Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-06 / 14. szám
XLV. évfolyam. Gyula, 1913 április 6. 14. szám Előfizetési árak: Egész évre ______10 K — f Fé l évre____5 K — f Év negyedre______ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle- " mények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az uj adótörvények elhalasztása. Az, 1909. évben alkotott és 1912-ben módosított uj adótörvényeknek — a már hatályba lépett föld- és házadó kivételével — tudvalevőleg ez év január 1-én kellett volna életbe lépni, azonban a feszült külpolitikai viszonyok s ezzel kapcsolatos gazdasági és pénzügyi válság hatása alatt keletkezett országos mozgalmak, nemkülönben a költségvetés tárgyalása során a képviselőházban felmerült aggodalmak annak belátására bírták a kormányt, hogy egy ilyen mélyreható reform életbeléptetésére a mostani idők minden tekintetben alkalmatlanok. Az 1913. évi költségvetési törvény felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy amennyiben az eddig még életbe nem lépett uj adók kivetése a,gazdasági viszonyokra való tekintettel 1913. julius 1-ig meg nem indítható, a régi törvények alapján vethesse ki az 1913. évi adókat. Miután a viszonyok javulására egyelőre semmi remény nincsen, a pénzügyi kormány az adózás körüli bizonytalanság megszüntetése végett, ezen alapelveknek megfelelő törvényjavaslatot terjesztett elő, amely elfogadtatván, március 25-én szentesítést nyert és mint az 1913. évi YI. t.-cikk a napokban lépett hatályba. Az említett törvény az adóreform életbeléptetését a törvényhozás további rendelkezéséig tartja függőben, s felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a törvényben foglalt alapelveknek megfelelően részletesen intézkedhessek, az érvényben maradó törvényes rendelkezéseket, s az azok végrehajtása iránt szükséges intézkedéseket rendeletileg tegye közzé. A pénzügyminiszter ide vonatkozó részletes utasítása szintén néhány nap előtt érkezett meg a pénzügyigazgatóságokhoz, s a következőket tartalmazza : A törvényhozás további intézkedéséig függőben tartatik, ennélfogva az alább felsorolt törvények végrehajtása tárgyában kiadott utasítások és egyéb rendelkezések szintén nem lépnek életbe: a tőkekamat és járadék adóról szóló 1909. VII; a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. VIII; • az általános kereseti adóról szóló 1909. IX. végül a jövedelemadóról szóló 1909. X. törvénycikkek, valamint az 1912. évi Lili. t.-cikk ezeket módosító határozatai. Hatályukat vesztik különösen : a tőkekamat és járadékadó 1913. évre vonatkozó kivetésének megindítása tárgyában már kiadott rendelet; a jövedelemadó összeíró bizottságok megalakítására, továbbá az elnökök kijelölésére és a tagoknak megválasztására vonatkozó összes rendelkezések ; az adókivető bizottságok megalakítására, a tagoknak megtörtént kinevezésére, illetőleg a kereskedelmi és iparkamarák részéről történt megválasztására vonatkozó összes rendelkezések. A fentebb felsorolt uj törvények életbeléptéig az eddigi törvényes intézkedések maradunk tovább is érvényben. Minthogy a már éietbe lépett földadónak és házadénak 1913. évre leendő kivetése tárgyában még a múlt évben megtér tetett az intézkedés, a pénzügyminiszter most rendeli el a tőkekamat és járadékadó, ' a keresetadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, az általános jövedelmi pótadó, az országos betegápolási pótadó, a fegyveradó és hadmentessógi dij 1913. évi kivetésének megindítását, természetesen a régi törvények alapján. Erre vonatkozólag kiemeljük, hogy az 1913. évi VI. t.-cikk 3. §. szerint az 1912. évre kivetett III. osztályú kereseti adó újabb kivetés nélkül az 1913. évre is érvényben marad. így ebben-az évben az 1911—1912. évekre alakított adókivető bizottság csupán .az 1912. éveben keletkezett, vagy eddig bármely okból meg nem adóztatott uj adóköteles személyek III. oszt. keresetadóját fogja megállapítani, egy évi érvénnyel. A III. és IV. osztályú kereseti adóra, a tőkekamat és járadékadóra, valamint az általános jövedelmi pótadóra vonatkozó vallomások április hó végéig, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek vallomásai s a baddijkötelesek bejelentései pedig május 15-ig adandók be a községi elöljáróságnál, illetőleg városi adóhivatalnál. A föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása, mely rendszerint legkésőbb január végéig volt beadható, most kivételesen április végéig is benyújtható. Akik már átadták tehervallomásukat, újabb bevallást nem kötelesek benyújtani. Az országos betegápolási pótadó kulcsa — a költségvetési törvényben foglaltaktól eltérőTÁRCA. _A Körözs mellett. Előttem zúg az ár. Távolról hallani, Mint törnek a hídon kavargó habjai. Ám itt még ő az úr; szennyes sárga árja Gőgösen hömpölyög, büszke fejét hányja. Kábult aggyal nézem, mint rohannak végig Koronás fatórzsek, elmerülve félig, Hamvas vadvirágok, tarkállő kis ágak, Félig zöld vetések, hosszú kóró szárak. Néha egy-egy csomó kivetődik félre És elúszik lassan a parti fövényre . . . S ott a biztos helyen nagy sok idő míilva Falán még kisarjad némelyik ág újra. Falán egy elhullt mag nyári napsütésen Erős gyökeret ver, le a partba mélyen És majd évek múltán árnyas, nagy fa nézi. Mint tűnnek az árban hasonló testvéri , . . Falán én is egykor kijutok az árból, S békén megállhalok — e nagy földön bárhol — Majd megépíthetem csendes, kicsi fészkem S nékem is lesz sok-sok napsugárban részem, Hogyha a szennyes hab nem lesz úr már rajtam, Nem kényszerítheti panaszokra ajkam Büszkén állhatok meg majd a biztos réven . . . Rohano társaim sajnálkozva nézem, Akkor, o majd akkor én azt áldva áldom, Aki kisegitelt erős, biztos ágon. Gyulasi Emil. Divatcsevegés. Amikor a tavaszi komissiózás közepette bevetődünk egyikébe a nagyobb szövetkereskedéseinknek és azt kérjük, hogy mutassanak nekünk divatos szöveteket, az újdonságoknak olyan halmaza kerül elénk, hogyha nincs valami határozott kívánságunk, bizony nehezen válogathatunk az előttünk levő dolgokból, olyan óriási a választék. Itt vannak a tavaszi és nyári kabátos ruhák, különösen az egyszerűbb formájuak. Ezekhez az elpusztíthatatlan „covert-coats“ szövetek készültek, szinte csodás sokféleségben, elmosódó mintázattal vagy a saját szálával rézsut csikozottan. Vannak ehhez hasonló angol kamgarn-szövetek, melyeknek a bordázata szintén rézsutas, mig az annyira kedvelt kotelé-szöveteknél a bordázás mindig egyenes. A kötélé sokkal egyszerűbb a kamgarnnál, mert nem fényesedik úgy, mint amaz; készül belőle félig selymes anyag, de tisztán gyapjúból is szövik. Van aztán még egy a koteléhoz hasonló orosz bársonyféle szövet, melynek bordázata rézsut nyúlik, hasonlóan egy másik trikószerü szövethez, melynek „trikoté-galszé“ a neve. Az egyszerű szöveteket szeretik élénk mintázatú, csikós vagy pamutszövetekkel elvegyiteni és különösen feketéhez nagyon kedvelik a fekete-fehér és sötétkék fehér kockás szövetet. Sötétkék kabáthoz például készül kék-fehér kockás alj a mindig szép és kedvelt apró pepitában, vagy a kissé nagyobb kockában. Még ennél is különösebb az öltözék, ha az alj sima és a kabát kockás. A nagy kockás fekete-fehér szövetekből, melyeket erős zöld sárga és vörös csikók élénkítenek, leginkább tavaszi vagy gyógyhelyre szánt köpenyeket készítenek. Mindezeken kívül meg kell még említenünk a mindig célszerű pamutmuszlin szöveteket, melyek mintázata csak olyan, mint a tavalyi volt. Ám a nehezebb szöveteknél jobban érdeklik most a hölgyvilágot. Legkedveltebb ez idő szerint minden krepp és forttéfajta Különösen szép és habos az uj kreppszövet, mely voálszerü és voál-kreppnek vagy krepp-voálnak is hívják. Vannak leheletszerű finom kreppszövetek, melyek majdnem olyan áttetszőek, mint a selyemvoál. Ez esetben nem olyan ruganyos, mint a rendes krepp, hanem sima, erős és ellentétül az egyéb krepphez, megkívánja mosás után a vasalást is. Ki kell emelnünk egy fajtát, mely „krepnézs“ néven lesz ismeretes és melynek pehelyszerü jellegét az adja meg, hogy a szálak elvannak tolva: nagyon szép továbbá a finom, sürü voálkrepp, melynek rányomtatott, közel 25 cm. széles virágos szélmintája van. Maga az anyag kivételesen 115 cm. széles és igy csak úgy lehet feldolgozni, mint bármely más gyapjúszövetet. Lapunk mai szama © oldal.
