen némelyek, hogy az ezredtörzset Aradra helyeznék át, mely esetben a már ott állomásozó 2-ik gyalogezredbeli két zászlóaljjal együtt az egész ezred egy városba kerülne. Ez a szándék tényleg fennállott, sőt csaknem befejezett ténnyé vált, amidőn Kéry Gyula, vármegyénk főispánja a kormányhoz intézett memorandumában bizonyította, minő fontos úgy államkormányzati, mint szociálpolitikai szempontokból, hogy Békésvármegye nagyobb községeiben, különösen pedig a vármegye székhelyén Gyulán a katonaság szaporittassék. Egyben szembeszállva a csaknem dogmává fejlődött »szaknézet«-tel, hogy az alföld alkalmatlan katonai kiképzésre, ezt a hamis szaknézetet igazi szakérvekkel frappánsan czá- folta meg. — Kizárólag ezen emlékirat és a főispán több izbeni személyes intervenciójának és befolyásának a következménye lett, hogy a honvédelmi miniszter, mondhatni a tizenkettedik órában elállóit ama szándéktól, hogy az ezredtörzsöt Gyuláról elvigye és már teljesen megnyugtatóig nyilatkozott ama városi küldöttségnek, amely e célból még a múlt év folyamán előtte tisztelgett. Semmiféle ok nincsen tehát többé arra, hogy az ezredtörzs áthelyezésének lehetőségével egymást rémit- gessük. A netán még most is hitetlenkedők megnyugtatására egy újabb érvet is van alkalmunk bizonyítékul a többiek mellé sorakoztatni. Nevezetesen a honvédelmi miniszter hónapok előtt Arad városát felhívta, hogy laktanyáit bövitse ki, egyben egy katonai bizottságot küldött ki a szükséges építkezések megbeszélésére. A bizottság megállapította, hogy uj laktanyára van szüksége a honvéd gyalogságnak, miután a régi a mostani telken nem bővíthető ki. A város a honvéd gyalogsági laktanya felépítését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a miniszter helyezzen Aradra egy ezredtörzsöt és két zászlóaljat. Eme felterjesztésre a miniszter a napokban küldött leiratában közli, hogy a város ezen kivá7i- ságának -nem tehet eleget, de ha a város a mai létszám számára hajlandó kaszárnyát építeni, akkor e tekintetben tárgyalásokba bocsátkozna. Amint ebből is látható, az aradi kombinációnak semmiféle komoly alapja sincs. Sőt most már az az indok sem áll fenn, hogy kellő gyakorlótérről nem tud Gyula városa gondoskodni, miután a város vezetősége megállapodásra jutott Nagypél községgel és Almásy Dénes gróf uradalmával a lőtér bérlete tekintetében. Ha pedig a honvédelmi miniszter ezenkívül uj laktanya építését is kívánná, Gyula városa — meggyőződésünk szerint — ezt a kívánságot is a legnagyobb készséggel teljesítené. A kórházi szennyvizszürö berendezés tudvalevőleg jóval többe került, mint amennyire előirányozva volt, minélfogva az alispán a többköltség fedezésére újabb 15,000 korona államsegély engedélyezését kérte, indokolván a kérelmet azzal, hogy a munkálatok tervezése körül mulasztások fordultak elő, amelyeket a miniszteri közegek követtek el. A belügyminiszter a kért államsegélyt megtagadta és az alábbiakkal indokolta elhatározását: A kérdéses munkálatok ellenőrzésével megbízott közegészségügyi mérnöki hivatal jelentése szerint a többköltség oka nem a tervezésben való hiba, hanem annak következtében állott elő, mert a tervek elkészülte óta a kórház területe nagyobbodott, a betegpavillonok száma emelkedett és a kokszszürő berendezés elhelyezésében lényeges változások állottak elő. Ezeknek pedig az volt a következménye, hogy az egész medenceberendezést és a csatornák egy részét, valamint a szennyesviz szivattyuberendezést a talajszin alatt mélyebbre kellett elhelyezni, mint amennyire eredetileg tervezve voltak, továbbá a kórház területén kivül — a gazdasági telepen — épült szűrő medencéket az eredeli tervhez viszonyítva 50 centiméterrel magasabb fenékelrendezéssel kellett kiépítem, mert csak igy volt biztosítható, hogy az öntözésre berendezett terület minden részében szennyes vizzel el lesz látható. Végül a többköltség indokolva van azáltal is, hogy a tervek elkészülte óta 9 év telvén el, az anyag és munkabérek tetemes emelkedést tüntetnek fel. A fősorozás az orosházi járásban a következő lefolyású volt : Felhivatott összesen 1255 hadköteles és pedig az első korosztályból 667, a másodikból 390, a harmadikból 199. Besoroztatott közölök 329, a póttartalékba jutott 5, visszahelyeztetett 560, fegyverképtelennek nyilváníttatott 129, mint nyilván minden szolgálatra alkalmatlannak találtatott 12, megfigyelés végett kórházba küldetett 32. Távol volt 165 állitásköteles és pedig az első korosztályból 78, a másodikból 56 és harmadikból 31, a teljesen ismeretlen hadkötelesek száma 70. A legközelebbi sorozás a gyomai járásban fog megtartatni és pedig e hó 12. és 14-én.. Gyula városában a sorozás április 21., 22. és 23. napjaira van kitűzve. Sorozás a gyulai járásban. Csütörtökön, április 3-án állottak sor ala a gyulai járás hadkötelesei. Az eredmény közepesnek mondható, amennyiben a megvizsgált 262 ifjú ' közül mindössze 94 vált be. Besoroztak az első korosztályból 56, a másodikból 18, a harmadikból 20 katonakötelest. Felülvizsgálatra utasittatott 1, kórházba küldetett 3, távol volt 35 A polgári elnöki tisztet Ambrus Sándor alispán, az orvosi teendőket dr. Z'óldy János vármegyei főorvos latta el, s résztvett a járás képviseletében Lukács Endre főszolgabiró. Utósorozások. Minthogy a fősorozások ebben a hónapban már befejezést nyernek, ennélfogva az utósorozások határnapjainak kitűzése tekintetében kell intézkedni. A vármegye alispánja az utósorozásokat az alábbi napokra tűzte ki Békéscsabára a községházához. Május hóban 5, 14 és 20, szeptember 5 és 30, november 20 és a többi, vagyis junius, iulius, augusztus, október, december és a jövő évi január és február hónapokban minden hónap 5-ik napjára. Államsegély a Patronage egyesületnek. Az igazságügymimszter a Békésmegyei patronage egyesület építés alatt álló Szeretetháza költségeihez való hozzájárulás ciméu 20000 korona államsegélyt utalványozott. Az elmúlt évben az egyesület már hasonló összeget kapott az igazságügyminisztertől. Kovács Gyula mandátuma. A gyomai választó- kerület hirhedt országgyűlési képviselője, mint az a fővárosi lapokban nagy részletességgel közöltetett, mandátumáról lemondani szándékozik. Ebbéli szán-
