Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-19 / 20. szám
3 Békés 1912. május 1 9. lasztatik, ez esetben az újonnan rendszeresített negyedik aljegyzői állás dr. Ambrus Jenőé lesz, akinek a megválasztása a központi köz- igazgatási jegyzői karra — eddig kifejtett munkásságából következtetve — előnyös lenne. Lapunk zártakor arról értesülünk, bogy a főszolgabírói és első aljegyzői állásra Popovics Viktor szolgabiró is pályázik. A tárgysorozaton egy csomó segély iránti kérvény van felvéve. Ezek között az igazság és humanitás alapján Török Gábor volt árva- széki kiadó kérelme tarthat elsősorban számot kedvező elintézésre, mely szerint nyugdija legalább azon összeg erejéig kiegészíttessék, a mennyit fizetése tett ki. Törököt ugyanis súlyos betegsége miatt legutóbb nyugdíjazni kellett. Kérelmének teljesítését támogatja az a körülmény, hogy 30 évig volt a vármegye szolgálatában és ernyedetlen szorgalommal szolgálta a vármegyéjét, emellett igen szegény és 7 kiskorú gyermek atyja. A békésmegyei jegyzői egyesület az országos jegyzői árvaház ügyében kéri a vármegyét, hogy alapitó tagként lépjen be. A tagsági dij 2500 korona. Az a javaslat, hogy a vármegye 100 kor. részletekben fizesse a tagdijat, fenntartván jogát, hogy a hátralékos részleteket egy összegben fizesse. A Kálvineum ref. lelkészek árva-otthona részére 100 kor. segély vau javaslatba hozva. A többi segély iránt benyújtott kérelmek — fedezet hiányában — aligha lesznek teljesíthetők. A községi ügyek közül felemlítjük Békéscsaba község kövezési ügyet. A község határozatát annak idején már részletesen ismertettük, most csupán annyit jegyzünk meg, hogy Békéscsaba község 16 kilométer hosszú utat kíván 600,000 korona költséggel a vámos utak jövedelmének terhére kiépíteni. A törvényhatóság — mint tudjuk — nem igen lesz abban a helyzetben, hogy a kérdésben érdemlegesen határozzon, mert az ügy minden oldalról nincs kellőképen elkészítve. Békés községnek a szarvasi vicinális ut egyrészének kiépítése tárgyában hozott s lapunkban már szintén ismertetett határozata, a fedezet részt ő birta rá a császárt. A villafranciai béke azonban, amelyik Savoya és Nizza elvesztésébe került Olaszországnak, elkedvelenitette Castiglione grófnét és attól fogva csillaga az udvarnál halványodni kezdett. Szépsége azonban még teljes pompájában ragyogott és még nem volt egészen harminc éves, amikor a császárság összeomlott és ezzel az ő pozíciójának is vége szakadt Először Flórencben telepedett le, ahol Viktor Emánuel királlyal való barátsága, Auguszta porosz királynéhoz való jó viszonya és Thiersrel való összeköttetései révén Franciaországnak nagy válságában még sok szolgálatot tett. Thiers akkor Flórenzben ezekkel a szavakkal mutatta őt be a francia köztársaság képviselőinek: — Láttak már valaha szebbet ? A köztársaságnak azonban nem volt barátja a grófné. Amikor ismét visszatért Párisba, minden energiáját arra igyekezett fordítani, hogy az Orlean- sokat tettre serkentse és a trón visszaállítására buzdítsa. Fáradozása nem járt sikerrel. A lovagias Aumale herceg megtagadta közreműködését a polgárháborúban és a grófné csalódással irta róla egy levélben: „Hogyan van az, hogy aki olyan bátor a csatatéren és bátor az életben, teljesen energiátlan, amikor egy nagy tettre való elhatározásról van szó.“ A grófné illúziói igy lassankint szertefoszlottak. Semmi reménye sem volt már, különösen a mikor egyetlen fia is meghalt és szépsége is hervadni kezdett. Párisi palotájába vonult vissza és a mikor meghalt, Európa egykor legünnepeltebb asszonyát alig kisérték ki néhányan utolsó útjára. A temetőben egyszerű gránitoszlop jelöli azt a sirt, amelyben a második császárság legszebb asszonyának csontjai porladoznak kérdésében — a törvénnyel ellentétes volta miatt — nem nyerhet törvényhatósági jóváhagyást. Erdekos tárgya a közgyűlésnek Tótkomlós község határozata a »Békósmegyei Közlöny«-ben megjelent cikk miatt sajtóper megindítása iránt. Tótkomlós község tudvalevőleg alkalmazottaival szemben igen szűk marka, jólehet egyike a legjobb módú községeknek. A csabai lap a községnek azt a határozatát, amelyben két községi alkalmazottnak egy pár csizmát és egy öltözet ruhát szavazott meg fizetés felemelés címén, kegyetlenül kifigurázta. Ez fáj a képviselő-testület tagjainak és emiatt sajtóper megindítását határozta el. Azonban a községnek ezen határozata megfeleb- beztetvén, a törvényhatóság fogja kimondani, van-e sajtóper megindításának helye vagy sem. Amint halljuk az a felsőbbhatósági felfogás o tekintetben, hogy a kérdéses cikkben sem rágalmazás sem becsületsértés nincs, tehát a sajtóper megindításának helye nem lehet. Ha a képviselőtestület ragaszkodik a sajtóper megindításához, ám szavazzanak névszerint akik kívánják a per megindítását. Per vesztés esetén természetesen a költségeket azok fizetik, akik a határozat mellett szavaznak. Gádoros község fizetés felemelést szavazott meg elöljáróinak, akikről annak idején az a hir volt elterjedve, hogy sztrájkba léptek. A fizetés felemelés akéut terveztetik, hogy annak fedezetéül az az összeg szolgáljon, ami megmarad a közgyámi fizetésnek az 1914. évi január 1-től 200 koronáról 50 koronára leendő leszállítása következtében. Azonban a községnek ez a határozata aligha fog megerősítést nyerni, mert hisz a közgyám igen fontos teendőket végez és igy közérdekből nem lehet egy pár garassal díjazni, másrészt a fizetés felemelésre szánt 150 kor. összeg oly csekély, hogy a fizetés rendezés alapjául komolyan nem szolgálhat. Bizonyosra vesszük, hogy a törvényhatóság ilyen határozatot nem fog megerősíteni. Gyula városának jelen közgyűlésen alig van oly ügye, amely megemlítést érdemelne. A törvényszék előtti útszakasznak aszfalt burkolattal leendő ellátása iránt ismételten előterjesztett kérelem fedezet hiányában — sajnos — ezúttal sem lesz teljesíthető. Mint általánosabb érdekű tárgyat meg- emlitendőnok tartjuk a vármegyei tiszti nyng- dij-alap múlt évi zárószámadását, amely tekintélyes deficittel zárul. Jólehet a vármegyei pót- adóból mintegy 6000 korona felhasználását a belügyminiszter megengedte, mégis ezenfelül 7000 koronát tesz ki az az összeg, amelynek fedezetéről a törvényhatóságnak gondoskodni kell. Úgy tudjuk, hogy a hiány fedezésére a vármegyei katonai beszállásolási alap fog ismét igénybe vétetni. A tiszti nyugdij-alap évi hiánya jövőben csak növekedni fog, ami kétségtelen bizonyossággal bekövetkezik a tisztviselők tervbe vett fizetés állami (status) rendezésével, továbbá a nyugdijszabályrendeletnek az állami nyugdíj törvény megalkotása után keresztül viendő módosítása és a lakbér pótléknak behozatala folytán. Ennek következtében elő fog állani szüksége annak, hogy a törvényhatóság a tisztviselők nyugdíj alapját pótadó megszavazásával, ami nagyon régen nem történt meg, megerősítse, esetleg más módon gondoskodjék a nyudij járulék akadálytalan kifizetéséről. A póttárgysorozat most van összeállítás alatt. Amint már jeleztük, mintegy 70 tárgy lesz a póttárgysorozatba felvéve, amelyek között csak egy-kettő van olyan, amely általánosan érdeklő kérdést tárgyal. így az alispán jelentést tesz a Török Emil vasút vállalkozó által a vármegye ellen indított és a vármegyére sikerrel befejezett perről. Gondoskodni kell a törvényhatósági bizottságnak a Szeghalom — füzesgyarmati szárnyvonal szeghalmi belső vámos szakaszának kiépítésére szükséges 42000 korona költség fedezéséről. Erre nézve teljesen kielégítő javaslat tétetik a törvény- hatósághoz, mert időközben a kereskedelmi miniszter megtérítette a vármegyének egyik olyan követelését, amelyre az csak később számított. A közigazgatási bizottság ülése. £Május 13.) A vármegye közigazgatási bizottsága májas havi rendes ülését 13-án tartotta meg. Az ülés lefolyása csendes volt, egy-két jelentéktelen felszólaláson kivül az előadók egyhangú referádáit mi sem zavarta. A hangulat nyugodtsága mellett bizonyít, hogy szavazás egyetlen egy ügyben sem volt szükséges. A bizottság tisztviselő tagjai kivétel nélkül jelen voltak, ellenben a választott bizottsági tagok közül öten hiányoztak, tehát épen a fele nem vett részt az ülésen. Távol voltak a választott bizottsági tagok közül : Dombi Lijos Bdiczey Géza. Haviár Dániel, dr. Török Gábor és gr. Wenckheim Dénes. Az ülésen jelen voltak Kéry Gyula főispán elnöklete alatt : Ambrus Sándor alispán, dr Daimel Sindor főjegyző, dr. Zőldy Géza főügyész, Sírossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök, dr. Liszy Viktor főügyészi helyettes, Pfeiffer István közgazdas-á|i előadó. A választott bizottsági tagok közül részt vettek az ülésen: Haraszti Sándor, Morvay Mihály, dr. Ladies László és Vavságh Béla. A bizottság ülését Kéry Gyula főispán délelőtt 9 órakor megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés adatott elő, amelyet a bizottság hozzászólás nélkül tudomásul vett. Az alispáni jelentés a következő : Személybiztonság tekintetében a közbiztonsági viszonyok kedvezőbbek voltak, mint a múlt hónapban, mert a verekedéseken kivül csupán 5 könnyű, 3 súlyos testisértésseL és egy gyilkossagi kísérlettel zavartatott meg. A vagyonbiztonság elleni támadások 24 kisebb nagyobb lopásban, 2 sikkasztásban, 1 csalásban és rablásban merültek ki. Mindezen büntetendő cselekmények tetteseinek kinyomozása és a kinyomozott tettesek megbüntetése céljából a szükséges intézkedések m*gtétettek. . Tűz. Az elmúlt hónapban 22 tüzeset fordult elő a vármegye területén, részben c;ekélyebb értékű takarmányt és ruhaneműeket emésztett fel. 9 esetben azonban lakóházakat pusztított el a dühöngő elem, egy Ízben emberéletet is követelve áldozatul. A tüzesetek a megejtett nyomozások adatai szerint nagyrészt vigyázatlanság, egy alkalommal azonban gyújtogatás következtében keletkeztek. A szenvedett károk biztosítás révén nagyrészt megtérülnek. Öngyilkosság és baleset. 13 öngyilkosság, 2 öngyilkossági kísérlet történt és 6 kisebb-nagyobb sérülést okozó baleset fordult elő A vetések fejlő-lését és a mezőgazdasági munkálatokat az elmúlt hónapi k-ulvezőtien időjárás nagyban hátráltatta, a gyümölcsfélében tetemes kárt okozva. A napszám a szaporodó munkaalkalmak következtében emelkedett és a vármegye különböző járásaiban P60 és 3 30 korona között váltakozott. Az ipar és kereskedelem terén nevezetesebb eseményről nem emlékezhetem meg. A vármegyei és községi közigazgatás menete zavartalan volt Szeghalmon a uyugdijaztatás folytán megüresedett községi főjegyzői állásra Horváth Gyula vésztői közigazgatási jegyző, Kétegyháza községben üresedésben volt segédjegyzői állásra Garai Lőrinc helyettes segédjegyző, Csorvás községben az állatorvosi állásra Lobi József, Szarvason esküdtnek Iva- suba András választatott meg. Szentetornyán Horváth Sándor községi esküdt állásáról lemondott. A szeghalmi főszolgabíró Fejér László füzesgyarmati községi főjegyzőt 10 korona pénzbüntetéssel sújtotta, Egyed Ignác bucsatelepi jegyző és Csaba József esküdt ellen fegyelmi eljárást rendelt el. A szarvasi főszolgabíró Jeszenszky Frigyes községi jegyzőt az ellene indított fegyelmi eljárás eredményéhez képest felmentette. Ilju Haviár Dani a szarvasi főszolgabírói hivatalhoz beosztott díjtalan napidijas alispáni engedéllyel szabadságra távozott. Dr. Rochel Aurél gyakorló orvos Békésszent- andrás községben letelepedett és ez által az ottani egy orvos esetleges betegsége folytán előállani szokott közegészségügyi mizériák orvosoltattak. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan felolvastatott a törvényhatósági föállatorvos jelentése az állategészségügy múlt havi állásáról, Az állategészségügy a múlt hóban kielégítő volt, mivel az állati
