Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-06 / 14. szám

1913 április 6. Békés 8 dékát az ellenzéki pártvezérekhez intézett leveleiben nyilatkoztatta ki, ugyan e célból meglátogatja vá­lasztókerülete népesebb községeit és pedig a mai nap folyamán a kerület székhelyét, Gyomét és a szomszédos Endréd községet. Ha a lemondási szándék komoly és mggmásithatlan, az esetben a hírhedt kép­viselő ha nem is expiálná szörnyű tettét, de azt leg­alább is enyhíteni tudná. Egyébként konstatálhatjuk, hogy Kovács Gyula, aki különben sem vármegyénk közéletéből fakadt és nem országos hírnevének kö­szönhette gyomai mandátumát, herostratesi bűncse­lekménye után választói túlnyomó részének azt a szimpátiáját is teljesen eljátszotta, amellyel iránta viseltettek és ha lemondási szándéka, amely ha is­mételjük, komoly és végleges elhatározás, nemcsak megnyugvást, hanem őszinte megelégedést is kelt a kerület minden községében, politikai és társadalmi külömbség nélkül. 1002 beteg Mióta a vármegyei közkórház ezer­ágyas országos jő hírnevű s a maga nemében szinte páratlanul álló modern intézménnyé fejlődött, április 3-án, csütörtökön történt meg első Ízben, hogy a főbejáratnál elhelyezett s a beteglétszámot jelző fe­kete táblán a kórházi iroda az ezres számot felirta. E napon nemcsak az összes ágyak teltek meg, ha­nem a létszám az ezret kettővel meg is haladta. A betegállomány külömben máskor sem csökken ki- lencszáznál kevesebbre, de az ezerrel aítán már el­érte közkórházunk a rekordot, amely számnál töb­bet be nem fogadhat, mert a zsúfoltság a gyógy­kezelés és rendes ellátás rovására menne. A kór­házi. üzemeknél szerzett tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy ez a maximális beteglétszám, a melyet egy tömegben zavarok nélkül adminisztrálni lebet. Az ezer főnyi beteglétszám eléréséről termé­szetesen nem azért emlékezünk meg, mintha annak örvendenénk, hogy annyi a beteg ember, hanem az­ért, hogy ha már annyian vannak testi épségük helyreállítására rászorulva, nem kénytelenek kellő hefy hiányában ápolás nélkül sínylődni, de örven­dünk azon, hogy ennek a hatalmas és modern hu­mánus intézménynek áldásos működését immár oly nagy tömeg veheti igénybe. Méltán töltheti el büsz­keség mindazokat, akiknek részük van közkórházunk­nak ily nagygyá fejlesztésében és mintaszerű veze­tésében. A békéscsabai közkórháznak a folyó évi első negyedévi forgalma. Eelvétetett a folyó év első negyedében 564 beteg és így a visszamaradottakkal együtt ápoltatott 1008 beteg. Ebből elboesájtatott 520, meghalt 20, visszamaradt 468 beteg. Az ápo­lási uapok száma a folyó év első negyedében 14437 volt. Kórházi orvosi kinevezések. Kéry Gyula fő­ispán a vármegyei közkórház szemészeti osztályára dr. Szilas Gusztávot, az eimegyógyintézeti osztályra dr. Gerzon Istvánt, mindkettőt segédorvosi minő­ségben kinevezte. Mancsu Aurél, Kétegyháza község adóügyi jegyzője részére a képviselőtestület 300 koronát szavazott meg abból a célból, hogy ebből az összeg­ből az adóügyi teendők ellátására szükséges kisegítő munkaerőt fogadjon fel. A képviselőtestület később azután kimondotta, hogy a kérdéses összeget a nyugdíjba beszámítandó személyi pótléknak kívánja tekinteni. Ezt a községi határozatot azonban a vár­megye törvényhatósági bizottsága nem hagyta jóvá, mert a kérdéses összeg terhes átalány jellegénél fogva nyugdíjba való beszámításnak nem lehet tárgya. A belügyminiszter a törvényhatóságnak kér­déses határozatát — Mancsu felebbezése dacára — megerősítette. A gyulai állami gyermekmenhelynek uj épüle­tében szükséges telket a város megvevén, a vonat­kozó. határozatot a törvényhatósági bizottság jóvá­hagyta, úgyszintén megerősítette a vármegye alis­pánja a vonatkozó szerződést is, amelyet a város az érdekeltekkel kötött. A megvett telket a város tar­tozik az államnak tulajdonába bocsájtani, amire nézve külön ajándékozási Szerződés lesz kötendő. Az ajándékozási szerződés tervezetét a polgármester elkészítvén, azt a vármegye utján azzal terjesztette fel a belügyminiszterhez, hogy az építést még az idén rendelje el tekintettel az építőipar nagymérvű pangására. Az igaz, hogy az ajándékozási szerződés még a képviselőtestület és a törvényhatóság által megerősítendő lesz, azonban az ügynek jelen állásá­ban e tekintetben semmi aggály sem foroghat fenn, hogy az feltétlenül bekövetkezik. A rendőrlegénység kiképzésével és oktatásával foglalkozó rendőrtisztek és altisztek részére tudvale­vőleg a belügyminisztérium Budapesten tanfolyamot létesített s a városok részére engedélyezett állam­segély szétosztásakor elrendelte, hogy a városok ezen államsegélyből bizonyos — általa megjelölt — ösz- szeget a tanfolyamra kiküldendő közegeik költségei­nek fedezésére tartoznak fordítani lanczik Lajos rendőrfőkapitény a május hóban kezdődő tanfolyamra Péter József rendőrbiztos és Stifter Mihály rendőr­mester behívását hozta javaslatba a belügyminiszter­nek. Előbbi 5Ü0, utóbbi 300 korona költség megté­rítésben fog részesülni. A Bekesvármegyei Kaszinó évi rendes közgyű­lését március hó 30-án, vasárnap délután 6 órakor tartotta meg Dr. Ladies László elnök az ülés meg­nyitása után kegyelettel emlékezett meg a múlt év folyamán elhunyt kaszinótagok haláláról és felkérte Deimel Lajos kaszinói igazgatót jelentésének megté­telére. A múlt év történetéről beszámolva, a jelen­tés konstatálta, hogy a kaszinó társadalmi tevékeny­séget csak kisebb mértékben fejtett ki. Az általa rendezett tombola estély 100 koronát meghaladó tiszta jövedelmet hozott. A billiard és a tenmszpálya eléggé forgalmas volt és a rendszerinti bevétellel szerepelnek a számadásban. A jelentés szerint a ka­szinó vendéglői kérdése úgy oldatott meg, hogy f. évi április 1-től Fisebi Jakab, a Komló-szálloda ven­déglőse fogja ellátni a kaszinói tagokat. A közgyű­lés tudomásul vette a jelentést. Ezután Schmidt Ivan penztáinok terjesztette elő a múlt évi számadásra vonatkozó jelentését, amely után a tisztujitas Blaur Gyula korelnöklete alatt a következő eredménnyel ejtetett meg : Dr. Ladies László elnök, Ambrus Sán­dor alelnök, Deimel Lajos igazgató, Schmidt Iván pénztárnok Dr. Kohn Mór ügyész és pedig mind­nyájan egyhangúlag közfelkiáltással. Választmányi tagokul megválasztattak : Adorján Ágoston, Arnóth- falvy Alfréd, dr. Berkes Sándor, Braun Mór, Czin- czár Adolf, dr. Daimel Sándor, Dombi Lajos, dr. Follmann János, Hubay Lajos, Kéry Gyula, Kohn Dávid, dr. Konrád Ernő, dr. Kun Pál, dr. Lovich Ödön, Lukács Endre, dr. Márky János, Merev Gyula Míkler Sándor, Kizsalovszky Endre, Kovák Árpád, id. Kovák Kamill, Kuszbek Sándor, Buff Ferenc, Sárossy Gyula, Schmidt József, Schröder Körnél, Szabó Emil, Wieland Dénes, dr. Zóldy János, Zá- dor Mór. A számvizsgálóbizottság elnökéül . Blaur Gyula, tagjaiul pedig dr. Bucskó Koriolán és Elek Lajos választattak meg. Az alföldi földműves kisgazdák egyesülete ma délután 3 órakor a Magyar Király-szálloda emeleti helyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület összes tagjai tisztelettel meghivatnak. A gyulai iparos ifjúság önképző egylete vasár­nap délután tartotta meg tisztujitással kapcsolatos évi közgyűlését, amelyen Sál József elnök és Kóhn Dávid titkár vázolták az egylet múlt évi működését A pénztárnoki jelentés szerint a múlt évben csekély összeggel törleszthették a* még fennálló adósságot, amely azonban az egylet aktívájához viszonyítva, je­lentéktelennek mondható. A könyvtárnoki jelentés örvendetes bizonyítékát adja, hogy az iparos ifjúsági egylet könyvtára úgy szépirodalmi, mint szakköny­vek szempontjából csaknem a legértékesebb a város­ban és hogy ezen könyvtárt a tagok igen élénken vették igénybe. A tisztujitás Kóhn Dávid titkár kor­elnöklete alatt egyhangú felkiáltással a következőleg ejtetett meg: elnök Sál Józsii, alelnök Gyepes Ger­gely, pénztárnok Múlt Rezső, könyvtárnokok Kátay Ferenc és Gróh György, jegyző Sonkovics Endre ; választmányi tagok Bucskó Gyula, Petik József, Scbeibert József, Hegyi József, Verner István, Már­ton Sándor, Steigervaíd János, Moritz József, Sülé József, Soltész Vince, Kiss István, Szilasi Pál, Merza Károly, Démusz Ferenc, Szikes Béla, Gáspár János, Tóth Márton, Schmidt Emil; póttagok Domokos János, ífj Kukla István, Jámbor István, Gáspár István ; számvizsgálók Gróh Mihály, Licska Ferenc. A Gyulai Kereskedők és Kereskedö-ifjak Tár­sulata folyó hó 6-án ma délután 2 órakor rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. El­nöki megnyitó. 2. Két jegyzőkönyvhitelesitő kikül­dése. 3. Titkári jelentés a lefolyt társulati évről. 4 A számvizsgáló-bizottság jelentése az 1912. évi zár­számadásról és ennek kapcsán a választmány felmen­tése iránti határozathozatal. 5. 1913. évi költség- vetés tárgyalása. 6. A választmány javaslata Czinczár Adolf elnöknek a társulat tiszteletbeli tagjává való megválasztása iránt. 7. Időközben beérkezett indít­ványok. 8. Tisztujitás. Piaci lopás. A pénteki hetipiacon Weisz Miksa rövidárus sátra előtt egy vidéki asszony a fejrevaló kendők között válogatott. Forgatta, nézegette a tarka kendőket, egyszerre többet is tartogatott kezében, nagyon nehezen ment a választás. Ezalatt többen is megállották a sátor előtt és külömböző cikkek vá­sárlásával, kérdezgetésekkel lefoglalták a kereskedő figyelmét. A kendős asszony 11 drb kendővel a ke­zében lassan elsomfordált a sátortól vagy ót lépés­nyire s úgy tett mintha a tolongásban sodorták volna el. Weisz Miksa azonban félszemmel figyelte az asszonyt s mikor észVevette, hogy el akar tűnni, utána ugrott, lefogta s átadta a rendőrnek. A ren­dőrségen Bóján Juonné Kovács Zsuzsánna simándí lakosnőnek mondta magát s tagadta, hogy a bűnjel­ként lefoglalt kendőket ellopni akarta volna. Személy- azonosságának megállapításáig fogva tartották. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyug- dijegylete gyulai fiókpénztára folyó hó 13-án (va­sárnap) délután 4 órakor az állami fiúiskolában évi közgyűlést tart a következő tárgyakkal: 1. Elnöki előterjesztések. 2. Pénztárnok jelentése 3. Tisztuji­tas. 4 Esetleges iditványok. Talált tárgyak. A gyulai vasútállomás pénz­tára előtt hétfőn egy aranygyűrű, az izraelita tem­plom előtt pedig kedden délután egy 20 koronás bankjegy találtatott. Igazolt tulajdonosuk a talált tárgyakat a rendőrkapitányi hivatalban átvehetik. A március végi eső után újra száraz napok köszöntöttek be, pedig ha nem is sürgős szükséglet, de legalább is kívánatos volna, ha április hó men­nél esősebb lenne. A régi mezőgazdasági axióma tudvalevőleg: »Száraz március, nedves április és bűvös májas.“ A márciusi szárazság az idén fénye­sen bevált, nagyon óhajtandó volna, ha az április is kielégítené a bozzáfüződő várakozást. A vegetáció egyébként az előző heti csapadék következtében — mint azt lapunk multheti számában is megírtuk —• szép fejlődésnek is indult; a gazdaközönség minden­felé folytatja a tengeri alá való szántást. Dobos István pilóta. Kitartó, szívós küzdelem után Dobos István lététté a pilóta-vizsgát. Ennek a dicsőségnek az értékét nagyban emeli az, hogy ma­gyar gépen tette le a nehéz vizsgát, amikor is nem­csak Dobos kiváló ügyessége nyert beigazolást, ha­nem az is, hogy mi is tudunk már használatra al­kalmas gépmadarakat konstruálni A »Magyarország« f, hó elsejei száma a következőkben irja le városunk derék szülötte vizsgáját: Rákosi pilótavizsga. Szombat délután megsza­porodott egygyel a hivatalosan elismert repülők száma, Dobos István, a haszonegyéves aviatikus le­tette a pilótavizsgát. A rákosi repülőtéren csak két zászló jelzi, hogy egy repülő most nehéz küzde­lemre készül; két zászló, amelyet egymástól ötszáz méternyire allitanak fel, Délután fél hat óra, fel­hangzik az Anzam-motor búgó hangja és az »Al­batrosz« Svachulay Sándor acélosa a levegőbe lib­ben. A motorzene hangjára tódul, sereglik a nép a Bákosmezőre, a rákosi rendőrök — a hangártelep régi ismerősei — alig tudják visszaszorítani őket A rákosi sik fölött leáldozóban a nap, állandóan erős szél nehezíti meg az ifjú madár-ember munkáját. De ügyes, repülésre termett a pilóta és kitűnő biz­tos a gép. A karcsú, kis acélmonoplán gyönyörűen írja le mintegy 100—150 méter magasságban a nyolcasokat, remek ivekben hajlik, foraul — biztos kéz vezeti a pompás alkotást. Még egy merész iv, megdöbbentően szép siklózás és ismét földön jár a gép: a vizsga egyik fele kész, az első öt-nyolcas meg volt. Kemsokára ismét légberöppen a karcsú gépmadár és megint szeli merész ivekben a levegő óceánt. Messze elkalandoz a téren túl eső vidék fölé, leírja a második öt-nyolcast és már mint kész pilóta éri el ismét az anyaföldet. Prodam Guidó és Jékel- falussy László, a »Magyar Aero Szövetség« sport­biztosai ekkor pilótának nyilvánították Dobos Istvánt akit aviatikus-kollégái és a nagyszámú közöuség lel­kesen ünnepeltek. A gép alkotójának megtelefonál- ták, hogy gépe letette a vizsgát, a mester nyugod­tan legyintett a kezével, az ő gépe már régen le­vizsgázott 1 És itt álljunk meg egy percre. Kern akarjuk kisebbíteni a pilóta érdemeit, mikor följe­gyezzük, hogy a sikerben nagy része van a kitűnő gépnek. Svachulay Sándor acéJvázu monoplánja, -— amelynek Grahame White, a híres angol aviatikus Budapesten jártakor oly nagy jövőt jósolt — a leg­eredetibb magyar gép. Svachulay minden honfitár­sát megelőzve kezdett repülőgépeket konstruálni és még a bevált francia gépek előtt tervezte monoplán­ját, mely teljesen elütő minden külföldi géptől. Jel­lemző az illetékesek tájékozatlanságára, hogy ezen legrégibb és a szó szoros értelmében eredeti magyar gép másolatát nem rendelték meg a Közlekedési Muzeum számára. Reméljük, hogy a tegnapi, sike­rült pilótavizsga után Svachulay megkapja a rég óhajtott erősebb állami motort és gépét a Muzeum számára megrendelik. Dobos pilótavizsgája a har­madik a Rákoson, de vizsgáztak már aviatikusaink külföldön és a vidéken is. Dobos a hetedik magyar polgári pilóta, de van már sok tiszti pilótánk is, ämi mind a magyar aviatika diadalmas előretörésé­ről tesz tanúságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom